Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)
1966-07-27 / 205. szám, szerda
mMMttmM. VEZETŐ SZEREP. DE TUDOMÁNYOS ALAPOKON Mi tagadás, ma is előfordul olyan nézet, amely kétségbe vonja a párt vezető szerepének indokoltságát és jogosságát a kultúra és művészet terén. Ennek egyik alapvető oka, hogy még élnek az emlékezetben azok az évek, amikor a hivatalos vonal csaknem egyenlőségjelet tett a művészet és a politika közé. A művészettől lényegében azt kívánták, hogy propagandát és népművelést helyettesítsen, ahelyett, hogy sajátos formanyelvén, a párt intenciói szellemében, teljesítse semmi mással nem pótolható küldetését. Ezek az évek azonban már rég mögöttünk vannak és így mind nyilvánvalóbbá válik, hogy minden törekvés, amely a művészetet el akarja szigetelni a politikától, nemcsak helytelen, hanem egyben kárára van magának a művészetnek is. Miért? Egyszerűen azért, mert a párt és az állam politikája társadalmi életünk szerves velejárója, múlhatatlanul fontos tartozéka és a tőle való idegenkedés a művészetben egyet jelent az „elefántcsonttoronyba" zárkózással S ki ne tudná, hogy ez a művészet elsenyvedéséhez vezet. A művészet és a politika természetes kapcsolata — állapítja meg Miloš Fiala a RUDE PRÁVO július 17-i számában megjelent cikkében — „nem a párt valamiféle kitalálása • • " Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a művészeti alkotásban mindig fontos szerepe van a művész világnézetének, az adott kor társadalmi erői iránti rokon- vagy ellenszenvének, az emberiség jövőjével összefüggő elképzeléseinek. Ebben a kapcsolatban a párt vezető szerepe ma már egészen másképp jelentkezik, mint a személyi kultusz éveiben. Kifejezően tanúskodik erről a CSKP XIII. kongresszusának kulturális határozata ts. A párt a művészektől megkívánja, hogy önként, saját meg győződésükből járuljanak hozzá a párt célkitűzéseinek megvalósításához. Nem arról van szó, hogy műveikben illusztrálják a párt politikáját, hanem azoknak eszmei kiindulópontja és alapvető társadalmi célzatossága összecsendüljön a párt elképzeléseivel. A művészet tehát nincs gépiesen alárendelve a politikának, a párt csupán azt kívánja tőle, hogy sajátos eszközeivel segítse az emberek tudatának formálását, és így közvetett módon részt vállaljon a párt politikájának kialakításából is. Természetes — szögezi le a cikkíró —, hogy számos mű a jövőben is ellentétes nézeteket vált ki, vitatkozni fogunk afölött, hogy mennyiben járul hozzá a társadalmi fejlődéshez. A művészet és a pártpolitika valóban alkotó jellegű kapcsolata ugyanis nem azonos a teljesen harmonikus, minden konfliktustól mentes fejlődéssel. Éppen ezért figyelmesen kell méltatnunk azokat a műveket, amelyek minden ártó szándéktól mentesen feltárják társadalmunk ellentmondásait. A határozat teljesen világosan hangsúlyozza azt is, hogy a párt politikája nem dönthet el olyan kérdéseket, amelyeknek megoldása kizárólag a művészetre hárul. Míg a múltban gyakran direktív módon szabták meg a művészet feladatait és megoldásuknak konkrét módját is, addig ma a párt az alapelveket, a célkitűzésekét fogalmazza meg, nem pedig az esztétikai normákat és az alkotói eljárásokat. Ebben is megnyilvánul a művészet pártirányításának tudományos jellege, amely nem „favorizálja" ezt vagy azt az irányzatot és egyedüli értékmérője, hogy az adott mű mennyiben járul hozzá a szocialista kultúra gazdagításához. A párt ugyanakkor — hangsúlyozza a cikkíró — fenntartja azt a jogát, hogy véleményt mondjon a művészeti alkotások politikai és közéleti hozamáról. FRISS HAJTÁSOK A KULTÚRA FAJÁN A cseh nyelvű kulturális folyóiratok palettáját néhány hónap óta új színek gazdagítják. Három új irodalmi folyóirat jelent meg. Ez gyakorlatilag igazolja, hogy pártunk kulturális politikája igyekszik tág teret biztosítani különböző irodalmi-művészeti irányzatoknak és áramlatoknak. A negyedévente megjelenő ESTETIKA mellett új kritikai folyóirat az IMPULS. Már az első számok