Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)
1966-09-20 / 260. szám, kedd
lllllllllllllliMllllilllllllllilllllllilllM F lander Julianna a szllicei fennsík Szárazvölgyének srdős dombjai közt rejtőző üosszúszó szülöttje. Jelenleg a judapesti Ferencváros lakója, s decemberben lesz hatvannégy Bsztendös. Járása azonban ruganyos, fiatalos, az arca sima, magas kontyának szőke hajába alig-alig szőtte a kor csillogó ezüstjét... A most újjáépült, régi családi házban közvetlen hozzátartozója már nem él. Gyerekkorának megmaradt emlékei kötik ezekhez a szobákhoz, amelyekben unokaöcscse látja most vendégül a pesti nagynénit. ÖTÉVES KISLÁNY A GETRUDE-BALETTBEN — Hogyan került olyan meszszlre Hosszúszóról? — kérdeRouge-ban, a római Scala-mulatóban... — És a szive? — kérdezem. — Az nem szólalt meg? Nem volt férjnél? — Nem. Hogy lehettem volna tánsosnő létemre? Mit kezdtem volna egy gyerekkel az állandó utazgatás során? A KLUDSKÝ CIRKUSZ TRAPÉZAN — És azután? s—- faggatom tovább. — Leszerződtem a Kludskýhoz ... öt évig működtem náluk. Velük is a világot jártam. Különös, hogy nyugat felé Párizson, Madridon túl nem Jutottunk. Útirányunk most is, akárcsak korábban a balett-társulattal, a Balkán felé vitt, s eljutottunk egészen TörökorszáFél kézzel meg akart kapaszkodni a nyújtóban s másik kezével engem akart felfogni... Mit mondjak? Nem sikerült neki. Én lezuhantam, ő meg reám. Koponyazúzódással, bordatöréssel, slpcsontsérüléssel, vittek ki a porondról. Szegény Lolót azonban holtan ... Ott a helyszínen halt meg. Ha nem ug rik utánam, ha nem kísérli meg a lehetetlent, ő is életben marad és én sem töröm úgy öszsze magam ... DOBSINAI VENDÉGLŐBEN — Amint látom, teljesen felépült sérüléséből. Ezek után már természetesen csak nem ment vissza a trapézra? — Nem is... Vendéglőbe kerültem Nagyrőcére és Dobsinára ... Az ipolyszakállasl szövetkezet 56 hektáron termeszt zöldséget. Első pillantásra nincs ebben semmi különös. Elvégre kertészkednek másutt ennél nagyobb területen is. A különös benne az, hogy általában csak a városmeliéki szövetkezetek merészkednek nagyobb mértékű zöldségtermesztésbe bocsátkozni. S az Ipolyszakállasl szövetkezet messze esik még az olyan Jelentéktelen fogyasztói központoktól ls, mint Ipolyság és Léva. Miért termesztenek hát Ipolyszakállason ennyi zöldséget? Vállalják a vele járó kockázatot, vagy jövedelmező számukra. Bizonyára ez utóbbival magyarázhatnánk vállalkozásuk okát. Hajdú Károly segédkertész oldja meg a rejtélyt: — Tavaly ls nyertünk a zöldségtermesztésen — mondja. — Az idén egy millió hétszázezer korona bevételt terveztünk a kertészetből. Bárki nyugodt lehet, hogy több lesz. — ??? Csodálkozó tekintetem láttán bővebb magyarázatba kezd: — Az üzlet az üzlet, ehhez érteni kell. Megtanultuk már, hogy ha csak a felvásárló vállalatra támaszkodnánk, felkopna az állunk. Ezért nem sajnáljuk a fáradságot és már tavasszal friss zöldséget szállítunk a martini járásba, ahol annak még hírmondója sincs. Valaki úgy véli, hogy ez költséges. Nekünk kifizetődik. A martiniak is elégedettek. Olyan jó kapcsolat alakult ki közöttünk, hogy az egyenesen bámulatos. Aratáskor is segítettek kombájnokkal, présekkel és járművekkel. A napokban 5 teherautót kaptunk tőlük a cukorrépa elszállítására. Látja, ennek ls két oldala van és mindenhonnan nekünk fütyül. — Beszéljen még Sztojko bácsival is .. . Az öreg Sztojko Iván a főkertész. Bolgár származású, ez Idén szerződtette a szövetkezet, és ezúttal is jó üzletet csinált. Sokat vándorolt Közép-EurópaKÖZÉP-SZLOVÁK • NAGYSZABÁSC TALAJJAVÍTÁS A közép-szlovákiai kerületben az év végéig 2842 hektár földterületet csapolnak le, 3050 hektár föld öntözésére öntözőrendszert építenek és 8150 bektárt reknlliválnak. • A KERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK távlati terve hangsúlyozza a kevésbé feilett járások iparosítását. A rimaszombati járásban befejezik a tornaijai ruhagyár építését, több élelmiszeripari létesítményt helyeznek