Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-02 / 332. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége A nemzeti bizottságok nagyob hatásköre és felelőssége kiterjed gazdasági tevékenységükre is. E téren elsőrendű feladatuk, hogy a helyi természeri ós gazdasági erőforrások kihasználásával biztosítsák a lakosság szükségleteinek kielégítését. A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége körébe tartozik termelő és szolgáltató vállalatok, üzemek irányítása. Ezek szolgáltatják különböző befizetések formájában bevételük zömét, ebben az évben 68,7 százalékát. A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenységének alapvető problémája A SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE és jövedelmezőségének biztosítása. A szolgáltatások fejlesztésében eddig a mennyiségi szem

j lelet uralkodott, a minőségre, a gyorsaságra, az önköltségre, a műszaki és munkafeltételekre már kevesebb gondot fordítottak. A munkahelyek hiánya mellett az üzemi berendezések műszaki színvonala alacsony, A gépek és berendezések felémk átlagkora 20—30 év, s e helyzet lényeges javulását nem biztosítja sem a gépipar, sem a pénzforrás. Igy a szolpáltatások színvonalának javításában a jobb munkaszervezésből, az állóalapok teljesebb kihasználásából és a kevésbé jövedelmező, de szükséges szolgáltatások támogatásából kell kiindulni. A nemzeti bizottságok többségét foglalkoztatja A RÁFIZETÉSES ÜZEMEK PROBLÉMÁJA. r A számos intézkedés ellenére az ilyen üzemek száma nagy. A nyugat-szlovákiai kerületben 306 szolgáltató üzem, az öszszesnek 14 százaléka veszteséggel dolgozik. A trebišovi járásban 37 közül 16, a bardejovi járásban 37 ráfizetéses. Legnagyobb veszteséggel a mosodák dolgoztak. Az áremelés csökkentette a ráfizetést, de nem szüntette meg. További áremelés a kereslet csökkenéséig a ráfizetés növekedését okozná. Ezen a helyzetein az üzemek összevonásával, nagyobb egységek létrehozásával is lehetne segíteni. Tavaly egy üzemre Szlovákiában 3,7 alkalmazott jutott. A nemzeti bizottságok határozottabban járhatnának el az iparengedélyek kiadásában és saját üzemek létesítésében. A szolgáltatások minőségi fejlesztésének alapkérdése a gazdasági eszközökkel történő Irányításban A VÁLLALKOZÁS ÉRVÉNYESÍTÉSE. A nemzeti bizottságok és az üzemigazgatók ezen a téren a lehetőségeket, melyeket az új tervezés, a szabad árképzés és az új szállítő-átvevő kapcsolatok nyújtanak, nem használják ki. A helyi gazdálkodás vállalatai a lakosságtól eredő bevételek növelését túlsúlyban a megrendeléses darabgyártással biztosítják, míg a javítószolgáltatásokat, főleg a tartós fogyasztási cikkek javítását, meglehetősen elhanyagolják. Ez év első felében az összbevételüket a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 6,3 százalékkal növelték, de a Javításokból eredő bevételük csak 2,2 százalékkal volt nagyobb, sőt a kelet-szlovákiai kerületben csökkent. A pótalkatrészek hiányán kívül a munkaigényesség következtében az alacsony jövedelmezőség az, ami nem ösztönöz e tevékenység fokozására. A jövedelmezőség növelése ős az üzemek anyagi ösztönzése érdekében alapvető intézkedés történt az árképzésben. Az üzemek szabad és limitált árakat alkalmazhatnak. Egyes szolgáltatások árának emelése és A SZABAD ÁRKÉPZÉS következtében ez év első felének végén a múlt évvel szemben a mosás és vasalás 46 százalékkal