Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-09 / 279. szám, vasárnap

1966. X. 10. Johnson a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről Be akarják feketíteni Sukarnót Johnson elnök az amerikai vezércikkírók országos értekez­letén tartott beszédében euró­pai problémákkal, az Egyesült Államok és Európa viszonyával, s ebben az összefüggésben a kelet—nyugati kapcsolatok to­vábbfejlesztésének szükségessé­gével és lehetőségeivel foglal­kozott. A beszéd két fő témakörre koncentrálódott. Johnson han­goztatta, hogy az Egyesült Álla­mok „híve a feszültség enyhí­tésének Európában, s elö akar­ja segíteni a kelet-nyugati kö­zeledést", másrészt viszont is­mét aláhúzta „a nyugat-európai egység fontosságút", a NATO megerősítésének és korszerűsí­tésének szükségességét. Az Egyesült Államok nem akarja, hogy a vietnami hábo­rú „akadályává váljon a béke lehetősége félkutatásának és felhasználásának" Európában és a világ más részein. Az Egye­sült Államok „békés kapcsola­tokat kíván kiépíteni a Szov­jetunióval és a kelet-európai or­szágokkal, hajlandó lépésről lé­pésre előrehaladni e kapcsola­tok megteremtésében" — han­goztatta az elnök. Kijelentette, kormánya ennek érdekében csökkenteni kívánja a kelet­nyugati kereskedelemben jelen­leg fennálló korlátozásokat. Johnson különösen nagy te­ret szentelt beszédében a szov­jet—amerikai kapcsolatoknak, hangoztatva, hogy az „Egyesült Államok e kapcsolatok megja­vítására törekszik". Johnson felvetette a Német­országban állomásozó amerikai és szovjet csapatok létszáma kölcsönös csökkentésének lehe­tőségét. Megfigyelők ennek a javaslatnak tulajdonítják a leg­nagyobb jelentőséget. Johnson elismerte, hogy a né­met kérdés megoldása alapve­tő fontossággal bír az európai béke szempontjából, elképzelé­seit azonban nem részletezte. Politikai megfigyelők szerint az elnök beszéde újabb kísérlet arra, hogy a vietnami háborút mintegy különválassza a nem­zetközi helyzet egyéb kérdései­től, s a háború folytatásával párhuzamosan beszéljen a ke­let—nyugati kapcsolatok fej­lesztéséről. Az amerikai elnök javaslatainak sajtóvisszhangja Washington (CTK) — Johnson elnök bejelentése a kelet-nyu­gati kapcsolatok fejlesztésének szükségességéről, valamint az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának fokoza­tos csökkentésével kapcsolatos fejtegetése kedvező visszhang­ra talált az Egyesült Államok­ban. A New York Times többek között azt írta, hogy „az Euró­pában állomásozó amerikai csa­patok számának csökkentése lé­nyegében azt a célt szolgálja, hogy az egyesült Európa önmaga is képes lenne sorsáról dönte­ni." Ehhez azonban szükséges „a kelet-európai országok és a Szovjetunió hozzájárulása is." A Figaró című francia lap Johnson elnök beszédének leg­drámaibb részeként azt említi, amikor a Szovjetunióhoz fordul a fegyveres erők kétoldalú csök­kentése érdekében Európában. A lap ugyanakkor hozzáfűzi, hogy a Szovjetunió aligha egye­zik bele fegyveres erői létszá­mának csökkentésébe Európá­ban, mivel a felszabadult ame­rikai egységeket bizonyára Viet­namban vetnék be. keverni az Egyesült Államok szennyes vietnami háborújába." A Combat véleménye is az, hogy Washington az Európában fel­szabadult erőit Vietnamba sze­retné átcsoportosítani. Ismét jelt adott a „Surveyor 1." Pasadena (CTK) — A „Sur­veyor 1." amerikai űrszonda, amely ez év július 1-én sima le­szállást hajtott végre a Holdon és mintegy 11000 felvételt kül­dött a Földre, ismét jelt adott — közölte tegnap a földi irá­nyító központ szóvivője. Kijelen­tette, hogy felfogták az űrszon­da jeleit, amelyeket egy