Új Szó, 1966. augusztus (19. évfolyam, 210-240. szám)

1966-08-19 / 228. szám, péntek

A

rosszmájúak hetet-havat összehordanak a horgászokról. Mit szólnának a jámbor halászok, ha meghallanák a viccet, melynek főhőse újból a potykák és márnák királya, egy vérbeli pecázó, akit szenvedélye, a „bolondokházába" juttatott, de ő ott sem hagyta magát: órák hosszat ült a vízvezeték csapja előtt, és leste ott is: kapnak-e a halak? Furcsa véletlen, de e viccnek kibogozhatjuk szálait. Eljuthatunk keletkezésének körülményeihez. A vízvezetékcsapban horgászó elmebeteg históriája megtörtént dolog, pszichiátriai tény. Hogy, hogy nem, kiszivárgott a falak és rácsok mögül, s mókás anekdóta lett belőle. Később pedig már egy egész ország derült rajta. Igy indultam a kassai Pszichiátriai Klinika sárga épülete felé, ezzel a groteszk élménnyel. Képzeletemben egyre-másra tűntek fel a fakóköpenyes, borostás arcú paciensek,' akik közül az egyik királynak, a másik Mária Teréziának, a harmadik pedig korszakalkotó találmányok kiötlőjének képzeli magát. Rácsok mögül vfllogő baljós tekinteteket reméltem, és egy pillanatra felülkerekedett bennem az újságíró, legyőzvén az embert: ujjongtam, hogy fantasztikusabbnál fantasztikusabb történeteket, élményeket bocsáthatok majd az olvasók rendelkezésére. Így léptem be dr. Klimo Zoltánnak, a klinika főorvosának dolgozószóbájába. Annyit tudtam róla, amennyit egy tavaly decemberi kurta újsághír közölt: a köztársaság elnöke munkája elismeréséül Purkynő érdemrenddel tüntette ki. A dolgozószoba otthonias, sőt úgy van berendezve, mintha ez lenne a főorvos otthona. A falon festmények, könyvespolcok, két heverő, és persze íróasztal, iratokkal megrakva. Beszélgetésünk nem volt hoszszú. Teljes egészében adom közre. A

XX. században rendkívül meggyorsult az élet tempója. Fokozottabban terhelt az idegrendszer is. tgy tehát gyakoribbak a test ideghálózatának megbetegedései. — Igen. Csakhogy a gyorsult élettempóval azonos iramban, vagy talán még sebesebben fejlődött a lélektan, s a lelki betegségek gyógymódja ls. Azt mondhatom, hogy az utóbbi húsz-harminc évben a fertőző megbetegedések elleni védekezés (az antibiotikumok felfedezésével) és az orvostudománynak a pszichikával foglalkozó ágazata haladt a legtöbbet előre. A harminc évvel ezelőtt kórházba szállított beteggel jóformán mit sem tudtak kezdeni. Ma éppen úgy kezeljük ezt a megbetegedési fajtát is, mint pl. a tüdőgyulladást, vagy a gyomorbántalmakat: injekciókkal és tablettákkal. Igaz, most előnyösebb helyzetbe került a pszichiáter: többnyire még kezdeti állapotban levő esetekkel van dolga. Betegeink nagyobbik része önként jelentkezik kivizsgálásra, miután megállapította, hogy nincs vele valami rendjén: álmatlanságban szenved. Ideges, mert komoly problémái vannak, melyek nap mint nap heves összetűzéseket, összezördüléseket eredményeznek, vagyis örökös idegfeszültséget hoznak létre. Sokkal gyérebb az olyan esetek száma, amikor kényszerzubbonyba öltöztetett egyénekkel robog be a mentőautó. Ezeknek aztán visszhangja van az emberek között, mert a tébolyodott emberek megfékezése izgalmas látnivaló, és az előzmények sem hétköznapiak. A pőrére vetkezett lelki sérült megjelenése az utca első számú szenzációjává válik. A nyilvánosság előtti botrányokozás sem megvetni való csemege a legtöbb embernek. Néha a templomban kapja el őket a roham, s ilyenkor egész csődület lesi, mi lesz tovább. El kell azonban Ismételnem, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb az ilyen súlyos megbetegedések száma. Vannak helyzetek, amikor az orvos még ma is — alig tehet valamit. A lelki megbetegedések ugyanis — a többiekhez hasonlóan — vagy örökölt jellegűek, vagy egy más megbetegedés utóhatásai, vagy az egyén életkörülményei, a családi állapot, a munkahely izgalmai, és egyéb túlfeszített idegőrlő helyzetek következtében keletkeznek. M

