Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-10 / 219. szám, szerda

A

jövő emberei dolgoznak itt. Munkahelyükön csendesen zümmög a légkondicionáló berendezés, a falakon nedvességmérő műszerek mutatják a levegő páratartalmát. A munkaeszközök: az ezernyi tranzisztorral működő számítógép-rendszer, géptávírók, beszerelésre váró műszerek, lyukszalag-tekercsek, tartalék tranzisztor alkatrészek, tervrajzok. A brnói Műszaki Főiskola számitógép-központjában vagyunk. Az egyik műszer-panel mellett, figyelmét csak munkájára összpontosítva egy fiatalember dolgozik. — A karbantartónk, — mutat felé kalauzom. — Az ilyen hol tanulja mesterségét? A választ már magától, a „karbantartótól" kapom. Bemutatkozik: — Ivan Dírer mérnök vagyok. A mesterséget a Műszaki Főiskolán tanultam. A körülöttem álló matematikusok, közgazdászok mosolyogkokat. Ezeken a szakokon számítógépeket helyeztek üzembe, hogy a hallgatók ne csak elméletben, hanem gyakorlatban is elsajátíthassák a tudnivalókat. Az elmúlt években, mind a szakemberek, mind pedig a számítógépek számát tekintve, javult a helyzet. Hazánkban körülbelül nyolcvan számítógép működik. Ezeket többnyire főiskolai végzettségű személyzet kezeli. Találomra — hogy képet alkothasson róla, kik dolgoznak itt — megkérdezek néhány munkatársam, a főiskola vagy egyetem milyen szakán nyertek oklevelet. A fehérköpenyes, többnyire harmincon aluli fiatalok sorban feleltek a kérdésre: — Én közgazdász vagyok... — Én gépészmérnök ... — Elektromérnök ... — Okleveles matematikus ... A tucatnyi szak képviselői közül a számítógép szakmában vajon ki viszi a „prímet"? A matematikus? Az elektromérnök? Vagy a közgazdász? Matematikusok nak, egy laikust megint sikerült rászedni. A kívülállók legtöbbje azt gondolja, hogy a számítógépek karbantartói is harapófogót, kalapácsot, hidegvágót hordanak a szerszám táskában. Jómagam is azt gondoltam ... Dírer mérnöknek lényegében nincs is szerszámtáskája. A gondjaira bízott Minszk 22-es számítógép olyan bonyolult szerkezet, hogy egy-egy meghibásodott alkatrész kijavítása napokig tartana. Ez pedig drága mulatság lenne. A karbantartó feladata itt elsősorban a hiba felismerésére és az új alkatrész behelyezésére korlátozódik. Megtudom, hogy a számítógép egy órai üzemzavara csaknem ezer koronájába kerül a tulajdonosnak. Ezért Uzemhiba esetén a karbantartó mérnök a kötetnyi tervrajz segítségével csak a meghibásodott tranzisztor-panelt cseréli ki újjal. Igyekezni kell, a legelőnyösebb, ha a számítógépet a nap huszonnégy óráján át üzemeltetik, mert a drága berendezés ára így hamarabb visszatérni. És még egy tényező, ami miatt sietni kell a gép kihasználásával: a számítógépek rendkívül gyorsan elavulnak. A számítógép-ipar átlag öthatévenként teljesen új, korszerűbb típusokat dob piacra. Új szakmák Nem véletlen, hogy a középiskolákon mostanában egyre gyakrabban rendeznek matematikai olimpiát, tehetségi versenyt, számolási vetélkedőket. Hogy miért van ez így, azt csak itt, a műszaki főiskola matematikai laboratóriumában értettem meg. — Két-három esztendeje az újságok sokat cikkeztek róla, hogy iparunk a számítógépek alkalmazásában a világszínvonaltól lemaradt — magyarázta Dlrer mérnök. — Valóban, lemaradtunk a fejlődésben. Ezt azonban nemcsak a számítógépek hiánya okozta. Számítógépet — kisebb-nagyobb anyagi megerőltetéssel — akármennyit vásárolhatunk. Lényegesen több gondot okoz ennél a szakemberhiány. A drága gépek nem adják vissza a vételárat, ha azokat hozzá nem értő emberek kezelik. A műszaki főiskolákon ezért nyitottak új tanulmányi ágazatokat — számítógép szaErre a kérdésre is választ kaptam. Dírer mérnökhöz otttartózkodásomkor látogatók