Új Szó, 1966. október (19. évfolyam, 271-301. szám)
1966-10-14 / 284. szám, péntek
A NYUGATNÉMET SZOCIÁLDEMOKRATA JAVASLAT Todor Zsivkov Párizsban a két német állam kapcsolataira A bonni kormány határozottan elutasítja a terveket gét a német kérdésben nem kell túlértékelni; 4. az NSZK-nak nem kell Bonn (ČTK) — Bonnban nagy meglepetést keltettek azok a javaslatok, melyeket Herbert Wehner, a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának helyettes vezetője a két német állam közötti közeledésre vonatkozóan tett. Wehner egy interjújában azt mondotta, hogy a két német állam között lehetséges gazdasági közösséget létesíteni. Sőt egy német államszövetség létesítése sem lenne kizárt dolog, bár ez az állaközősség másként képzelendő el, mint ahogy azt Walter Ulbricht gondolja. Wehner elgondolásainak fő pontjai a következők. 1. Meg kellene gondolni, nem lehetne-e a két német állam közötti tárgyalásokat az eddiginél sokkal magasabb szinten folytatni; 2. nem lehetetlen, hogy elérkezik az a nap, amikor NyugatNémetország össznémet ügyekkel foglalkozó minisztere és az NDK össznémet ügyekkel foglalkozó államtitkára összeül; 3. a nagyhatalmak felelőssékommunistává válnia, ugyanúgy senki sem kéri, hogy a kommunisták megszűnjenek pártjukhoz tartozni; 5. a német békeszerződés megkötésére két lehetőség van: vagy az egész német nép közös kormányt választ, vagy az egész német nép jóváhagyásával a két német állam képviselőiből közös vezetőséget alakítanak. Wehner javaslatai azonnali éles ellenállásra találtak a CDU/CSU-ná\. Bonni kormánykörök kijelentették, hogy Wehner javaslataival a nyugatnémet kormány német politikáját veszélyezteti. Von Hase államtitkár sajnálatát fejezte ki, hogy Wehner nem tárgyalta meg javaslatait előzőleg a koalíciós pártokkal, s ezzel megbontotta az összhangot a német kérdésben. A Német Békeszövetség (DFU) üdvözli Wehner javaslatait, és meggyőződését fejezi ki, hogy a nyugatnémet lakosság többsége egy új német politikát támogatna. Támadás az igazi kultúra ellen A szovjet sajtó a kínai fejleményekről Moszkva (CTK) — A kínai sajtó „a nagy kulturális forradalom" továbi terjedéséről ír. Ezzel kapcsolatban a moszkvai Pravda és a Komszomolszkaja Pravda pekingi tudósítói beszámolnak arról, mi is történt valóban a „kulturális forradalom" ürügyén. A moszkvai Pravda tudósítója többek között megállapítja, hogy a kínai „kulturális forradalom"' részvevői bizonyára elfeledkeztek a Kínai Kommunista Párt Vili. kongreszsusának határozatáról, amely az írástudatlanság felszámolásának szükségességéről szól. A nyilatkozat akkor hangsúlyozta, hogy mindent át kell venni a kultúra történetéből, ami hasznos. Most a jelszó: Mao Ce-tung műveinek tanulmányozása. A lap ezután felsorolja, hogy Kínában a könyvesboltokból eltűntek mindazok a müvek, amelyek valamikor a kulturális fejlődést szolgálták, a klasszikus irodalom kínai nyelvre lefordított alkotásaival együtt. Ma mindenütt Mao Ce-tung műveit árusítják. A filmszínházakban nem vetítenek sok hazai és külföldi alkotást, hanem rövid filmeket mutatnak be például arról, hogy Mao Ce-tung miként úszta át a Jang-Ce folyót, hol és mikor találkozott a vörös gárdistákkal stb. A hangversenytermekben szimfonikus zene helyett „Mao elnök — szívünk vörös fénye" és más hasonló rögtönzött műsorokat adnak. A lap beszámol arról is, hogy a „vörösgárdisták" a levegőbe akarták röpíteni Kuang Cso város temetőjét, mert az állítólag ellenkezik Mao elnök eszméivel. Sanghaiban a vörösgárdisták eltávolították a szovjet—kínai barátság emlékművét. A Komszomolszkája Pravda tudósítója többek között megállapítja, hogy az ún. „kínai kulturális forradalom lényegében támadás az igazi kínai kultúra ellen, és Mao Ce-tung személyének dicsőítése". Párizs (ČTK) — Todor Zsivkov, a bolgár minisztertanács elnöke, a BKP Központi Bizottságának első titkára Marseilleből Párizsba érkezett. Az Orly repülőtéren Pompidou miniszterelnök és Couve de Murville külügyminiszter üdvözölte a bolgár kormányküldöttséget. Zsivkov megérkezése után kijelentette, meggyőződése szerint párizsi tárgyalásai hozzájárulnak a francia—bolgár kapcsolatok bővítéséhez, valamint az európai béke megerősítéséhez. Zsivkov Párizsban több francia vezető képviselővel tárgyal, és De Gaulle elnökkel is találkozik. A Konzervatív Párt a szakszervezetek jogainak korlátozását követeli Blackpool (ČTK) — Joseph Keith brit munkaügyi miniszter a Konzervatív Párt csütörtöki konferenciáján mondott beszédében virágos szólamokban dicsérte az ország szociális szilárdságát, a munkások s a vállalkozók együttműködését, de ugyanakkor a szakszervezetek jogainak megnyirbálását javasolta. A konferencia részvevői egyetértettek Keith javaslatával, mely szerint a jövőben törvényerejű rendeletekkel kellene szabályozni a szakszervezetek tevékenységét, és döntőbíróság előtt felelősségre vonni azokat, akik az említett előírásokat figyelmen kívül hagynák. BUENOS AIRESBEN szerdán több ezer főnyi tömeg emlékezett meg Hipolit Irigoyen volt argentin elnökről, a Polgári Népi Radikális Párt megalapítójáról. Kitörő örömnjel üdvözölték a párt jelenlegi vezetőjét, dr. Arturo Illia volt elnököt, akit a júniusi katonai puccs fosztott meg tisztségétől. (ČTK) McMamara amerikai hadügyminiszter az egyik kongresszusi albizottság ütésén kijelentette: „Nagyszerű lenne, ha Latin-Amerikának is volna NATO-hoz hasonló szövetsége." — PI PI PI PI, NE PIPIKÉM, NE (V. Arszenyev rajza) nBT¥£RMRTJICmr3LtIfeB«L AZ RKP ÉS A NORVÉG KP A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPARTOK EGYSÉGÉÉRT Bukarest (ČTK) — Bukarestben közös közleményt adtak ki a Norvég Kommunista Párt küldöttségének romániai látogatásáról. A küldöttség a Román Kommunista Párt vezetőivel a két párt tevékenységéről folytatott eszmecserét. Megállapították, hogy a szocialista országok, a kommunista pártok és a nemzeti felszabadító mozgalom egységes akciója megakadályozhatja, hogy az imperialisták újabb háborúba sodorják az emberiséget. Leszögezték, hogy a béke megőrzésének feltétele a kommunista és munkáspártok egysége. A pártok közti ideológiai nézeteltéréseknek nem szabad megbontaniuk az imperialista erők elleni nemzetközi akcióegységet. A KOREAI MUNKAPÁRT KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE Pjönjang (ČTK) — A Koreai Munkapárt Központi Bizottsága tegnapi ülésén egyhangúlag jóváhagyta a Koreai Munkapárt kedden véget ért konferenciáján elfogadott határozatot. A Központi Bizottság szervezési kérdésekről is tárgyalt, és határozatot hozott a párt szervezeti összetételének átszervezéséről. Az állam- és pártmunkából folyó kérdések megtárgyalására politikai bizottságot neveztek ki. Megszüntetik a Központi Bizottság elnöki funkcióját és helyette főtitkárt neveznek ki. A Központi Bizottság főtitkárává Kim Ir Szent választották. VITA AZ OKP KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉN Róma (ČTK) — Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén tegnap folytatódott a vita Luigi Longo beszámolójáról. A legtöbb felszólaló az olasz kommunistáknak a békéért, a munkásosztály egységéért, az amerikai agresszió ellen folytatott harcáról, a kormány gazdasági tervéről, valamint a szocialisták és szociáldemokraták egyesüléséről beszélt. Helyeselték Luigi Longonak a Kínai Kommunista Párt vezetői politikájáról mondott bíráló szavait. Galuzzi, az OKP vezetőségének tagja hangsúlyozta, hogy Olaszországban egyre többen és a nem kommunista politikai erők is követelik a kormány külpolitikájának megváltoztatását. Renato Sandri rámutatott a békés együttélés fontosságára, és elítélte az USA vietnami háborúját. Ingrao a pártnak a szocialisták és a szociáldemokraták egyesülését illetően elfoglalt álláspontjával foglalkozott. A JKSZ A SOVINIZMUS ELLEN Belgrád (ČTK) — Pristinában megkezdődött a Szerb Kommunisták Szövetsége koszovo-metohiai bizottságának plenáris ülése, amelyen megtárgyalják a kommunisták szövetségének tevékenységét és az állambiztonsági szervek munkáját. KoszovoMetohia a Szerb Szocialista Köztársaság autonóm területe. A lakosság 70 százaléka albán. Veit Deva, a bizottság albán nemzetiségű politikai titkára beszámolójában leszögezte, hogy az állambiztonsági szervek bürokratikus soviniszta tevékenysége rossz hatással volt a nemzetek és nemzetiségek közti kapcsolatokra. A lakosság azonban ennek ellenére továbbra is bizalommal van a kommunisták szövetségéhez. A már előbb közzétett jelentések szerint az autonóm területen az állambiztonsági szervek tevékenysége anynyira elfajult, hogy több esetben gaztetteket követtek el. Összeesküvés a brit miniszterelnök ellen? London (ČTK) — Tegnap néhány angol lap nagy port fel* verő cikkeket közölt arról az állítólagos összeesküvésről, amelyet Wilson miniszterelnök ellen szőttek. A hírek szerint az összeesküvők Wilsont a Szovjetunióban július 16- és 17-én tett látogatása idején távolították volna el tisztségéből, amelyet helyette Callaghan pénz-i ügyminiszter töltött volna be. Az említett lapok egybehangzó véleménye szerint Wilsonnak is van tudomása arról, hogy öszszeesküvést készítettek elő ellőne, azt azonban nem tudta, Cal< laghan pénzügyminiszter is részt' vett-e az akcióban. A miniszterelnök, a pénzügy-< miniszter és Brown külügymi" niszter Gaitskell halála után az angol Munkáspárt elnöki tisztségéért versengtek. Amikor a' párt a kormányban vezető szerephez jutott, Wilson lett a miniszterelnök és vetélytársait olyan tárcákhoz juttatta, hogy tisztségüket betöltve nem ke-< rülhették el az éles nézeteltéréseket és az ezt követő összecsapásokat sem. Cichmann közvetlen munkac társának, Nováknak a felmentése további bizonyítékát adta annak, hová vezetett a Néppárt és a Szocialista Párt koalíciójának húszéves és a Képpártnak csupán egy féléves egyeduralma. A háborús bűnösök felmentése Ausztriában mindenekelőtt azért lehetséges, mivel az illetékesek az országban kialakították az újnácizmus megtűrésének légkörét, és mert az osztrák büntetőtörvénykönyv rendeletei elégtelenek. 1957-ben ugyanis Ausztriában a kommunisták tiltakozása ellenére hatálytalanították a háborús bűnösöket büntető törvényt. Hogy mennyire nácibarát volt a Novák-per esetében maga a bíróság, az is bizonyítja, hogy befolyásolhatta az esküdteket olyan állásfoglalásra, miszerint Novák „csak parancsot hajtott végre". Ez tette lehetővé Novák felmentését a vád alól. Az esküdtszék — annak ellenére, hogy az államügyész semmiségi panaszt terjesztett be a legfelsőbb bírósághoz — Novákot szabadlábra helyeztette. Novák elvbarátai ma is „tevékenykednek". Nem kevésbé felháborító, hogy az Alitalia olasz utazási 3 iroda elleni merényletet elkövetett két személyt ugyan letartóztatták, de nem történik semmi azok ellen, akik e merénylők mögött állnak, Burger, az újnáci terroristák főkolomposa nemcsak szabadon mozoghat az országban, hanem nyíltan be is harangozza a terror1966. X. 14. Őszi gondok Ausztriában tevékenység további fokozását, nyilatkozhat a sajtónak és egy a Volksstimme ellen indított becsületsértési perben pénzbírságra ítéltette el a lapot azért, mert az igazat írta meg Burger tevékenységéről. Amíg a Burgerhez hasonlók szabadlábon vannak Ausztriában, addig senki sem hiszi el a kormánynak hogy „lépéseket tesz a terroristák ellen." Drágulás Gazdasági téren is érvényesül a Néppárt reakciós irányvonala. Ezt bizonyítja az eddig legnagyobb árdrágítási hullámot kiváltó, 1967-re szóló költségvetés ls. Jövő év elejétől lényegesen megdrágul a kenyér, a liszt, a tej- és a tejtermékek, erősen emelkednek a posta- és telefonilletékek, és drágább lesz a viteldíj a bécsi villamosokon. Mindezért semmi esetre sem >árpótlás a gyermekpótlék nevetséges havi 10 schillinges emelése és a kereseti adó szintén jelentéktelen csökkentése. A kancellár és a pénzügyminiszter „mértéktartást" követel a munkásoktól. Más vonalon is következetesen érvényesíti irányvonalát a Néppárt. Törvényjavaslat készül, mely biztosítja a Néppárt korlátlan rendelkezési jogát az államosított ipar felett. A törvény alapján lehetségessé válik majd az államosított üzemek visszaszármaztatása a magántulajdonosoknak. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának nemrég megtartott ülésén Franz Muhri elvtárs, a párt elnöke megállapította; ... A Néppárt egyeduralmának első féléve azt is megmutatta, hogy a párt nem kormányozhatja teljesen úgy az országot, ahogy akarja. A munkásosztály továbbra is országunk legnagyobb ereje. Most is megakadályozhatja az erőknek a nagytöke és a reakció javára történő átcsoportosítását. Ebben a helyzetben a Szocialista Párt magatartása és politikája döntő befolyású lehet a további fejleményekre." Ellentétek a Szocialista Pártban A Szocialista Párt vezetősége azonban sajnos továbbra sem szervezi a munkásságot a népellenes politikával szemben. Koalíció nélkül is koalíciós és osztályegyüttműködési politikát folytat, különösen szakszervezeti és társadalompolitikai téren. Am a belső vita a. Szocialista Pártban tovább folyik és egyre jobban kiéleződnek az ellentétek. Több csoport alakult, és ezek szervezetten lépnek fel nemcsak a párton belül, hanem a nyilvánosság előtt is. Ezek közül a Koref volt linzi polgármester vezette szélső jobb csoport Pittermann pártelnök ellen áskálódik, mondván, hogy ő „túl baloldali". A marxizmusnak utolsó nyomait is szeretnék eltüntetni a Szocialista Párt programjából. A Szocialista Pártot ,fiai-liberális" néppárttá akarják alakítani. A párt balszárnyát képviselő Hindels szakszervezeti funkcionárius brosúrát adott ki. Azt hirdeti benne, hogy a Szocialista Pártnak választania kell az osztályegyüttműködés és a szocializmus között. Hindels harcos ellenzéket követel, amely a parlamenten belül és kívül egyaránt elszántan harcolna a reakció támadásai ellen, saját alternatív politikáját érvényesítené és ily módon képes lenne a lakosság többségét megnyerni a szocializmusnak. „Nem visszatérést akarunk a régi koalícióhoz, hanem demokráciátl" — írja. Meg kell törni a Néppárt egyeduralmát és megtalálni az együttműködés új formáit a demokratikus érzelmű polgárainkkal, természetesen azoknak a szélsőjobboldali köröknek a kirekesztésével, akik ma meghatározzák a Néppárt irányvonalát. Hindels ebben a brosúrájában egyértelműen eltávolodik a kommunistaellenességtől. Ogy véli, hogy a polgári antikommunisták a „kommunistáktól való megszabadulás" ürügyén a kapitalizmus visszaállítását szorgalmazzák. A baloldali szocialisták viszont a kapitalizmus megdöntésében fontos történelmi haladást látnak, amelyet visszacsinálni soha többé nem szabad. A brosúra egyik fogyatékossága, hogy Hindels, úgy látszik, nem látja a szocialista demokrácia fejlesztésében elért nagy eredményeket. Az írás mégis nagy jelentőségű az osztrák munkásmozgalom, de különösen a Szocialista Pártban folyó vita szempontjából, annál is inkább, mert 1967 januárjában ül össze a Szocialista Párt kongresszusa, melynek döntenie kell a párt további útjáról.