Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-19 / 197. szám, kedd

Félévi előzetes B ékesen falatozom itt a Trenčín melletti beckói vár vendégfogadójának vastag árnyú fája alatt, és amíg az ebéd utáni feketére várako­zom, bocsánatos bűnt köve­tek el: álmodozom. Olyannyi­ra, hogy azon se csodálkoz­nék túlságosan, ha az ebéd utáni sziesztát középkori tö­rökök kontyos serege, Rákó­czi hada, vagy vasas néme­tek szilaj paripái zavarnák meg egy negyedórácskára ... Meg is áll, egy paripa csak­hamar a fogadó előtt. Száj­tátó, Texasz-nadrágos suhan­cok veszik körül. Az egyik majdhogy alá nem bújik, mi­közben nagy szakértelemmel megjegyzi: Opel-Rekord, 1965­ös kiadás ... A CASTELLÁN kései utóda, a várból fogadó­vá, étteremmé átalakított ven­déglátó vezetője nem álmodo­zik. Jegyzettömbbel a kezében bonyolult számításokat végez. Építészekkel tárgyai, kalkulál és azon töri a fejét: mennyibe kerülne, vajon kifizetődne-e a sziklaormon álló vár újjáépíté­se? Szavából nem nehéz kiven­ni: ő már meggyőződött róla, hogy kifizetődne az újjáépítés, most már csak főnökeit kell er­ről meggyőznie. Az üzem fő­könyvét mutatja, júniusban százezer koronákban mérték itt a forgalmat. A fogadó kocsmájában né­gyen-ötven hevesen máriásoz­nak. Az egyik játékosnak, ami­kor meglátja az olasz rendszá­mú Opellal érkezett, meglehe­tősen lenge öltözetű hölgyet, a torkán akad a „kontra". Zava­rát egy korsó sörrel öblíti le és üjra osztana, ha oda nem ülne mellé az olasz vendég tolmá­csa. — Igaz, hogy maga a várkas­tély egykori urának egyenes leszármazottja? . — Honnan tudja?] — Ha meg nem sértődnek, az olasz vendég ideülne az aszta­lukhoz. Professzor ... Történe­lemtudós ... A máriás-parti végleg abba­marad, a helybeli műkedvelő történészek csakhamar régmúlt századokba kalandoznak visz­sza. A tolmács búzgón fordít, az olasz vendég még buzgóbban jegyez, az asztal végén ülő új­ságíró pedig cinóbervörösen pi­ronkodik. Pironkodik, mert az alkalmi idegenvezető — talán a borovicska hatására — Mária Teréziát a tatárjárás korába te­szi át, Csák Mátét pedig Rákó­czi Ferenccel komáztatja ösz­sze. Az olasz történész egy-egy név párosításakor gyanúsan ráncolja ugyan homlokát, de azért — talán mert udvarias ember — továbbra is csak buz­gón jegyez. Anton Mikula, a vár vendég­látóipari gondnoka agilis em­ber. Folyton csak számol, oszt és szoroz. A forgalmat azon­ban — hiszen ez a foglalkozása — hektóliter sörökben, borban és koronában fejezi csak ki. Arra aligha gondol, hogy a nyári hónapokban, egy kis mel­lékeresetért, akármelyik törté­nelemszakos egyetemista szíve­sen eljönne Ide idegenvezető­nek. Szakavatott idegenvezető­nek ... ALPINISTÁK Osztrák rendszámú kocsival érkeztek. A csomagtartóból kö­teleket, vasszögeket, rövidnye­lű csákányt húznak elő, lábu­kon vastag talpú hegymászó ci­pő. — Ezek minden évben eljön­nek ide — bök feléjük egy ide­valósi öregember a pipaszárá­val. — Már a régi köztársaság­ban is minden évben eljött az öregebbik. Most már a fiát ls magával hozza ... A külföldi kocsikat bámuló srácok érdeklődése most már a két osztrákra irányul. Én — a síkvidéki — csakhamar valami tériszony félét érzek. Mert az osztrákok — a kötelek, csáká­nyok, vasszögek és izmaik se­gítségével — a meredek és még meredekebb sziklán lassan, de biztosan a várorom felé halad­nak. Jó másfél órába telik