érkeztek. A gottwaldovi Magasépítő Vállalat képviselői jöttek érdeklődni, a főiskola számítóközpontja vállalná-e az építőüzemek gazdaságossági számításainak rendszeres végzését. Az igazgató tudni akarja, milyen szervezéssel, milyen anyagok felhasználásánál, stb. fizetődik ki legjobban a munka. — Ahhoz, hogy egy-egy vezető; igazgató vagy főmérnök egyáltalán foglalkozzék a számítógép használatának gondolatával — mondotta Dírer mérnök — Ismernie kell az illetőnek, milyen óriásiak e téren a lehetőségek. A számítógépek alkalmazása, elterjedése tehát gazdasági vezetőink gondolkodásmódjától: maradiságától vagy pedig tettrekészségétől is függ. A számítógép körüli munka szervezése azt mutatja, hogy minden egyes szakma képviselőjének fontos funkciója van itt. A közgazdász „ötletekkel", megoldásra váró feladatokkal fordul a matematikushoz. A matematikus a közgazdasági nyelvből a számok „nyelvére" fordltja le a feladatokat, hogy azokat — lyukszalagra írva — betáplálhassák a számítógépbe. A további munka már az ezernyi tranzisztor, az elektronikus agy dolga. A Minszk 22-es gép nem tartozik a legnagyobb teljesítményűek közé. Ez másodpercenként „csak 5000 -6000 művelet elvégzésére képes. A jövőben iparunk olyan számítógépek alkalmazását tervezi, melyek másodpercenként több százezer műveletet is elvégeznek. Ezek tervezése, szerkesztése viszont az elektromérnökök, gépészmérnökök és a többi szakma képviselőinek a dolga. Nem túlzunk tehát, ha azt mondjuk, hogy a jövő szakmája a számítógép szakma — az elektronikai ipar. A rakétatechnikától a mezőgazdaságig A ma üzemben levő mintegy nyolcvan számítógép többsége az ipar és a kutatómunka szükségleteit elégíti ki. Éppen a minap adták hírül, hogy például Tfinecen a vasművek üzemeltetését is egy középteljesítményű számítógép irányítja. Ez határozza meg a megolvasztandó vasérc és koksz legelőnyösebb arányát, számítógép ellenőrzi a nyersvas minőségét. Külföldön a hengerművekben számitógéppel ellenőrzik a lemezek minőségét. A több mint negyvenezer munkást foglalkoztató plzeiíi gépgyárban a számítógép csak úgy mellékfeladatként könnyűszerrel elvégzi a dolgozók bérelszámolását. Az itteni számítógép fő feladata azonban az erőműturbinák és más gépek szerkezetei számításának végzése. A legrégibb emberi tevékenység — a mezőgazdasági munka — is csakhamar megbarátkozik a számítógépek használatának gondolatával. A Mezőgazdasági Minisztérium a közeljövőben egy nagy teljesítményű számítógépet állit üzembe, hogy a legkülönfélébb számításokat: vetésterveket, takarmányozási terveket, termőföld elemzést és más feladatokat végezhessenek. Statisztikusok, piackutatók, szociológusok, vegyészek ma már világszerte természetesnek veszik a matematikai gégep széles körű alkalmazását. A Műszaki Főiskola számítógépe kezelőinek vajon melyik volt a legérdekesebb feladata? A matematikai laboratórium vezetője — Bfetislav Polák — elgondolkozik. Úgy látszik, sok érdekes feladatot megoldottak már, nem könnyű a válasz. — Mi számítottuk ki például a montreali Világkiállítás csehszlovák pavilonjának tetőszerkezetét. Merész szerkezet, hagyományos módszerekkel — ceruzával — hónapokig tartott volna a számítás. A Minszk-22 néhány óra alatt elvégezte ... Azután ott volt például a köztársaság térképezése. Azt is mi végeztük. A repülőgép felvételek adták az alapanyagot. A fényképek szerint — melyek különböző magasságban készültek — rendkívül pontos térképeket sikerült készítenünk. A néhányezer méter magasan készült fényképeken a számítógép akár a 20 centiméter magas domborulatokat és bemélyedéseket is „észrevette". Turbinák szerkesztésénél, takarmányadagok összeállításánál, gépkocsi-szerkezetek