Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-27 / 205. szám, szerda

RIMASZOMBATBAN A PÁLYAUDVAR KÖZELÉBEN ÜJ LAKÓTELEP ÉPÜLT Űj áruház épül Gyors ütemben, rekordidő alatt végeztek a bontási munkálatokkal a košicei Lenin-utca északi részén. A Lumumba téri lakóházak helyén ma talajkotrók vájják a földet, egyik oldalon már a betonalapokat építik. A Kohóipari Építővállalat számos gép bevetésével építi az új Hornád áruházat, amellyel kapcsolatban Trappl mérnöknek, az építés vezetőjének tettünk fel néhány kérdést. • Milyen mélyre hatolnak le az alapokkal? — Csaknem nyolc méterre, tekintettel arra, hogy az áruház raktárhelyiségei az alagsorban lesznek, és az utcáról közvetlen gépkocsilejáró vezet majd a tárolókba. A front 80 méter hosszú, maga az épület négyemeletes lesz. Az irodahelyiségek a legfelső emeleten lesznek. • Az áruház különlegességei? — Az épület homlokzati falán nem lesznek ablakok. Egyöntetű falfelület néz majd az utcára, csupán a Lenin utcai részen, a lépcsőház kap egy hosszanti ablaksávnyi külső fényt. Az épület vasbetonszerű lesz, hagyományos téglafalakkal. A nálunk még szokatlan megoldású homlokzat mögötti tér nagy teljesítményű légkondicionáló berendezéseket igényel, melyek az állandó levegőcserét hivatottak majd biztosítani. • Az áruház belseje? — Minden igénynek megfelelő, korszerű áruházat építünk. A vásárlót mozgólépcső viszi az emeletekre, személy- és teherfelvonó, valamint gyorslift egészíti ki a vertikális szállítást. Az áruház dolgozói részére öltözők, ruhatár, üzemi étterem, mosdók könnyítik a műszakot, a vásárlók a büfében és a falatozóban pihenhetik ki a „vásárlás" fáradalmait. • Mikorra végeznek az építkezési munkálatokkal? — A 36 millió korona befektetéssel épülő új áruházat 1969 szeptemberében adjuk át rendeltetésének. Loósz Dezső válasz olvasóinknak „Nekünk a vevő para ; Bachan felvétele, t ncsol" A rimaszombati konzervgyár néhány tapasztalata az új irányítással • Idén olcsóbban termelnek, mint tavaly • A tervtúlteljesítés nem minden — a választék is fontos A napokban közölt statisztikai jelentés szerint a szlovákiai ipar jelentősen túlszárnyalta az első félévi termelési tervet, sőt, júniusban a napi átlagtermés rekordszintet ért el (13,7 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ugyanebben a hónapban). Mi ennek a rohamos fellendülésnek a titka? Egy üzem — a rimaszombati konzervgyár — életének néhány mozzanatán keresztül próbálunk válaszolni a kérdésre. • Mire tanít az almapüré? A cseresznye feldolgozása a vége felé jár, a baracké éppen most kezdődik. Mégis az almapüré esetével kell kezdeni kutatásunkat, hogy rávilágíthassunk az idei sikerek titkára. Decembertől áprilisig volt napirenden az almapüré. Majdnem öt hónapon keresztül nem kellett megváltoztatni a termelési folyamatot, ment minden remekül, s minőség is jó volt. Egykét évvel ezelőtt az a rengeteg almapüré dicsőséget, hírnevet és prémiumot hozott volna az üzemnek. Hiszen minden vonalon tervtúlteljesítést jelentett. Ma mégsem örülnek neki. A sok almapüré egy része ugyanis még mindig ott van a raktárban. Pedig már itt a friss gyümölcs, ki vásárol most almapürét? Egyszerűen mert sok volt belőle. Így hát az almapüré megtanította az üzem dolgozóit: a tervtúlteljesítés nem minden, néha a kevesebb „többet hoz a konyhára". Eszerint módosítják a termelj többet jelszót: termelj többet, ha van rá piac. • Nincs bérplafon, de ... Az almapüré esetéből levont tanulság — lényegében az új Irányítási és érdekeltségi rendszer gyakorlata — ott érződik a konzervgyár minden részlegén. Az üzemrészlegek vezetői ma a legféltőbb gonddal igyekeznek az önköltségek csökkentésére, mert ettől függ díjazásuk, a beosztottjaik premizálása is. A legügyesebb megoldásokra törekszenek, a lehető legfolyamatosabban szervezik a munkát, s a legérzékenyebben a veszteségidőre reagálnak. Elméletileg megtörténhet — lehetőség van rá —, hogy túllépjék az önköltség keretét, például a bérek terén. A rosszemlékű „bérplafon" tehát nem köti már az emberek kezdeményezését, hiszen, ha többet termelnek, ezzel arányban növekedhet a bérHuzavona a kisajátítási kártalanítás körül „Nyugodtan váró" jelige alatt G. J. kelet-szlovákiai olvasónk Írja, bogy kertjét a folyamszabályozás miatt kisajátították. A kártérítés összegét először 46 000 koronában állapítottták meg, ebből eddig csak 12 000 koronát folyósítottak és az ügy még mindig nincs végleg lezárva. Kérdi, lehet-e az egyszer már megállapított kártalanítást módosítani? A kisajátítási kártalanításokra vonatkozóan az utóbbi négy év alatt kétszer lényegesen megváltoztak az előírások és ezek részben visszamenőleg ls alkalmazhatók. A legutolsó érvényes előírás a Tt 1964/73 sz. rendelet. Ajánljuk, hogy olvasónk az ügyre vonatkozó Iratai alapján kérje ki az Ilyen ügyekben Jártas jogász, ügyvéd tanácsát. Két nyugdíj egyesítése S. J. 11 gyermekes olvasónk írja, hogy a férje után járó nyugdíjának BO százalékát folyósítják neki és a saját munkaviszonyából rérje haláláig folyósított nyugdíjnak most már esak a felét kapja, sőt ebben is van némi elmaradás. Olvasónk esetében a TT 1964/101 sz. törvény 56. §-ának 2. bek. értelmében férje halála után egyesítették a két nyugdíjat, éspedig úgyhogy a magasabbik özvegyi nyugdíjhoz hozzászámították az alacsonyabb (olvasónk saját nyugdíjának) a felét. (Az ún. járadékhalmazat esete.) E rendelkezés alól a törvény kivételt nem ismer. Olvasónk az esetleges hátrálékot az Állami Társadalombiztosító Hivatalnál szorgalmazza. Dr. F. J. alap. Igenám, de beleszól az „almapüré tanulsága": a többlettermelés csak akkor biztosítja a jutalmazási összeg létrehozását, ha ezt a többlettel el ls tudják adni. Itt már a vevő parancsol. Ha nincs megfelelő szerződés a többlet eladására, az nem kívánatos és át kell állni más termelésre. Ez rugalmasságot, jó számítást követel és nagyobb erőfeszítést. De megéri — mert csak így jön létre a prémiumalap. Kezdeményezést korlátozó plafon tehát nincsen, de Itt van a vásárló igénye. Ez viszont nem nevezhető korlátnak — inkább serkentésnek. • Operatív vezetés Az előbbiből nyilvánvaló, hogy az üzem munkájának irányítása ma operatívabb, rugalmasabb, mint a múltban volt. A vezetés rugalmasságát elősegíti a tervezési rendszer, amely az évi terven alapul. De ez az évi terv nagyedévenként a megrendelőkkel rendezett együttes tanácskozáson a vevő követelményei szerint módosul, és havonként a pillanatnyi szükségletek szerint még pontosabbá teszik. Az utolsó pillanatban ls eszközölhetnek változásokat, például abban, hogy 20 tonna egykilós barack-dzsem helyett 35 tonna egykilósat gyártanak, ezzel szemben a félkilósból a tervezett 25 tonna helyett csak tizet A gyors átállás a konzervgyáriak napi kenyere. Ezért módot találtak rá, hogy az átállás (tehát a piac követelményei) érdekében történt esetleges önköltség-növekedést fedezzék. Igy például a zöldbab konzerválásánál eleget kellett tenni a megrendelő követelményeinek, de a túl nagy víztartalmú bab sok veszteségidőt okozott. Ezeket a veszteségidőket nem Írták a zöldbab-feldolgozó részleg kárára. Ugyanígy például a keresett lekvárgyártásnál 11400 koronával túllépték az energia-fogyasztás tervét. De a keresett cikkből 119 tonnával többet is gyártottak. Ezért nem csökkenthették a prémiumokat bürokratikus „túlléptétek az önköltséget, nem lesz prémium" szerint, hanem ellenkezőleg, megjutalmazták az igyekezetet. Mert csak így termelhettek jól eladható árut. • Mit mond a közgazdász? — Az új irányítási alapelvek gyakorlati érvényesítése jó eredményeket hozott — mondja Králik József, a konzervgyár közgazdásza. — A szállítói-átvevői kapcsolatok is megjavultak. A részlegvezetők anyagi érdekeltsége jelentősen csökkentette a veszteségidőt, növelte a gépek kihasználását. A lehető legjobb megoldás megtalálása és a