Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-09 / 279. szám, vasárnap

1966. X. 10. Johnson a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről Be akarják feketíteni Sukarnót Johnson elnök az amerikai vezércikkírók országos értekezletén tartott beszédében európai problémákkal, az Egyesült Államok és Európa viszonyával, s ebben az összefüggésben a kelet—nyugati kapcsolatok továbbfejlesztésének szükségességével és lehetőségeivel foglalkozott. A beszéd két fő témakörre koncentrálódott. Johnson hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „híve a feszültség enyhítésének Európában, s elö akarja segíteni a kelet-nyugati közeledést", másrészt viszont ismét aláhúzta „a nyugat-európai egység fontosságút", a NATO megerősítésének és korszerűsítésének szükségességét. Az Egyesült Államok nem akarja, hogy a vietnami háború „akadályává váljon a béke lehetősége félkutatásának és felhasználásának" Európában és a világ más részein. Az Egyesült Államok „békés kapcsolatokat kíván kiépíteni a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal, hajlandó lépésről lépésre előrehaladni e kapcsolatok megteremtésében" — hangoztatta az elnök. Kijelentette, kormánya ennek érdekében csökkenteni kívánja a keletnyugati kereskedelemben jelenleg fennálló korlátozásokat. Johnson különösen nagy teret szentelt beszédében a szovjet—amerikai kapcsolatoknak, hangoztatva, hogy az „Egyesült Államok e kapcsolatok megjavítására törekszik". Johnson felvetette a Németországban állomásozó amerikai és szovjet csapatok létszáma kölcsönös csökkentésének lehetőségét. Megfigyelők ennek a javaslatnak tulajdonítják a legnagyobb jelentőséget. Johnson elismerte, hogy a német kérdés megoldása alapvető fontossággal bír az európai béke szempontjából, elképzeléseit azonban nem részletezte. Politikai megfigyelők szerint az elnök beszéde újabb kísérlet arra, hogy a vietnami háborút mintegy különválassza a nemzetközi helyzet egyéb kérdéseitől, s a háború folytatásával párhuzamosan beszéljen a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztéséről. Az amerikai elnök javaslatainak sajtóvisszhangja Washington (CTK) — Johnson elnök bejelentése a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről, valamint az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának fokozatos csökkentésével kapcsolatos fejtegetése kedvező visszhangra talált az Egyesült Államokban. A New York Times többek között azt írta, hogy „az Európában állomásozó amerikai csapatok számának csökkentése lényegében azt a célt szolgálja, hogy az egyesült Európa önmaga is képes lenne sorsáról dönteni." Ehhez azonban szükséges „a kelet-európai országok és a Szovjetunió hozzájárulása is." A Figaró című francia lap Johnson elnök beszédének legdrámaibb részeként azt említi, amikor a Szovjetunióhoz fordul a fegyveres erők kétoldalú csökkentése érdekében Európában. A lap ugyanakkor hozzáfűzi, hogy a Szovjetunió aligha egyezik bele fegyveres erői létszámának csökkentésébe Európában, mivel a felszabadult amerikai egységeket bizonyára Vietnamban vetnék be. keverni az Egyesült Államok szennyes vietnami háborújába." A Combat véleménye is az, hogy Washington az Európában felszabadult erőit Vietnamba szeretné átcsoportosítani. Ismét jelt adott a „Surveyor 1." Pasadena (CTK) — A „Surveyor 1." amerikai űrszonda, amely ez év július 1-én sima leszállást hajtott végre a Holdon és mintegy 11000 felvételt küldött a Földre, ismét jelt adott — közölte tegnap a földi irányító központ szóvivője. Kijelentette, hogy felfogták az