ugyan, amíg elérik a csúcsot, az öregebb hegymászó szapo­rán osztogatja tanácsait a fia­talabbiknak, de végül Is felér­nek a tetőre. Ott még körülnéz­nek a romok között, majd ugyanazon az úton. ahol fel­mentek le is ereszkednek. Az Iménti műkedvelő törté­nész is csodálkozik a teljesít­ményen. A csapostól egy korsó sört kér és féldeci rumot. Mi­közben a sörbe beleönti a ru­mot, még hangosan megjegyzi: — Micsoda bolondéría, mi­csoda bolondéría ... I És egy hajtásra kiisza a sö­röskorsó tartalmát. TEGNAP Az idevalósi gyakran észre se veszi a sok évszázados vár kihasználásának lehetőségeit. Talán azért, mert Szlovákiá­ban lépten-nyomon találkozunk ilyen építményekkel. Az ide­gent viszont éppen az évszáza­dok lehellete, az eltechnizáló­dott világból annyira hiányzó romantika vonzza Ide. A váron jól látszanak az év­századok nyomai. Az ostromló török had a krónika szerint a szikla körül rakott hatalmas máglyával akarta a védőké* ki­füstölni. A lángnyelvek nyomai még ma is felfedezhetők; a szikla egy-egy helyen koromfe­kete. Vajon hol lehetnek a vár régi-régi fegyverei? Hol rozs­dásodnak az ágyúk, hol marja a rozsda a középkori fringlá­kat? A történészek feltevése sze­rint a vár környékét érdemes lenne átkutatni. Európaszerte híres Idegenforgalmi központot lehetne itt létesíteni. A lehető­ségeket eddig csak részben használták ki. A beckói várat — állítják a környékbeliek — a szomszéd csejtei várral alag­út köti össze. Hogy ez igaz, azt az is bizonyítja, hogy az alagút egy részét már kitatarozták, borozóvá építették át. Hiányzik azonban a vármúzeum, melyet kis igyekezettel meg lehetne teremteni. — Megpróbáltuk már össze­szedni a környéken található régi fegyvereket, használati tárgyakat, de ez nehéz dió •—* mondja a vendéglátóüzem ve­zetője. s— Van olyan család, amely a birtokában lévő, mú­zeumba kívánkozó tárgyakat még kölcsön adni is csak bor­sos áron hajlandó. Pedig az Ideérkező külföldiek gyakran kérdik: hol a vár múzeuma? Nézze, kik fordultak meg az utóbbi két év alatti A vendégkönyvben indoné­ziai, japán, angol, német, fran­cia, olasz, spanyol, arab bejegy­zések váltják egymást. HOLN AP A fehérkötényes pincérlány­nak most néhány órás^pihenője van. A gesztenyefa alatt ül, Szomorú az első 5 hónapban a tűzesetek statisztikája. Az em­lített idő alatt ugyanis Szlová­kiában 900 tűzeset volt. Tízen­három ember a lángokban lelte halálát, 57-en égési sebeket szenvedtek. Az anyagi kár több mint 14,5 millió korona. A múlt év ugyanezen időszakához vi­szonyítva az idén 310 tűzesettel volt több. A feketelistán a kö­zép-szlovákiai kerület vezet 357, tűzesettel. Sajnos, az esetek száma egy­re több. Erről tanúskodnak a jelentések. A közelmúltban a trnaval járás paderovcei szövet­kezetében pusztított a „vörös kakas". Leégett a szövetkezet istállója, amelyben benn égett 26 tehén is. A kár több mint négyszázezer korona. Az érsek­újvári járás lipovái szövetkeze­tében leégett a lóherekazal, amelynek értékét 60 ezer koro­sára becsülték A gondatlanság is egyre szedi áldozatát. A Dolný Kubín-i Járás Klin községében Stanislav Bo­bák ittas állapotban lefekvés után cigarettára gyújtott, ame­könyvet sillabizál. Háta mögé lopózunk, és halljuk: ,,der, die, das ... den die das ..." Észrevesz bennünket, elpirul. — Nyelvvizsgára készülök —, mondja később. — Nyelvtu­dás nélkül az ember