bizonyítják, hogy nem egy vonatkozásban elősegítheti a kritikai front megerősödését, fokozott rendszerességet érvényesíthet ebben a rendkívül fontos, és tegyük hozzá, mind ez ideig eléggé hézagos, gyakran az ösztönösség és a szubjektivizmus hatása alatt álló munkában. A legfontosabb művészi ágakkal komplex módon foglalkozó, évente tízszer megjelenő SESlTY igyekszik maga köré felzárkóztatni a fiatalabb írókat és művészeket. Nyilvánvaló azonban, hogy célja nem valamilyen nemzedéki elkülönülés, hiszen munkatársai között szép számmal találhatunk középkorú írókat is. Inkább arra törekszik, hogy magas gondolati szinten szóhoz juttassa a hasonló alkotói elképzeléseket pártoló irodalmárokat és művészeket. A harmadik folyóirat elme: ORIENTACE, amely kéthavonta jelenik meg. Igyekszik párhuzamba állítani, konfrontálni azokat az irodalmi alkotásokat és kritikai felfogásokat, artielyek ugyan sok mindenben eltérőek, de egy pontban, a szocialista humanizmus pártolásában, érintkeznek. Remélhető, hogy az új irodalmi folyóiratok munkássága valóban hozzájárul a cseh, de nemcsak a cseh szellemi élet felélénkítéséhez és dúsításához. Ebben a törekvésükben, amelyet gondosan figyelemmel kísérünk majd, sok sikert kívánunk szerkesztőiknek. ISMÉT RÓLUNK VAN A SZÓ Az utóbbi időben nem panaszkodhatunk visszhangtalanságra, legalább is viszonylag nem. A magyarországi kulturális lapok rendszeresen foglalkoznak csehszlovákiai és ennek keretében hazai magyar irodalmunkkal is.'A NAGYVILÁG mellett talán a legtöbb ilyen jellegű írás az ELET ES IRODALOM-ban jelenik meg. A folyóirat 28 .száma például, amely címoldalán indítja Egri Viktor Válasz a nevetésre című írását, közli Dobossy László rövid, de sokatmondó elihefuttatását arról, hogy tulajdonképpen hol is kell keresni az ország határain túl Móricz Zsigmond olvasói „hátországát". Néhány csehszlovákiai, lengyel és román tapasztalata alapján arra a következtetésre jut, hogy Móriczot a legjobban Kelet-Európa országaian érthetik meg: „Az indulatok, amelyek Móricz regényeit feszítik, a szertelenségek és mértéktelenségek, amelyek a nyugati olvasókat esetleg zavarhatják, itt az élet, a sors és a valóság hiteles művészi megjelenítéseként hatnak." Hegedűs Géza a folyóirat 29. számában közli recenzióját Mo noszlóy M. Dezső Töltésszimmetria című kötetéről. Elöljáróban foglalkozik a magyar nemzetiségi irodalmak visszhangtalanságáňak kérdésével, s nagyon találóan megállapítja: „Így azután a szomszédság magyar költészete otthonukban hazai, de nem eléggé hazai, minálunk meg külföldi, de nem eléggé külföldi költészet." Magát a kötetet elismerő szavakkal, meglepetésként nyugtázza: „Eddigi verseiben alig-alig lehetett többet felismerni, mint egy művelt emer pillanatnyi hangulatainak, benyomásainak világos, de inkább szabatos, mintsem költői kivitelű leszögezését. Igazánból azonban, ezzel a verskötet számára oly különös című könyvvel lépett Monoszlóy Dezső a saját-hangot megtalált, érett költők közé." C. I. Mit kezdjünk a fűrészpor-hegyekkel ? A fűrésztelepeken és a fafeldolgozással foglalkozó üzemekben komoly probléma a fűrészpor eltávolítása. Ugyanakkor a fűrészpor több termelési ágban egyre inkább keresett nyersanyaggá válik. A tűlevelű vagy lombos fák fűrészelésekor keletkező apró forgácshulladékból és a fűrészporból sajtolással jó fűtőanyagot, fűrészporbrikettet állítanak elő. Ezenkívül lepárlásra is használják. A bükkfafűrészport azonban még ma is nagyrészt elégetik. A fűrészpor fő átvevője nálunk a húsipar, amely füstölésre használja. Tekintélyes mennyiségű fűrészport tüzelnek el a fűrésztelepeken s részben a háztartásokban is. A téglagyárak az agyagba keverik a fűrészport, miáltal a kiégetés után jobb tulajdonságokat kap a tégla. Jelentős menynyiségű fűrészport használ fel a mezőgazdaság is az állatok almozására. A heneoveei faipari kombinátból ebben az évben már több mint 60 vagon bükkfafűrészport küldtek a déi-szlovákiai mezőgazdasági üzemekbe. A faanyag komplex felhasználása Egy nagyobb fafeldolgozó üzemben naponta vagonszámra keletkezik fűrészpor, faforgács és más hulladék. Mit kezdjünk velük? Egyes üzemekben farostlemezeket és faforgácslemezeket gyártanak belőlük, ami igen kifizetődő. Világszerte jelentős kapacitásokat építenek a fahulladék és a silányabb minőségű faféleségek feldolgozására. Európában 1964-ben csaknem 3 millió tonna faforgácslemezt és 2,5 millió tonna farostlemezt termeltek. Csehszlovákia ezen a téren jelentősen lemarad. Míg az egy főre eső fakitermelésben az 5. helyet foglaljuk el, nyersanyagfogyasztásunk 50 százalékkal nagyobb az európai átlagnál, s a faforgácslemezek felhasználásában csak a 13. helyen, a farostlemezek felhasználásában a 11. helyen, a papírfogyasztásban a 12. helyen, a lemezpapír fogyasztásában pedig a 11. helyen vagyunk. Az említett termékek esetében a többi szocialista ország is lényegesen megelőzött bennünket. Lengyelország 1963-ban 100 százalékkal több kemény és 220 százalékkal több farostlemezt termelt, mint hazánk, ami pedig a furnírokat illeti, csaknem kétszeresen múlta felül a mi termelésünket. Az említett évben Románia 32 százalékkal több farostlemezt és 250 százalékkal több furnírt és faforgácslemezt termelt, mint mi. Más országokban is — elsősorban a fa komplex hasznosítása után — intézkedéseket tettek az erdők jövedelmezőségének fokozatos növelésére. Finnországban például ennek révén azzal számolnak, hogy 70—80 év múlva — az erdőgazdaságban ilyen távlattal kell dolgozni — a kitermelés rendes lehetőségei a mai maximálisan évi 50 millió erdei köbméterről 80—100 köbméterre növekszik. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott az SZLKP májusi kongresszusán Lupták elvtárs, a közép-szlovákiai kerületi pártszervezet képviselője is. Hangsúlyozta: a tartós jellegű fahiány következtében gyakorlatilag valamennyi európai országban növekszik a faipari termékek jelentősége, ezek világviszonylatban is egyre keresettebbek, a mi szempontunkból pedig a konvertibilis valuták hozamában is lényeges szerepet játszanak. Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy 100 kg fa 800 kg cementtel, vagy 530 kg kőszénnel, vagy 410 kg koksszal, vagy 177 kg nyersvassal egyenlő. Egy köbméter fűrészáruért külföldön 43 kg hosszú szálú gyapotot, vagy 16 kg gyapjút, vagy 126 kg marhahúst, vagy 50 kg búzát, vagy 660 kg kukoricát vásárolhatunk. 17 köbméter fűrészáru egy Skoda MB 1000 kocsival egyenértékű. A fűrészpor problémái... De térjünk vissza a fűrészporhoz, amelyet hosszú ideig a heneoveei fafeldolgozó kombinátban is tehernek tartottak. Sok panasz volt az üzemre amiatt, hogy a szél által elhordott finom fűrészpor belepi az egész környéket. Nagy gondot okozott nekik az a körülmény is, hogy minden pillanatban fennállt a halmokban heverő fűrészpor öngyulladásának veszélye, amely az egész telepet fenyegette. Bizonyos javulás következett be azután, hogy egy nagyméretű silót építettek a fűrészpor tárolására. Ámde azt a 3 vagonnyi fürészport, amelyet az üzem mindennap termel, a fogyasztók vagonhiány miatt nem tudták átvenni. De ha elegendő vagon állt volna rendelkezésre, akkor sem tudtak volna megbirkózni a fűrészpor-invázióval. Az utolsó intézkedések mégis bizonyos javulást hoztak: míg az elmúlt években átlag évi 80 vagon fűrészport szállítottak az átvevőnek, ebben az évben már az első öt hónapban 140 vagont szállított belőle a heneoveei fakombinát. ... és kecsegtető jövője A fűrészporra azonban még ennél is kecsegtetőbb „jövő vár. Az itteni fűrészpor nagy ré^ szét ugyanis közvetlenül üzemben furallá kívánják feldolgozni. A furáit gyártó részleg 1970 körül kezdi meg a termelést. A bükkfaforgács hidrolizálása után keletkező gázkon. denzátumok hasznosításával együtt az 1970. évtől kezdődően évi 1500 tonna fural termelését tervezik. Hozzáfűzhetjük: a fural kivitele igen kedvező. Egy tonna bükkfa-fűrészpor ára 110 korona. A fural a legfinomabb fűrészporból készül, amelynek nagykereskedelmi ára kilogrammonként 4 korona. Ugyanakkor egy kilogram furáiért 5,70 korona paritást érünk el. Sokat vár a fűrészportól a bőrfeldolgozó ipar is. A trutnovl Kara már évi 4000 tonna fűrészporra kötött szerződést Hencovqevel, amelyet a gyár rekonstruálása után kíván felhasználni. Külföldön már megszokott dolog, hogy a fűrészport lemezekké és más alakított termékeké sajtolják. MI még ezen a téren is lemaradozunk ... A rendelkezésünkre álló faanyag — a fahulladékot is beleélve — komplex hasznosítása, amelyre a CSKP XIII. kongresszusának határozata is rámutat, olyan kilátásokat nyit, amelyek nemcsak erdőállományunk megkímélését fogják eredményezni, hanem az egyébként hásznavehetetlen hulladék felhasználásával a hazai Ipar és a kivitel szempontjából is értékes termékek előállítását teszi lehetővé. DÓSA JÖZSEF MENNYIT BÍR Kl A KERÉKKÖPENY? A gottwaldovi gumiipari és műanyagkutató intézet dnlgozói munkájukban új, modern laboratóriumokat, vizsgálóberendezéseket, prototípus-műhelyeket és félüzemi termelésre szolgáló létesítményeket vehetnek igénybe. A régebben szétforgácsolt kutatás összpontosítását és az új intézet létesítését a műanyagtermelés rohamos fejlődése és a míikaucsuk elterjedése tette szükségessé. A fenti képen az intézet egyik érdekes berendezését látjuk, amellyel a gumiabroncsok üzemi tulajdonságait vizsgálják. Igen magas, akár 340 km/órás sebesség mellett ellenőrzik a kísérleti gumiabroncsok gördülő ellenállását és úgyszintén kritikus és destruktív sebességüket. ÚJ KORSZERŰ HAJÓ A DUNÁN A komáromi hajógyárban a minap új típusú dunai teherhajót bocsátottak vízre. A Csehszlovák Dunahajózás számára készült s a „Váh" nevet kapta. Az eredeti megoldású motoros teherhajó teherbíró képessége 2000 tonna. Műszaki terveit a gyártó üzem dolgozói készítették. A hajó 101,5 méter hosszú, 14,18 méter széles, 8,4 méter magas. Az üzemanyagkészletek 18,5 km/óra sebessége mellett 290 órás megszakítás nélküli utat biztosítanak. MOZDONYLABORATÖRIUM A zvoleni fűtőházban egy országos viszonylatban egyedülálló laboratóriumot rendeztek be, amely a mozdonykazánok legnagyobb ellenségével — a kazánkővel vette fel a harcot. A gőzmozdonyok kazánjaibői vett minták alapján a kazánkő kémiai összetételét vizsgálják a laboratóriumban, a Diesel-motoros mozdonyoknál pedig a nyersolaj fellobbanásának és az üzemanyag maximális kihasználásának lehetőségeit, továbbá az olaj viszkozitását, a zsírok tulajdonságait és a korrodálödásra való befolyásukat tanulmányozzák. EMBERI SZEM HELYETT AUTOMATA A trutnovi Kara vállalat kutatólaboratóriumának dolgozói Jan Galatík vezetésével olyan gépet szerkesztettek. amely pótolja a szakképzett szőrmeosztályozók munkáját. Az egyedülálló gépnek a világon nincs párja. Az önműködő berendezés teljesen objektíven szétosztályozza a kikészített bőröket a szőrme sűrűsége és minősége szerint, ugyanakkor minden bőrnek automatikusan meghatározza a méreteit s az adatokat feljegyzi. A szőrmék osztályozása százszázalékosan pontos, mert nem függ az osztályozók látásán és tapintásán alapuló szubjektív értékelésétől, s az ebbö eredő pontatlanságoktól. A gép ezenkívül 40 százalékkal fokozza a munka termelékenységét. A kikészített bőrök osztályozása a bőrfeldolgozó ipar szempontjából rendkívül jelentős, mert meghatározza a nyersanyag további feldolgozási lehetőségeit. CSEHSZLOVÁKIA - REPÜLŐIPARI NAGYHATALOM Csehszlovákia az utóbbi években több mint 300C repülőgépet exportált a világ ötven országába, úgyhogy a könnyű repülőgépek (2000 kg-ig) gyártásában és exportjában a második helyet foglalja el a világon. Az ez évi brnői nemzetközi mlntavásár látoga tói számára bemutatják az L—29 Delfin sugárhajtású repülőgépet, az L—14 Blaník teljesfémböl készült vitorlázót, s első ízben Itt mutatják be a Tréner sorozatba tartozó csehszlovák gyakorlatozó akrobatagép legújabb típusát ls. A Z—526 jelzésű gép légcsavara önműködően stabil fordulatszámmal forog.