Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-20 / 198. szám, szerda

ÄIGUYEN C1WNG THAN 29 éves. Vinh Long tartományban született, foglalkozása fegyverkovács. Az ellenállás éveiben a partizánok soraiban harcolt a francia gyarmatosítók ellen. A nép bosszúállóinak fegyverellátásáért 1950-ben oklevéllel tüntették ki. Csakhamar megbetegedett, és viszatért szülőfalujába pihenni és kezeltetni magát. Földijeivel együtt ott is aktívan harcolt az ellenséggel. 1961-ben megbízták, hogy szervezzen műhelyt Vinh Long partizánjainak fegyverrel és hadifelszereléssel való ellátására. Than barátait fegyverkovácsokká, vasöntőkké, tűzszerészekké nevezték ki, bár nemigen értettek új mesterségükhöz. Szerszámaik egy kis sportzsákban is elférek volna. Annál nagyobb volt a hazafiak lelkesedése. Than így bíztatta társait: — Mi, parasztok életünkben sohasem foglalkoztunk technikával. Ma sem nagyon értünk hozzá, de feladatul kaptuk, hogy gyorsan sajátítsuk el. Nincs elég nyersanyagunk. Majd a néphez fordulunk, és az emberek segíteni fognak a Fegyvergyár tt dzsungelben nyersanyagkeresésben. Ma semmink sincs, holnap mindenünk lesz. Egyszer egy büntető különítmény hajója a hazafiak kelepcéjébe esett. A banditáknak azonban sikerült ép bőrrel elmenekülniük. A hazafiaknak nem volt nagykaliberű fegyverük, hogy elsüllyeszthessék az ellenséges motoroshajót. Valaki kérkedve odakiáltott nekik a hajóról: — Uraim, a mi hajónk fémből van, nem fából. Ne pocsékolják lőszerüket! Golyóik csak a festést horzsolnák le. — Várj, te disznó, majd eljön az idő... — szitkozódott Than. Than és barátai azóta soksok kilométert tettek meg az őserdőben és a mocsaras vidékeken, hogy alkalmas helyet találjanak a fegyvergyártóműhely számára. Hű barátaik sok-sok tonna vas- és acélhulladékot gyűjtöttek össze. Megindult a munka. Ojabb gondok sokasodtak. A munkások hiányos ismeretei, alacsony fokú szaktudása miatt több kudarc érte a lelkes hazafiakat, de azért nem kedvetlenedtek el. Than hitt a sikerben, s ez lelket öntött társaiba. 1961 közepén Thanék „fegyvergyára" már ágyulövedékeket gyártott. Than csoportjának segítségével a nép boszszúállói 90 különféle ellenséges hajót süllyesztettek el vagy rongáltak meg súlyosan, s az Ong Doc, Hay Thau, Bai Hap folyók vidékén, valamint a Kamau-félszigeten sok ezer ellenséges katonát tettek harcképtelenné. A banditák már nem merészkedtek szabadon utazgatni a folyókon. Nguyen Chung Than-nak számos találmánya van. Például sajátos víz alatti aknákat, lassított időzítésű lövedékeket, kézigránátokat szerkesztett, módszereket dolgozott ki fel nem robbant bombák és ágyúlövedékek robbanóanyagának kiszerelésére. Than kis műhelye ma már igazi üzem. Több száz szakmunkás, partizánfegyverek gyártásának mestere dolgozik Thannal a keleti Nam Bo őserdőiben. Sokan elhagyták Than üzemét, hogy Dél-Vietnam más vidékein újabb fegyvergyártóműhelyeket szervezzenek. Valahányszor Dél-Vietnam útjain partizánaknák robban nak és pusztítják az amerikai technikát, bérenceket és „tanácsadókat", a hazafiak tudják, hogy a hős Than elvtárs és társai kedveskedtek „ajándékkal" a hívatlan vendégeknek. IAPNI A frontváros Hanoiban ma csend van. Nem hallani a sugárhajtású repülőgépek zaját, reggel óta még egyszer sem bőgtek fel a szirénák. Időnként azért hallatszik repiilőgépbúgás, de ezek a MIG-ek. A vietnami légierő ellenőrzi Hanoi egét. A város mindinkább a frontváros jellegét ölti. Hanoi frontváros lett, amióta június 29-én este első ízben csaptak fel lángnyelvek az amerikai gépek támadásai után. Ezen az estén ezrek és ezrek gyűltek össze, egészen ösztönszerűen, hogy kifejezzék haragjukat és gyűlöletüket. „Le az amerikai imperialistákkal I Le a gyikosokkal!" A békés Hanoi haragvó népe másodszor július 6-án vonult ki az utcákra, amikor híre terjedt, hogy több tucat hadifogoly amerikai pilótát vezetnek végig a városon kilallgatásra. Megdöbbentő tüntetés volt. A hanoi városi színháztól a központi stadionig tízezrek álltak áttörhetetlen sorfalat, s ezen az élő folyosón, gyűlöletet lövellő tekintetek között kellett elhaladniuk az erős őrségtől kísért, fogságba esett légikalózoknak. Másnap hallottam, hogy az Amerika Hangja az 1957-ben aláírt genfi egyezmények megsértéseként kommentálta az amerikai pilóták „megszégyenítését". Miközben e sorokat írom, ismét felhangzik a sziréna. A bombák tompán, messze robbannak. A lakosság azonban elfoglalja helyét az óvóhelyeken. A támadók ez alkalommal nem közelednek a városhoz. Felhangzik a légiriadó végét jelző sziréna. Az emberek megszokták. Hanoi — frontváros. IURIJ JUHANOV Az US A r my új felderítői ELGONDOLKOZTATÓ ADATOK A

x amerikai légierő eddig két millió bombát szórt le DélVietnamban, egymilliárd töltényt lőttek ki a katonák, 27 millió gránát csapódott • vietnami főidbe és ötmillió rakétát vetettek be. - O A

VDK és • felszabadított délvietnaini területek fölött és • partizánakciók során csak • márciusban zárult száraz évszakban 1440 amerikai repfilőgfepet lőttek le vagy pusztítottak el a földön (a 114 ezer megsemmisített vagy fogságba esett agresszor közül 43 ezer volt amerikai, A|-zélandi, dél-koreai, vagy ausztráliai). Jean Laríeguy francia történész becslése szerint az Egyesült Államoknak kb. egymillió dollárlába kerül mindegyik harc képtelenné tett dél-vietnami partizán. Ezért az amerikaiak mindent elkövetnek, hogy olyan készülékeket szerkesszenek, amelyek segítségével a szinte mindenütt Jelenlevő, de láthatatlan Viet Kongot felkutassák. E célból az emberi testből kipárolgó 400 különféle szagot már messziről felismerő automatát állítottak elő. A felderítő repülőgépeket a radartól megbízhatóbb lézer-sugarakkal és infravörös sugarakkal, a sötétben is „látó" televíziókészülékekkel szerelték fel. Es ki győzné még felsorolni a szenynyes háború szolgálatába állított technikai újításokat. A partizánok felkutatása a Járhatatlan dzsungelekben olyan nagy gondot okoz az amerikai hadvezetésnek, hogy még a leglehetetlenebb dolgokkal is megpróbálkoznak. A rádióval felszerelt beidomított rendőrkutyákkal is kísérletet tettek, de csakhamar abbahagyták, mert A vietnami háború ellen tüntető londoniak kiderült, hogy a kutyahús Vietnamban csemegének számít. Ezután következtek a poloskák, nem tréfa, közönséges poloskák (hemipterák). A „korlátozott háború" Aber Denee t JMarylan állam) kísérleti intézetének tudósai „korszakalkotó" felfedezést tettek. Hoszszas és fáradságos megfigyelésekkel megállapították, hogyha a poloska ember közelibe kerül, a Jó falat reményében üdvrivalgásba tör ki. Soka: törték a fejüket, hol lehetne ezt hasznosítani, aztán rádöbbentek: felderítőnek Vietnamban! Mindent a győzelemért! Csak erősítő berendezésekkel kell felszerelni a poloskákat, az ellenség felé nyílással rendelkező dobozban a dzsungelbe szállítani és a kiéhezett állat már száz méterről megérzi a partizánt és üdvrivalgással adja a Jenkik tudtára. Á kísérletek állítólag beváltak, a szakértők elégedettek. Egyes pesszimista újságírók azonban nem nagyon hiszik, hogy a poloskák megfordítják a dél vis'nami hadihelyzetet. S ha már az állatoknal tartunk, nem árt emlékeztetni arra, hogy az amerikai „katonai tudomány" nem először veszt igénybe az állatvilágot. A koreai háború idején súlyos betegségek baktériumaival megfertőzött legyeket, patkányokat és egereket szórtak le az amerikai repülők a demokratikus Koreára. A baktériumháborút tiltó nemzetközi egyezmények felrúgása sem hozta meg Koreában a győzelmet az Egyesült Államoknak. A több mint 300 ezer korszerűen felszerelt amerikai katona nem tudja kicsikarni Dél-Vietnamban a győzelmet, s az US Army felderítőt közé besorolt poloskalégiók ezen szintén aligha változtatnak. (szűcs)' Egy kalózgép roncsai Hanoi közelében A

vietnami háború lépcsőzetes kiterjesztésének, az eszkalációnak útján az Egyesült Államok kritikus határkőhöz érkezett. Ezt az új fejezetet a következő vonások jellemzik: 1