i történik a beteggel, miután a klinikára kerül? — Hoszonnégy órán belül kivizsgáljuk. A lelet dönti el további sorsát. Ha önként jelentkezett, és gyógyításra szorul, vagy az osztályon nyer elhelyezést, vagy bejár. Ha kényszerűségből, mentők közreműködésével jutott ide >7—

1 tehát állapota feltehetően súlyos — a kivizsgálás után szintén gyógykezeljük, de azonnal jelentést küldünk erről a kerületi bíróságnak és a helyi nemzeti bizottságnak. Ez azért szükséges, mert az egyén tulajdonképpen saját akarata ellenére került a falak közé, vagyis beleegyezése nélkül veszti el szabadságát. — Illyés Gyulának van egy mesteri verse, amely arról szól, hogy minden tragédiája és baja ellenére a tébolyodott ember — tudatán kívül — hatalmas előnyt élvez az egészségesekkel szemben: nem izgatja a valóságos világ, a gondok, a problémák, a sokszor megoldhatatlannak látszó kérdések, a csontig hatoló fájdalmak. Cél és tudat nélkül töltik életüket a kórházi szobákban, nem befolyásolja őket a világ. Ez azt is jelenti, hogy az ilyen ember által elkövetett öngyilkosság más eredetű, mint egyébként? — Igen. A tébolyodott ember öngyilkossága úgy jön létre, hogy kóros idegállapota eredményezi azt, anélkül, hogy a tudat közrejátszana. (A tudatot természetesen egészséges értelmezésében vesszük.) Az egészséges ember viszont a környezettel, sajátmagával, vagy a társadalommal eredő konfliktus következményeként végez magával. — Hogyan tekintsünk hát a lelkibetegre? Arra az emberre, aki pszichiátriai kezelésben részesült, vagy részesül? Köztudomású ugyanis, hogy az ilyen férfit, asszonyt, vagy gyermeket megbélyegezettnek, különlegesnek látja a társadalom, törvényszerűen más kategóriába sorolja. — Kérem, hangsúlyozza ki: az idegbántalmak, a lelkizavavarok épp olyan rendellenességek, mint a vese, a gyomor, a tüdő, a végtagok, vagy bármilyen más testrész zavarai. Fs — hála a korszerű gyógyítási eljárásoknak — éppen úgy kezeljük őket, mint más betegeket, hiszen említettem már: tablettákkal, injekciókkal. Mindenkit körülfon az idegháló. Tehát mindenkit érhet ilyen kór. Csak az érzéktelen, a rosszindulat és az alapvető ismeretekben sem jártas ember izgatja, gúnyolja, hecceli azokat, akiknek ez a sors jutott. Akiben szív van és jóérzés, az igyekszik gyengédebb, figyelmesebb, megértőbb lenni velük. Minél egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak az emberek, annál boldogabb a társadalom. Azért épülnek a korszerű kórházak, az új klinikák, hogy minél hamarabb száműzzük j) kórokat. ¥Tgy jöttem ebbe a hatalII mas 1 sárga épületbe, mint aki azt várja, hogy szeme elé meghökkentőbbnél meghökkentőbb látvány tárul. Vízvezetékcsapban horgászó tábolyodottat vártam. Fakóköpenyes királynőket, feltalálókat, minisztereket. Lílapongyolás madonnát, és kórházudvarban keringő, szabályos időközönként körbe-körbe járó aszszonyságot, aki — merthogy senki sem ügyel rá, csak magának, és egy rózsabokornak mormolja: én vagyok Mária Terézia. Előfordulnak ilyen esetek is. De nem ezekből van többi Nem ezek a tipikusak. így ezekről ezúttal alig esett szó. Dr. Klimo Zoltán sallangmentesen, minden szépítés nélkül, a tudomány kifejezőeszközeivel mondta el a lényeget. Batta György Tizenhat évesek Két héttel ezelőtt érkeztek Bogyarétre a Komáromi Hajógyár Szaktanintézetének tanulói. Tizennyolcan voltak, tizenhat évesek. Az árvíz sújtotta bogyaréti szövetkezetnek jól jött a segítség. Balogh József, Fodor Ferenc, Farkas Mihály és a többiek kitettek magukért. Reggeltől estig a földeken dolgoztak. Heten közülük önként lemondtak szabad idejükről, s elhatározták, hogy a szombati szabadnapokon és vasárnap is dolgozni fognak. Két hét alatt a hét fiú a munkaidőn kívül 277 brigádórát dolgozott le. Vermes Rudolf szövetkezeti tag romba dőlt házának szétbontásánál segítettek. EMIL MUSIL, Komárom Galék Erzsébet, a kálnai EFSZ dolgozója 5000 tojóstyúkot gondoz. A napi termelés 2000 da rab tojás. (KOVÁCS ÁRPÁD felv.) Doborgazi faluszépítés A tavalyi árvíz Doborgazon is nagy károkat okozott. Nem a megáradt Duna vize, hanem a talajvíz okozta a kárt, mégis megmaradtak a nyomok, amelyeket el kellett távolítani. Nagyon nehéz lenne felsorolni mindazt, amit a doborgaziak a rövid idő alatt a faluszépítési akcióban elvégeztek, de említsük meg legalább a legfontosabbakat. 1 kilométer hosszú szakaszon elkészítették a betonjárdát, s a falubeliek már nem tapossák a sáros, illetve poros utat. A munkát a HNB szervezte Varga Nándor elnök vezetésével. Mindenki a saját portája előtt csinálta meg a járdát, és versenyeztek is egymással, kinek a szakasza lesz a legszebb. A HNB tanácsa bekeríttette a HNB épületét, szép parkot létesített, az iskola épülete elé is parkot varázsoltak a tanulók és a szülői közösség. A HNB nagy gondot fordít a lakosság kulturális igényeinek kielégítésére is. A népkönyvtár a HNB épületének egyik nagyon szépen berendezett termében kapott helyet. A terem új, modern bútorral van berendezve. A HNB új épülete a „Z" akció keretén belül épült fel 300 000 korona értékben, melyből a lakosok társadalmi munkával mintegy 40 000 korona értékű munkát végeztek el. És ez már valami, ha figyelembe vesszük, hogy a falunak csupán 700 lakosa van. A jövőre gondolva megerősítették a Duna gátjának doborgazi szakaszát. A nagy munka mögött az egész falu lakossága áll, de így is ki kell emelni Matus Margitot, Srman Katalint, a HNB könyvelőjét, a szülői közösségből pedig Bartal Lajost és Czaflk Lászlót. Sok fáradtságba került a falu szépítése, ám a doborgaziak több örömüket lelik majd a szebb környezetben. Schick Károly, Dunaszerdahely 'SyS/S/SSSS/SSSSSSSSSS/fS/SSS/VS/S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSYSSSSSSSSSSSSSSSSfSSIl Tudományunk kulisszotitkaf | Az automatizálás és a nyelvtudomány Az automatizálás és a gépesítés eszközeinek — a lyukkártyás adatfeldolgozó-gépeknek és az önműködő elektronikus számítógépeknek — a nyelvészetben való alkalmazása kezdetben csak mint a fordítási feladatok megkönnyítésére és az információk raktározására és kikeresésére szolgáló segédeszköz jött számításba. Manapság azonban már egyre szembetűnőbbé válik, hogy a nyelvi elemzés egyes problémáinál is ugyanúgy igénybe vehetők, mint a többi sablonos és gépies munkáknál, különösen ott, ahol nagy mennyiségű nyelvanyagot (adatot, kivonatot, idézeteket stb.) gyűjtenek össze, egységes rendszer szerint jegyeznek fel vagy osztályoznak különféle kritériumok szerint, illetve ahol az egyes jelenségek vagy kombinációk előfordulási számáról szóló adatokat igyekeznek összegyűjteni. A Csehszlovák Tudományos Akadémia cseh nyelvvel foglalkozó intézetében mostanában egy kisebbfajta mechanográfiai laboratóriumot szerveznek, amelynek az lesz a feladata, hogy különböző szempontok szerint osztályozza a nyelvtudományi anyagot. Egyúttal előkészítik a belépő anyagot is az intézeten kívül működő önműködő számítógépek segítségével való feldolgozás számára. A tervezet kezdeményezője dr. J. Stindlová, az intézet tudományos munkatársa. A laboratórium az intézet szükségletei számára módosított Bull típusú automatikus adatfeldolgozó lyukkártyás géppel fog rendelkezni, amely