Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)

1966-10-02 / 272. szám, vasárnap

\ Egyes élelmiszerek új fogyasztói ára Október 3-án életbe lép egyes élelmiszerek új fogasztói ára. A Belkereskedelmi Minisztérium az áruforgalom teljesebb kiegyensúlyozottságára és a húsfogyasztás célszerű szabályozására törekedve elrendelte egves kimért húsfélék fogyasztói árának emelését A szóban forgó intézkedés értelmében a marhahús átlai? 8 6 százalékkal, a sertéshús 5,8 százalékkal s a borjúhús 11.7 százalékkal lesz drágább. • Igv például kicsontozott marhahús hátulsó és lapocka részből kilogrammonként 24 korona helyett 29 koronába, bélszín 35 korona helyett 40 koronába, kicsontozott sertéscomb (sertésszelet) 31 korona helyett 35 koronába, sertés pecsenyehús 28 korona helyett 30 koronába és kicsontozott borjúcomb 35 korona helyett 40 koronába kerül. A füstölt hús ára átlag 3,3 százalékkal, a máj ára pedig 13,9 százalékkal emelkedik. Változatlan a többi húsfélék, például az elülső részből szeletelt marhahús, a sertésoldalas, a borjúszegy ára, valamint — a konzervvirsli kivételével — különféle hentesáruk (füstölt áruk, húskonzervek, pástétomok, főtt hentesáru stb.) fogyasztói ára. Az említett húsfélék magasabb ára következtében nagyobb kiadások kiegyenlítődnek a zsír, a szalonna, a cukor, a kakó, a csokoládé, a kávé, a narancs s a citrom árának leszállításával. így például egy kg nyers sertészsír 2 koronával, az olvasztott sertészsír kilogrammja 2,70 koronával, a szalonna 3 koronával, az angol szalonna 6 koronával lesz olcsóbb. A kristálycukor kilogrammja ezentúl 7,30 koronába kerül, tehát 13,1 százalékkal olcsóbb, a csomagolt kakaópor 100 grammonként 7 koronába kerül, tehát 36,7 százalékkal szállították le az árát. 100 gramm főzőcsokoládé új fogyasztói ára 6 korona, vagyis 14,3 százalékkal olcsóbb. A minőségi, 100 gramm csomagolású kávékeverék ára 16 korona, a 100 gramm csomagolású Columbia új fogyasztói ára pedig 19 korona. E szerint átlag 13,6 százalékkal csökkent a kávé ára. A narancs kilogrammja az eddigi 16 korona helyett 14 koronába, a citrom kilogrammja pedig 12 korona helyett 10 koronába kerül. Az említett élelmiszerek árának leszállítása pénzben kifejezve nagyobb összeget eredményez az egyes húsfélék árának emelése alapján kiszámított öszszegnél és részben a sör árának emelését is kiegyenlíti. Ez év október 3-tól drágább lesz a sör is. Az áremelést az teszi indokolttá, hogy a lakosság az utóbbi években egyre több sört fogyaszt, minek következtében hova tovább aránytalanabb a sörellátás Ez pedig vég eredményben a sörgyárak túlterheléséhez, a sör minőségének leromlásához, valamint ahhoz vezetett, hogy egyre nagyobbak a sörgyárak beruházási s nyersanyagellátási igényei. A sör árának módosítása azt a célt követi, hogy minél előbb helyreállhasson a kereslet s a kínálat egyensúlya s jobb legyen a sör minősége. A IV. osztályú vendéglőkben csapolt sör új ára félliterenként a következő: 7 fokos sör 0,80 Kčs, 8 fokos plzeüi sör 1,30 Kčs, 10 fokos sör 1,50 Kčs, 12 fokos Prazdroj 3,30 Kčs, 12 fokos ászoksör 2 50 Kčs. Módosul a más védjegyű, többfokos sör fogyasztói ára is. Az ipari üzemekben, különösen ott, ahol nagy a hőség a munkahelyeken s a dolgozók ezért nagyobb mennyiségű sört fogyasztanak — változatlan maradhat az üzemi étkezdékben árusított sör fogyasztói ára. A vállalat a sör régi és új ára közötti különbözetet egyrészt a kereskedelmi árkülönbözetből, vagy pedig vállalati pénzforrásokból (teljes jövedelem, nyereség) térítheti meg. A fogyasztói árak módosítása következtében a vendéglátóipari s a közétkeztetési üzemekben is megváltozik az ételek és italok ára. Így például 100 gramm marhahús 50 fillérrel, 100 gramm borjúsült 70 fillérrel lesz drágább, viszont egy csésze feketekávé 10 fillérrel, egy csésze kakaó 30 fillérrel lesz olcsóbb stb. TURISTÁK A HEGYEKBEN. (Miroslav Anger felvétele.) KOMMENTÁRUNK Az árintézkedésről Lapunk mai számában olvashatjuk azt az intézkedést, amely egyes élelmiszercikkek fogyasztói árának módosítására vonatkozik. Néhány fajta élelmiszercikk árát csökkentjük, másokét emeljük. Az első kérdésre, mely cikkek árát csökkentjük, illetve emeljük és milyen mértékben, feleletet ad a jelentés. A második kérdés az, mi tette szükségessé az árintézkedést. Szóljunk élőbb a húsról. Mint ismeretes, hazánk azok közé az országok közé tartozik, amelyekben legmagasabb az egy főre jutó húsfogyasztás. Az egyes húsfajták árának emelését két tény indokolja. 1. Rohamosan növekszik a húsfogyasztás, de ezzel a hazai hústermelés nem tud lépést tartani és a behozatal további fokozása jelenleg nem áll módunkban. A kereslet tehát jóval meghaladja a kínálatot, s itt az egyensúly megteremtését az áraknak kell elősegítenie. 2. Az árarányok nem megfelelőek. Nincs kellő Különbség a jó, a közepes és a gyengébb minőségű húsfajták között, vagyis az árakban nem jut kifejezésre a minőség értékelése. A legnagyobb kereslet ezért a legjobb minőségű disznó- és borjúhús iránt mutatkozik, s ezt nem tudjuk kielégíteni, míg más fajtákból feleslegek, s ezáltal jelentős veszteségek keletkeznek. Természetes dolog — s mindenütt a világon így van —, hogy nemcsak az élelmiszerfajtáknál, hanem minden fogyasztási cikk esetében is a jobb minőséget kell jobban megfizetni, különben mi ösztönözné a termelést a nagyobb használati értékű cikkek gyártására?! Hiszen éppen ez hiányzott eddig: a piac értékítélete. Igaz, jobb árarányokat úgy is teremthetnénk, hogy csökkentenénk a nem kiváló minőségű húsfajták árát. Ezt azonban az első pontban foglalt tény, a kereslet-kínálat aránytalansága miatt jelenleg nem valósíthatjuk meg. A sör árának emelését is a kínálatot meghaladó kereslet indokolja. Az egy főre jutó sörfogyasztás az országban évi 130 liter, Szlovákiában 110 liter, s ezzel a világon a 3. helyen állunk. Ezt a sok esetben már egészségtelen keresletet a minőségi szabványok betartása mellett nem tudjuk kielégíteni. Csúcsfogyasztás idején ugyanis kénytelenek vagyunk kivételeket engedélyezni a minőség rovására. Másik tény az, hogy a sör ára nincs helyes arányban a többi, különösen az üdítő italok árával. Számottevően csökken viszont más élelmiszerek ára (cukor, zsír, kávé, kakaó, csokoládé stb.), ami globálisan ellensúlyozza az áremelések kihatását. Persze, az árintézkedés más-más módon érinti a különböző Jövedelmű családokat. Felmerül az a kérdés is, vajon az árintézkedés az ésszerű táplálkozás kialakításának irányába hat-e, vagy ellene? Az igazság az, hogy némely vonatkozásban elősegíti a helyes táplálkozás kialakítását (például a déligyümölcs árának csökkentése), más szempontból pedig hátráltatja (például a sovány hús árának emelése). Az árintézkedés feltehetően bizonyos mértékben megváltoztatja majd a családok étrendjét. Ahol az áremelés a fogyasztás várható csökkenését idézi elő, ott gondoskodnunk kell arról, hogy a helyettesíthető cikkekből megfelelő legyen az ellátás [például a sertéshús több tojás, hal stb. fogyasztásával pótolható). Mindennemű ár- és hasonló intézkedés az új irányítási rendszerben a piaci egyensúly megteremtését, ezen belül az egészséges áru-pénzkapcsolatok kialakítását szolgálja, s ez alapja az új irányítási elvek eredményes érvényesítésének. Az új irányítási rendszer pedig hazánk gazdasági növekedését hivatott elősegíteni. Ilyen szemszögből nézzünk minden intézkedést. M G Y. 29. ö előttük mór nem volt semmi egyéb, csak a puszta térség, bokrok — s ezekben a bokrokban németek. És egyelőre még furcsa volt megbarátkozni o szokatlan érzéssel, gondolattal, hogy mindaz, ami a bokrokon túl zöldell: a sás, a közte kicsi tavakként csillogó folyó, a távoli part fűboritotta lejtője, és rajta a falucska — mindez a németeké. A sárguló gabonaföld a miénk, de o falu az övék. De mielőtt Goncsarov mindezt átfogta volna pillantásával, észrevette azt, amit a felderítő mutatni akar neki. A fonálkereszt finom fekete vonalkáin meglátta a sás közt csillogó vizet, és o vízben fürdő németek fejét. És újabb németek is futottak úszónadrágban, csizmában a falu felől a folyóhoz. Az egyik szaladtában a törülközőjét lobogtatta, a másik meg egészen a vízig ugrált meghajolva féllóbon, a nadrágját cibálva magáról. A szögtávcső lencséjében Goncsarov kinagyítva, közelről szemlélte a zöld rétet s a rajta szaladgáló németeket: testük fehér volt a napfényben. És a vízben is ott csillogtak, lubickoltak a fehér férfitestek. Németek voltak, de miközben Goncsarov nézte őket, furcsamód nem támadtak lelkében ellenséges érzések. Ragyogott a reggeli nap, és ott, a völgyben, a folyóparton, nyilván még harmatos a fű. És ezek a csupasz németek olyan vidáman futkároztak a gyepszőnyegen, mint a gyerekek. Mintha nem is volna háború, csak ez a friss falusi reggel, s most leszaladnának a folyóhoz reggeli előtt mártózni egyet. Mikor az ütegparancsnok elfordult a távcsőtől, pontosan ezt olvasta le a felderítő arcáról, mint amit a maga lelkében érzett. A felderítő zavartan mosolygott, mintha vétkes gondolaton kapták volna rajta. Goncsarov arca megkeményedett. — Szólj az ütegnek — parancsolta a telefonosnak, és látta, hogy Borka Litvak hirtelen elfordul, mintha mondani akart volna valamit. Ámde máris elsurrogott felettük az első lövedék, és becsapott a folyóba; hatalmas vízoszlop emelkedett a magasba. A fejek egy pillanatra eltűntek a sásba, de aztán még vidámabb hancúrozás kezdődött. A németek egymás előtt kérkedve játszottak a veszélylyel, mintegy fel sem mérve, hogy ez a jókedvű játék az ellenséges lövedékkel — nem mindig végződik jókedvűen. Az egyik lövedék már a közelükben robbant a parton. Ekkor végre kiugráltak a vízből. Felkapdosták ruhájukat, s a vizes testű csapat felfelé iramodott a mezőn. S ha megfürödve, kifulladva, s a veszély metszően éles érzetétől farkaséhesen elérik a falut - nyilván hatalmas étvággyal esnek neki az ételnek, és kacagva mesélik egymásnak, mint fürödtek a folyóban, miközben az oroszok lövöldöztek rájuk: vidám katonakaland, „Meine Kriegserinnenrungen". — üteg! Három löveg, gyorstűz! — kiáltotta Goncsarov, akiben már fellobbant az indulat. A szögtávcsőhöz hajolt, és gondolatban irányította a feje fölött elsüvítő lövedékeket. A zöld rét, amelyben felfelé rohantak a németek, egyszer csak a levegőbe repült előttük. És a hátuk mögött és oldalt is, és a fültépő robbanás füstjébe merült minden. Még az orosz megfigyelőponton is megrázkódott, megremegett a föld, és göröngyök hullottak a mellvédről. Amikor elült a robbanások zaja, s a folyó menti szél a falu felé űzte a megbolygatott füstött, — a rét felett fokozatosan kitisztult a levegő. A lövedékek vájta kis tölcsérek között két német hevert: két fehér test a zöld füvön. Az egyik tejlesen csupasz volt, csak a lábán feketéllett a csizma. Goncsarov elfordult a műszertől. Mellette lebocsátott távcsővel ott állt Litvak. — így kell móresre tanítani őket! — mondta Goncsarov és rekedt volt a hangja. - Te tán másképp gondoltad? Barátja válasz helyett lesütötte a szemét. S mindketten úgy érezték, egyszerre messzire kerültek egymástól. A szögtávcsőben tüzérségi célpontokat fürkészve, Goncsarov egészen estig gyakran visszatért gondolatban s tekintetével a két némethez, aki ott hevert a réten, az alkony felé lehűlő fűben. OTO Dl K FEJEZET A nap lebukott a falu, az erdő mögött, s a fényben fürdő, szürke felhők úgy húzódtak feléje az egész égbolton, mint a füst a nyitva hagyott kályhaajtóhoz. A felhők elvonultak a mező fölött, maguk után vonva árnyékukat a gabonatáblákon, az állásokon, kioltották az ágyúcsövek és páncélsisakok csillogását, keresztezték az orosz, majd a német peremvonalat, s a folyót, s a mögöttes területen folytatták útjukat. Már nem is órák, csak percek maradtak hátra a füttyjelig, és ezekben a percekben a katonák egész be nem teljesült életéből jutott még annyi idő, hogy elszívják 30. az utolsó cigarettát. És a sok ezer száj sietve szívta a cigarettát, és a sok ezer szempár váltakozva tekingetett ki a mellvéd fölött, arra, amerre csupán a felhők juthatnak el akadálytalanul. A folyón túl pedig, a másik parton, a faluban otthonosan járkáltak a németek, vagy a kapukban álldogáltak, s a házak felett már ott szállongott a nyárikonyhák meg a katonai mozgókonyhák kéményének vacsora előtti füstje. Három Messerschmidt nagy félkörívet írt le a mezők felett, majd elviharzott: heves zúgással belefúródtak az alkonyatba. Foszladozó rózsaszín csík maradt a nyomukban. És elérkezett az a pillanat, amikor hirtelen, egyszerre, mintegy a katonák utolsó sóhajával a mellükbe szökött minden: az alkonyi égbolton felbukkanó est, a sűrű levegő a mezők felett, és ez a végtelenül drága föld, amelynek oltalmából tüstént rohamra kell indulni. Ámde egy-egy felröppenő rakéta hevesen belehasított a levegőbe, s megtörte a pillanat hangulatát. S egy hadnagy máris felugrott a lövészárok mellvédjére: kicsiny alakját távolról, a megfigyelőpontról is jól látta Trojnyikov a nap ferde sugaraiban. A hadnagy magasba emelte karját, hátrafordult s valamit kiáltott hangtalanul. És az egész peremvonal mentén kiugráltak a földből a harcosok, és a tiszt eltűnt közöttük. Nyári gimnasztyorkában futottak a mezőn — százhangú, dühödt kiáltásuk követte őket. Megtört láncban sodródtak előre a völgyben, s mögöttük, szétszóródva a tágas térségen, magányos katonák törtek előre: azok, akik később ugrottak ki az árokból. Az imént még kihalt völgy egyszeriben megtelt szaladó emberekkel: megindult a roham a német állások ellen. (Folytatjuk) 1966. X. 1.