drágább, a javítások (a cipőjavitáson kívül) 14,4, a ruhatisztítás és — festés 11, a ruhavarratás 7,7 százalékkal. A vállalkozást itt az akadályozza, hogy az üzemek keveset foglalkoznak a piackutatással és nem élnek az árpótlék és árengedmény alkalmazásának lehetőségével, kis mértékben vezetnek be új, főleg exkluzív jellegű szolgáltatásokat, amelyekkel a szabad árképzés keretében magas jövedelmezőséget érhetnének el. A vállalkozás és kezdeményezés kialakításának alapvető feltétele a vezető káderek szakmai színvonalának emelése. A műszakiak 60 százalékának nincs megfelelő szakképzettsége. A szolgáltatások minőségének és gyorsaságának javításához nedíg elegendő szakképzett munkaerőre van szükség. Ez csak nagyobb anyagi érdekeltséggel biztosítható. A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenységét felölelő másik legfontosabb ágazat A HELYI ÉPÍTŐIPAR. Ez az utolsó években stagnált. 1962—1965 között termelése mindössze 6 százalékkal emelkedett, dolgozóinak létszáma pedig 0,9 százalékkal csökkent. Fejlesztésére szolgálj beruházások 1964-ig csökkenő irányzatúak voltak, s csak 1965-ben érték el az 1961. évi szintet. 1964-ig a bérek sem emelkedtek, tavaly azonban a megelőző évben elért átlagbér 200 koronával volt nagyobb. Eme ágazat elégtelen fejlesztése következtében nem tudja kielégíteni a nemzeti bizottságok beruházási és karbantartási igényelt. Szlovákiában évente 350 millió koronát tesz ki a szükségletek és a lehetőségek közötti különbség. A lakosság elégedetlen az új lakások és a karbantartó munkák minőségével. A liumennéi járás építőipari vállalatához például augusztus végéig 25 reklamáció érkezett 226 516 koronára, a 2ilinai járáséhoz az első hét hónapban 49 reklamáció 38 ezer koronára. Az autóbuszközlekedés, a vendéglátóipar és a kereskedelem ls a nemzeti bizottságok gazdasági tevékenységének körébe tartozik. Az utóbbi kettőben a problémák a szolgáltatásokéhoz hasonlók. A jövő évben EGYSÉGES BEFIZETÉSEK lesznek a bruttó jövedelemből, ami alapvetően megváltoztatja a nemzeti bizottságok függőségét az üzemek gazdálkodási eredményeitől. Költségvetési bevételeik ugyanis nagymértékben attól függnek, milyen bruttó jövedelmet érnek el az Irányításuk alatt álló üzemek. Hogy biztosítsák tervezett bevételüket, a feladatok meghatározásánál szükségszerűen olyan tárgyalásokba kell velük bocsátkozniuk, amelyek során a vállalatokkal megegyeznek a feladatok teljesítése feltételeinek kölcsönös biztosításában. Ilyen hozzállás nemcsak a költségvetési bevételek biztosítása miatt szükséges, hanem azért is, hogy a lakosság szükségleteinek jobb kielégítése érdekében a nemzeti bizottságok nagyobb hatást gyakoroljanak az üzemek munkájának javítására. Elengedhetetlenül szükséges az is, hogy az ideinél jobb eredmények felmutatásához igényesebb módon lássanak hozzá az új irányítási rendszer átfogó érvényesítéséhez a jövő évben. SZABÓ LAJOS Nem vagyunk elégedettek a szolgáltatásokkal Az új lakótelepeken végzett felmérések megállapították, hogy a lakók csaknem 63 százaléka nem tartja kielégítő minő ségűnek a lakáskarbantartással kapcsolatos iparos javító munkákat. A tények ezen kívül azt mutatják, hogy a személyi szolgáltatások közül legnagyobb az érdeklődés a férfi és női fodrászat és a fényképészet szolgáltatásai iránt, legkisebb a gőzfürdők iránt. Az anyagi szolgáltatások közül a harisnya- és a cipőjavítás, a mosás, a ruhatisztítás, a vasalás és a mángolás iránt nyilvánul meg a legnagyobb kereslet, a legkisebb pedig a takarító szolgáltatás Iránt. A minőség értékelésében nem állta meg a helyét a tartós fogyasztási cikkek javítása sem. A lakók 42 százaléka rossznak Kereskedünk vagy eladunk? Igen, kereskedünk vagy eladunk? Mert eladás és kereskedés nem mindig ugyanaz. Csak akkor mondhatom, hogy kereskedő vagyok, ha a keresletet kielégítem, ott és akkor, ahol és amikor keletkezik. Tehát ha az igényeket helyesen felmérem lpiackutatás), s annyi árut rendelek, hogy a vevőt ne kellfen elküldenem, de az áru a nyakamon se maradjon. Persze, a termelés sok esetben nem tudja biztosítani a kívánt választékot és minőséget. De most arról legyen szó, amikor tudja. Ilyen is van. Egy cipővásárlás viszontagságai ösztökéltek e kis írásra. (Cipővásárlás. Lám, mi minden miatt kell nálunk tdőt pazarolni!) Szerdai nap volt. Azt mondták az üzletben, jöjjek pénteken, akkor kapnak árut. — Megkapom biztosan? — kérdezem az elárusítónőtől. — Meg. Van belőle elég a raktáron. — Akkor miért nincs az üzletben? — Egy órával ezelőtt fogyott el. Nincs szerencséfe. — S délután lehetne szerencsém? Addig hoznak, ugye? — Mondtam, kedvesem, hogy pénteken kapunk árut. — De miért nem hoznak ma? Sokan keresik. Magukat nem érdekli a forgalom? — Hogyne érdekelne bennünket?/ E szerint kapjuk a fizetést. De a megrendelés nem ránk tartozik. Arra a kérdésemre, miért nem ma hoznak a raktárból árut, az üzletvezető igy felelt: — Hetente kétszer vételezünk. Nagy mennyiséget hozunk tartja, 41 százaléka elégedetlen a motoros járművek javításával, egyharmada a fehérneműmosás és a ruhafestés minőségével, negyede a harisnya, a cipő-, a fehérnemű- és a ruhajavítással. A kutatás továbbá megmutatta, hogy a személyi szolgáltatásokkal szembeni igények növe kednek. Érvényes ez a tartós fogyasztási cikkek javítására, a lakáskarbantartásra, a varratásra, a tisztításra, a vasalásra és a munkaruha mosására is. Stagnál azonban a takarító szolgáltatás. Az érdeklődés csökkenése várható a harisnya-, a cipő- és fehérneműjavítás iránt. A lakók kívánsága, hogy a szolgáltatási üzemeket egyes napokon korán reggel nyissák ki, más napokon pedig csak késő este zárják be. egyszerre. így gazdaságos a szállítás. — Nincs azonban forgalom. Ezt a kiesést aligha pótolja a gazdaságos szállítás. — Van forgalom is. Tessék nézni, hogyan tülekednek a pultnál. Valóban, nagy a tumultus. Biztos, valamiből nemrég érkezett meg a nagy szállítmány. Igen, ilyen a helyzet a kereskedelemben. Ha van áru, akkor is az az ember érzése, mintha nem volna, mert a kereskedelem nem rugalmas. Többek közt egyenlőtlen az árufeltöltés. Nem élnek az ármozgatás lehetőségével. A vállalatok 450 millió koronát tartanak nyilván kockázati alapon. Az árakat azonban még sem szállítják le. Maid a szezon végi kiárusításkor, hogy ne legyen belőle haszna sem a fogyasztónak, sem a vállalatnak. (mészáros) Í 1 f 1 L M f. K •••••••••••••••••••••a GRANDIÓZUS FILMEPOSZ Tolsztoj Háború és béke című regénye a világirodalom legterjedelmesebb művei közé tartozik: négy részből és epilógusból áll. Kompozíciója rendkívül összetett: öt fő és több mellék témaszél találkozik, olvad össze és keresztezi egymást benne. Az egyikben a felsőbb tízezret, mint az ingyenélők, karrieristák és intrikusok csoportját ismerjük meg. Űket képviselik a Kuraginovok, vagy a kikapós Dolohov. A másikat az uralkodó osztály becsületes szándékú kisebbsége alkotja, s ezt a nemesi Bolkonszkij család személyesíti meg. A harmadik, a forradalmi vonal megszemélyesítője Pierre Bezuhov. A történet elején a francia forradalom iránti rokonszenvével provokál, míg a történet végén Napóleon elleni merényletet készít elő. A negyedik fonál a honszerető Oroszország képét adja, amit a Rosztovov földbirtokos család élete ábrázol. Ebben a részben Lev Tolsztoj számos önéletrajzi elemet használt fel. Natasa Rosztovovában látta az orosz nő példaképét. Az öt legfontosabb témakörben fejezte ki Tolsztoj az egyszerű orosz nép iránti csodálatát és elismerését, hiszen az viselte a Napóleon elleni harc legsúlyosabb terheit. Platón Karatajev, Pierre fogságbeli barátja az egyszerű orosz nép fia. A néhány év előtt bemutatott kétrészes amerikai—olasz film — King Vidor tapasztalt rendező műve — természetesen nem tartotta feladatának, hogy Tolsztoj müvének mélyére hatoljon. Ettől eltekintve vitathatatlanul értékes alkotás volt. A filmvilág bevált csillagaira épített, a főszerepeket Audrey Hepburn, Henry Fonda alakította, s a kisebb szerepeket is olyan kiváló színészek játszották, mint John Mills, Victorio Gassman stb. Szergej Bondarcsuk, aki a Tolsztoj regényből négyrészes filmet készített, egészen másképp fogott a dolgához. Az amerikaiak nem tudták kifejezni a filmben a regény nemzeti szellemét, mély filozófiai általánosításait. Olyan utat kellett választaniuk, ahol az egyes alakok szavakban fejezik ki magukat. Az ő filmjükben nem kerülhetett sor olyan jelenetekre, amelyben Andrej Bolkonszkij herceg a tölgy körül járkál, vagy amilyen Natasa tánca az öregapónál. A mély emberiesség, a népiesség, Tolsztoj művének háború ellenes szelleme — közeláll a világ mai és holnapi népeihez egyaránt. Ugyancsak közeli számunkra Tolsztoj nézete az életről és a halálról, a boldogságról, a szerelemről és a kötelességről, az őszinteségről és a hazugságról, az igazságról és a szépségről, egyszóval a harmónikus s mégis ellentétes, bonyolult világról. Szergej Bondarcsuk és Vaszilij Szolovjev készítette el a szovjet film forgatókönyvét. Művük — az első két rész alapján — egységesnek hat, tolsztoji s a bokrosodó történet a filmvásznon valóban sajátos, önálló életet kap. Az első rész, melynek címe Andrej Bolkonszkij — ennek vetítése több mint három óráig tart, amit egy kissé soknak tartok — a kor és a jellemek felvázolására hivatott. A Natasa Rosztovova című második rész — amelyet rövidesen mi is megtekinthetünk — a harmadik résszel együtt a film legfontosabb szakasza. Az alakok és események kölcsönös kapcsolatai itt fonódnak össze. Természetesen ebben a filmben is sok függ a főszereplők tehetségétől. Ľudmila Szaveljevova az e filmben először felvevőgép előtt álló fiatal színésznő kiváló adottságokkal, azonulási képességgel rendelkezik. S ez az azonulási képesség a színész tehetségének egyik fő mutatója. Nyugodtan állíthatjuk, hogy Szaveljevova nem játszik ebben a filmben, hanem átéli az egészet, s érzéseit, hangulatait környezetére is átviszi, Pierre Bezuhovot Szergej Bondarcsuk, a film rendezője személyesíti meg. Bezuhov rendkívül bonyolult egyéniség. Az író általa fejezi ki világnézetét, filozófiáját. Megállapíthatjuk, hogy Bondarcsuk Bezuhovja sokban eltér attól, ahogyan ezt a