űrszonda jeleit, amelyeket egy rádiójelzéssel továbbított parancsra adott. A Combat még élesebben világít rá az amerikai elnök javaslataira: „Johnson javaslata lényegében a Szovjetuniót, mint közvetett bűntársat akarja beleA JAPÁN KÜLÜGYMINISZTÉRIUM pénteken ismét tiltakozott a Mururoa korallzátonyon október 4-én végrehajtott atomrobbantás ellen. A tiltakozó jegyzék sajnálattal mutat rá arra, hogy Franciaország a japán kormány többszöri tiltakozása ellenére is folytatja atomkísérleteit. (CTK J E arck ARTÚR D A COSTA E SILVA A brazil kongresszus október 3-án Artúr da Costa e Silva marsall, volt hadügyminiszter személyében ismét katonát választott a köztársasági elnöki tisztségre. A március 15én hivatalba lépő da Costa Latin Amerika legna gyobb államának sorrendben 23. elnöke s a negyedik, akit nem népszava zás útján, hanem közvetve válasz tottak. Castelo Branco, az eddigi elnök különféle alkotmány jogi manőverek kel gyakorlatilag kizárta a néptömegeket az elnökválasztásból. A politikai pártok (eloszlatásával többséget biztosított az uralmon levő Nemzeti Megűjnlás Szövetségének s a választási csatateret úgy megtisztította, hogy végül a marsailon kívül nem is léphetett senki a porondra. Artúr da Costa e Silva volt az egyedüli jelölt. Az ellenzék bojkottálta a választást. Politikai körökben da Costa e Silva marsallt a „kemény vonal" vezéralakjaként tartják számon, aki a katonai módszerekkel kormányzó Castello Brancóval ellentétben még taktikai engedményeket sem hajlandó tenni politikájában. Joviális megjelenése és bohém modora mögött álnokság rejtőzik. Barátai és ellenzői azonos véleményen vannak, hogy a marsall katonai vagy politikai akciői egyaránt előre kiszámíthatatlanok. Általában Brancénál még konzervatívabbnak és jobboldalibbnak tartják. Az 1902-ben a Rio Grandé do Sul tartománybell Taquaribau született Artúr da Costa e Silva legjobb diákja volt a katonai akadémiának és további katonai pályafutása során a vezérkari kiképzés valamennyi szakaszán is kitűnőre vizsgázott. Katonai kiképzésének egyik állomása az egyesült államokbeli Fort Knox volt. Több évig katonai attasé volt Buenos Airesban, ahol az argentin vezérkar tiszteletbeli tagjává nevezték ki. A politikai porondra első ízben 1922-ben lépett az Epitacio Pesso elnök elleni sikertelen felkelés résztvevőjeként. Ezért 8 évre börtöure ítélték. Alig, hogy kiszabadult, részt vett a Vargas elleni összeesküvésben. 1964 áprilisában da Costa állt a demokratikus érzelmű Joao Goulart elnököl megbuktató puccs élén. A hatalomra került Branco marsall barátját, da Costát hálából megtette hadügyminiszterré. A politikai hatalom ezáltal szilárdan a hadsereg kezében összpontosult. Az újonnan megválasztott elnök a jövőben is a hadseregre kíván támaszkodni. Számolnia kell az egyre erősödő ellenzéki mozgalommal az országban. A demokratikus jogok sorozatos felszámolását ugyanis már nemcsak a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a nemzeti burzsoázia és a kispolgári csoportok elégelték meg. Az ellenállás fő hirdetőit, a diákságot, a Latin-Amerikában döntő politikai befolyással rendelkező katolikus egyház is támogatja. Meglepő, hogy még Carlos Lacerda, a szélsőjobboldali kormányzó is — aki már nem egy kormány megbuktatásához járnlt hozzá — az ellenzékhez csatlakozott és egységfrontra szélit fel a katonai hatalom ellen. B. £. WALTER ULBRICHT, az NSZEP első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Wilii Stoph miniszterelnök és Erich Correns, az NDK Nemzeti Frontja országos tanácsának elnöke fogadást adott az NDK megalakulásának 17. évfordulója alkalmából. (CTK) BETILTOTTA a gyémántkivitelt a kongói (Kinshasa) kormány. A gazdaságügyi miniszter kijelentette: a rendelkezés szerves része annak a harcnak, amelynek célja az ország gazdasági függetlenségének megteremtése, valamint annak megakadályozása, hogy a külföldi részvénytársaságok elrabolják az ország kincseit. (CTK) MOSZKVÁBAN szombaton aláírták a Szovjetunió és Románia gazdasági s műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottsága létesítéséről szóló egyezményt. (ČTK) A DEMOKRATIKUS Ifjúsági Világszövetség Budapesten közzétett felhívásában arra szólítja fel a világ fiataljait, hogy részesítsék Vietnam népét egyre hathatósabb politikai s anyagi támogatásban. (CTK) A LAOSZI királyi tanács tegnap jóváhagyta a kormány határozatát, melynek alapján feloszlatta a nemzetgyűlést. A laoszi parlament nem hagyta jóvá a kormány által előterjesztett költségvetést. (CTK) LORD CHALFONT, a leszerelés problémáinak megoldásával megbízott brit külügyi államminiszter tegnap India fővárosába — Delhibe érkezett. A brit diplomata az atomfegyverek továbbterjesztésének korlátozásáról s a leszerelésről fog tárgyalni Indiában. (CTK) 2000 DIÁK vonult fel fáklyásmenetben Cordoba argentin városban, hogy tömegesen tiltakozzék az argentin főiskolásokat üldöző rendőrség terrorja ellen. A tüntetőket a rendőrség megrohanta és közülük 65-öt letartóztatott. (CTK) ERHARD nyugatnémet kancellár Gerhard Schröder külügyminiszter kíséretében november 6-án Burmába, majd Indiába s onnét Pakisztánba utazik. (CTK) A VIETNAMI Dolgozók Pártja Központi Bizottságának s a VDK kormányának meghívására bolgár párt- és kormányküldöttség utazott hivatalos látogatásra a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség, amelyet Ivan Mihajlov hadseregtábornok, a BKP politikai bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke vezet — a VDK-ban tett látogatása után Mongóliába utazik. (CTK) Folytatódik a Subandrio-per Djakarta (CTK) — A különleges katonai bíróság előtt szombaton folytatódott Subandrio volt indonéz külügyminiszter pere, akit azzal vádolnak, hogy tavaly részt vett az ún. „Szeptember 30 mozgalomban". A tegnapi nap során többször is szóba került Sukarno elnök neve. Kartono Kadri tanú, az indonéz titkosszolgálat jelentős képviselője azt állította, hogy Aidit, az Indonéz Kommunista Párt meggyilkolt elnöke tavaly október elején egy levelet nyújtott át Sukarno elnöknek, amelyben javaslatot tett, „miként hajtsák végre a kommunista államcsínyt" Indonéziában. A tanú szerint Subandrio is megkapta e levél másolatát. f?gy másik tanú, állítólag az Indonéz Kommunista Ifjúsági Szövetség funkcionáriusa, azt állította, hogy bizonyos híresztelések szerint Sukarno elnök közel tartózkodott ahhoz a helyhez, ahol tavaly a hat indonéz tábornokot meggyilkolták. Adam Malik, Indonézia külügyminisztere kijelentette, mindeddig nincs tudomása arról, részt vesz-e a Szovjetunió Párizsban ez év decemberében az Indonézia adósságairól, valamint további megsegítésével összefüggő kérdések megoldásáról tárgyaló nemzetközi konzorcium második konferenciáján. A sajtóértekezleten arra a kérdésre, milyenek az említett konzorcium és a szocialista országok közti együttműködés lehetőségei, — Malik kijelentette, hogy kellő választ a moszkvai látogatása eredményei alapján adhat majd. Malik közölte, hogy Moszkvában Indonéziának a Szovjetunióval szembeni tartozása kiegyenlítésének elhalasztásáról szándékszik tárgyalni. A sajtóértekezleten azt is közölte, hogy a „vietnami háborúban részt vevő két fél békés megegyezés közvetítésére kérte fel Indonéziát". Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, mely országok, illetve szervezetek kérik Indonézia kormányát, hogy vállalja a közvetítő szerepét. John Gollan a Munkáspárt konferenciájáról London (CTK) — John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára a Morning Star című lap tegnapi számában értékeli a Munkáspárt brightoni értekezletét. Többek között ezeket írja: „Olyan kormányunk van, amely mindgyakrabban kerül konfliktusba a szervezett munkásmozgalom állandóan nagyobbodó részével." A főtitkár hangoztatta, hogy ez a helyzet nem tarthat örökké és vagy a kormánynak, vagy a baloldali ellenzéknek meg kell hátrálnia. Gollan szerint azért került sor az ellentétre, mert a kormány bérbefagyasztási politikája visz-, szautasításra talál a szakszervezetek részéről. Ami a kül- és védelmi politikát illeti, John Gollan kifejti, hogy a baloldali ellenzék valódi érdeke kifejezésre jutott a vietnami háborúról, az angol kormány szuezi politikájáról és a katonai kiadások csökkentéséről rendezett szavazáskor. John Gollan végül hangsúlyozza, hogy a Munkáspárt brightoni értekezlete bebizonyította a baloldal pozitív politikáját, amely nemcsak közvetlen érdekekért, hanem a munkásmozgalom jövőjéért is harcol. A spanyol demokratikus szakszervezeti erok győzelme Párizs (CTK) — Spanyolország nagyob városaiban a „Munkásbizottságok" jelöltjeinek ragyogó győzelmével értek véget a szakszervezetek választásai. Madridból, Barcelonából, Bilbaóból és más ipari városokból érkezett hírek szerint a Munkásbizottságok jelöltjei egyes üzemekben pl. a madridi Pegasoautógyárban nagy sikert arattak a francoista szakszervezetek hivatalos jelöltjeivel szemben. Az említett autógyárban a 48 bizalmi tisztség közül 40-et KULISSZATITOK a Munkásbizottságok jelöltjei nyertek el. Hasonló eredménynyel választották meg őket a Tafesa-üzemben, a barcelonai Hispano Olivetti vállalatban s másutt is. A választások folyamán az urnák mellett munkásőrsök álltak készenlétben, hogy szükség esetén meggátolhassák a választási eredmények meghamisítását. A spanyolországi Munkásbizottságok illegálisan működő demokratikus szakszervezetek, amelyek a dolgozók szociális és bérkövetelményeinek teljesítéséért, valamint demokratikus és szák szervezeti szabadságjogaik elismeréséért küzdenek. Folytatódik a Ben Barka-per Az Egyesült Államok „csak" a nukleáris gyújtófejet adja. K r o k o g j M Párizs (CTK) — Ben Barka elrablóinak eredetileg négy hétre tervezett pere már második hónapjába lépett. Pénteken folytatódott a tanúk kihaligatása. Csütörtökön a párizsi felsőbíróság első elnöke felkereste hivatalában Pompidou miniszterelnököt és Frey belügyminisztert, s meghallgatta válaszukat a magánvád képviselői által feltett kérdésekre. A magánvádlók (Ben Barka családja) kérték a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek tanúként való kihallgatását, a kormány azonban nem járult hozzá, hogy két tagja megjelenjék az esküdtszék előtt. A magánvádlők ezért írásban terjesztették elő kérdéseiket. A pénteki tárgyaláson Figon halála volt a fő téma. Kihallgatták azokat az orvosokat is, akik felboncolták Figon holttestét. Kijelentették, hogy az „öngyilkos" fegyvere nagyon közelről sült el. Ugyanakkor nem tartották kizártnak, hogy Figon valóban maga vetett véget életének. A Figon halála körüli rejtély egyre gyanúsabb, és több körülmény utal arra, hogy Figont elhallgattatták, mivel túl sokat tudott az ügyről.