számításánál és ki tudná még felsorolni, hol mindenütt segítettünk a gondunkra bízott Minszk 22-essel. A holnap embere Szédületes teljesítmények I Egy szociológus a számítógépek hatását értékelte és ahhoz a végkövetkeztetéshez jutott, hogy elterjedésük nyomán a világ képe rövidesen jobban megváltozik, mint a gőzgép és a robbanómotor feltalálása után. Valóban, az iparilag legfejlettebb országokban ma már külön iparág: az elektronikai ipar foglalkoztatja a társadalom műszaki elitjét. A hagyományos iparágak fejlődésének rovására újabban — a vegyipar mellett — a műszeripar, az elektronika ipar indult gyors iramú fejlődésnek. Hazánknak — ha a világméretű konkurrenciában sikert akar elérni — fel kellett sorakoznia a számológépeket . felhasználó fejlett országok mellé. Szellemi kapacitásunk elég nagy, hogy e szükségletnek eleget tudjunk tenni. Műszaki főIskoláink a jövőben évente ezrével képezik az alkalmazott matematika neves művelőit. TÓTH MIHÁLY A FIATALOK HÁZASSÁGÁNAK BUKTATÓI (2) Bizalom és válság Az Állami Népesedési Bizottság vizsgálata arról tanúskodik, hogy a jegyesek, mind a férfiak, mind a nők többsége teljesen gondtalan a házastársi együttélés problémáit illetően. Ha támadnak is némi kétségeik, csupán minimálisak, s ezek is csak a házasulandók elenyésző százalékánál. Helyes önbizalomnak, valamint szilárd érzelmi kapcsolat megnyilvánulásának tekinthetnénk ezt, ha nem eredne sokszor a házasság problémáiban való tájékozatlanságból. Mivel e téren nincs megfelelő népszerű irodalom és házassági tanácsadó hálózat úgyszólván nem létezik, a túlzott önbizalom és bizalom a házastársi együttélés során válságokba, válóperekbe torkollik. . .. A FÉRJEM NEM ÉRT MEG A házasság első kritikus időszakának a házasságkötés utáni 1. és 3. évet tekinthetjük. A házasság válságára akkor kerül sor, amikor véget ér a kritikátlan vak szerelem időszaka, s megmutatkoznak a férfi, illetve a nő eddigi ismeretlen jellembeli tulajdonságai. A bonyodalmak a közös házas és családi élet kialakításának során veszik kezdetüket. Arról, hogy milyen mély változásokra kerül sor ebben az időszakban, kifejezően tanúskodik egy fiatalasszony naplójának alábbi részlete: „... már két éve fokozódik nyugtalanságom, a reménytelenség vesz rajtam erőt. Házasságunk megkötése után ugyanazt éltem át, mint minden más aszszony. Megnőtt az önbizalmam, önállónak éreztem magam. Most azonban teljesen elvesztettem önállóságomat és képtelen vagyok bármiféle kezdeményezésre. Ügy érzem, hogy a férjem egyáltalán nem ért meg, képtelen arra, hogy vezessen, sőt épp ellenkezőleg, letarolja érzelmi gazdagságomat.. Csalódás, depresszió. Nyoma sem maradt a korábbi kritikátlan csodálatnak. CSUPA FIGYELEM ÉS SZÍVESSÉG VOLT ... Egy tizennyolcéves menyaszszony ezt írta vőlegényének: „Egymás szeméből fogjuk kiolvasni kívánságainkat." Nem egész egy évvel később a házasság válóperrel végződött. Egy húszéves önálló nő azt mondta nekem, hogy nem áll szándékában férjhez menni huszonöt éves kora előtt, mert véleménye szerint a házasság csak kötelességeket ró a nőre. Ha szomszédainál olyan példákat láthatott, mint az alábbi, nem igen csodálkozhatunk álláspontján. „Munkám végeztével rohannom kellett a bölcsödébe, nehogy utolsónak érkezzem, és a nővér nehezteljen rám. Aztán siettem bevásárolni, hogy idejében el tudjam készíteni férjemnek és a gyermekeknek a vacsorát. Ha sorba kellett állnom az üzletben, otthon azt sem tudtam, mihez kezdjek. A gyerek sírt, a férjem zsörtölődött, hogy várni kell az ételre, de esze ágába se jutott, hogy segítsen, nyugodtan ült és újságot olvasott, vagy a televízlót nézte ..." Egy másik fiatalasszony így vall házaséletéről: „Jóllehet házasságkötésünk előtt csupa figyelem és szívesség volt, hogy összekerültünk, csak akkor volt kedves hozzám, ha magáéva akart tenni. Máskor eszébe se jutott, hogy megsimogasson, vagy egy kedves szót szóljon hozzám." i. . MÁS EMBER, MINT AMILYENNEK ELKÉPZELTEM Leggyakrabban abban az esetben kerül sor csalódásra, ha a jegyesek nagyon rövid ismeretség után lépnek házasságra, s csupán feltételezésekből, nem pedig egymás ismeretéből indulnak ki. Erről tanúskodik az alábbi vallomás: „Háromhónapos ismeretség után szerelemből kötöttünk házasságot. Meg voltam győződve róla, hogy kölcsönös megértésen és összhangon alapuló nyugodt családi életet fogunk élni. Azonban röviddel az esküvő után rájöttem, hogy férjem egészen más ember, mint amilyennek elképzeltem. Nem járt haza idejében, nőtlen barátai társaságát kereste. Olykor az is megesett, hogy ittas állapotban jött meg. Mikor ezt szemére vetettem, azt válaszolta, hogy nem lesz bolond örökké az asszony szoknyáján ülni, ő férfi s ezért tisztelnem kell őt! A primitívség és a gorombaság olyan értelmi és jellembeli tulajdonság, amelyet a legkönynyebb leplezni rövid ismeretség esetén. A tényleges katonai szolgálat előtt kötött házasságok jelentős része felbomlik. Nem csupán azért, mert a kétéves távollét számtalan alkalmat ad a hűtlenségre, hanem inkább azért, mert a fiatalok éppen abban az időben, mikor össze kellene szokniok, elszoknak egymástól. Sok olyan fogyatékosság, amely az állandó együttélés során megszűnhetne, két esztendő alatt annyira gyökeret ver, hogy végkép elidegeníti egymástól a fiatal házastársakat. URALKODJUNK MAGUNKON A házasságok felbomlásának további oka a hazulról hozott hiányos nevelés Sok fiatalaszszonynak fogalma sincs a házi munkáról, mivel odahaza lánykorában minden munkát édesanyja végzett el helyette. így aztán háztartásában képtelen rendet teremteni, s ezt a férje és gyermekei sínylik meg. A házastársi együttélés első évei fokozottabb mértékben megkövetelik, hogy a nézeteltérések alkalmával uralkodjunk magunkon. Míg a szerelmesek mindig mindenben meg tudnak egyezni, házasfelekként szinte állandóan civakodnak. Ez egyébiránt távolról sem rendkívüli jelenség, nem is fenyegeti együttélésüket, ha óvakodnak attól, hogy elragadtassák magukat A FELESÉGEM ROSSZUL BÁNIK VELEM ... „El akarok válni, mert a feleségem rosszul bánik velem. Igaz ugyan, hogy otthon lakom, de nem hajlandó főzni nekem. Azt mondta, hogy nem fog ilyen tahóra dolgozni. Ha elfutja a méreg, akármit hozzámvág, ami a keze ügyébe kerül. Hozzámvágta már a húsvágó deszkát, a jegygyűrűjét, sőt egyszer kést is hajított felém." Nyilvánvaló, hogy az ilyen bánásmód többnyire a másik felet is kiprovokálja és a házasság szükségszerűen felbomlik. Meglepő tény, hogy az erőszakoskodás terén a nők egyáltalán nem maradnak el a férfiak mögött. Számtalan olyan esetet sorolhatnánk fel, amikor a nő részéről a szót hamarosan tett követte. Érthetően hiábavaló később a sírás és könyörgés, hogy nem akar válni. íme, egy másik eset: „Feleségem nem volt hajlandó szövetkezeti lakást igényelni, azt mondta, hogy egyelőre egy helyiségben is ellakhatunk. így tehát az ő tudta nélkül takarékoskodtam. Egy alkalommal azonban megtalálta a félretett pénzt a zsebemben és elvettJ. Mikor elment hazulról, visszavettem. Amint ezt észrevette, elém pattant és többször arcul ütött..." A feleség ezt nem is tagadta, csak a pontosság kedvéért leszögezte, hogy kétszer ütötte pofon a férjét. Azon okokkal, amelyek a fentebbi nézeteltérések mögött állnak, valamint a házasság felbomlásának objektív okaival harmadik és egyben utolsó cikkünkben fogunk foglalkozni. Dr. FRANTIŠEK PÄVEK Szomjúság Mikiőst Péter felvétele