üzembe. • A TURISTAFORGALOM szempontjáböl Jelentős tervek születtek a Balkán—Balti tenger turista útvonal mentén (ekvő vidék kiépítésére. A turistaellátást szolgáló létesítményeket a Vág középső szakaszára, az Alacsony Fátra vidékére, Selmecbányára és Körmöcbányára összpontosítják. • A CIGÁNYKÉRDÉS magoldéaa túlhaladja a déli — rimaszombati és losonci — járások erejét. A cigányság nagy része • két (árában összpontosnl, z a pérók felszámolása hatalmú Osszeszerte, mig Itt telepedett meg Kozmárovcén, nem messze Ipolyszakállastól. Nehezen indul a beszélgetés. — őszinte legyek? — mondja hibátlan magyarsággal. — Nekünk, bolgároknak, akik a zöldség között nőttünk fel, néha a szívünk fáj egyes dolgok láttán. Véleményem szerint Csehszlovákia egész Közép-Európát megtömhetné zöldséggel. Csak egy kis józan ész és ügyes Irányítás kellene, és a Bulgáriából vagy Magyarországból érkező nagy teherkocsik ellenkező Irányba is mehetnének. De hol a józan ész, amikor néha vissza kell hoznunk a zöldséget, mert nincs diszpozíció? Mondja, annyi sok a friss paradicsom maguknál Bratislavában? Mert ha van, akkor még konzervet lehet belőle csinálni. Beleegyezően bólogatok és arra gondolok, hogy tegnapelőtt bejártam az egész várost, de csak félig rothadt, penészes, néhány napos paradicsomot láttam a zöldséges üzletekben. — Higgye el, megvan itt minden, ami a zöldségtermesztéshez kell. Vagyis mégsem. A megértés,- meg a trágya hiányzik. Istállótrágya. Félek kimondani, hogy mennyi Istállótrágya kéne egy hektárba, mert a szövetkezetben felmondanák a szerződésemet — mondja hamiskás, de keserű mosollyal. — De ez sem lenne nagy baj, mert van itt annyi műtrágya, hogy elég. — Nem véletlenül telepedtem le éppen e környéken. Mi bolgárok kiérezzük, hol lehet jó zöldséget termeszteni, máshol nem érezzük magunkat Jól. Látott már bolgárt a liptói havasokon? Ez utóbi kérdést válasz nélkül hagyva távoztam, de azóta, amikor külföldi paradicsomkonzervet vásárolok jó pénzen, mindig az jut eszembe, hogy Ipolyszakállason (valószínűleg másutt is) a sertések ették meg a paradicsomot. PALÁGYl LAjOS IAI MOZAIK geket emészt fel. Ezért a martini, prievidzai, Dolný Kubin-i és Považská Bystrica-i Járások vállalták 210 cigánycsalád elhelyezését, s megfelelő munka- és életkörülményeket teremtenek számukra. • TÖBB A BETEG? A kerület üzemeiben a betegség miatt az átmeneti munkaképtelenség aránya csupán 0,15 százalékkal növekedett az utóbbi fél évben, ám ez 222 000 műszak kihagyását Jelenti. Fél év alatt átlagban minden dolgozó 7,8 napot mulasztott. • HONNAN JÖN A PÉNZ? A kerület üzemei az elsiő fél évben a termelési tervet 103,3 százalékra teljesítették. A teljes Jövedelem tervét azonban 108,3 százalékra. Honnan a 3 százalékos Jövedelem-többlet? Az adat a nem termelési bevételek aránytalan növekedéséről tanúskodik, ami figyelmeztető Jel. A gyorsan mozgósítható tartalékok feltárása is közre játszik az eredmény kialakulásában. A jövőben azonban csupán jól kifizetődő műszaki fejlesztéssel érhetők majd el ilyen nagy „ugrások" a jövedelm alakulásában. |vil.j A CIRKUSZOK EGYKORI CSILLAGA zem. — Hiszen itt számosan vannak kortársai közül, akik két kezükön számlálhatják meg, hányszor jártak Peisőcön, s akadnak olyanok Is, akik még Rozsnyóig sem jutottak el. Flander Julianna messzi múltba néző széruméi réved bele emlékeibe: — Hosszú sora van annak! Először a baletthez kerültem. Szüleim korán elhunytak, nyolc testvérem szintén. Egyedül maradtam. Gyámom, akinek a felesége az ugyancsak csoltói születésű megboldogult édesanyámmal barátságot tartott fenn, édesanyám emlékéért magához vett Kassára, ahol épp ott-tartózkodott a huszonnégy tagú Getrude-balett. Magam sem tudom, hogyan jutottam be az együttesbe, de már ötéves koromban Bécsben letettem a táncvizsgát... — Mennyi ideig maradt a balettnél? — Meddig? — nyúl kicsit fáradt mozdulattal, de a régi Lucy Dorain élénkségével a fejéhez. Megigazítja a haját. — Az emlékezetem nem működik már hibátlanul a balesetem 6ta ... Igen! — kap az agyába Otlő támpont után. — Leszerződ, tetett a Getrude-balett, s lekötött egészen tízennyolc éves koromig. Velük jártam tehftt ezentúl. Marburgban, Zágrábban, Belgrádban, sőt, még a szigeteken is jártunk. Fölléptünk Máltán, a mostanában sokat emlegetett Ciprus-szigetén ls. Mindenütt nagy sikerrel... -— A balettnél maradt továbbra is, amikor lejárt a szerződése? — Nemi — rázza a fejét. — Azután több éven át mint szólótáncos, mint primabalerína szerepeltem a berlini Scalaszinházban, a bécsi Moulln gig. Sok-sok érdekes benyomást szereztünk s közben egyik esztendő telt a másik után. Hiszen akkor már harminc is elmúltam ... — Az még nem oly sok ... — Földi- foglalkozásban nem Is. De a trapézon igen józannak, igen ébernek, igen vigyázatosnak kell lenni. Mert hiszen minden pillanatban a halállal játszunk... A SZERENCSÉTLENSÉG — Mint trapézmutatványos két társammal együtt tornásztam húsz méteres magasban a porond fölött... Akkor már a Modrano cirkusz keretében működtem ... — Kik voltak a társad? — Német fiú volt az egyik. Erőteljes nagy ember. Jung Lolónak hívtuk. Cseh volt a másik, Suchý JOBSO. Hármas számunkkal bejártuk az egész köztársaságot. Ez már az első köztársaság utolsó éveiben történt. Mindenfelé vendégszerepeltünk. Prágában és Plzeftben éppen úgy, mint Košicén, ahonnan útnak indultam, vagy itt a közelben, Peisőcön... Jó viszonyban volt két társával? Nem merültek fel ellentétek, intrikák? — Soha..Nem is volt szabad, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Csak mint testvérek élhettünk egymás mellett. S egy alkalommal... Harminchét nyarán lehetett. Éppeg»Prágában léptünk fel, amlkoťrámt jött az ugrás sora. Jung' Loló lendített ki dobószámomöan ós Suchý Jozso küldte elém a nyújtót, amelyet repülés közben el kellett kapnom. De Józsi elkésett a lökéssel... Azonban Lolo ezt észrevette, segíteni akart rajtam s ó is utánam ugrott. — Tehát közéd szülőföldjéhez? Sőt majdnem ott... — Majdnem ... Mint kisvendéglők vezetője tartottam fenn magam. S volt Időm a csendes kisvendéglőkben, hogy magam elé Idézzem kalandos múlta mat. Mindazt, ami a Balkánon, Bulgáriában, Jugoszláviában, Romániában, Törökországban, Franciaországban, Spanyolországban szerzett tapasztalataimból megmaradt emlékezetemben ... A MAGYAR KABELMŰVEK DOLGOZÓJA Most már kérdeznem sem kell, magától fejezi be utóbbi, aránytalanul kevésbé mozgalmas tizenöt esztendejének jellemzését: — így köszöntött ránk az 1938-as esztendő. Hosszúszó és Budapest közt nem volt határ. Akkor kerültem mai otthonomba, s most már másfél évtizede ott dolgozom a Magyar Kábelműveknél ... mint... — jelentette ki a hivatástudat büszkeségével — mint mosónő ... — Nem nagy dolog az ma már — jegyeztem meg — a mai kiváló mosógépekkel! — De én kezdetben még közzel mostam! Csak az utóbbi időben szerelték fel nálunk Is a mosógépeket... — Jól érzi ott magát? Menynyi a keresete, ha szabad kérdeznem? — Ezerötszáz forint a tiszta fizetésem... Egy embernek •— Még arra is — tettem hozzá, — hogy időnként meglátogassa szülőfaluját. Mit szól a község nagy építkezéséhez, fejlődéséhez? — Csak örülök neki, s amíg csak tehetem, mindig szívesen fogok Ide visszatérni... A színpad és a cirkuszporond után biztos révbe jutott Flander t ulianna, művész nevén Lucy torain. Sok-sok ünnepeltetés, de solf kemény munka és lemondás kísérte végig életpályáján. S mint a balettkarban, vagy a trapézon, a szocialista építő munkában is magára lelt. MOHR GEDEON HiiiiiiiiiHiininiiHtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^ Ez év elején megkezdődött az érsekújvári vasútállomás korszerűsítése. Jelenít* a ratőház átépítése van folyamatban. Képünkön a Jozef Vida mester vezette vasútépítők csoportja egy 12S méter hosszú vágány talpfáit rakja le. (ČTK — I. Dubovský felvét&e) KIFIZETŐDIK A KERTÉSZET ;V f Tizenhat hektáron termesztettek paradicsomot. Hajdú Károly segédkertész és Foltán Margit örül a gazdag termésnek. (A szerző felvétele)