ma már semmire sem megy. A vendég szívesebben marad, ha tudja, hogy megbízhatóan megértik, mit kíván. Kár, hogy ma még csak kevés pincér tud idegen nyelveket. Tanulás nélkül az ember nem sokra megy ... A gondnok is bólint. Újra a Jegyzettömbjét veszi elő. — Eddig másfél millió koro­nát költöttünk a vár környéké­nek újjáépítésére. Ez az összeg lassan már vissza is térül. Né­ha el-elbeszélgetek az itt Idő­ző osztrák, svájci vagy olasz Idegenforgalmi szakemberekkel. Azt mondják: ők máshogy, jö­vedelmezőbben csinálnák ... El vannak ragadtatva Szlová­kia természeti szépségeitől, Idegenforgalmi lehetőségeitől Ezeket kellene nekünk kihasz­nálni I Nézegetem a sört rummal keverő beckóiakat és akarat­lanul is az osztrák hegymá­szóra és a váraink iránt ér­deklődő olasz történészre gondolok ... Azt mondják, hogy Svájcban és Olaszor­szágban akármelyik paraszt­ember takaros kis előadást tud tartani szűkebb pátriája történelméből ... Az idegen­forgalmat nemcsak a vendég­látóipar jelenti. Az idegen­forgalom egy kicsit művészet, egy kicsit tudomány és az or­szág történelmének bemuta­tója is. TÓTH MIHÁLY lyet már nem szívott végig. El­aludt ... örökre ... Kigyulladt a ház, s ő maga a lángokban lel­te halálát. Az anyagi kár meg­haladja a 30 ezer koronát. A nyitrai gyermekotthonban acetonos festékkel mázolták a padlót. A kipárolgó gáz felgyü­lemlett, s felrobbant. Egy alkal­mazott égési sebeket szenvedett, az épületben keletkezett kár pedig 5000 korona. Nyáron általában több a tűz­eset, különösen a mezőgazda­ságban. A múlt évi aratás idején 69 tűzről érkezett jelentés. Az ok a tűzvédelmi előírások be nem tartása, különösen a vas­utak mentén. Nem szántják le a vasút menti sávokat, a moz­donyból kiröppenő szikra gyak­ran tüzet okoz. Ez már ez idén ís beigazoló­dott. Nagypakán és Tanyon 18 hektár őszi árpa lett a lángok martalékává. Mindez azért tör­tént meg, mert a szőkülő árpát a vasút mentén nem aratták le Idejében, s így 35 ezer koronás kárt szenvedtek. Sohasem lehet tudni, hol, s mikor üti fel a fejét a „vörös Zalaba András könyvelő ke­zében most ügyesebben táncol a ceruza. Minden figyelme az asztalon heverő aktahalmazra összpontosul. Annyi idefe sincs, hogy megpihentesse szemét, ki­egyenesedve fogadfa a látoga­tót. Háta mögött az asztal fölé hajolok. Az iratokból kitűnik, hogy az egyesülés után 3656 hektárra gyarapodott a közös földterülete s az idei nyári Idényben csaknem 1200 hektár tekintélyes területről kell beta­karítani a gabonát. Még az a szerencse, hogy a szövetkezet három jól felsze­relt, egyetemesen gépesített csoporttal rendelkezik, melyek tavaly egymást felülmúlva dol­goztak a gabonaföldeken. E kijelentés hallatára a nép­szerű Bandi kiegyenesíti dere­kát és így folytatja az elkezdett gondolatot. — Meg az, hogy Pathó Gyu­la személyében rátermett bri­gádvezető munkájára támasz­kodhatunk, aki derék kombájn­oezetöket nevelt és jól tudja szervezni a munkát. Az aratási előkészületek fo­lyamán a szövetkezetesek min­denre gondoltak. Beszerezték a szükséges alkatrészeket, s a be­takarításkor használt gépeken az utósimításokat is elvégez­ték. A repce kaszálásánál már kiderült, hogy a kenyércsata részvevői a felkészülésben ki­tűnőre vizsgáztak s a közeli he­tekben sem vallanak szégyent. Térjünk át a számsorok terüle­tére, mely a legjobban megmu­tatja, milyen