Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-02 / 211. szám, kedd

^ háború utáni hoszJM szas elzárkózottsáM

A got követően meg^^M nyíltak a határok és egyszeriben ezrek, százezrek indultak jóleső érzéssel más országokkal ismerkedni. Nagy élményekről áradozva tértek vissza nyaralásukból a Fekete-tenger, az Adria és a Balaton partjáról. Azután — ha nem is egyszerre — lassan kezdjük felfedezni saját otthonunkat ts .. A külföldi látványosság után •.zebbnek tűnik a Tátra és világhírű fürdőhelyeink, amelyekről a nálunk járt külföldiek otthon ugyancsak elragadtatással beszélnek. Egy hívogató hirdetés nyomán és helyszíni terepszemle után döntöttem úgy, hogy az idei szabadságot Szántón, a Lévához közeli fürdőben töltjük. Az első látvány elragadó. A szép környezet, a medencékben türkiz kéken csillogó víz valósággal elbűvöli az embert... Jaj, csak maradt volna meg az első benyomás! Ébresztő! A fürdő körül sok a víkendház, a sátor, és a községben is akad kiadó szoba. Táborozó fiatalok, dégeket a „népszerű szántói fürdőbe", ahol sok minden máson kívül egész napi étkezés lehetőségét is felkínálják. S a valóság? Déli tizenkettőkor kiürítik a vendéglőt, az ajtóra táblát akasztanak: foglalt. Érdeklődésemre azt a választ kapom, hogy csoportos kirándulóknak szolgálják fel az ebédet, de próbálkozhatok fél kettő körül... Aki hitt a reklámnak és gyermekekkel érkezett, bizony kellemetlen helyzetbe kerül. Márpedig a reklámmai csínján kell bánni! A vendéget csak egyszer lehet becsapni. Nem jobb a helyzet a nemrég nyílt kalyibában sem. Bár ügyes ötlet, kiváló a koszt, de a szervezés!? Délelőtt tíz órakor nyit. A nyitást természetesen úgy kellene értelmezni, hogy attól a pillanattól kezdve kapható a meghirdetett választék, mint például birkapörkölt, juhsajt, gulyás, zsincsica, brindzás galuska stb. Tízkor azonban csak a konyha kezdi a munkát, A vendég vagy vár egy-két órát, amíg az étel elkészül, vagy később viszszajön. És ez nem csupán a délelőtti órákra vonatkozik. A beharangozott néhány ínycsiklandozó különlegesség gyakran kifogy napközben is. ni, akkor kötelessége ez annak, aki az elárusítónő, a raktáros és a vendéglő felett áll. A természeti kincset is ki kel

l aknázni! A szántói savanyúvíz valóságos kincs. A természet ajándéka. Naponta a palackok ezreit indítják az ország minden tája felé. A medencékben csillogó kékes, zöldes víztükör az üdülök százait csalogatja ide. Minden lehetőség adva van, hogy a fürdő további százaknak is kellemes pihenést nyújtson. De a természet kincse csak akkor válhat az ember tulajdonává, ha azt kiaknázza. Különben elkallódik! A fürdő az elmúlt időszakban többször cserél gazdát. Jelenleg az ipolysági közszolgáltatási vállalathoz tartozik. Egy-egy alkalmazottat 10—14 napra helyeznek ki gondnokként. Korántsem szerencsés megoldás. A kihelyezettek távlat nélkül érkeznek. A rövid Itt tartózkodás, az állandó váltakozás nem ösztökél, nem fokozza a felelősségérzetet. Hiányzik a folyamatosság és hiányzik a munka eredményéből fakadó öröm. Az Ipolysághoz tartozó fürdő ellátását jobbára Léváról biztoMi idézi előajégesőt? A V E N D SZÁNTÓI SAVANYÚ - keserű mellékízzel G SZEMEVEL felnőttek, családok jöttek ide üdülni, pihenni. A szövetkezet mindezt aligha veszi figyelembe. Reggel hatkor (néha korábban is!) minden nap megszólal a helyi hangszóró. Előbb zenét sugároz, majd név szerint felolvassák a szövetkezetesek aznapi munkabeosztását ... Kell-e hangsúlyozni, hogy a szövetkezetnek nincs joga önkényesen, saját munkáját mások nyugalmának rovására leegyszerűsítve kisajátítania a hangszórót? Vajon érdekelheti-e az álmukból felzavart, pihenni vágyó üdülőket és a falu lakóit, hogy aznap mit csinál majd Taliga András vagy Hegedűs István ... A jelenlegi helyzetért elsősorban a nemzeti bizottság okolható, amelynek joga, sőt kötelessége elejét venni a lakók és vendégek hasonló, semmivel sem indokolható zavarásának. Késik a raktáros és a galuska A fürdő reggel nyolckor nyit. Ugyanúgy a fürdő területén működő egyetlen büffé is. Illetve csak kellene nyitnia. Az elárusítónőtől érdeklődöm a késés oka felől. — Nincs áru... A raktáros nyolc után érkezik ... A szomszédos vendéglőben is nyolc után kérek cigarettát. — Egyelőre nincs, de nemsokára itt lesz a raktáros... Két feketét rendelek. — Sajnos. Majd ha megérkezik a raktáros ... Előre tudom, hogy a raktáros naponta ismétlődő késésére ezernyi Indokot ráncigálnak elő. Én viszont ezt megelőzve bevallhatom, hogy a vendéget ez mitsem érdekli. Sőt az sem, hogy a büffé elárusítónője saját „jószántából" még munkaidő után is árusít egy-két órát. A vevőnek nem tesz senki szívességet, mert senkitől semmit se kért ingyen, mindenért megfizet. Viszont a vállalat kötelessége, hogy az üzletek nyitvatartását a szükségletnek megfelelően szabja meg. A községben az út mellett öriásl tábla csalogatja a venMegtörtént, hogy egy három gyermekes család rendelésére a pincér csak közel egy órai várakozás után (akkor is sürgetésre) közölte: galuska nincs, mert a tűzhely nem működik, a víz nem melegszik. Pincér Készséges, ügyes fiatalember. De többnyire a konyhában dolgozik, a vendégek kiszolgálását csak e mellett végzi, és tegyem hozzá mindjárt: nagyon lassan. Nem őt okolom. Kétféle munkát nem végezhet. Ám a vállalat legsajátabb érdeke, hogy a kalyibában a vendég mindig megtalálja a behirdetett választékot. No meg a kielégítő kiszolgálást is! Szabad szerda A szabad szombat nem mindig örvendetes következményeivel már több izben találkoztam. Szántón a szabad szombatot áthelyezték szerdára. Hasonló, nem éppen kellemes következményekkel ... Mondhatnánk: különlegesség a javából! Szerdán minden élelmiszerüzlet zárva. Csupán Berkes Pál üzletvezető nyit ki saját Jóakaratából. Becsülhető nemes szándéka, áldozatkészsége. De miért van szükség áldozatkészségre? Miért érezze magát a vevő lekötelezettnek, adósnak a szabad idejét feláldozó üzletessel szemben, amikor a vállalat maradt adós a Jobb szervezéssel A szabad szerdán kívül is katasztrofális a helyzet. A szó legszorosabb értelmében! Reggel hatkor már sorakoznak az üzlet előtt, mert félnek, hogy elfogy az áru. Nem is alaptalanul. Ä sor ugyan nem csappan kilenckor sem, de gyakran nyolckor már nincs tej és megesik, hogy kenyérből se jut mindenkinek. Ugyanakkor a községbeliek panaszkodnak, hogy néha meg kell vásárolniok az előző napról kimaradt aludtejet is a friss mellé. önkény és visszaélés az adott kényszerhelyzettel! A fürdőben a büffé előtt ls csaknem szüntelen a sorakozás. És naponta többször található zárva. Az elárusítónő egyszerűen eltűnik. Kérdésemre azt válaszolja, hogy nem lehet tenni semmit. Nem hiszem! Ha ő ezen nem képes, nem hajlandó változtatAZ ILYEN JÉGESŐ TETEMES KÁROKAT OKOZ. (Dr. P. F. felvétele.) sitják. Lévához tartozik a Jednota vendéglője is, amely távolról sem elégíti ki a szükségletet. A több „gazda" gondoskodása úgy tűnik mint sok bába között a gyerek ... A nemzeti bizottság is nagyobb gondot fordíthatna arra, hogy a község igazi fürdő Jelleget kapjon. Nem válna kárára! Kissé visszás, hogy az út mentén két trágyadomb is éktelenkedik, a főutat libák, kacsák piszkítják. A fürdő területére ugyancsak ráférne egy kis szépítés. Ledöntésre érett a fedett medence melletti roskadozó, lakatlan viskó. A nagy medence körüli éles, törött kőnek se kellene bosszantania a fürdőzőket. A mellékhelyiségek higiéniájáról nem is beszélve. Apróságok talán, den nem jelentéktelenek. Az effajta fogyatékosságok felsorolását folytathatnánk tovább, de nem ez a lényeg. Ha a szervezés láncszemei szervesen kapcsolódnának egymásba (ennek hiánya érezhető lépten nyomon), fokozatosan megoldódnának a legnagyobb és a legapróbb problémák is. S akkor majd hiányérzet és túlzás nélkül reklámozhatjuk a szántól fürdő népszerűségét. Így a fürdőidényben egész biztosan újabb százak és ezrek keresik majd fel nem csupán a környékről, hanem az ország minden részéből, sőt külföldről ls. Ám az idényre alaposabb felkészülés szükséges! ^zántónak ehhez nem hiányoznak a ^^ feltételek, de a leJW hetőség és a valóraváltás között egyelőre még hoszszú az út. ÉS ha mai viszonylatban ezt a szép és kiváló fürdőt össze akarnánk hasonlítani a • külföldön látottakkal, csak azt mondhatnánk, hogy természeti szépsége, értéke azokénál semmivel sem kisebb. De hiányoznak a szolgáltatások, az üdülőkről való gondoskodás. Az ember pénzért nem kapja meg azt, amit másutt két marékkal kínálnak, s amit ugyanúgy megkaphatna itt is. ZSILKA LÁSZLÓ MIÉRT NYÁRI JELENSÉG A JÉGESŐ? JÉGVERÉS ESŰ NÉLKÜL — RITKASÁG! A nyár elejétől Szlovákiában sok helyütt és többször volt jégverés, amely a mezőgazdasági földeken sokmilliós károkat okozott. Különösen a bardejovi járás néhány községében keletkezett nagy kár. Ott ugyanis július elején tyúktojás nagyságú, sőt fél kg súlyú Jégdarabok hulltak. Az avatatlan számára valószínűleg megmagyarázhatatlan, hogy fagyos téli időben nem hull jégeső, ez a dermesztő hidegű sarkvidékeken sem fordul elő. Ellenkezőleg, a jégverés kizárólag nyári jelenség, sőt rendszerint kánikula kísérő jelensége. Leggyakrabban a nagyon meleg éghajlatú területeken ismétlődik meg és ott rendszerint nagyon pusztító hatású is A jégverés rendszerint a különösen meleg időben, párás levegőben keletkező erős zivatarok kísérő jelensége. A kisebbnagyobb jégdarabok óriási hegyekre, vagy várromokra hasonló fellegekben keletkeznek. A fellegek felső része gyakran hasonlít széles kovácsüllőhöz. A viharfelhők nagyon magasra, néha 8—12 kilométernyi magasságba, tehát a levegőnek abba a rétegébe nyúlnak fel, ahol nyáron is mélyen fagypont alatti a hőmérséklet. A felhők felső rétege apró Jégkristályokból, alsó rétege pedig — ahol a hőmérséklet fagypont fölötti — apró vízcseppekből áll. A viharfelhők középső rétegében egyaránt vannak jégkristályok és erősen lehűlt vízcseppek is. Amikor nagyon erős a zivatar, másodpercenként több mint 15—20 méteres sebességgel felfelé áramló erős léghullámok befolyásolják a viharfelhők összetételét. Ez a rendkívül erős légnyomás hosszabb ideig is visszatarthatja a viharfelhőben levő jégszemcséket, amelyek a felhőben állandóan mozogva vízcseppeket érintenek, azok pedig rájuk fagynak, úgyhogy a szemcsék így fokozatosan jéggöröngyökké nagyobbadhatnak. Most már súlyosabbak, úgyhogy a felfelé áramló levegő ereie már nem képes őket a felhőben visszatartani, minek következtében a földre hullnak. Erre a zivatar ún. második szakaszában kerül sor, amikor is a levegő emelkedése fokozatosan süllyedéssé változik, minek következtében a viharfelhők tartalma a földre hull. A levegő alsóbb, melegebb rétegeiben sem olvadnak teljesen szét a viharfelhőből lehulló nagyobb jégdarabok, úgyhogy jégeső formájában érnek földet. Jéggöröngyök minden viharfelhőben keletkeznek, de jégesőre csak a rendkívül erős légáramlások által előidézett zivatarok esetén kerül sor. Egyébként a kisebb jégszemcsék a föld felé hullásuk közben elolvadnak, és esőcseppekként érnek földet. A jégdara rendszerint borsó nagyságú, de tyúktojás nagyságú is lehet. Mindegyik Jéggolyócska közepében néhány milliméter átmérőjű jégmag van, amelyet a fák évgyűrűihez hasonlóan vesznek körül hol világosabb, átlátszó, hol pedig sötétebb színű jégrétegek. A jégdarák a viharfelhőben egymáshoz ütődnek, és ha ez az egymáshoz ütődés erősebb, ez az erő egymáshoz rögzíti őket, s Így furcsa alakú, nagyobb átmérőjű, egyes esetekben kg súlyú jéggöröngyök keletkeznek. Amerikában 70 dkg, Indiában 1 kjj súlyú jéggöröngyök is hulltak, amelyek természetsen óriási károkat okoztak. Az ilyen jéggöröngyök nemcsak súlyosan megsebesíthetik, hanem meg is ölhetik az embert. A Jégverés a termőföldeken, a gyümölcsösökben, a szőlőkben és néha az épületeken okoz károkat, de azzal is árthat a növényzetnek, hogy a földre lehullt jég bizonyos Időre mínusz 5, mínusz 10, sőt néha mínusz 15 fok hőmérsékletet idéz elő a talaj mentén. A jégesőt rendszerint eső kíséri. Ritkaság az eső nélküli, ún* száraz, Illetve tiszta jégverés, amely olyankor fordul elő, amikor a lehulló esőcseppek elpárolognak, vagy pedig a jégdara az esőnél gyorsabban, tehát valamivel előbb hull a föld felületére. Dr. PETER FORGÁC A rimaszombati járás legnagyobb földmüvesszövetkezctéiiuk, a iiagybalogi EFSZ-nek gabonafüldjeirSI általában már betakarították a termést és most már tarlóhántásra készülnek. Végh János és Majoros Béla traktorosok elhatározták, hogy meghosszabbított műszakokban dolgozva naponta 20 hektáron végzik el a tarlóhántást. Képünkön bai oldalt Végh János az eddig elvégzett munkáról beszélget Kudovit Vitarius mérnökkel, az EFSZ elnökével és Majoros Bélával. (J. Valkó felv. — CTK)