Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-09 / 279. szám, vasárnap

NYELVMÜVELÉS FIZETHET-E A SZABÁLY, ÉS CSINÁLHATUNK-E IGAZGATÓT? V ehet, hogy egyeseknek furcsán hangzanak ezek a kérdések, és el sem tudják képzelni, milyen nyelvhelyességi problémákról lesz szó az alábbiakban. Hogyan fizethetne a szabály — gondolják —, s ha nem fizet, minek erre szót vesztegetni? De sokkal jobban megütköznek azok, akik néha Ilyen mondatokat hallanak: Ez a szabály már nem fizet; Ebben a helyzetben a jobbkézszabály fizet; Május óta az új főiskolai törvény fizet; stb. Akik szlovákul is tudnak, hamar megtalálják ennek a jelenségnek a magyarázatát. A szlovákban ugyanis a platiť igét nemcsak a magyar fizet ige jelentésében használják (Platím!: Fizetek!; Piatim v hotovosti: Készpénzzel fizetek; stb.), hanem a magyar érvényes melléknév jelentésében is. Például: Toto pravidlo už neplatí: Ez a szabály inár nem érvényes. A platný, -ná, -né melléknév szintén használatos a szlovákban hasonló értelemben: To už nie je platné: Ez már nem érvényes. Ha fellapozzuk a szótárt, akkor e melléknév magyar megfelelőjeként csakugyan az érvényes melléknevet találjuk. Csakhogy a szlovák nyelv a platit igét használja gyakrabban ebben a szerepben, s ez téveszti meg a mindkét nyelvet beszélők egy részét. Gondolkodás nélkül magyarra fordítják, tekintet nélkül arra, megérti-e a hallgató, miről van szó, vagy nem. Túlzás nélkül állíthatjuk ugyanis, hogy abban a hallgatóban, aki még nincs tisztában e Jelenség magyarázatával, zavart kelt ez a kifejezés, mert a magyar nyelv nem ismeri, s ezért a magyar fülnek idegen. U

gyanilyen idegenül hangzanak a magyar fülnek ezek a mondatok: Tíz évig igazgatót csináltam egy üzemben; Tavaly ő csinálta az igazgató helyettest; Én már tovább nem csinálok sofőrt stb. Aki először hallja, értetlenül néz a beszélőre, mert ki hallott már olyat, hogy például valaki évekig Igazgatót csinálfon egy üzemben. Vajon milyen üzem lehet az? Itt sincs másról szó, mint a szlovák szerkezet szó szerinti fordításáról. A szlovák nyelvben ugyanis gyakran hallunk ezekhez hasonló mondatokat: Desať rokov som robil riadi tela; Vlani on robil zástupcu riaditeľa; Ja už nerobím cfalej šoféra. Vagyis ebben az eset ben a robit igét használják egy tárgyesetben levő szóval a va lamilyen minőségben való működés kifejezésére. A magyar nyelv ezt így fejezi ki: Tíz évig igazgatóskodtam (vagy voltam igazgató); Tavaly ő volt az Igazgatóhelyettes; Én már tovább nem sofőrösködöm (vagy nem leszek sofőr). A szlovák nyelvben is gyakoribbak a bol som riaditeľom, nebudem šofé rom figazgató voltam, nem le szek sofőr) kifejezések, de nem ritkák a robit igével alkotott szerkezetek sem. Amint látjuk a magyarban ezt a foglalkozást kifejező névszóhoz illesztett -kodik, -kedik, -ködik, -skodik. -skedik, -sködik képzővel vagv voltam, vagyok, leszek valami szerkezettel fejezzük ki. Ha pedig igazgatóskodliatunk, akkor ne csináljunk igazgatót! JAKAB ISTVÁN Gondos műemlékvédelem Prágában PRÁGA műemlékeinek gazdag „kincstárába" tartoznak a székesegyházak, a templomok és kápolnák is, amelyeknek építészeti stílusa, művészi értéke kelti fel leginkább a külföldi látogatók figyelmét. A Szent Vitus székesegyház, a Szent György bazilika, a Malá Stranán levő Szent Miklós templom és a Lovetói káfiolna a leglátogatottabbak. A Szent Miklós templom fő- és mellékhomlokzatának tatarozása, a Szent Tamás templom freskóinak és festményeinek felújítása folyamatban van. A tél folyamán sor kerül a templom kupolájában levő freskók restaurálására is. Megkezdték a Károly-híd értékes szobrainak — Brokoff, Braun szobrászok alkotásainaik — javítását is. Számos ismert és nevezetes tomplom és székesegyház tatarozási munkálatai folyamatban vannak. A közeljövőben összesen tizenhárom templomot restaurálnak. SOK SOK műemléknek számító lakóház, palota helyreállítását is tervezik. M. I. illllllllllllllllllllllllllllllllllllllll AZ ALKALMI RUHÁK őszi runatärunkból sem hiányozhatnak. Hiszen ősszel kezdődik a színházidény és sok a különféle rendezvény. Erre a szezonra a jól bevált teszilt és teriiént ajánljuk. Ez az anyag nemcsak elegáns, és sötét színe miatt a legmegfelelőbb, hanem azért is, mert gyűrtelenített eljárással készült. Nyugodtan viselhetjük kabát alatt, hosszabb ideig ülhetünk benne, s nem lesz gyűrött. Képünkön két nagyon csinos, egyszerű modellt láthatnak. Mindkét ruha készülhet fekete vagy sötétszürke teszílből. Az elsőt világosszürke teszillel kombináljuk. A másik ruhának fehér fikéből készült betétje és kis állógallérja van. Mindkét ruhát a saját anyagából készült bevont gombok díszítik. A FŐZÉS MŰVÉSZETE A főzést is, mint minden tudományt, csak hosszú gyakorlattal lehet tökéletesen elsajátítani. Ehhez is időre és főképp SZÉPSÉGÁPOLÁS türelemre van szükség. Ne keserítsenek el bennünket az első sikertelenségek. Ajánljuk, ne sajnálják az időt és fáradtságot a főzésre, mert akármilyen furcsán hangzik, ez is egyik alapfeltétele a békés családi életnek. Ui. a férfiak általában nagyon szeretik a gyomrukat, s naponta legalább egyszer megkívánják a jó házikosztot. Az alábbiakban néhány jó tanácsot adunk a kezdő háziaszszonyoknak: I

lla a rántás összecsomó• sodott, ne keverjük bele az ételbe, hanem előbb szűrjük át 2

Ha a kalács alja kissé oda• égett, domború reszelővel óvatosan reszeljük le róla az égett részt, ha már kihűlt. 3

Ha elsóztuk a levest, egy • nagyon kevés vízzel hígítsuk fel, majd nyers reszelt burgonyát kössünk be egy vékony vászon- vagy gézdarabba, tegyük a levesbe, s azzal együtt még egyszer forraljuk át. A burgonya magábaszívja a sót, s az íze n^ra változtat a leves ízén. 4

Ha a piskóta vagy egyéb • torta közepe sütés közben nem emelkedett fel, s kissé nyers maradt, vágjuk körül a jól megsült szélét, aprítsuk fel kisebb darabokra. Majd készítsünk egy üvegtálat, a felvagdalt tésztát mártsuk rumba, rakjunk belőle egy réteget a tálba, erre tegyünk bármilyen gyümölcsízt, majd ismét egy réteg rumba áztatott tésztát. A tetejét díszíthetjük tejszín- vagy tojáshabbal. Az egészség és szépség egyik legfontosabb feltétele a fürdés. A meleg fürdő hatására kitágulnak a bőr hajszálerei. A megfelelő hőmérsékletű víz elősegíti a jó vérkeringést, s mivel a bőr pórusai kitisztulnak, tökéletesebbé válik a bőr légzése. A jó fürdőtől bőrünk egészséges, bársonyos lesz. Tehát fordítsunk megfelelő időt és figyelmet a fürdésre is. A fürdővíz hőmérséklete egészségi állapotunknak és életkorunknak megfelelő legyen. A szívbetegek és magas vérnyomásban szenvedők ne készítsenek maguknak túlságosan forró jürdőt. Aki fázékony vagy nagyon alacsony a vérnyomása, annak a melegebb víz sem árt. Legegészségesebb a 34—36 C hőmérsékletű fürdővíz. W A fürdés csak akkor tökéletes, ha jól megtisztítjuk a bőrünket. Használjunk szivacsot, puha szőrű kefét, jó minőségű szappant és fürdősót. Fürdés után minden esetben zuhanyozzunk le, mert a szappanos víz kilúgozná bőrünket. Nagyon egészséges, ha váltakozva alkalmazunk meleg és hideg zuhanyt. Zuhanyozás után alaposan törülközzünk meg, s közben a törülközővel masszírozzuk bőrünket. Arcunkat zsíros krémmel kenjük be, s ha szükséges, használjunk kézápoló krémet is. 41. Mióta o támadás megkezdődött, Trojnyikov egy órácskát sem aludt. Miután elfoglalta a számára kijelölt terepszakaszt és megvetette a lábát, egész éjszaka mindenféle kiküldött lovas- és gyalogos felderítőkkel fürkészte az ellenséget. Meggyőződött róla, hogy a támadó német hadseregcsoport háta fedezetlen, s csupán egyvalami biztosítja: az előretörés gyorsasága. A frontra vezető utakon lőszer- és fegyverszállítmányok mozogtak előre, motorkerékpáros hírvivők robogtak. Néhány ilyen német szállítmányt és hírvivőt Trojnyikov „lekapcsolt". Ezek az elfogott németek semmiféle hátukba kerülő orosz hadtestről nem tudtak semmit, és mit sem sejtve abban a meggyőződésben voltak, hogy egy bekerítésből kitört, szétvert orosz egység katonái ejtették fogságba őket — és ennek megfelelően, igen fölényesen viselkedtek. Trojnyikov rövid kihallgatás után, még éjszaka a hadtesttörzshöz vitette őket. S minél több adat gyűlt össze a kezében, annál kétségbevonhatatlanabb lett, hogy ezúttal magától hullik az ölébe a harcsiker. Nem mindig alakul úgy a hadművelet, ahogy kezdetben elgondolták. Megeshet, hogy a siker r?»m ott bontakozik ki, ahol várták, hanem egy harmadrendű, kevésbé jelentős irányban. Ámde ez a véletlen siker döntő jelentőségűvé válhat, ha idejében felmérve a helyzetet. kifejlesztik és erre o helyre összpontosítják a fő erőket. Ez a helyzet alakult most ki. Egy volt a fontos: nem elszalasztani a kínálkozó alkalmat, hanem haladéktalanul kihasználni; új szemmel felmérni a kibontakozó harcot. A hadtest elterelő jellegű támadása — amelyet először csak óvatosan, kis mélységben dolgoztak ki, azzal oz egyetlen céllal, hogy magukra vonják az ellenséges erők egy részét és ezáltal enyhítsék a német csapattestnek a hadseregre nehezedő nyomósát -, most váratlan eredménnyel járt. Az áttörésben előrehatolva, a hadtest egyik percről a másikra a helyzet ura lett az ellenség mögöttes területén: védtelenül kibontakozott előtte a támadó német csapattest központi gerince. És most mór korántsem erőelvonásról, holmi támogató tevékenységről volt szó. Sürgős döntéssel ide kellett áthelyezni a harc súlypontját. Egy minden erőt összpontosító, bátor ellencsapás — és a gyorsütemű német támadás meghiúsult. — Ha Nyestyerenko ezredes parancsot kap, hogy fedezze a balszárnyamat — mondotta Trojnyikov izgatottan — akkor én szavamat adom, hogy elvágjuk az ellenséget és megbontjuk sorait. Egy a fontos: hogy ne álljunk meg. Ha megtorpanunk — mindennek vége. S magunk odjuk a németek kezébe a győzelmet. Az ezredes olyan tényeket mondott, amiket lehetetlen volt meg nem érteni, s megértve, lehetetlen volt hideg közönynyel fogadni. És mégis: Trojnyikov nem találkozott egyik felettese pillantásával sem. És minél tovább beszélt, ónnál nagyobb űrt és feszélyezettséget érzett maga körül. Brovalszkij felállt, fel-alá sétált a szobában, és minden alkalommal rálépett ugyanarra a megnyikorduló padlódeszkára; ilyenkor összeráncolta homlokát, mintha a foga fájna. Scserbatov dohányzott, cigarettája füstje a feje fölött gomolygott a ferdén betűző napsugárban. És csupán Szorokin ingotta percről percre rosszallóbban a fejét. Trojnyikov nem tudta és nem is tudhatta, hogy mindazzal, amit ö most javasolt, Scserbatov már elküldte az éjjel törzsfőnökét. Lapsinhoz, a hadseregparancsnokhoz, és egész éjszaka várakoztak Brovalszkijjal bizakodva, reménykedve, aggódva. Scserbatov nemegyszer kiment ezen az éjszakán a házból, sokáig álldogált a sötétben, a távoli tüzek, fellobbanások fényét nézte, s a földet rengető robbanásokra, a fojtott géppuskakattogásra figyelt. Aztán visszatért a házba, ahol Brovalszkij ott ült a petróleumlámpa mellett és egyik cigarettát o másik után szívta. Brovalszkij végül nem bírta tovább, kiszaladt a küldöncökhöz és póJinkósüveggel, két pohárkával meg egy hideg, hajában főtt krumplival tért vissza, s a krompíit ketté szelte a tenyerén. Koccintottak és némán felhajtották a vodkát: nem mondták ki hangosan, mire isznak. Szorongató, félelmetes volt kinézni az ablakon: odakinn már-már virradni kezdett. Elérkezett a végső időpont a csapatok átcsoportosítására, ha még egyáltalán szó lehet a hadműveletről. Felhajtottak még egy kupicával, és ekkor Scserbatovot végre telefonhoz hívták. Mikor felkopta a kagylót, belenyilallt a szívébe: mi vár rá? De azért még reménykedett. - Kalandorok! - harsogta a hadseregparancsnok, amint Scserbatov jelentkezett. - Majd én megtanítom magát önkényeskedni! Teljesítse a parancsot! Az az ember kiabált így, aki már képtelen volt önmagát ellenőrizni, és abba az állapotba került, mikor annál ésszerűbb a következtetés, minél nagyobb dühöt vált ki. Még a hírközpont telefonistái is vigyázzba vágták magukat a hangja hallatán. Hajnaltájban - keleten már pirkadt — Szorokin visszaérkezett. Jó néhány kilométert robogott a nyitott kocsiban, de a szél nem hűtötte le. Mikor nekifogott a beszámolónak, remegni kezdett az ajka, olig bírt uralkodni magán. Szorokin42. nok kisebb nagyságok előtt is inába szállt a bátorsága, most pedig maga a hadseregparancsnok hordta le dühöngve! — „Miféle támadás"? - Meg se hallgatott, odadobta elém a térképünket. .. Az egész törzs járműveken van; amíg a megérkezésünk után a hadseregparancsnokig eljutottunk; kishíján megnem tapogattak minket az emberek: alig akarták elhinni, hogy innen jöttünk kocsin, és nincsenek elvágva az utak. Hogy hol vannak a németek, senki sem tudja: tétlenül várják, hogy rátörjenek a törzsre. .. Úgy ordítozott, de úgy, hogy mióta katona vagyok - pedig gyerekként lettem szakaszparancsnok —, még nem üdvölött igy velem senki... Szorokinnak ismét remegni kezdett az ajka. Scserbatov pedig csak ült az asztalnál, tenyerébe hajtotta fejét, s csak így ült, mozdulatlanná dermedve. Hadteste már az ellenség mögöttes területén jár, mór elönzönlötte az utakat. Most csak támadni leheti... Eltelik az éj s a nap: és késő lesz. És ilyen alkalom nem kínélkozik többé. Az egyetlen helyes megoldás olykor esztelennek látszik: pontosan abban a pillanatban, amikor ez a megoldás mindennél fontosabb, sürgősebb lenne. S csak a későbbiekben derül ki a helyessége. Mikor már semmit sem lehet megváltoztatni. Ahhoz, hogy határozott döntésre juthasson, Lapsinnak rendelkeznie kellett volna azzal, amivel nem redelkezett: hadvezéri tehetséggel. Azzal a képességgel, hogy kellő pillanatban tudja vállalni a kockázatot, kezébe fogja az eseményeket, s végül fölébe tudjon kerekedni a nagy kockázat teremtette válságnak. Nos, ezzel a képességgel Lapsin nem rendelkezett. Sőt, alkalmasint nem is sejtette, hogy ilyesmi egyáltalán létezik. S mivel nem bízott magában, annál kevésbé mert valamelyik alárendeltjére hagyatkozni, s jóváhagyni azt, amiben maga sem jutott elhatározásra. A legnehezebb feladat: dönteni. (Folytatjuk) 19BB. X. 9.