Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-01 / 331. szám, csütörtök

AZ ORSZÁG EGYlX LEGNAGYOBB CSŐVEZETÉKES ÖNTÖZŐRENDSZERE • KIEGYENLÍTŐDIK A TALAJVÍZ MÉRLEGE? • A SOK MILLIÓ KORONÁS BERUHÁZÁS ELSŐ SZAKASZA RÖVIDESEN BEFEJEZŐDIK • MENET KÖZ­BEN IS TÖKÉLETESÍTIK AZ ÉPÍTKEZÉS TERVÉT Aszályos volt az a nyá-. Olyannyira, hogy Dél Szlovákia csapadékmérő állomásai a nyá­ri hónapokban a legjobb aka­rattal sem tudtak napi átlag­ban egy milliméter csapadékot összegyűjteni. Ráadásul május­ban sem sok áldás hullott az égből. Nem csoda tehát, ha ak­kor, 1961-ben kukoricabetaka­rítás idején a várható hektár­hozamok iránt a riporter szo­rongva érdeklődött. Gután, az ország legnagyobb szövetkeze­tében először nem I5 a várható termést, hanem a tervezett hektárhozamokat hoztuk szó­ba. — Kukoricából az idén 32,5 mázsás hektárhozamot tervez­tünk — tájékoztatott Gyurik Mihály elnök, s azt is hozzátet­te —, ennél nagyobb hozamért prémiumot is fizetünk. A főkönyvelő is jelen volt, hozzá intéztük a kérdést. — Akkor az idén nem sok gondot okoz a kukoricatermesz­tők prémiumának elszámolása. — Sajnos, az el­számolást csak megnehezíti, hogy egyik másik par­cellánkon alig 15 mázsa termett hek­táronként. — S körülbelül mennyi hiányzik majd a tervezett 32,5 mázsás átlag­ból. — Hiányozni? 'Azt éppen nem mondanám, mert.., Ha kedvük tartja, benézhetnének Ögú­tára. Ott éppen ma kezdik egy 67 hektáros táblán a kukorica betakarítását. A két kukoricakombájnt ugyan még a dűlő szélén ta­láltuk, egy-két igazítani való akadt még rajta, de azért a vá­rakozás közben sem unatkoz­tunk. Mondhatom, hogy olyan kukoricaerdőt, mint akkor ott az ógútai határban, még soha­sem láttam. Legalábbis olyan aszályos esztendőben nem. Két dologra mindjárt fogadni mer­tem volna. Mondtam is a kollé­gámnak, fogadni mernék, hogy ezt a kukoricát öntözték. Nem fogadott senki, a hely­beliek csak bebizonyították, hogy tévedtem. A másik dolog­gal már óvatosabban hozakod­tam elő. — Ez a tábla talán 55 mázsa szemes kukoricát is megad hek­táronként. Közben a két kombájn már visszafelé igyekezett a kukori­carengetegben. De nem időzöm sokat a kukoricánál. A számí­tások szerint 103 mázsás hek­tárhozam Ígérkezett a csöves kukoricából. — Ez májusi morzsoltra át­számítva megvan 65 mázsa hektáronként. Tehát 65 mázsa májusi mor­zsolt kukorica hektáronként, egy különlegesen aszályos év­ben, a 22 mázsás országos át­laggal szemben. Öntözés nél­kül. Talán nem fecsegek ki kü­lönösebb szakmai titkot, ha el­árulom, hogy a magunkfajta nem nyugszik egykönnyen bele, hogy ennyi termett és kész, hanem minden lehető módon valamilyen haladó módszert Igyekszik a már elért ered­mény nyakába varrni. Azért, hogy mégse ajtóstul rontsak az agronómusnak, előbb még meg­kérdeztem. — És mennyit termett volna ez a föld, ha bőséges csapadé­kot kap tavasszal és nyáron. Nem válaszolt azonnal. Lát­szott rajta, hogy nagyon meg­rágja a szót. Mert ha netán új­ságba kerül... _— Ha sok eső esett volna erre a talajra, itt talán nem is törünk kukoricát. Aztán mintha csak szórako­zásból tenné, néhányszor meg rúgta a földet. Le is hajolt és felmarkolt egy marékkal, ösz­szenyomta, összetapadt, mint a rosszul sült kenyér. Majd folytatta. — Látják, ennek a földnek még most is elég jó a nedves­ségtartalma. Itt a sok esőtől nem kukorica, hanem nád ter­inett volna. Meg kellett kérdeznem. — De hiszen akkor mire Jó a sok millió koronás, beruhá­zással épülő öntözőrendszer Munkában a bagger a sellyei határban. (M. Kobliska felvételei) Gutáig Sellye és Gúta térségében, ha az itteni talaj az ilyen aszályos nyáron terem a legjobban? Mit kezd majd a gútai szövetkezet a több mint 500 hektárra ter­vezett öntözőrendszerrel, ha Itt kevés vízzel jobban terem a föld? — Hát először ls nem kevés vízzel. Mutattam, hogy itt még az aszályos nyár után is van nedve a talajnak. Ez a talaj megtartotta a téli és a kora tavaszi nedvességet — magya­rázza az agronómus —, mert ősszel kiváló mélyszántást ka­pott. De nem részletezem. Megma­gyarázták, hogy a több mint 5000 hektáros gútai határnak csak kis része ilyen kiváló víz­tároló talajú. A nagyobb részen a vizet át nem eresztő agyagos rész híján a talaj könnyen be­issza ugyan a vizet, de éppoly A nyáron a kedvezőtlen idiijárás ellenére is jól haladt a csővezeték építése. könnyen elengedi a mélyen kavicsos altalajnak. Ezen a té­ren feljebb, Vágsellye felé még rosszabb a helyzet. Ezekre a hordaléktalajokra a vegetációs időszakban akár . minden nap eshetne. Itt ráadásul még az elpárolgás is jóval nagyobb, mint a jól tömített kötöttebb talajokon. Eszerint nem csoda, ha az említett környék föld­művelői nem csupán .egyetér-. téssel, hanem egyenesen öröm­mel fogadták a Vágsellye—Gú­ta térségében létesítendő öntö­zőrendszer építésének hírét. Meg volt rá az okuk. Mert abban az esztendőben, amikor az ógútai gazdasági udvar kö­zelében levő táblán 103 mázsa csöves kukorica termett hektá­ronként, ugyanakkor az emlí­tett körzetben a kukorica átla­gos hektárhozama a 25 mázsát is alig érte el. Pedig nemcsak a gútai, hanem az ifjúságfalvi, nádszegi, tornóci, peredi stb. határban is közel 100 mázsás hektárhozamot adott egyik-má­sik parcella. Nem a különböző termelési módszerek, hanem a talaj sajátosságai határozták meg az eltérő hozamokat. A nagy terv, a seiiye^-gú tai öntözőrendszer építésének terve tehát nem a véletlenre épült, hanem a korábban emlí­tett tényezőkre. A nagy mű el­készítése után 25 000 hektárnyi területen a sok évi átlaghoz vi­szonyítva legalább 30—40 szá­zalékkal növelhetik a terme­lést. S hadd tegyem hozzá, hogy az öntözőrendszer ered­ményeképpen nem csupán ennyi, hanem ennél jóval na­gyobb területen biztonságosab bá teszik a mezőgazdasági termelést. Ha a számításból nem hagy­juk ki azt a korábban emle­getett tényezőt, hogy a Sellye— Gúta térségében gazdálkodó mezőgazdasági üzemek földte­rületének kis része jó talajmű­velés esetén kiváló víztároló, akkor az is felvetődhet, hogy a valamennyi termőterületet beágazó vízrendszer bizonyos területeken teljesen felesleges­nek mutatkozik. Elméletileg ezt talán még be Is lehetne bizonyítani. A gya­korlat azonban amellett szól, hogy a vízrendszer tervezői na­gyon alapos mun­kát végeztek. Ép­pen a vidék sajá­tosságaiból kiin­/ dúlva kettős célt követtek. Egyrészt: legyen elegendő öntöző víz a min­dig szomjas, vízát­eresztő, kavicsos altalajú földeknek, másrészt: ne ter helje felesleges víz a könnyen láposo­dó-mocsarasodó, az ógútaihoz hasonló területeket. Az ország egyik legnagyobb csőve­zetékes öntöző­rendszerének épí­tését tehát alapos megfontolás előzte meg. A több szaka­szos építkezés első része már befeje­zéséhez közeledik. A peredi, deáki, zsigárdi, farkasdi stb. határban már több ezer hektár föld öntözé­sét biztosítja a sellye—gútai öntözőrendszer megépített ré sze. Az idén nem használták ki a lehetőséget, a kelleténél ls több volt a csapadék. Talán ez az egyik oka, hogy az idén a tervezettnél lassúbb volt a munka üteme. De ml tagadás, a múlt évi árvíz is beleszólt a beruházás kivitelezőinek, a bratislavai Doprastavnak a munkájába. Így eléggé elfogad­ható objektív okok miatt korai lenne a nagy mű építkezésé­nek értékelése. Annál inkább megérdemlik az építők, hogy róluk, s a menet közben is állandón változó, tökéletese­dő munkáról szóljunk. Majd a következő cikkben. HARASZTI GYULA Fogamzásgátlás - új módszerekkel A MEGELŐZÉS SOKKAL ELŐNYÖSEBB A TERHESSÉG MEGSZAKÍTÁSÁNÁL • Ml AZ ANTIGESZT ÉS A DANA? • FELELŐSSÉG A TÁRSADALOMMAL SZEMBEN A népszaporulat tekintetében a világ ranglistájának sereg­hajtói közé tartozunk. Tavaly például ezer polgárra az újszü­löttek száma csak 16,5 volt. Ugyanakkor 80 ezer esetbem en­gedélyezték a terhesség művi megszakítását. A terhesség művi megszakí­tása mindenképpen veszélyez­teti az anya egészségét. Ezért döntött az orvostudomány ha­zánkban is a SZÜLETÉSSZABÁLYOZÁS mellett, ami nem más, mint a nem kívánt terhesség megelő­zése a fogamzásgátló módsze­rek igénybevételével. Az orvosok szerint a terhes­ség mesterséges megszakítása Iránti túlzott érdeklődés a 8— 10 évvel ezelőtt gyártani kez­dett és forgalomba hozott több­féle fogamzásgátló szer (pesz­száriumok, krémek, óvszerek) népszerűségének hiányát bizo­nyítja. Ezért orvostudományunk újabb, korszerű fogamzásgátló módszerekkel jelenkezlk. Az egyik ilyen szer az antigeszt­nek nevezett, a hímcsírasejtek llen bizonyos védőanyagot (an­tigént) termelő hormon, mely pirulák formájában már kapha­tó gyógyszertárainkban. A be­szedésre váró napi adag elmu­lasztása a nő terherbe esésé­nek fokozottabb veszélyével fe­nyeget. Ezért a tévedések el­kerülése érdekében az adagok napi elosztása a dobozon fel­tüntetett dátummal könnyeb­ben ellenőrizhető. A mintegy 9000 antigesztet szedő nő három évig tartó megfigyelésével kapcsolatos eredmények — az általános vé­lemény szerint — kielégítők voltak. A tapasztalatok alapján AZ EGÉSZSÉGES SZERVEZETRE NEM ÁRTALMAS Ennek ellenére feltétlenül szükséges az antigesztet szedő nők egészségi állapotának ál­landó figyelemmel kísérése. Ez­zel magyarázható, hogy — noha nincs belőle hiány a pia­con, sőt exportáljuk ls — csu­pán orvosi előírásra szerezhető be. A másik legújabb fogamzás­gátló a négyféle méretben, plasztikus anyagból előállított DANA, melynek a méhszájra helyezése az orvos feladata. Előnye, hogy két évig sem kell eltávolítani a testből. Ez a szer főleg azok részére ajánla­tos, akik egészségi okoknál fogva nem szedhetik az anti­gesztet. Valaki megkérdezhetné: Mi­ért van szükség többféle fo­gamzásgátló szerre? Az orvosok véleménye szerint nem létezik olyan védekezési módszer, mely minden nőnek egyformán megfelelne. A tapasztalatok ar­ra mutatnak, hogy egészségi okokból is előnyösebb a fo­gamzásgátló eszközök időnkén­ti változtatása, márcsak a biz­tonságosság kedvéért is. Ez utóbbi kérdésre egyébként a válasz az, hogy az antigeszt 98, a DANA pedig 95%-ban nyújt biztonságot, ami kielégítő eredménynek teklnteheíő. Ugyanakkor nem tévesztendő szem elől, KIK HASZNÁLHATjÁK a már említett védőeszközö­ket? A szülészek nemrégen megtartott országos értekezle­tén ebben a problémában, ha nem ls sikerült teljes megegye­zésre jutniuk, egyöntetűen le­szögezték, hogy például a 16 éves lányok részére a hormo­nális zavarok, elkerülése érde­kében egyik szer sem javasol­ható. Az értekezleten azt is hangsúlyozták, hogy a fiatalo­kat nemi életükkel kapcsolat­ban nagyobb "felelősségre kelle­ne nevelni. Különösen a fiúk­kal kell megértetni felelőtlen viselkedésük következményeit és a védőeszközök használatá­nak fontosságát. Az orvostudomány állandó fejlesztése a fogamzásgátló sze­rek terén is megköveteli a to­vábbi kutatómunkát. Ezért a szülészek a már említett védő­eszközök forgalomba hozatalá­val természetesen nem mond­ták ki az utolsó szót. Folya­matban van az ANTIGESZT — B fejlesztése, mellyel a jövő év­ben is'-'-Vedhetünk meg. En­nek a _,..j;'nek előnye a havi ciklusokban mutatkozó rend­szertelenségek kiküszöbölése és a nemi betegségek elleni vé­delem. A fogamzásgátlás továb­bi formái között a férfiaknak szánt tablettákkal ls kísérle­teznek már. Mindezen erőfeszítés a nők egészsége, illetve a terhesség mesterséges megszakításának korlátozása érdekében történik. Mert az a cél, hogy a szülők maguk dönthessenek gyerme­keik megszületéséről, hogy le­hetőségük nyíljék utódaik szá­mának szabályozásával vállalni a felelősséget a társadalommal szemben, és hogy gyermekeik­ből rendes, becsületes polgáro­kat nevelhessenek. — km — 1 FALU - 10 HÍR VAMOSLADANY • VÁMOSLADÁNY (1376 lakos) a lévai járás nagyobb községei­nek egyike. A falut négy-öt évvel ezelőtt csak Sárosladénynak hív­ták. „Valahányszor ezt hallottuk — mondta Halvácslk István, • HMB elnöke — restelkedtünk Is de semmit sem tehettünk, mert bizony sárosak voltunk". • A LADÁNYIAK a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére elhatá­rozták, hogy segítenek a bajon. Igyekezetükben — 300 ezer ko­ronával — a Járási és a kerületi nemzeti bizottság is segítette őket. Közös erővel 6500 négyzetméter új utat és 2600 folyóméter járdát köveztek kl. Ez a falu Járdáinak és útjainak 90 százalékát jelenti. • A PÁRTKONGRESSZUS TISZ­TELETÉRE Vámosladény polgárai egyébként a Z-akciú keretében is 1 millió 200 ezer korona értékű munka elvégzését vállalták. Ha­sonló vállalkozásban első ízben vettek részt s az aligha mondható véletlennek, hogy mindjárt siker­rel. Méghozzá szép sikerrel, mert vállalásukat nem kevesebb, mint 800 ezer koronával túllépték. • A FALUBAN a Nemzeti Front valamennyi tömegszervezetének van helyi szervezete. Közülük a legjobban a mintegy 80 tagot számláló tűzoltószervezet dolgozik. Egyébként az év végéig 24 ezer 200 koro-nfit fordít szertárának korszerűsítésére. • NINCS MŰVELŐDÉSI OTTHO­NA, ezért a lakosság lelkesedés­sel fogadta a hírt, hogy a HNB és az EFSZ kezdeményezésére lesz művelődési otthon, fipltése már megkezdődött, s költségeit — 550 ezer koronát — a )NB, a HNB és az EFSZ fedezi. • A MŰVELŐDÉSI OTTHON FELÉPÍTÉSE UTAN a ladénylak­nak egy másik álma ls megvaló­sul. A község vezetősége elhatá­rozta, hogy megépítik a faluban a vízvezeték-hálózatot. Előkészü­letei, beleértve az anyagi fedezet biztosítását, Jó úton haladnak. A vizet ártézl kútból nyerik majd. • A FALU HÁZTARTÁSAINAK 58 százalékában van rádió. A TV pedig a családok 70 százalékának nyújt szórakozást. Ezzel szembea a község lakói alig járatnak új­ságot. • AZ EFSZ, melynek több mint 200 állandó tagja van, 1950-ben alakult meg. Eredményei egyra Jobbak. 17 korona a munkaegység értéke. Előlegként 13 koronát kap­nak a tagok. • AZ 1600 HEKTÁROS SZÖVET­KEZETBEN — bár tagságának nagy része idős ember — elég munkaerő van. Bizonyítja ezt, hogy az Idei cukorrépatermést (95 hektárról) saját erejéből ide­jében takarította be, az elmúlt évben viszont csak a katonaság segítségével boldogult. • ÉVI FELADATAIT a szövet­kezet ez Idén maradéktalanul tel­jesíti, sőt az előzetes számítások arra engednek következtetni, hogy a terveket túlszárnyalják. Uil 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom