Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-01 / 331. szám, csütörtök

Reális c é I: az európai biztonság megszilárdítása (Folytatás az 1. oldalról) keik őket is a szocialista tár­sadalomhoz fűzik". Leszögezte: az egyházi vezetők többsége is eljut ahhoz a felismeréshez, hogy az állam és az egyházak közötti együttműködés az egyetlen reális út. Az állam és a katolikus egyház között ki­alakult normális viszony hozta magával azt ts, hogy a Vatikán — a történelem során először — de jure elismerte egy szocia­lista állam létét, az állam és az egyház között kialakult vi­szonyt. Így jött létre megálla­podás a Magyar Népköztársa­ság és a Vatikán között. Kállai Gyula az új gazdasági mechanizmust méltatva el­mondotta, hogy ez a szocialista demokrácia kiszélesítését szol­gálja. A növekvő üzemi önálló­ság maga után vonja az üzemi demokrácia növelését. A dol­gozóknak több joga lesz arra, hogy a helyt párt- és szakszer­vezeti szervek útján, de közvet­lenül is beleszóljanak a terme­lés irányításába, a problémák megoldásába. A továbbiakban a szónok az új választójogi törvényt mél­tatta, amelyet néhány hete ha­gyott jóvá az Országgyűlés, majd bejelentette, hogy a Ma­gyarországon 1949-től végbe­ment változásokat időszerű új alkotmányban is megfogalmaz­ni, amely rögzíti' majd a ma­gyar társadalom fejlődésében elért eredményeket, és megha­tározza a fejlődés további út­ját. Kállai elvtárs beszéde befe­jező részében részletesen fog­lalkozott a Magyar Népköztár­saság nemzetközi kapcsolatai­val. Ezzel összefüggésben klje­lentette: „Kormányunk értékel­ve az európai politikai életben az utóbbi' években végbement folyamatokat, reális célnak lát­ja az európai btztonság meg­szilárdítását. Ez az egész világ békéjét szolgálná. Ogy véljük, érlelődnek a feltételet annak ts, hogy földrészünk, békéje és biztonsága érdekében összeül­jön az európai államok képvi­selőinek konferenciája." A tegnapi vitában felszólalt Fock fenő elvtárs ls, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány alelnöke, aki beszédében a gazdaságpolitika néhány vonatkozását érintette. Kifejtette, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása nem­csak az ország belső életében hoz változásokat, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok újszerű fejlesztése is elke­rülhetetlen. A délutáni ülés első szónoka Gáspár Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára volt. A tanácskozáson felszólalt küldöttek egyértelműen helye­selték az új gazdasági rendszer bevezetését. A kongresszust több testvérpárt küldöttsége üdvözölte, köztük Oldfich Čer­nik elvtárs is, a CSKP Közpon­ti Bizottsága elnökségének tag­ja, miniszterelnök-helyettes, a csehszlovák küldöttség vezetője. ZSILKA LÁSZLÓ ERHARD LEMONDOTT Maratoni értekezleten döntöttek az új nyugatnémet kormány tárcáinak elosztásáról Oldfich Cerník elvtárs felszólalása Oldfich Cerník, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága elnökségének tagja fel­szólalásában a csehszlovák dol­gozó nép őszinte üdvözletét tol­mácsolta a magyar kommunis­táknak és dolgozóknak. — A Központi Bizottság be­számolója megmutatta, hogy a magyar nép joggal lehet büsz­ke arra a műre, amelyet a szo­cializmus építésének éveiben alkotott. Cerník elvtárs Csehszlovákia és Magyarország jó és egyre erősödő együttműködéséről szól­va kijelentette, hogy Csehszlo­vákia Kommunista Pártja a jö­vőben is azon munkálkodik majd, hogy a két ország politi­kai, gazdasági és kulturális együttműködése tovább mélyül­jön, s hogy a csehszlovák és magyar nép barátsága tartós és megbonthatatlan legyen. A nemzetközi munkásmozga­lom egységének legfőbb táma­szát a szónok a Szovjetunióhoz és a Szovjetunió Kommunista Pártjához való határozott inter­nacionalista viszonyban látja. Egyidejűleg határozottan eluta­sította a szovjetellenességet, mindazt, ami felelőtlen álforra­dalmi frázisok és az SZKP, va­lamint más testvérpártok elle­ni megalapozatlan támadások köntösében ezt az egységet meg­bontja. — Nagyon nyugtalanít ben­nünket — mondotta a továbbiak­ban Cerník elvtárs —, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői­nek jelenlegi Irányvonala aka­dályozza az amerikai agresszió elleni egységes fellépést. — Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy véli, hogy érlelőd­nek a feltételet a kommunista és munkáspártok nemzetközi ér­tekezlete öszehívásának, — je­lentette ki Oldfich Cerník. Hazaküldik Pekingből a „vörösgárdistákat" Peking (CTK) — A rossz idő­járás miatt Pekingben az utcá­kon már ritkán találkozhatunk vörösgárdistákkal. Teljes iram­ban folyik a fővárosba tapasz­talatcserére érkezett vörösgár­disták hazaszállítása. Naponta 70 vonatszerelvény 150 000 „for­radalmi diákot" szállít haza Pekingből. Oj plakát már alig jelenik meg a házak falán. Nem tehet megállapítani, hogy érkez­nek-e még a fővárosba vonattal vörösgárdisták, de a fő utcá­kon gyakran láthatók menetelő fiatalok, akik vörös zászló alatt gyalog érkeznek tapasz­talatcserére, hogy megtakarít­sák az államnak az utazási költségeket és folytathassák a forradalmi tapasztalatcserét, valamint Mao eszmélnek ter­jesztését. Az államtanács székházán röpirat látható, mely szerint bezárták a vidéki vörösgárdls­ták fogadására létesült kiren­deltségeket. Eddig a vörösgár­dlsták idefordultak problémáik­kal. A központok ezentúl csak intézkedéseket hoznak, de nem válaszolnak a vörösgárdtsták kérdéseire. A röpirat ezt a tényt azzal magyarázza, hogy a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának határozata értelmében a forradalmi töme­geknek maguknak kell megol­daniuk problémáikat és önma­gukat kell nevelniük. A „kulturális forradalom" és a hadsereg 1968. XII. 1. A Kra sz naj a Zvezda cikke Moszkva (CTK J — „A kulturá­lis forradalom leple alatt" cím­mel V. Vaszilev cikket közöl a Krasznaja Zvezdában. Megálla­pítja, hogy a népi felszabadító hadseregnek különleges felada­ta van a „kulturális forradalom­ban". Lin Piao nemzetvédelmi miniszter Mao elnök leghűsége­sebb, legenergikusabb és legkö­vetkezetesebb harcostársának nevezi magát, és „magasabbra emeli Mao eszméinek zászlaját, mint bárki más". A lap ezután megállapítja, hogy az utóbbi időben jelentős politikai kampány kezdődött a kínai hadseregben. Nagyarányú tisztogatásokat hajtottak végre és Mao Ce-tung eszmélnek szel­lemében megerősítették az ideo­lógiai munkát. A hadseregből eltávolították azokat az embe­reket, akik nem értettek egyet Mai Ce-tung katonai doktrínái­val, bel- és külpolitikai irányvo­nalával, és ehelyett a Szovjet­unió, valamint a többi szocialis­ta ország néphadserege tapasz­talatainak felhasználását és ta­nulmányozását sürgették. A „mindenki tanuljon a had­seregtől" jelszó tért hódított és példaképül „a Mao Ce-tung kor­szak" új hőseit állították. A lap ezután kínai forrásokra hivatkozva elmondja, hogy a „vörösgárdisták a hadsereg megbízható tartalékává" akar­ták szervezetüket változtatni. Az utóbbi időben valóban mutat­koznak olyan jelenségek, ame­lyek a „vörösgárdisták" szerve­zetének katonai Jellegére valla­nak. A „vörösgárdlsták" főleg azt hirdetik, hogy „fel kell ké­szülni a világháborúra". Kíná­ban létrehozták a „vörösgárdis­ták" nemzetközi szervezetét, amelynek az a célja, hogy kül­földön ls terjessze Mao Ce-tung eszméit. Longo a részleges községtanácsi választások eredményeiről Róma (CTK) — Az Olasz Kommunista Párt pozitívnak tartja a vasárnapi részleges választás eredményét. A párt egyes községekben az eddiginél több szavazatot szerzett. Ez a legjobb válasz azokra a jósla­tokra, hogy válságba kerül­tünk — jelentette kl Lüigi Longo, az OKP főtitkára. Ki­emelte a Proletár Egység Olasa Szocialista Pártjának sikereit. A választók elvetették a szo­ciáldemokrata politikát s az Egyesült Olasz Szocialista Párt és Szociáldemokrata Párt kudarcot vallott. A választás eredménye rámu­tatott az alapvető politikai problémára — a baloldali erők közti kapcsolatok kérdé­sére. Az Olasz Kommunista Párt az egység politikájának szellemében hajlandó hozzájá­rulni a probléma megoldásához — hangsúlyozta Longo. Bonn (CTK) — Szerda haj­nalig tartott az a maratoni ülés, amelyen a CDU és CSU, valamint a szociáldemokrata párt Jelőlö bizottsága állítólag véglegesen megegyezett a nagy koalíció keretében megalakí­tandó kormány miniszteri tár­cáinak ügyében. Kiesinger kan­cellárjelölt az újságíróknak azt mondotta, hogy „megegye­zés Jött létre a kormány tag­jainak névsorában". Willy Brandttal együtt annak a meg­győződésének adott kifejezést, hogy az említett pártok parla­menti csoportjai Jóváhagyják az előterjesztett Javaslatot Franz josef Strauss kijelen­tette, hogy az új nyugatnémet kormánynak 19 minisztere lesz. Kiesinger elutasította a rész­letek Ismertetését. Strauss ugyanakkor elárulta, hogy Schröder eddigi külügyminisz­ter az új kormányban a had­ügyi tárcát kapja. Arról, hogy Strauss vállalja-e a felajánlott pénzügyi tárcát, egyelőre nincsenek megbírható hírek. Újságíróknak elmondot­ta, hogy csak abban az esetben Tiltakozások az újnáci NPD ellen Bonn (CTK) — Hamburgban több ezren tiltakoztak az újná­ci Nemzeti Demokrata Párt el­len. A tüntetésen Heinz Ruhnau hamburgi szenátor mondott beszédet. Kijelentette: „Nem engedjük, hogy megingassák a fiatal nemzedék és az egész nemzet békébe és szabadságba vetett hitét. Nem lehet megbo­csátani azoknak, akik 1966-ig nem tudták levonni a tanulsá­got, megfeledkeztek a koncent­rációs táborokról, az elpusztí­tott városokról és a síró gyer­mekekről. A DGB Szakszervezeti Szö­vetség ifjúsági osztályának ér­tekezletén a szövetség elnök­ségének egyik tagja bejelentet­te, hogy a szakszervezetek ki­zárják soraikból a NPD tagjait veszi át ezt a tárcát, ha fel­hatalmazást kap „szigorú ter­veinek" keresztülviteléhez. Tegnap az éjszakai órákban várták, hogy Ludwig Erhard kancellár benyújtja lemondását Lübke köztársasági elnöknek, majd kisebbségi kormányát utolsó ülésre hívja össze. Összeül az SPD rendkívüli kongresszusa? A nyugat-berlini szociálde­mokrata diákoknak a nagy koalíció ügyében párton belüli szavazásra tett javaslata, ked­vező visszhangra talált a „frontváros" szociáldemokratái és hívei körében. Főleg az if­júság és a diákság követeli, hogy a párton belül külön sza­vazásra bocsássák a kérdést és híviák össze a szociáldemok­rata párt rendkívüli kongreszu­sát. A nyugatnémet szociáldemok­rata körök rámutatnak arra, hogy a párt vezetősége a tag­ság megkérdezése nélkül hatá­rozta el magát a CDU/CSU-vat való koalícióra. Strauss programja „Nacionalizmus, az atomfegy­verek birtoklása és a Német Demokratikus Köztársasággal kapcsolatos* változatlan állás­pont" —- ebben jelölte meg Jozef Strauss a kormányprog­ramját az elkövetkező nagy koalícióban. „A német politika jövő fel­adatai" címmel Strauss, a ba­jorországi keresztényszocialis­ták vezére védelmébe veszi az újnáci Nemzeti Demokrata Pár­tot és azt javasolja, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság ne írja alá az atomfegyverek el­terjedését megakadályozó szer­ződést. Ami a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatokat ille­ti, Strauss megjegyzi, hogy a( NSZK továbbra sem ismeri el a Német Demokratikus Köztár* saságot. Straussnak ezek a követe* lései a Koelnische Rundschau címfl lapban olvashatók. Walter Ulbricht a bonni nagykoalícióról Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első tit­kára, az NDK Államtanácsának elnöke válaszolt a Neues Deutschland munkatársának kérdéseire a legutóbbi bonni po­litikai fejleményekről. Ulbricht rámutatott: a szo­ciáldemokraták és az NSZEP közötti párbeszéd folytatódik, annak ellenére, hogy a CDU/CSU­nak sikerült az SPD néhány ve­zetőjét megnyernie a kor­mánykolíciónak. Megállapította, hogy e párbeszéd a jövőben, ha lehet, még nagyobb jelentőségű lesz. Ulbricht egyben hangoz­tatta, hogy az NDK — bármilyen összetételű is legyen az új bon­ni kormány — továbbra is kitart a két egyenjogú német állam békés egymás mellett élésének, békés együttműködésének elve mellett. Az NDK Államtanácsának el­nöke nyilatkozatában beszámolt arról, hogy a bonni kormány­válság csúcspontján levelet in* tézett Willy Brandthoz, az SPD elnökéhez és javasolta: az NSZEP és az SPD tárgyaljon, milyen intézkedésekkel lehet visszaszorítani a Nyugat-Német­országban terjedő neonáctzmust. Willy Brandt azonban elutasítot­ta az NSZEP és az SPD párt­vezetősége közti politikai esz­mecsere gondolatát. • A Jövő év elején a Német Demokratikus Köztársa­ság iparában új terme­lői árakat szabnak meg, s ez­zel az új gazdaságirányítási rendszer keretében lezárul az 1964. április 1. óta végbemenő árszabályozás harmadik szaka­sza. Miről ls van szó? Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára nemrégen rámutatott ar­ra, hogy a közgazdászok a há­ború utáni években nem vették kellőképpen figyelembe azt a marxista gazdaságtani elvet, hogy a termék értékét és árát a termelésre ráfordított anyag és munka arányában kell meg­állapítani. Az árakat hosszú ideig az árucikk értékétől füg­getlenül szabták meg, még ak­kor is, amikor elmúlt a háború utáni áruhiány. így aztán szá­mos cikk eladási ára még a termelési költséget sem fedez­te. A termelői árak rendezése lényegében olyan árak meg­szabásában áll, amelyek leg­alább hozzávetőlegesen össz­hangban vannak a tényleges költségekkel. Az NDK üzemeiben tehát az volt a feladat, hogy pontos, tudományos számvetést készít­senek a bérekről, az anyagbe­szerzési költségekről, a gépek kihasználásáról, amortizálódá­sáról és az energia-ráfordítás­ról. Meg kellett állapítani, mennyibe kerül bizonyos cikk termelése, hogy azután meg­KÜRT SELIGER%frt*i. BERLINI LEVELEpi^ Változnak a termelési árak ítélhessék, „hogyan áll az üzem szénája", milyen a mun­ka termelékenysége. Jövedelme­zően termel-e, lndokoltak-e a beruházásai vagy sem? Csak ezután volt lehetséges olyan árrendezés, hogy az árak ne kerüljenek ellentétbe a való­sággal. Az új termelői árak beveze­tése nem mindenütt ment si­mán. Akadtak üzemek, ame­lyek kibúvókat kerestek, mert féltek a reformtól: veszélyez­tetve látták nyereségüket. Ezért megváltoztatták a választékot, lerontották a minőséget, meg­szüntették a kevésbé jövedel­mező cikkek gyártását vagy felemelték fogyasztói árukat. A kormányrendelet azonban vi­lágosan leszögezte: nem enged­hető meg, hogy a fogyasztó vi­selje a termelői árak emelke­déséből eredő terheket. Ha egy üzem kénytelen drágábban vásárolni nyersanyagot, akkor a magasabb költséget ésszerűsí­téssel kell ellensúlyoznia. A kormány kénytelen volt admi­nisztratív intézkedéseket alkal­mazni a rendelet megszegői el­len. Nyersanyagként vagy pótal­katrészekként szereplő cikkek­nél, amelyek kisiparosok vagy üzemek termelőeszközei lehet­nek, másrészt közvetlen eladás útján jutnak a fogyasztóhoz, egységes árakat kell megszab­ni. Más árakat a Júliusi ársza­bályozás' őta leszállítottak. An­nak ellenére, hogy a lakosság összkiadásai, most kisebbek, az áremelések nyugtalanságot vál­tottak kl. Természetesen a jö­vőben is lesznek kivételes ár­emelések, például akkor, ha a termék nyersanyag-összetétele megváltozik, vagy drágább im­portanyagokat kell felhasznál­ni. A kormány bizonyos termé­kek alacsony árszintjét a Jö­vőben is kénytelen lesz szub­venciókkal megtartani. Nagy az elégedetlenség az autó, a ben­zin és a tv-készülékek magas ára miatt. Meg kell azonban értetni a lakossággal, hogy a kormány e termékek magas­sabb árszintjével támasztja alá azoknak a cikkeknek az árát, amelyek semmiképpen nem drágulhatnak. A termelői árak rendezésé­nek Jelenlegi szakasza azért a legfontosabb, mert nemcsak a gép- és építőipart, hanem a könnyű- és élelmiszeripart is érinti. . Tizenötezer üzemben lépnek érvénybe új árak, ame­lyek mintegy százmilliárd már­ka értékű áru előállítására, te­hát az NDK ipari össztermelésé­nek kétharmadára hatnak ki. Az új épületekben a lakbé­rek is emelkednek. Az új há­zakban a lakbérek ugyanis még a karbantartási költségeket sem fedezték. A nagyobb ké­nyelemért eddig nem számí­tottak bizonyos pótdíjakat. Ezért az állam minden új lakó­háztömb átadása után egyre nagyobb szubvenciót fizetett, hogy biztosíthassa a karbantar­tást. A jövőben tételenként vi­lágosan feltüntetik, mennyit kell a lakónak minden négy­zetméternyi területért, továbbá fűtésért, melegvíz-szolgáltatá­sért, berendezésért fizetnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom