Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-13 / 283. szám, csütörtök

A lengyel küldöttség Szverdlovszkban Moszkva (CTK) — A Szovjet­unióban tartózkodó lengyel párt- és kormányküldöttség, amelyet Wladyszlaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankie­wicz miniszterelnök vezet, teg­nap Moszkvából S^verdlovszkba érkezett. A küldöttséget Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök kíséri. A kétnapos körút során a len­gyei küldöttség megtekinti a belojarszki atom-villanyerőmő­vet, az Uralmas nehézgépipari üzemet, majd találkozik a párt­és gazdasági vezetőkkel. Todor Zsivkov a Riviérán Nimes (CTK) — Todor Zsiv­kov által vezetett bolgár kül­döttség folytatta útját a francia Riviérán. Nizzába és Cannesbe látogatott. "iNimesben, a mező­gazdasági központban Edgard Paure mezőgazdaságügyi mi­niszter üdvözölte a vendégeket. A bolgár minisztertanács el­nökének látogatása hozzájárul a nyugati és keleti országok közti légkör megjavításához — írja a Paris Jour. Letartóztatták Sakirmant Djakarta (CTK) — Jáva szi­getén letartóztatták Sakirmant, a betiltott Indonéz Kommunista Párt politikai bizottságának tag­ját, aki a tavalyi szeptemberi puccs óta bújkált. A Francé Presse djakartai hírügynöksége közölte, hogy Sakirmant bíróság elé állítják. De Gaulle sajtóértekezlete Párizs (CTK) — Párizsból je­lentik, hogy De Gaulle francia elnök október 28-án tartja ez idei második sajtóértekezletét. A francia államfő évente két — tavaszi és őszi — sajtóérte­kezletet rendez. Párizsi megfi­gyelők szerint az idei őszi saj­tóértekezlet elsősorban a külpo­litikai problémák kifejtésére összpontosul. A VDK elleni amerikai kalóztámadások ellenére Hanoiban folytatódik a hajókészítés. A munkások fegyelmezettségének köszönhető, hogy a legnehezebb körülmények kőzött is tültel­jesitik a tervet . (Telefoto: CTK—CA F) Mao elnök felesége szólt a vörösgárdistákhoz Peking (CTK) — A vörösgár­disták iapja közölte, hogy ok­tóber 8-án Pekingben nagygyű­lést tartottak a „forradalmi diákok és tanítók". Az összejö­vetelen Tiang Cshing, Mao Ce­tung felesége mondott beszédet. „Példát veszünk a tömegek for­radalmi lelkesedéséről, bátorsá­A kanadai kommunisták elítélik a kínai vezetők Ottawa (CTK) — A Kanadai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága nyilatkozatot adott ki, melyben elítéli a Kínai Kommu­nista Párt vezetőinek egység­bontó tevékenységét. A Kínai KP vezetői olyan irányvonalat követnek, mely nem szolgálja Sem Kína, sem pedig a béke és a szocializmus ügyét. A kínai kulturális forra­dalom ellentétben áll a marxiz­mus—leninizmussal, a szocialis­ta törvényességgel és a kommu­nista pártok demokratikus gya­korlatával, — áll a nyilatkozat­ban. Nem szabad elfelejteni, hogy a többi kommunista és munkáspárttal együtt felelősek vagyunk a kínai forradalom céljainak megvédéséért, az in­ternacionalizmus megerősítésé­ért, a világháború veszélyének kiküszöböléséért és a tartós bé­ke kiharcolásáért. gáról. A tömegek oldalán ál­lunk — jelentette ki Tiang Cshing, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága kultu­rális forradalom osztályának ve­zetőhelyettese. Majd Csou En-laj szólalt fél. Kijelentete, hogy az intézmé­nyek vezetői és a dolgozók egyes osoportjai elnyomták a forradalmi diákokat és harcol­tak ellenük. Figyelmeztette mindazokat, akik szembe szegül­nek a kulturális forradalommal. Nem szabad megtörténnie an­nak, hogy a Pekingbe érkező elvtársak visszatérésük után az üldözők áldozatai legyenek. a Konzervatív Párt kongresszusa Blackpool (CTK) — Black­poolban tegnap megkezdődött az angol Konzervatív Párt kong­resszusa. Napirenden szerepel a párt belső átszervezése és a rhodesiai helyzet. Az utóbbi kér­désben beterjesztett határozati javaslat nem ítéli el Smith rend­szerét és visszautasítja azt a követelést, hogy az ENSZ alap­okmánya értelmében megtorló intézkedéseket foganatosítsanak Smithék ellen. Edward du Cann, a párt el­nöke megnyitó beszédében kije­lentette: „Legfontosabb felada­tunk a Munkáspárt hatalmának megdöntése és konzervatív kor­mány kialakítása." A tegnapi ülésen Walker volt közlekedésügyi miniszter bírálta a munkáspárti kormánynak a közlekedési helyzet megjavítá­sára irányuló intézkedéseit. A résztvevők lelkesen megtapsol­ták Walker támadásait Castle munkáspárti közlekedésügyi mi­niszter ellen, akit azzal vádolt, hogy további államosítást akar kiharcolni. Walker azonban nem tudott kellő programot beter­jeszteni a nehézségek megoldá­sára. ADAM MALIK indonéz külügy­miniszter Siina japán külügymi­niszterrel folytatott tanácskozá­sán felkérte Japánt, sürgősen folyósítsa az ígért gazdasági se­gítséget. (CTK) sz trájkok imiiiiiiíiiim • BUENOS AIRES Argentínában IS 000 cukor­gyári munkás lépett sztrájkba béremelési követelése megerő­sítésére. A kormány nem tett eleget eddigi követelésüknek és bérüket nem emelte a létfenn­tartást költségek gyors növeke­désével összhangban. • SANTIAGO DE CHILE Chilében a bankok alkalma­zottjai 24 órás sztrájkba léptek szolidaritásból a Banco de Chi­le alkalmazottaival, akik már második hete sztrájkolnak. A minimális bérek megállapítását és szociális körülményeik meg­javítását követelik. A Santiago de Chile-i Műsza­ki Főiskola diákjai már néhány napja nem jelennek meg az elő­adásokon. így akarják rákény­szeríteni a kormányt, hogy fo­kozottabban támogassa a főisko­lákat. • JOHANNESBURG A dél-afrikai aranybányák jobboldali fehér alkalmazottjai már harmadik napja sztrájkol­nak. Azt követelik, hogy a kor­mány ellenőrizze a szakszerve­zeti vezetők megválasztását. néhány BÉCSBŐL érkezett hírek sze­rint Ausztriában jövő év január­jában literenként egy schilling­gel emelik a tej árát. Módosít­ják a postadíjszabást is. így pl. jövő évben 25 százalékkal lesz drágább a telefonálás és 40 szá­zalékkal a távirat. AZ ALGÉRIAI KORMÁNY köz­leményt adott ki, mely szerint Algéria és a forradalom érdeké­ben felmentették Bumaza tájé­koztatásügyi minisztert. Bumaza, aki 1965-től töltötte be hivata­lát Ben Bella kormányában, gaz­daságügyi miniszter volt. Most az algériai ellenzékhez csatla­kozott. HAILÉ SZELASSZIÉ etiópiai tsászár szerdán négynapos ál­lami látogatásra Ammanba — Jordánia fővárosába — érkezett. (CTK) A CHICAGÓI rendőrség jelen­tette, hogy a város néger negye­dében fiatalemberek csoportja tüzet nyitott egy rendőrőrsre. A gyorsan segítségre hívott rend­őrök 40 négert letartóztattak. Egy 15-éves néger fiú és egy fehér rendőr könnyebb sérülé­seket szenvedett. (CTK) AZ AUSZTRIAf Gmunden zsi­dó temetőjében ismeretlen tette­sek meggyalázták egy náci kon­centrációs táborban meggyilkolt síremlékét (CTK) BELGRÁDBAN kedden ért vé­get a Jugoszláv Népi Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak plénumülése, melyen meg­vitatták a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bizott­ságának legutóbbi plénumülése után az ifjúsági szövetségre há­ruló feladatokat. (CTK) GUS HALL, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának fő­titkára október 8 és 11 között Romániában tartózkodott, ahol a Román Kommunista Párt veze­tőivel a két párt tevékenységé­ről és a nemzetközi helyzetről tárgyalt. INDONÉZIÁBAN befejezte 10­napos látogatását az a malay­siai katonai küldöttség, amely a „felforgató elepiek" felszámo­lásában való együttműködésről tárgyalt az indonéz vezetőkkel. (CTK) BONNBAN október 20-án kez­dődnek az amerikai—angol — nyugatnémet tárgyalások a Nyu­gat-Németországban állomásozó amerikai és angol csapatok lét­fenntartási költségének és tar­tózkodási idejének problémái­ról. (CTK) 1968. X. 13. A független Afrika, — az egykori gyarmatosítók müveként bővelkedik határ­problémákban. A felületes szemlélő hajlamos arra, hogy az ilyen problémák közé sorol­ja azt az incidens-sorozatot is, amely az utóbbi hetekben zaj­lott le Csád és Szudán határán. A konfliktusról közzétett rö­vid jelentések azonban nem so­kat mondanak. A szudáni kor­mány hivatalos közleménye szerint az év kezdete óta több mint tizenöt fegyveres táma­dást hajtottak végre Csád had­seregének egységei Szudán ha­tárán. Legutóbb a csádi kato­nák behatolva szudáni területre támadást Intéztek egy falu el­len. Három embert megöltek, többet megsebesítetek. A szudá­ni kormány kijelentette, amennyiben Csád folytatja a határsértéseket, a szudáni fegy­veres erők vissza fognak vág­ni. íme, az érem egyik oldala. Ezzel szemben a csádi ható­ságok azt állítják, hogy a konf­liktusért a szudániak felelősek, akik anyagi és erkölcsi támoga­tást nyújtanak a Csádból Szu­dánba menekült politikai erők­nek. Ezek az immár fegyveres egységekkel rendelkező erők az elmúlt év folyamán legalább négyszáz embert öltek meg Csádban — állítja a Fort Lamy­ban székelő csádi kormány. S állítását megtoldotta egy Szu­dánhoz intézett ultimátummal. Az ultimátum szerint, ha Szu­dán tizennégy napon belül nem adja jelét „jóindulatának", Csád a következő megtorló lé­pésekre kényszerül: 1. Lezárja a csádi—szudáni határt (amely­nek hossza csaknem ezer kilo­méter, — Szerk.); 2. korlátozza a Csád területén élő szudáni állampolgárok mozgását; 3. pa­rancsot ad minden Csád felett elhaladó szudáni felségjelű, re­pülőgép lelövésére. Ezek után már csak az a kérdés, milyen módon kellett volna a szudáni kormánynak kimutatnia „jóindulatát?" A vá­lasz nem egyszerű, de elegendő ahhoz, hogy rávilágítson az egymással szomszédos két afri­Csádi ultimátum Szudánhoz kai állam közötti állítólagos határkonfliktus igazi természe­tére. Tombalbaye leszámol az ellenzékkel A közel négymillió lakosú Csád Köztársaság ugyanúgy indult el a függetlenség útján, mint a legtöbb afrikai ország. Korlátozott reményekkel és kis lehetőségekkel. De a korláto­zott reményeket is sárba tipor­ta a Tombalbaye elnök vezeté­sével uralomra jutott Csádi Ha­ladók Pártja. A függetlenség ki­kiáltását követően Tombalbaye szisztematikusan felszámolt minden politikai pártot Csádban. Feloszlatta a Mozlim Nacionalis­ta Pártot, az Afrikai Szocialista Mozgalmat és a Csádi Érdekvé­delmi Uniót. Bevezette az egy­ségpárt-rendszert és börtönbe csukatta mindazokat, akik ez ellen tiltakozni merészeltek. Ezzel lényegesen elmérgesltette az ország arabok lakta északi és fekete-afrikalak lakta déli ré­sze között az ellentéteket. Tör­vényes és törvényen kívüli esz­közök korlátlan alkalmazásával Tombalbaye és pártja, amely­nek az elnevezésén kívül kevés köze van az igazi haladáshoz, az ország északi részében élő csádiak ezreit kényszerítette arra, hogy politikai okokból a szomszédos Szudánba menekül­jenek. Ennek a széles körű terror­hadjáratnak az eredménye volt 1963 szeptemberében az a vé­res felkelés, amely az ország fővárosában, Fort Lamyban zajlott le. Ugyanez év márciu­sában a kormány elrendelte öt vezető északi ellenzéki politi­kus letartóztatását. Kettőt kö­zülük halálra ítéltek, a többie­ket pedig hosszú börtönbünte­tésre. Tiltakozásul a barbár íté­letek ellen az ellenzék kivo­nult Fort Lamy utcáira, és sú­lyos összecsapásokra került sor a tüntetők és a fegyveres erők között. A hadsereg vesztesége húsz halott volt, a tüntetőké ennek többszöröse. Az „ultimátum'' előzményei Az ellenzék, amely magában foglalja Csád lakosságának leg­haladóbb erőit, megmutatta, hogy harcolni is kész eltiport jogaiért. A végeredmény azon­ban még vadabb megtorlás volt. Válaszul a Szudánba menekült csádiak fegyveres egységeket alakítottak és létrehozták saját kormányukat. A csádi felkelők a szudáni hatóságok Jóindula­tán kívül élvezik olyan orszá­gok támogatását ís, mint az Egyesült Arab Köztársaság. A csádi kormánynak sok gondot okoz ez az országon kívül és az országon belül egyaránt te­vékenykedő, fokozatosan növek­vő ellenzék. A legfőbb bűnbak­nak azonban a szudáni kor­mányt tekinti Tombalbaye el­nök. Ezért a mesterségesen felszított határkonfliktus és ezért a tizennégy napos ultimá­tum, amely időközben lejárt, anélkül, hogy a khartoumi ha­tóságok eleget tettek volna a csádi követeléseknek. A csádi elnök ugyanis azt követelte ul­timátumában Szudántól, hogy adja ki Csádnak a területére menekült és a fegyveres harcok alkalmával megsebesült ellen­zékieket, számolja fel a csádi emigránsok Szudán területén lévő táborait és végezetül von­ja meg a menedékjogot minden csádi politikai menekülttől. Mondanunk sem kell, hogy a szudáni kormány, éppen a nem­zetközi jogra és az Afrikai Egy­ségszervezet alapokmányára hi­vatkozva tagadta meg a csádi követelések teljesítését. S ez késztette a csádi kormányt a felsorolt megtorló intézkedések életbe léptetésére. Tombalbaye kezdetben azzal fenyegetőzött, hogy az ENSZ elé terjeszti az úgynevezett határkonfliktus kérdését, később azonban, — nyilván francia tanácsra — el­állt ettől. Szabad választásokat — demokratikus kormányt Tombalbaye nehéz helyzetben van. Nemcsak azért, mert fegy­veres ellenzékkel kell szem­benéznie, hanem azért is, mert saját pártján és kormá­nyán belül is szép számmal vannak, akik bírálják reakciós bel- és külpolitikáját. Az ország kettéosztottságának tartósítása senkinek sem lehet érdeke Csádban. S a rendezés lehetősé­ge adva van., A belső és külső ellenzékbe kényszerült erők hajlandók lennének lemondani az erőszakról, ha Tombalbaye és kormánya lehetővé tennék, hogy szabadon érvényesüljön az Észak és a Dél népeinek akarata, s hogy egy terror-mentes választás után ha­talomra futó kor­mányban helyet kapjon minden számottevő politi­kai irányzat. Tombalbaye po­litikai múltját és jellemét ismerve azonban nem le­het arra számíta­ni, hogy Csád nemzeti és poli­tikai problémái rövid idő leforgá­sa alatt ésszerű megoldást nyer­nek. Minthogy ar­ra sem lehet szá­mítani, hogy az arabok dominálta Szudán egyik napról a másikra cserben fogja hagyni a csádi menekülteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom