Új Szó, 1966. szeptember (19. évfolyam, 241-270. szám)

1966-09-20 / 260. szám, kedd

|ó termés - szállítási gondok Kevés a fedett szerelvény és a tehergépkocsi • A Közlekedésügyi Minisztérium prémiumokkal sietteti a vagonok megjavítását Az idei bőséges burgonya- és cukorrépatermés olyan jeladatok elé állította a Közlekedésügyi Minisztériumot, amelyeknek zökkenőmentes teljesítése körültekintő intézkedéseket Igényel. Sikerül-e biztosítani a termés ideiében történő elszállítását, és milyen nehézségek mutatkoznak ezen a téren? Ezzel a kérdéssel fordultunk M a t é j T i c h ý h e z, a közlekedésügyi miniszter helyetteséhez, aki így tájékoztat ott: Évszázadunkban 1947 nyarán volt Bratislava mellett a legalacsonyabb a Duna vízállása. A víz éf az ember Az ősz folyamán mintegy 18 milliő tonna répa és több mint 4 millió tonna burgonya, összesen 22 millió 923 ezer tonna termés elszállítása vár a vasútra. Nagyok a követelmények, de sikerült elegendő teherkocsit biztosítanunk. A nehézséget csupán az okozza, hogy a burgonyát fedett szerelvényekben kell szállítanunk, ezekben pedig hiány mutatkozik. Gondoskodtunk róla, hogy máris 2900 vagon, 1100 tartálykocsi és 470 billenő kocsi vár a termés betakarítására. A számítások szerint a hiány azonban még így ls több, mint 600 fedett vagon. Ezért a javítások soron kívüli, gyorsabb elvégzése érdekében rendkívüli prémiumokat fizetünk a műhelyek dolgozóinak. 9 Mi a helyzet az országúti szállítás terén? — Tehergépkocsikból ls kevesebb áll az idén rendelkezésünkre a kelleténél. Becslések szerint mintegy 2 millió tonna termés elszállítására nincsen gépkocsink, úgyhogy a teherautókat részben vasúti vagonokkal . / Mint ismeretes, vasútjaink még nem dolgoznak a gazdaságirányítás új alapelvei szerint. Csupán a „Közép" vasúti hálózat (morva országrészek) folytat kísérletet az év eleje 6ta, itt próbálják a különleges vasúti viszonyokra alkalmazni a gazdasági hatékonyságon és rentabilitáson alapuló irányítási rendszert. Nemrég közzétették a kísérlet elsfi félévi eredményeit. Gazdasági vonatkozásban nagyszerű sikereket értek el a kísérlet folyamán: a vasúti alakulat 12 százalékos nyereséget könyvelt el, ami a dolgozók között tizenkét és félmllllé korona elosztását teszi lehetővé. Ez 3.1 millióval több a tervezeit béreknél. A terven felfili bruttó jövedelem meghaladja a 68 mllliú koronát. Nagyrészt az új irányítás alapján elért eredményeknek köszönhető, hogy a dolgozók 58 százaléka már áttérhetett a lerövidített munkahétre. kell majd pótolnunk. Mondanom sem kell, hogy emellett az üzemek segítségére ls számítunk. • A küszöbön álló közös hadgyakorlat nem akadályozza majd a termés elszállítását? A hadsereg kocsijait bizony nélkülözni fogjuk. Ezért a nemzeti bizottságok segítségét ls igénybe kell vennünk, mert a termés nem maradhat sokáig a földeken. Ha a kapásnövények szállítása egybeesne az ipari üzemek nyersanyagkészletét és szénellátását biztosító szállításokkal, könnyen torlódás következhetne be közlekedésünkben. Ezt pedig mindenképpen meg kell akadályoznunk. • Szlovákiában is hasonló nehézségekkel küzdenek? Természetesen. Hogy mást ne mondjak, a nyugat-szlováklal kerület 250 tehergépkocsit igényelt, azonban mindössze 130-at bocsáthatunk rendelkezésére, úgyhogy több mint 100 000 tonna cukorrépát vasúton kell majd elszállítanunk. -kmAz anyagi érdekeltség új rendszere kedvező hatással volt a dolgozók kezdeményezésére, a félév alatt 1447 újítási javaslatot nyúj tottak be, 707 újítást meg is vaIésítottak, velük több mint ötmillió koronát takarítottak meg. A szállítási költségeket tonnánként 50 fillérrel csökkenlették, a sze mélyvonatok tisztábbak, mint az elfitt, szorosabb lett az együttmű ködés a vasútat igénylő üzemekkel. Mindezekhez — a morvaországi vasúton — az anyagi érde kéltség fűzi a dolgozókat. A tapasztalatok rámutatnak a fogyatékosságokra is: még nem oldották meg az üzemzavarok és a balesetek kérdését. Ezek száma a kísérlet folyamán Is aránylag nagy volt. A rendszer további tökéletesítése során e probléma megoldására kell helyezni a leg nagyobb hangsúlyt. (vll.) A túl sok víz károkat okoz Az ember általában nem Is értékeli, mennyire fontos a vfz. Viz nélkül nincs élet, viz nélkül bolygónk alakja sem lenne olyan, amilyennek Ismerjük. A viz nemcsak energiaforrás, hanem az iparban, a mezőgazdaságban is nélkülözhetetlen. Ahol kávés a viz, ott az arany értékével vetekszik, hiszen arany nélkül még lehet élni, de vfz nélkül nem. A PÁRA SZEREPE A természetben bizonyos törvényszerűség szerint történik a víz körforgása. Ebben a körforgásban a páráé a legfontosabb szerep. A tudományos dolgozók legújabban kiszámították, bogy az óceánokból évente 447 900 köbkilométernyi viz (86%), a szárazföld területéről pedig 70 700 köbkilométernyi (14 %) párolog el. Ugyanazon Idő alatt 411 800 köbkilométernyi (79%) csapadék hull az óceánok szintjére és 107 ezer köbkilométernyi (21 %) a szárazföld felületére. Bolygónken eszerint 518 600 köbkilométernyi pára és 518 600 köbkilométernyi csapadék befolyásolja a viz kör forgásának arányosságát. A csapadék mennyisége a Föld különböző helyein nagyon eltérő Számos tényező hatásától függ. Ennek ellenére több csapadékövezetről tudunk. így például az egyenlítő mentén rendkívül sok a csapadék, évente átlag 1000 — 2000 mm vízréteget jelent. A Csendes óceán szigetcin évente 5000— 6000 mm a csapadék, viszont az egyenlítőtől északra és délre s trópikus és szubtrópikus övezetben csökkent a csapadék meny nyisége, illetve nem haladja meg az 500 mm-t. Földünkön oz utóbb emiitett övezetben vannak a legnagyobb terjedelmű sivatagok. Az enyhe éghajlatú övezetben — te• Esős és száraz övezetek hét Csehszlovákia területén is — már nagyobb a csapadék mennyisége, és évente eléri az 500—1000 mm átlagot. Az Északi és a Déli sark vidéke abba a csapadékszegény övezetbe tartozik, ahol az évi átlag alig 300 milliméter. A LEGTÖBB ÉS A LEGKEVESEBB Bolygónknak csapadékban különösen bővelkedő pontja a Himalája-aljai Cserapandzsi, ahol évente átlag 12 700 mm csapadék hull, de 1899-ben 16 300 mm csapadékot mértek. A napi csapadék rekordmennyiségét — 1038 mm-t — szintén Cserapandzslban jegyezték fel, éspedig 1878. június 17-én. A másik vérlet.-vagyis az elenyészően minimális csapadékhullás színhelyei a sivatagok. A Szaharasivatagra néhol évente átlag csupán 5 mm csapadék hull, de a chilai Antofagaszteban néha egy milliméternyi sem. Egy milliméternyi csapadék más szóval annyit jelent, hogy minden négyzetméternyi területre egy liter viz buli. MIÉRT AZ EGYENLÍTŐ TAJAN? Mivel magyarázható, hogy az egyenlítő körül aránytalanul sok a csapadék? Az ottani óriási felületekről szerfölött nagy mennyiségű pára emelkedik a rendkívül magas hőfokú levegőbe. Ez meggyorsítja a vfz elpárolgását, s az alacsonynyomású légtömegekben elősegíti a csapadék keletkezését meggyorsító felfelé emelkedő légáramlást. Ezzel szemben a trópikus és szubtrópikus övezetben rendkívül kevés a csapadék, mert a magasnyomású légtömegekben lefelé irányuló a légáramlások mozgása. NAGY ELTÉRÉSEK KÖZTÁRSASAGUNKBAN Csehszlovákiában nagyon eltérő a csapadék mennyisége, éspedig nemcsak az egyes években, banem az ország bizonyos területein ls. Köztudomású, hogy a hegyekben gyakrabban esik és havazik, mint a síkságokon. Az ötven évi megfigyelések alapján megállapított évi átlagos csapadékmennyiség Bratislavában 670 mm, Koílcén 633 mm Trebiiovon 582 mm, Úgyallán 502 mm és Losoncon 819 mm. Szembe8tl6 az említett különbség, ba tudjuk, bogy ez az átlagos menynyiség a Köpataki-tú mentén 1412 mm, s a Lomnici csúcson 1685 mm. Egyes években azonban az átlagostól nagyon eltérő lehet a csapadék mennyisége. így például Koiicén 1915-ben 989 mm átlagos mennyiséget mértek, de 1942-ben csak 412 mm-t. DR. PETER FORGAC Tavaly sok helyütt óriási területeket árasztott el a medréből kilépett Duna. VASÚTI KISERLET Az egesz tanácskozás folyamán első (zben történt, hogy Scserbatov élénk érdeklődéssel pillantott fel. Cél? Hisz sajnálatos módon hiányoznak a cél elérésének eszközei. Nagyobb horderejű hadművelethez egyszerűen nincsenek ilyen eszközök. És számottevő felderítési adatokkal sem rendelkezik. Majdnemhogy vakon készült fel a támadásra. És a hoditerv minden ravaszkodásai, amikkel Brovalszkij büszkélkedett — mindez csak erőlködés, mely nem erőből, hanem gyengeségből fakad. Hisz hogyan is lehet körmönfontsággol, leleményességgel legyőzni az ellenséges repülőgépeket . . . Am ekkor az osztal sarkán megmoccant Salajev. — Nem helyes ... — szólalt meg és megköszörülte a torkát abban a meggyőződésben, hogy úgysem szakítják félbe, s hogy a szavaira, sőt már a köhintésére is mindenki felfigyel! — Nem helyes nem látni a célt, mikor hadat viselünk a fasizmus ellen!... És ezt egy szovjet parancsnok mondja! Olyan ember módján, aki valami igen találót mondott, — helyeslő mosolyokra számítva, magabiztosan körülpillantott. Ámde egyetlen szempárral sem találkozott. Néma csend volt. És minél tovább tartott ez a csend, annál kellemetleneb7. bül, annál rosszabul érezte magát Salajev. Ráeszmélt hogy nem járt. el helyesen. Elég hosszú ideig várakozva, Trojnyikov végül rápillantott. Előbbi szavait lehetetlen volt nem érteni, hiszen egészen világosan fejezte ki magát. Nem látta a vállalkozás célját, komoly célját, amelynek fényénél a különböző egységek és alakulatok elszigetelt tevékenysége kellőképp kibontakozna, és egységes gondolatot nyerne. Pontosan erről beszélt a haditanácsban. S lám, máris az a szégyenletes vád éri, hogy nem látja a fasizmus elleni küzdelem célját. Teljesen higgadt pillantással nézett Salajevre. Aztán elfordította fejét s a hadtestparancsnokra tekintett. - Folytassa, kérem! — csattant fel Scserbatov dühösen. Arca kivörösödött, ősz haja jobban szembe tűnt. Egy hosszú percig csak súlyos lélegzetvétele hallatszott. Hogyha a tanácskozáson, az ő jelenlétében valaki kétségbe meri vonni az ő két hadosztályparancsnoka valamelyikének politikai öntudatát, s van bátorsága mindenki előtt kioktatni egy ezredest és kommunistát alapvető igazságokra, mint egy taknyos gyereket, - ez elsősorban rá, Scserbatovra nézve sértő. Ezt pedig a hadtestparancsnok elképzelhetetlennek ta rtotta. Amikor Trojnyikov újra megszólalt, mindenki azon igyekezett, hogy ne nézzen a másikra. Az asztal sarkánál pedig ott ült fakósárgán Salajev, és nem tudván uralkodni arcizmain, idegesen mosolygott. Ha megsejti előre, hogy szavai ilyen reakciót váltanak ki, persze hogy hallgatott volna. De hát beleesett abba a kelepcébe, amelyikbe a túlságosan magabiztos emberek szoktak beleesni. A tanácskozás egész időtartama alatt korántsem a harcászati elgondolás kibontakozását figyelte — ebben alkalmasint nem is tájékozódott pontosan -, hanem azt, hogy miképp reagálnak a kapott parancsra az egységek és alakulatok parancsnokai. Nyesztyerenko helyesen reagált: úgy, ahogy várni is lehetett tőle. És noha az életrajzában akadtak részletek, amikre még korai lett volna fátylat borítani, Salajev bizonyos határokon belül megbízott benne, és megelégedéssel látta, hogy helyesen ítélt. Trojnyikov viszont kertelés nélkül, félreérthetetlenül kijelentette: „Nem látom a célt." Nem látni a célt, mikor hadat viselünk a fasizmus ellen — efféle kijelentést lehetetlen válasz nélkül hagyni. Annál is inkább, mert befolyásolhatja a többi parancsnokot. És ő Salajev, kellőképpen válaszolt is a hadosztályparancsnoknak. De noha Trojnyikov szavai félreérthetetlenek és világosak voltak, Salajev most már ráeszmelt, hogy e szavakban egy másfajta, katonai vonatkozás is rejlett, amelyet mindenki felfogott, csupán egyedül ő nem értett meg idejekorán. Ez az, amit nem mért fel kellőképpen. Ettől a pillanattól kezdve ösztönös gyűlölet ébredt benne Trojnyikov iránt, olyan erősen, hogy időnként szinte elállt tőle a szívverése. Képtelen volt uralkodni magán, és rá-rápillantva az ezredesre, kutatta benne azokat a vonásokat, amelyek tápot adhatnának gyűlöletének. És ezenközben tévedhetetlen ösztönnel — amely egyenlőképp megtalálható az állatoknál és főként határozatlan embereknél, néha a bátorság látszatát kölcsönözve nekik, — Salajev ezzel a tévedhetetlen ösztönnel megérezte, hogy Trojnyikov nem fél tőle. A hadtestparancsnok nemigen szokta fékezni a dühét, ámde Salajev, a lelkeben olvasva, jól látta, hogy az előtt az erő előtt, amely titkosan, láthatatlanul ott állt mögötte, Scserbakov elveszti biztonságát. És éppen ezért egyszerű őrnagyi rangja ellenére magabiztosan viselkedett vele. Ma azonban ez az érzése tévútra vezette. Az egész tanácskozás folyamán — amíg Trojnyikov beszélt, majd utána a többi hozzászólás alatt is — Salajev szüntelenül érezte magában a gyűlölet 8. borzongató hidegét egy olyan ember iránt, akire idáig soha rá se nézett. • • • Miután mindenki eltávozott, Scserbatov egy ideig még a térkép fölött dolgozott a törzsfőnökével. Aztán Szorokint is elbocsátotta; a törzsfőnök fogta az iratokkal teli mappát meg a ceruzáit és elment. Scserbatov egyedül maradt. És az a kellemetlen érzés, amely nem merült feledésbe, csak háttérbe szorították a tennivalók — ez a csöndben várakozó érzés most ismét jelentkezett. Salajevvel volt kapcsolatbon meg mindazzal, ami a tanácskozáson történt. Nyilván senki sem értette, miért kiabált rá ő hirtelen megdühödve és rákvörösen a hadosztályparancsnokra, csupán a kínos pillanatot érezték, — Scserbatov viszont , jól Ismerte eljárása okát. Es a régi seb élesen megsajdult. Nem mostanában kezdődött a dolog, hanem sokkal régebben. Nem is tudta volna meghatározni pontosan: mikor, de egy momentumra világosan emlékezett. Akkor tapasztalta első ízben a megalázottság érzését, amelynek kései utórezgése ma megszólalt lelkében. Akkoriban gyakran tartottak gyűléseket, és megesett, hogy az egyik alkalommal valaki leleplező szónoklatot tartott, a következő gyűlésen viszont már róla mondogatták: „Hogyan is lehettünk ilyen szűklátákörűek politikailag, hogyan is nem figyeltünk fel az ellenségre, aki hosszú ideig büntetlenül bomlasztott közöttünk?" És íme, az egyik ilyen gyűlésen egy százados, Scserbatov egyik századparancsnoka, — csöndes, jelentéktelen kis ember - váratlanul szót kért És mialatt nagyon nyugodtan végigment a széksorok között, feszesre húzkodva gimnasztyorkáját - mindenkiben valami rossz előérzet támadt. A szónoki emelvény melléig eltakarta, csak a válla meg a feje látszott. Kissé lehajtva fejét, a tenyerébe köhentett, és megvillant kopasz feje búbja. (Folytatjuk)