fel tudja dolgozni a cseh és a szlovák nyelv írásjeleinek rendszerét (44 írásjelet), számkódjaikat s a központozási jeleket. A Bull cég lyukkártyás rendszerét csehszlovák gyártmányú gépekkel egészítik ki. Sok közülük eredeti csehszlovák szabadalom. A tervek szerint a laboratórium a jövő évtől kezdődően olyan bonyolult problémákon fog dolgozni, amilyen például a cseh irodalmi nyelv szótár-címszavainak mechanográfiai feldolgozása. Csehszlovákia történelmi atlasza A CSTA Történelmi Intézete s a Geodéziai és Kartográfiai Központi Igazgatóság munkatársait a „Csehszlovákia történelmi atlasza" című műért az idén Klement Gottwald — állami díjjal tüntették ki. Az atlasz komplex módon tükrözi a történelmi folyamatokat, például a szociális-gazdasági, a közigazgatási-politikai, a katonai, a demográfiai, a kulturális, a nemzetiségi stb. fejlődést, amelyről az eddig kiadott iskolai történelmi térképek, illetve falitérképek nem adhattak képet. Az új csehszlovák történelmi atlasz egybefoglalja a történelmi kutatás eddigi eredményeit, és egész sor új tudományos ismeretet tartalmaz. Az atlasz tudományos munkatársainak névsora több mint 190 cseh és szlovák történész, archeológus, geográfus, művészettörténész és más szakember nevét tartalmazza. Mindezek a szép számú lektorral együtt a CSTA Történelmi Intézetében kedvező bázist találtak együttműködésük számára, s több mint egy évtizedes munkájuk eredményeképpen befejezték művüket, azt bizonyítva, mily előnyös az ezen a téren folyó kollektív munka. | A repülőterek ellensége — a köd A csehszlovák sajtó nemrégiben beszámolt arról, hogy Párizs Orly repülőterén a köd eloszlatására kiselejtezett repülőgépek sugárhajtású motorjait használják. Érdekes, hogy két csehszlovák szakember, F. Hubáček és F. Adamíček már több mint nyolc évvel ezelőtt szintén foglalkozott ezzel a kérdéssel s 1958-ban szabadalmaztatta hasonló javaslatát. Miben rejlik e kétségtelenül figyelemreméltó megoldás? Tudjuk, hogyha ködös térségben felmelegítjük a levegőt, relatív nedvessége a harmatpont alá süllyed. E hatás elérésére azonban igen erős hőforrásra van szükség, amely szolgáltatni tudja az elegendő hő- és kinetikai energiamennyiséget. E két energiaféleség forrásául igen kedvezően a repülőforgalomból kiselejtezett sugárhajtómű szolgálhat. A köd eloszlatására szolgáló berendezés lelke a motor, amely óránként több százezer köbméter 500— 800 fokos, s másodpercenként több száz kilométeres sebességgel az ejektor szívóterébe áramló gázt szolgáltat. A gázrészecskék eközben több mint kétszer nagyobb mennyiségű hideg levegőt ragadnak magukkal a környezetükből, amely összekeveredik a forró gázokkal s a szabad térségbe kibocsátott keveréket hoz létre. Ez a mozgási energia fokozatosan nyomási és hőenergiává alakul át s a levegő melegítésére szolgál. A sugárhajtómű teljesítménye oly nagy, hogy felülmúlja a közepes nagyságú hőfejlesztő hőértékét. | A földköpeny háromdimenziós modellje Zdenék Pros mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa és josef Chalupa mérnök, a CSTA Geofizikai Intézete szeizmikus osztályának munkatársai olyan új eredeti berendezést szerkesztettek, amely modellezi a földkérget és a benne végbemenő folyamatokat. A készülék lehetővé teszi a földköpenyben lejátszódó szeizmikus folyamatok igen pontos utánzását — háromdimenziós ábrázolásban. A berendezéssel akár 1000 mikroszekundumos időközben is mérhető az idő, t emellett a másodperc egymilliomodnyi értéke is megkülönböztethető A földkéreg háromdimenziós modellezését elsőként a csehszlovák tudósok érték el. A képen Z. Pros (jobbra) és J. Chalupa mérnökök az eriileti berendezés próbája közben. (abj