rádió­jelzéssel továbbított parancsra adott. A Combat még élesebben vi­lágít rá az amerikai elnök ja­vaslataira: „Johnson javaslata lényegében a Szovjetuniót, mint közvetett bűntársat akarja bele­A JAPÁN KÜLÜGYMINISZTÉ­RIUM pénteken ismét tiltako­zott a Mururoa korallzátonyon október 4-én végrehajtott atom­robbantás ellen. A tiltakozó jegyzék sajnálattal mutat rá arra, hogy Franciaország a ja­pán kormány többszöri tiltako­zása ellenére is folytatja atom­kísérleteit. (CTK J E arck ARTÚR D A COSTA E SILVA A brazil kongresszus október 3-án Artúr da Costa e Silva mar­sall, volt hadügyminiszter szemé­lyében ismét katonát választott a köztársasági elnöki tisztségre. A március 15­én hivatalba lépő da Costa Latin Amerika legna gyobb államá­nak sorrendben 23. elnöke s a negyedik, akit nem népszava zás útján, hanem közvetve válasz tottak. Castelo Branco, az eddi­gi elnök külön­féle alkotmány jogi manőverek kel gyakorlatilag kizárta a nép­tömegeket az elnökválasztásból. A politikai pártok (eloszlatásával többséget biztosított az uralmon levő Nemzeti Megűjnlás Szövetsé­gének s a választási csatateret úgy megtisztította, hogy végül a marsailon kívül nem is léphetett senki a porondra. Artúr da Costa e Silva volt az egyedüli jelölt. Az ellenzék bojkottálta a válasz­tást. Politikai körökben da Costa e Silva marsallt a „kemény vonal" vezéralakjaként tartják számon, aki a katonai módszerekkel kor­mányzó Castello Brancóval ellen­tétben még taktikai engedménye­ket sem hajlandó tenni politiká­jában. Joviális megjelenése és bo­hém modora mögött álnokság rej­tőzik. Barátai és ellenzői azonos véleményen vannak, hogy a mar­sall katonai vagy politikai akciői egyaránt előre kiszámíthatatla­nok. Általában Brancénál még konzervatívabbnak és jobbolda­libbnak tartják. Az 1902-ben a Rio Grandé do Sul tartománybell Taquaribau szüle­tett Artúr da Costa e Silva leg­jobb diákja volt a katonai akadé­miának és további katonai pálya­futása során a vezérkari kiképzés valamennyi szakaszán is kitűnőre vizsgázott. Katonai kiképzésének egyik állomása az egyesült álla­mokbeli Fort Knox volt. Több évig katonai attasé volt Buenos Aires­ban, ahol az argentin vezérkar tiszteletbeli tagjává nevezték ki. A politikai porondra első ízben 1922-ben lépett az Epitacio Pesso elnök elleni sikertelen felkelés résztvevőjeként. Ezért 8 évre bör­töure ítélték. Alig, hogy kiszaba­dult, részt vett a Vargas elleni összeesküvésben. 1964 áprilisában da Costa állt a demokratikus ér­zelmű Joao Goulart elnököl meg­buktató puccs élén. A hatalomra került Branco marsall barátját, da Costát hálából megtette hadügy­miniszterré. A politikai hatalom ezáltal szilárdan a hadsereg ke­zében összpontosult. Az újonnan megválasztott elnök a jövőben is a hadseregre kíván támaszkodni. Számolnia kell az egyre erősödő ellenzéki mozga­lommal az országban. A demokra­tikus jogok sorozatos felszámolá­sát ugyanis már nemcsak a mun­kások, a parasztok, az értelmisé­giek, a nemzeti burzsoázia és a kispolgári csoportok elégelték meg. Az ellenállás fő hirdetőit, a diákságot, a Latin-Amerikában döntő politikai befolyással ren­delkező katolikus egyház is tá­mogatja. Meglepő, hogy még Car­los Lacerda, a szélsőjobboldali kormányzó is — aki már nem egy kormány megbuktatásához járnlt hozzá — az ellenzékhez csatlako­zott és egységfrontra szélit fel a katonai hatalom ellen. B. £. WALTER ULBRICHT, az NSZEP első titkára, az NDK Államta­nácsának elnöke, Wilii Stoph miniszterelnök és Erich Cor­rens, az NDK Nemzeti Frontja országos tanácsának elnöke fo­gadást adott az NDK megalaku­lásának 17. évfordulója