szerepet King Vidor filmjében Henry Fonda értelmezte. Bondarcsuknál egyenesen meglep bennünket Bezuhov jellemének gyengesége. A Háború és béke vitán felül az egyik legterjedelmesebb és legbonyolultabb mű, amelyet csaknem ötvenéves fennállása alatt a szovjet filmgyártás produkált. Bár még korai lenne egészében megítélni, hogyan sikerült a Bondarcsuk-kollektíva vállalkozása, alkotó munkája mély értelmű és tiszteletet érdemel. IVÁN BONKO A VISSZATEKINTÉS ÖTLETET SUGALL November közepén tartották meg Lipcsében a dokumentumés rövidfilmek IX. fesztiválját, amely immár hagyományosan a publicisztikai formák felé fordul. Öt éve már, hogy a fesztivál keretében monoteinatikus visszapillantást Is tartanak. Igy például az első három évben Ivens, Flaherty és Cavalcanti, a dokumentumfilm kimagasló egyéniségei alkotásait mutatták be. Utána a fasisztaellenes, az idén pedig a francia dokumentumfilmek szerepeltek a retrospektív vetítéseken. Művészileg a verseny és a retrospektíva kapcsolata logikus, hiszen a verseny lényegében az év termésének válogatását adja, míg a visszatekintés azt, amit régen kiválasztottak s ami már kiállta az idő fogát. S ha eltekintünk attól a közvetlen Időszerűségtől, ami a dokumentumfilmnél minden bizonnyal súlyosan esik a latba, akkor az ilyen viszszaplllantás művészi ösztönzése jóval erélyesebb. És az NDK állami filmarchfvuma, mely jó szervezési tapasztalatokkal rendelkezik, gondoskodott róla, hogy az idei filmek valóban reprezentatívak legyenek. Emellett tekintettel az anyag terjedelmére, nagyjából olyan filmeket és alkotókat választottak ki, amelyeknél kifejezett érdeklődés tapasztalható a szociális problematika iránt. Ma úgy mondanánk, hogy a szociálisan angazsált filmeket választották kl. A fesztivál elsősorban azt az érzést keltette bennünk, hogy a mai poéták és irányzatok többsége valamilyen formában már itt volt ->- persze a fényképező technika más színvonalán — s hogy nem egy „felfedezés" az elfeledett Amerikát fedezte fel újból. Ám két határozottan új dolog tapasztalható a mai, televíziós eljárásokkal befolyásolt dokumentumfilmben. A nem drámai, reflexíven filozófáló eljárás, amelyik a cselekmény-momentumot és a vele kapcsolatos történeti feszültséget igyekszik kikapcsolni, ugyanakkor főleg a személyiség racionális elemeire apellál, míg a régebbi dokumentarista felfogás több érzéssel számol. Oj az a törekvés is — melyeket az új technikák ismét lehetővé tesznek hogy többet dolgozzanak hiteles hang és kép-komplexummal. A régi technika ugyanis többségében nem volt képes a képpel együtt a hiteles hangot is felvenni, s így komolyabb feladat hárult a zenére, a hang és zaj keverésre, a kísérő szövegre és dalokra. A modern dokumentumfilmek hitelessége tehát tökéletesebb lehet. Ez azonban nem fokozza automatikusan emocionális erejüket, sőt amint azt az ankétfilmek többsége ls mutatja, Inkább csökkenti azt. S csökkenti hatásukat is. A francia dokumentumfilmek retrospektív bemutatója számos összehasonlításra adott alkalmat és értékes következtetésekhez vezetett. Közeledik a hazai országos rövidfilm-fesztivál Karlovy Varyban. Érdemes lenne, éppen a nagy külföldi érdeklődésre való tekintettel, ott is bevezetni a csehszlovák rövidfilmek retrospektív bemutatóját. Hasznos lenne ez mind xn. 2. a külföldi látogatók, mind a hazai szakemberek szempont w jából. ffy PAVOL BRANKO w 196B.