jutalom igazságos elosztása érdekében havonta úgynevezett „üzemi börzét" rendezünk, amelyen a részlegvezetők „felkínálják" lehetőségeiket, míg más részlegek, pédául a karbantartás segítését igénylik. A „börze" eredményei vezetőségi tanácskozáson konkrét intézkedésekben öltenek testet. A gyors átállások érdekében számos újítás született, kőztük az új gyümölcs-feldolgozó szalag, amelyen szinte azonnal megváltoztathatjuk a termelést. Az ösztönzés arra vezetett, hogy ésszerűsítsük a munkaszervezést, csökkentsük munkánk Idényjellegét, s menet közben ls a szükségletekhez igazodjunk. S ami a legfontosabb: az eddiginél közvetlenebb kapcsolat a vásárlóval arra kényszerít bennünket, hogy igazán hatásos, s ne formális intézkedéseket tegyünk a termelés javítására. Az ilyen munka eredménye máris megmutatkozik. Az eddigi eredmények szerint termelésünk idén olcsóbb a tavalyinál, s jobban megfelel a vásárló igényeinek ... Hja, nálunk most a vevő parancsol... A közgazdász munkáján látszik, hogy ez ma bonyolultabb, kimerítőbb és nehezebb, mint azelőtt volt. Králik Józsefnek ma sokoldalúbban, körültekintőbben, s felelősségteljesebben kell dolgoznia, mint a régi rendszerben. S mégis: szemmelláthatóan jólesik neki, hogy ez Igy van, s nem másképp. Az emberek, úgy látszik, a nagyobb felelősséget, a fokozott erőfeszítést jobban elviselik, ha a munka eredményei közvetlenebbek. A konzervgyárban tapasztalt jelenség talán egyik magyarázata annak, hogy az új Irányítás első féléve oly jól sikerült. VILCSEK GÉZA ÚJ PIONÍRTÁBORT AVATTAK... Üj pionírtáborral gazdagodott a füleki Béke Üzem. Július 16án, egy ünnepi konferencia keretén belül avatták fel a Ragyolc községhez tartozó Abroncsos puszta közelében. A 915 000 korona költségvetéssel épült pionírtábor munkálatait az üzem dolgozói a múlt év márciusában kezdték meg. Az új pionírtábort a szakszervezet kezeli, s ez a losonci járás egyetlen Ilyen jellegű üdülője. Egy turnusban 150 pionír befogadására képes. A tábor felszerelése, berendezése korszerű, minden igényt kielégít. Első lakói a füleki Béke Üzem és a környéki üzemek munkásainak gyermekei. Nem véletlen, hogy a pionírtábort a Ragyolc községhez tartozó Abroncsos puszta mellett építették fel. 1944 őszén a Nógrádi Sándor vezette partizánok, köztük a ragyolci partizánok, hősies harcot vívtak a túlerőben levő fasiszta haderők ellen a kis puszta környékén. Csaba Zoltán, Ragyolc Ml A TITKA? Hosszabb ideje már, hogy Rad község lakossága joggal panaszkodik a királyhelmecl pékségben sütött, s Radon kapható kenyér minőségére. Körzetünkben Bodrogszerdahelyen és Slovenské Nové Mestó-n is sütnek kenyeret, de ebből községünk nem kaphat. Igaz, azok régebbi keletfi kemencék, míg a helmeci pékségé úgynevezett korszerű szalagkemence. De mit ér ez az előny, ha az előbbiekben lényegesen jobb kenyeret sütnek és Rad lakosai inkább az ott készülő kenyeret ennék szívesebben. Rejtély számunkra, hogy Királyhelmecen miért nem lehet ugyanabból a lisztből olyan kenyeret sütni, mint például Bodrogszerdahelyen? Hogyan lehetséges az, hogy mig egyes falvakban finom, házi sütetíí ízt kap a kenyér, addig a nálunk árusított kenyér — nem túlzok — csaknem a parafadugó Iztelenségével vetekszik! MATYI JÓZSEF, a HNB elnöke, Rad JÓLESŐ FIGYELMESSÉG A párkányi nyugdíjasok klubjában nem feledkeznek meg a tagok születés- és névnapjáról. A közelmúltban K o m z s í k Lajos alelnök ünnepelte születésének 70. évfordulóját. Agratulálókhoz csatlakozott a HNB is. Az ünnepelt meghatottan köszönte meg az ajándékokat és a jókívánságokat. Ezen az estén az öregek sokáig együtt maradtak, Komzsík bácsi pedig — még most is aktív vadász lévén — élményeiről beszélt. NAHY JÓZSEF, "f'frány \ A lévai járás Kálna községében épiil ez a modern, tizennyolc tantermes kilencéves alapfokú középiskola. Az iskola mellett szaktantermek, tornaterem és tanítólakások is lesznek. (Kovács Árpád felvételei