alkal­mából. (CTK) BETILTOTTA a gyémántkivi­telt a kongói (Kinshasa) kor­mány. A gazdaságügyi minisz­ter kijelentette: a rendelkezés szerves része annak a harcnak, amelynek célja az ország gaz­dasági függetlenségének meg­teremtése, valamint annak megakadályozása, hogy a kül­földi részvénytársaságok elra­bolják az ország kincseit. (CTK) MOSZKVÁBAN szombaton alá­írták a Szovjetunió és Románia gazdasági s műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyes bizottsága létesítéséről szóló egyezményt. (ČTK) A DEMOKRATIKUS Ifjúsági Világszövetség Budapesten köz­zétett felhívásában arra szólít­ja fel a világ fiataljait, hogy részesítsék Vietnam népét egy­re hathatósabb politikai s anya­gi támogatásban. (CTK) A LAOSZI királyi tanács teg­nap jóváhagyta a kormány ha­tározatát, melynek alapján fel­oszlatta a nemzetgyűlést. A lao­szi parlament nem hagyta jóvá a kormány által előterjesztett költségvetést. (CTK) LORD CHALFONT, a leszere­lés problémáinak megoldásával megbízott brit külügyi állam­miniszter tegnap India főváro­sába — Delhibe érkezett. A brit diplomata az atomfegyverek továbbterjesztésének korlátozá­sáról s a leszerelésről fog tár­gyalni Indiában. (CTK) 2000 DIÁK vonult fel fáklyás­menetben Cordoba argentin vá­rosban, hogy tömegesen tilta­kozzék az argentin főiskoláso­kat üldöző rendőrség terrorja ellen. A tüntetőket a rendőrség megrohanta és közülük 65-öt letartóztatott. (CTK) ERHARD nyugatnémet kan­cellár Gerhard Schröder kül­ügyminiszter kíséretében no­vember 6-án Burmába, majd In­diába s onnét Pakisztánba uta­zik. (CTK) A VIETNAMI Dolgozók Párt­ja Központi Bizottságának s a VDK kormányának meghívására bolgár párt- és kormányküldött­ség utazott hivatalos látogatás­ra a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség, amelyet Ivan Mihajlov hadsereg­tábornok, a BKP politikai bi­zottságának tagja, a Miniszter­tanács alelnöke vezet — a VDK-ban tett látogatása után Mongóliába utazik. (CTK) Folytatódik a Subandrio-per Djakarta (CTK) — A különle­ges katonai bíróság előtt szom­baton folytatódott Subandrio volt indonéz külügyminiszter pere, akit azzal vádolnak, hogy tavaly részt vett az ún. „Szep­tember 30 mozgalomban". A tegnapi nap során többször is szóba került Sukarno elnök neve. Kartono Kadri tanú, az indonéz titkosszolgálat jelentős képviselője azt állította, hogy Aidit, az Indonéz Kommunista Párt meggyilkolt elnöke tavaly október elején egy levelet nyúj­tott át Sukarno elnöknek, amelyben javaslatot tett, „mi­ként hajtsák végre a kommu­nista államcsínyt" Indonéziában. A tanú szerint Subandrio is meg­kapta e levél másolatát. f?gy másik tanú, állítólag az Indo­néz Kommunista Ifjúsági Szö­vetség funkcionáriusa, azt állí­totta, hogy bizonyos híresztelé­sek szerint Sukarno elnök kö­zel tartózkodott ahhoz a hely­hez, ahol tavaly a hat indonéz tábornokot meggyilkolták. Adam Malik, Indonézia kül­ügyminisztere kijelentette, mind­eddig nincs tudomása arról, részt vesz-e a Szovjetunió Pá­rizsban ez év decemberében az Indonézia adósságairól, vala­mint további megsegítésével összefüggő kérdések megoldá­sáról tárgyaló nemzetközi kon­zorcium második konferenciá­ján. A sajtóértekezleten arra a kérdésre, milyenek az említett konzorcium és a szocialista or­szágok közti együttműködés le­hetőségei, — Malik kijelentette, hogy kellő választ a moszkvai látogatása eredményei alapján adhat majd. Malik közölte, hogy Moszkvában Indonéziának a Szovjetunióval szembeni tarto­zása kiegyenlítésének elhalasz­tásáról szándékszik tárgyalni. A sajtóértekezleten azt is kö­zölte, hogy a „vietnami hábo­rúban részt vevő két fél békés megegyezés közvetítésére kérte fel Indonéziát". Arra a kérdés­re azonban nem válaszolt, mely országok, illetve szervezetek kérik Indonézia kormányát, hogy vállalja a közvetítő szere­pét. John Gollan a Munkáspárt konferenciájáról London (CTK) — John Gollan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára a Morning Star című lap tegnapi számában értékeli a Munkáspárt brighto­ni értekezletét. Többek között ezeket írja: „Olyan kormányunk van, amely mindgyakrabban ke­rül konfliktusba a szervezett munkásmozgalom állandóan na­gyobbodó részével." A főtitkár hangoztatta, hogy ez a helyzet nem tarthat örökké és vagy a kormánynak, vagy a baloldali ellenzéknek meg kell hátrálnia. Gollan szerint azért került sor az ellentétre, mert a kormány bérbefagyasztási politikája visz-, szautasításra talál a szakszerve­zetek részéről. Ami a kül- és védelmi politikát illeti, John Gollan kifejti, hogy a baloldali ellenzék valódi érdeke kifejezés­re jutott a vietnami háborúról, az angol kormány szuezi poli­tikájáról és a katonai kiadások csökkentéséről rendezett szava­záskor. John Gollan végül hangsúlyoz­za, hogy a Munkáspárt brigh­toni értekezlete bebizonyította a baloldal pozitív politikáját, amely nemcsak közvetlen érde­kekért, hanem a munkásmoz­galom jövőjéért is harcol. A spanyol demokratikus szakszervezeti erok győzelme Párizs (CTK) — Spanyolor­szág nagyob városaiban a „Mun­kásbizottságok" jelöltjeinek ra­gyogó győzelmével értek véget a szakszervezetek választásai. Madridból, Barcelonából, Bil­baóból és más ipari városokból érkezett hírek szerint a Mun­kásbizottságok jelöltjei egyes üzemekben pl. a madridi Pegaso­autógyárban nagy sikert arat­tak a francoista szakszerveze­tek hivatalos jelöltjeivel szem­ben. Az említett autógyárban a 48 bizalmi tisztség közül 40-et KULISSZATITOK a Munkásbizottságok jelöltjei nyertek el. Hasonló eredmény­nyel választották meg őket a Tafesa-üzemben, a barcelonai Hispano Olivetti vállalatban s másutt is. A választások folyamán az urnák mellett munkásőrsök áll­tak készenlétben, hogy szükség esetén meggátolhassák a vá­lasztási eredmények meghami­sítását. A spanyolországi Munkásbi­zottságok illegálisan működő demokratikus szakszervezetek, amelyek a dolgozók szociális és bérkövetelményeinek teljesítésé­ért, valamint demokratikus és szák szervezeti szabadságjogaik elismeréséért küzdenek. Folytatódik a Ben Barka-per Az Egyesült Államok „csak" a nukleáris gyújtófejet adja. K r o k o g j M Párizs (CTK) — Ben Barka elrablóinak eredetileg négy hét­re tervezett pere már második hónapjába lépett. Pénteken foly­tatódott a tanúk kihaligatása. Csütörtökön a párizsi felsőbí­róság első elnöke felkereste hi­vatalában Pompidou miniszter­elnököt és Frey belügyminisz­tert, s meghallgatta válaszukat a magánvád képviselői által feltett kérdésekre. A magánvád­lók (Ben Barka családja) kér­ték a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek tanúként va­ló kihallgatását, a kormány azonban nem járult hozzá, hogy két tagja megjelenjék az es­küdtszék előtt. A magánvádlők ezért írásban terjesztették elő kérdéseiket. A pénteki tárgyaláson Figon halála volt a fő téma. Kihall­gatták azokat az orvosokat is, akik felboncolták Figon holttes­tét. Kijelentették, hogy az „ön­gyilkos" fegyvere nagyon kö­zelről sült el. Ugyanakkor nem tartották kizártnak, hogy Figon valóban maga vetett véget éle­tének. A Figon halála körüli rej­tély egyre gyanúsabb, és több körülmény utal arra, hogy Fi­gont elhallgattatták, mivel túl sokat tudott az ügyről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom