Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-01 / 301. szám, kedd

PRÁGAI SZÍNHÁZI LEVÉL ] AZ ÉVAD KEZDETÉN A z idén a prágai színházak valamivel hamarabb tárták jel fokapuikat és a tavalyt évad legsikeresebb darabjai mellett számos bemutatónak is helyt adtak. A Vinohrady-i Színház évadnyitó darabja Lermontov 1835-ben írt, nálunk eddig ismeretlen Álarcosbálja. Az akkoriban alig 22 éves nagy orosz író, ifjú korát meghazudtoló érettséggel és éles látással bírálja társadalma gyengéit, a cári Oroszország előkelőségeinek léhaságát, ürességét és jellembeli fogyatékosságait. A romantikus dráma egy álarcosbál meghitt hangulatát idézi. Míg a fülbemászó diszkrét zene dallamára csendesen keringőznek a párok, a szomszédos teremben, az urakat a hazárdjáték láza kerítette hatalmába. Idegeik pattanásig feszülnek. Zvjozgyics herceg utolsó fillérét veszítette el és a becsülete forogna kockán, ha barátja Arbenyin segítségére nem sietne. A tragédia akkor kezd kibontakozni, amikor Arbenyinné elvesztett karkötőjét a barátnője a bálon megtalálta és mint a sajátját szerelmének, a hercegnek ajándékozta. A véletlen úgy akarta, hogy a karkViövel éppen Arbenyinnek dicsekedjék el, aki abban felesége ékszerére ismer. Határtalan féltékenységében a férj életre-halálra szóló bosszút esküszik megcsúfolói ellen. Hamiskártyásnak nevezi a herceget és nyilvánosan inzultálja. Mit sem sejtő, ártatlan jeleségének sem hisz és végül esztelen szenvedélyében megöli. Jiri Bélka vendégrendező Igényes követelményeket támasztott rnmagával és a szereplőkkel szemben. Nem elégedett meg a szerelmi tragédia puszta érzékeltetésével. Az akkori társadalom csökevényeinek és a szereplők jellemének mesteri kídomborításával élvezetessé, sőt Izgalmassá tette a darabot. A színészek játéka ugyancsak magán viseli a rendező mindenre kiterjedő figyelmének, gondos munkájának keze nyomát. De ez a siker természetesen a szerencsés szereposztásnak is köszönhető. (~lorkij darabjai közül jó egynéhányat üdvözöltünk már elrakj gadtatással színpadjainkon. Ezért érthetetlen, miért nem volt eddig alkalmunk megismerkedni „Utolsók" című családi drámájával, melynek sikeres bemutatója a l'yl Színházban minden bizonnyal az idei évad legnagyobb színházi eseményei közé tartozik majd, ami nemcsak a tanulságos és izgalmas darab érdeme, hanem A. Radok rendezőé is, akit nyolc év után Ismételten és örömmel üdvözölhetünk a Nemzeti Színház gárdájának legjobbjai között. Előrebocsátjuk, hogy a prágai előadást Radok rendezésében a müncheni bemutató előzte meg, és hogy az ottani sajtó a rendező érett művészetéről és kiváló munkájáról egyöntetűen a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. Ezt a kritikát már csak azért ts el kell fogadnunk, mert Radok Münchenben, csakúgy mint Prágában, minden eszközt igénybe vett, hogy a fantázia segítségére sietve, a hatásos jeleneteket megfelelő zenével, hangtechnikával és világítással, sőt a Laterna Magika műfajára emlékeztető filmvetítésekkel is — ha lehet — még vonzóbbakká és színesebbekké tegye. /I darabban Ivan Kolomtjceu rendőrtiszt családja erkölcsi bukásának vagyunk tanúi. A cárt rendőrállam korlátolt és durvalelkű végrehajtója kegyetlen módszereit családi életében is meghonosítja. Garázdálkodásával megmérgezi az otthoni légkört, brutalitása az évek során nyomot hagy gyermekei jellemén. Ogy érzed, ebben a világban minden szentnek maga felé hallik a keze. Még az elnyomott, kétségbeesett anya sem képez ez alól kivételt, akinek titkos vigasztalója kora házasságától kezdve a családfő bátyja. Sógora megértő karjaiban az asszony könnyebben elviseli a ránehezedő súlyos terhet. Szerelmük gyümölcse — a középső lány — azért nyomorék, mert a családfő megsejtve az igazságot, csecsemőkorában szándékosan elejtette. Ez a szerencsétlen és a mit sem sejtő legkisebb lány a darab pozitív hősei. Tiszta, ártatlan lelkük nem képes jelfogni a szomorú valóságot. Fiatalos őszinteségükben egy megrázó jelenet keretében kegyetlenül a szemébe vágják Kolomijcevnek, hogy komédiásnak tartják. A darab végén meghal a családjő jómódú bátyja és így Kolomijcev megszabadul felesége szeretőjétől, sőt a vagyonát is örökölheti. Kolomijcev szerepében R. HruSinský érett művészete tetőfokán nemcsak a saját, de Radok rendezése jóvoltából is új utakon jár. Játékában nyoma sincs az orosz darabok hagyományosan passzív tolmácsolásának. Méltó partnere a felesége — M. Vášová — a kitűnő jellemszínésznö. Idősebb fiát L. Munzar alakítja meggyőzően. A Kamara Színház történelmi drámája az osztrák származású Hochwälder Államügyésze a XIX. század elejére, a francia forradalom idejébe vezet vissza. A mindvégig izgalmas dráma, mély értékei, komoly, elgondolkoztató és óvatosságra intő mondanivalója ellenére is, sokban a „krimi" darabok benyomását kelti. A sötét jellemű államügyész százával küldi a halálba az ártatlanokat. Lelkiismerete sohasem szólal meg, hiszen — amint mondja — a felelősség nem öt terheli, ő csak végrehajtó szerv, csupán a kapott parancsot teljesíti. Garázdálkodása eszünkbe juttatja a háborús bűnösök jól ismert védekezését felelősségre vonásuk alkalmával. Tudvalevő azonban, hogy a fák nem nőnek az égig és ezért egy szép napon — és ez a darab csattanója — az államügyészre is rájár a rúd. Amilyen szívtelenül, hideg számító közönnyel végezte ki áldozatalt, ugyanolyan szemrebbenés nélküli kegyetlenséggel teszt őt el láb alól feljebbvalója. Cselszövés áldozata lesz. Az államügyésznek ugyan nem gaztetteiért kell lakolnia, mint ahogyan azt az igazság megkívánná, hanem azért, mert végül ö is kényelmetlenné vált annak, aki még nálánál ts nagyobb hatalomra tett szert. A címszerepben V. Voska meggyőző alakítását kitűnően kiegészítik E. Cupák, O. Skleníka és nem utolsó sorban a népszerű I. KaV-knvá. KARDOS MARTA Osz a parton (M. Anger felvételej' •liílllffl Antibiotikummal kezelt növények A KÜLÖNFÉLE KÁRTEVŐK, betegségek és gyomnövények évente 20—30 százalékkal csökkentik a mezőgazdaság terméseredményeit. A kártevők és a gyomnövények leküzdésére irányuló vegyi növényvédelem önmagában nem oldja meg a feladatokat, mert a széles körű kiterjesztésének, a túl gyakori és nem szakszerű alkalmazásának sok káros mellék- és utóhatása van. Ezek közül a legégetőbb a különféle rovarölőszereknek ellenálló, kártevő rovartörzsek kialakulásának, a hasznos parazita és ragadozó rovarok pusztulásának, a terményeken I zöldségen, gyümölcsön) fel-, halmozódó vegyszermaradványoknak a problémája. A kutatók ezért új utakat keresnek a kártékony rovarok elleni biológiai „háború" folytatására. A rovarok hangadó, valamint hangérzékelő szerveit vizsgálva például megállapították, hogy a rovarvilágban a hangadás és az -érzékelés 13 oktáv hangterjedelmű. Ennek nagy része az emberi füllel hallhatatlan. A rovarok hangadó és hangérzékelő szerveinek tanulmányozása során olyan készülékeket szerkesztettek, amelyekkel a káros rovarokat összecsalogatták. Több kísérletet végeztek el a hím szúnyogok, a nőstény és a hím kabócák összecsalogatásával, valamint a repülő sáskarajok irányváltoztatásával kapcsolatban, amit részben magnószalagra rögzített természetes hangokkal, részben mesterségesen keltett rezgésekkel értek el. Hasonló jelentősége van a vetéseket vagy a terméseket károsító madarak riasztásában a vészjelző hangok felhasználás sának. Ez a módszer nagyon alkalmasnak bizonyult például a cseresznyéseket vagy az érésben levő szőlőket megkárosító seregélyrajok, a napraforgó-, a gabona- és a rizstáblákat dézsmáló verebek, varjak és galambok elriasztására. A riasztás során magnószalagról hangszórókkal, több irányból hosszabb időn keresztül sugározták e madarak által leadott vészjeleket. A növénybetegségek elleni vegyi védekezési módszerek mellett már napjainkban is egyre nagyobb szerep jut az antibiotikumod alkalmazásának. Ha figyelemmel követjük az antibiotikumok kutatásának történetét, megállapíthatjuk, hogy az orvosi gyakorlatban alkalmazott első antibiotikum A

Proton-3 szovjet kozmi-. kus laboratórium programjában egy merőben újszerű pont is szerepelt: a tört töltésű részecskék keresése a primer kozmikus sugárzásban. Az utóbbi mondat, mint ezt ké^ sőbb Konsztantylnov akadémikus külön is megmagyarázta, nem jelent kevesebbet, mint hogy első ízben szerepel az űrkutatás programfában a kvarkok keresése. Mi a kvark? A kvarkok, a világegyetem e feltételezett alapkövei, építőkockái, az utóbbi időben nagy szerephez jutottak a szovjet elméleti kutatásokban. A nem egész számú elektromos és ba« rlon-töltésű részecskék, mint alapvető építőkockák elgondolását egymástól függetlenül Murray Gell-Mann amerikai és Zweíg svájci fizikus vetette fel. (Barlonnak nevezünk bármely olyan részecskét, amely végül egy protonra és tetszés szerinti elektronra, neutrinóra és mezonra bomlik.) A hipotézis szerint három alaprészecske létezik: p, n és a görög lamba. E három ré« szecskát Zweig „ász"-nak nevezte, Gell-Mann pedig J. Jouce egy fantasztikus elbeszélése nyomán „quark"-nak, kvarknak, (Gell-Mann azt hitte egyébként, hogy ez a szó semmilyen nyelvben nincs meg, holott németül túrót jelent.) Ha a kvark-hipotézís igaznak bizonyulna, sikerülne az „elemi" részecskék egyre népesebbé váló családjában rendet teremteni, megtalálni a hár rom valóban elemi részecskét. — a penicillin felfedezése és az első kifejezetten növényvédelmi célokra szánt antibiotikum — a Glyotoxin — előállítása kb. egyídőben történt. Ennek ellenére az ember- és az állatgyógyászatban sokkal gyorsabban haladt az antibiotikumok felhasználása, mint a növényvédelemben. Pedig alkalmazásuk előnyel közül említésre méltó, hogy már kis töménységben is hatásosak. A magyarországi Növényvédelmi Kutató Intézetben folyó antibiotikum-kutatás eredményeiről nemrégiben dr. Ubrizsy Gábor, az MTA levelező tagja számolt be a Technika c. folyóiratban. Megállapította, hogy az eddigi kutatás jelentős eredményekkel járt. Az elsőként előállított hazai Tricin készítmény (Trihothecin antibiotikum) tökéletesen véd a cseresznye és a meggy moníliás megbetegedése ellen. A permetezést a meggy és a cseresznye virágzásakor végzik. Kísérleteik szerint tisztítatlan sztreptomicinnel a baktériumos dohányvészt sikerült országos viszonylatban leküzdeni. Az Actidion kétségtelenül a legsokoldalúbb növényvédő antibiotikum. Vetőmagcsávázásra éppen úgy alkalmas, mint ál lomány kezelésre. A gabonalisztharmat ellen már 10 ppm töménységű permetezéssel, az almafa varas betegségét pedig 2—5 ppm hatóanyaggal sikerült leküzdeni. Az újabban felfedem zett Blasticldln, Pyramicidin, Mycostatin a gabonarozsda és más betegségek ellen nyújt hatásos védelmet. NAGY JELENTŐSÉGRE tettek szert a kártvevők, a betegsé-. gek és a gyomnövények elleni biológiai „háborúban" más tudományos módszerek is. Számos rovarfajról megállapították például, hogy a nőstények olyan illatanyagokat termelnek, amelyek a hímeket odacsalogatják. Növényvédelmi szempontból nagyon fontos megállapítás ez, mert például a nagy károkat okozó gyapjaspille, kukoricamoly, gyümölcslegyek, olajfalégy elleni védekezést teljesen új alapokra helyezik. Egy további megbizható módszernek ígérkezik a hím egyedek sterilizálása is, mert ezen a módon egész országrészek rovarállományát lehet megsemmisíteni. Hasonló jelentőségük van a mesterségesen felidézett járványoknak és a hasznos parazita és ragadozó rovarok tömegtenyésztésének is, amelyeket a kártevők között helyeznek el. Távirányítású traktor Az amerikai Ford 3(KHJ Mk IV. jelzésű traktor a kejivu >eu férfi utasítására vezető nélkül mozog. Távvezérlésű elektronikus berendezéssel van felszerelve, amelynek segítségévei közvmldii kezelés nélkül áthaladhat a veszélyes, esetleg radioaktív anyagokkal fertőzött területen. KVARKOK Ha a hipotézis nem bizonyítható, akkor ls merész, de logikus tudományos teltevés, próbálkozás az elemi részecskék egyre bonyolultabbá váló problémáinak megoldására. Az atomfizika legújabb fejleményeit a Mengyelejev-íéle periódusos rendszer felfedezéséhez hasonlítják. Teljesen különböző tudományos helyzetekben született felfedezések fontosságát természetesen igen nehéz összehasonlítani. Mindenesetre, az új felfedezések komolyságát bizonyítja az a tény ls, hogy az elméleti fizikusok egy új, elemi részecske, az omega-mínusz hiperon létezését és tulajdonságait megjósolták, és a kísérletek fényesen igazolták ezt az előrejelzést. Az elemi részecskék osztályozása igen természetes módon elvégezhető annak a feltevésnek az alapján, hogy az elemi részecske háromféle „igazán fundamentális részecskédből, az említett kvarkokból tevődik össze. Így minden barion három (azonos, vagy különböző) kvarkot, minden mezőn egy kvarkot és egy antikvarkot tartalmaz. Az új osztályozás csak az erősen kölcsönható, manapság hadronoknák is nevezett részecskére vonatkozik. Következésképpen nem tartozik közéjük az elektron, a műon, a neutrínó és a foton. Mivel a földi gyorsítók egyelőre elégtelen teljesítményűek arra, hogy bennük kvarkokat lehessen előállítani, csakis a világegyetem vagy gyorsítóiból származó részecskék között, a kozmikus sugárzásban kereshetjük őket. Ha vannak kvarkok, akkor ezek sok milliárd év óta bombázzák a légkör magasabban fekvő rétegeinek gázatomjait. Lehet, hogy az óceánban, vagy a meteoritban nyomukra bukkannak. A bolygóközi anyagban is maradhattak kvarkok. A Föld közelében feltételezett koncentrációjuk a legjobb esetben egy ezredbil-. Hornod százalék. De léteznek-e ténylegesen is kvarkok? Nem csupán az a ma már kétségbevonhatatlan szimmetria létezik-e az elemi részek tulajdonságaiban, aminek alapján úgy tűnik, mintha a kvarkok léteznének? Erre a kérdésre 1984 augusztusában Dubnában Gell-Mann megjegyezte* ,Jii tudja"? E

gy nagy művész tollára lenne szükség ahhoz, hogy mindazt kifejezze, amit Gell-Mann ebbe a két szóba belesűrített. Egyfelől azt a rendkívüli fontosságot lehetett belőle kihallani, amit a kísérletnek tulajdonítunk, amely végső elemzésben dönt és a tudományt előbbre viszi. Másfelől érezni lehetett Gell-Mann intellektuális bátorságát, az új megérzését, a hajlandóságot, hogy bármit elfogadjon, amit a természet kínál, s hogy abból kiindulva új kísérleteket és új elméleteket hozzon létre. IM 1968. XI. 1.