A VDK elleni kalóztámadásokat kiterjesztették a legsűrűbben lakott fővárosra, Hanoira és az ország legnagyobb kikötőjére, * Haiphongra is. Az amerikai propaganda ugyan azt állítja, hogy csak az üzemanyag-raktárakat és hadászati célpontokat támadják, de a tények azt bizonyítják, hogy az egyre hatékonyabb légelhárító tűzbe kerülő amerikai repülők nemigen válogatnak a célpontokban és igy egyre több polgári személy veszti életét. 2

De még jobban jellemzik a lakosság ellen fokozódó terrort a Yen Bai, Trai Binh és Bau Thai tartományok gát- és vizrend* szere ellen folyó barbár bombatámadások. Ezek célja, hogy az esős évszakban megáradt folyók vize elöntse a békés falvakat, tönkretegye a termést és éhségre kárhoztassa a parasztság százezreit. Közben az amerikai politikusok és a propagandagépezet krokodilkönnyeket hullat és humanitásról fecseg, sőt fenyegetőzik, mivel a VDK háborús bűnösöknek akarja minősíteni a vietnami nép ellen hadüzenet nélkül támadó amerikai repülőgépek foglyul ejtett pilótáit. Ez az álszenteskedés netovábbja. 3

A dél-vietnami bábkormány vezetői után egyre több kardcsörtető amerikai politikus is a VDK elleni totális hadjárat szük* ségességét hirdeti. A Dél-Vietnamba küldött további amerikai erősítések (ősszel már 400 ezer amerikai katona lesz ott) azt bizonyítják, hogy ez a fenyegetőzés nagyonis reális veszély. Ezért rendelte el a VDK elnöke a részleges mozgósítást. Az Egyesült Államok a háborús szakadék szélére rántotta az emberiséget. A Johnson-kormány, amely békét igért az amerikai népnek, a hidegháborús politikát forró háborúvá változtatta és lépésről lépésre kiterjeszti azt. Washington igyekszik bebizonyítani, hogy a helyi háború járható út a nukleáris fegyverek korában is. A vereségek és kudarcok a helyi háborúban azonban nagyobb konfliktusokat szülnek, és könnyen világháborúvá szélesedhetnek. A Varsói Szerződés tagországainak bukaresti értekezletén elfogadott dokumentumban figyelmeztették Washintgont, hogy minden eszközzel támogatják a szabadságért küzdő vietnami népet. A támadások fokozása a védelem növelését vonja maga után, s ha a VDK kormánya kérni fogja, önkénteseket is küldenek Vietnamba. Az egész földkerekségen óriási tiltakozó mozgalom bontakozódott ki az esztelen amerikai háború ellen. A világ városaiban egymást érik a tüntetések, amelyek az agresszió beszüntetését követelik. A Béke-világtanács felhívással fordult az emberiséghez, hogy július 20-át nyilvánítsák a hős vietnami néppel való szolidaritás napjává. Ezekben a napokban még fokozódik a harc a veszélybe került világbéke megőrzéséért. Sz. B. Ä

VARSÚI SZERZŐDÉS CSÚCSÉRTEKEZLETÉN ELFOGADOTT bukaresti közös nyilatkozat az amerikaiak vietnami agressziójáról négy pontban foglalta össze az egységes álláspontot: • 1. határozottan figyelmeztette az Egyesült Államokat az eszkaláció folytatása következtében reá háruló felelősségre és az előre nem látható kövekezményekre; • 2. közölte, hogy a VDK a háború új szakasza által felvetett igényeknek megfelelő, mindinkább növekvő — erkölcsi, politikai, gazdasági, védelmi, anyagi, műszaki — segítséget kap a szocialista országoktól; • 3. ha a VDK kormánya kéri, megadják a lehetőséget önkénteseiknek, hogy a VDK-ba utazzanak, segíteni a vietnami népnek az amerikai agresszorok elleni harcában; és • 4. határozottan elitélik az USA-nak a háborút Laoszra és Kambodzsára kiterjeszteni célzó lépéseit. A dél-vietnami klikk zsoldosa elfordul a meggyilkolt gyerekét magához ölelő anyától.