gyümölcsöt ter­Rlmaszombat új negyedében, az I. sz. lakótelepen kb. 8000 ember lakik, a város lakossá­gának majdnem a fele. A lakó­telepnek azonban csak egyet­lenegy tejcsarnoka van. Az egész városban a tejcsarnokok száma nem haladja meg a né­gyet. Kétségtelen, hogy a sza­bad szombatról szóló rendelke­zés a tejcsarnokok dolgozóira Is vonatkozik. Äm, ha a rendel­kezést mereven alkalmazzák, abból bonyodalmak származnak. A rimaszombati tejcsarnokok felváltva tartanak szabad szom­batot: az egyik héten kettő, a másik héten kettő. Az ered­mény, hogy amikor szabad szombatos a lakótelepi tejcsar­nok, a fél város bevándorol reggel a főtérre, s ott sorako­zik végeláthatatlan sorban. Végeredményben, amit a lakos­ság, a szabad szombattól nyer szabadidőben, azt a tejcsarno­ki sorakozással majdnem el­veszti. A helyes, szabad Időt gyarapító intézkedésből — bosszankodás lesz. Hasonló helytelen módon szervezte meg a szabad szom­fel a tűz kakas". Éppen ezért a tűzvédel­mi előírásokat mindenütt szigo­rúan tartsák be, az ellene vétő­ket pedig vonják felelősségre. Nem lehet megtűrni, hogy ha­nyag emberek eldobott cigaret­tája károkat okozzon. A cséplő­gépeknél is ki kell jelölni a ci­garettázásra alkalmas helyet, s a tűzoltáshoz szükséges felsze­relésnek sem szabad hiányoz­nia. Szlovákiában mintegy 3550 tözoltószervezetet tartunk nyil­ván. Ez kétségkívül nagy erő, de csak akkor, ha a fecskendők mindenütt üzemképes állapot­ban vannak. Az Idejében törté­nő beavatkozás ugyanis milliós értékeket menthet meg. Minden tőlünk telhetőt meg kell ten­nünk a tűzesetek megelőzésére. Így például az aratás Idején a vasutak mentén őrjáratokat kell szervezni, hogy a keletkezett tü­zet tüstént lokalizálhassák. Ne hagyják elpusztulni az emberi verejtékkel létrehozott javakat, a betakarításra váró termést. — nl— mett eddig a két falu összefo­gásának erefe. — Nehogy azt gondolja — kezdi Zalaba elvtárs —, hogy az ebediek csak úgy összetett kézzel szánták el magukat a társulásra. Náluk is kifogásta­lanul működött a szövetkezet. Az volt a legnagyobb hátrá­nyuk, hogy a munkafolyamatok gépesítésében nem tudták tar­tani a lépést. A muzslat szö­vetkezetben pedig éppen a gé­pesítésre fektették a legfőbb súlyt, mert így a minimumra csökkenthették n k/frirP7l mun­kát. Tehát a társuláskor a két szövetkezetnek nemcsak a ter­mőföldjei, hanem az évek fo­lyamán kialakult nemes tulaj­donságát ís egyesültek, összva­gyonuk értéke jóval felülmúlja a 22 millió koronát. A huszonkétmillló korona így önmagában nem sokat moňď, de ha termőre fordul a közös 42 hektáros szőlője és a terme­lés fokozásában is elérik kitű­zött céljukat, belátható időn be­lül akár 30 koronát is fizethet­nek munkaegységenként. A félévi bevételek felülmúl­ják a várakozásokat, hiszen minden ágazat túlszárnyalta tervét. Főképpen a kertészet tett ki magáért. A korai burgo­nya is jól fizetett, de mi hasz­na, ha csak 12 vagonnal érté­kesíthették a határidő előtti előnyös felárakért. Négyszáz­húsz mázsa hetekig zsákokban hevert a raktáron, s így a zöld­ségfelvásárló szerv „fóvoltá­ból" lényegesen csökkent a szö­vetkezet bevétele. (th) batot több üzlet is, ' köztük a vaskereskedés. Ahelyett, hogy a vaskereskedés dolgozói felvált­va vennék ki szabad napjukat, az egész bolt személyzete egy­szerre víkendezik. E helyütt csupán arra szeret­nék figyelmeztetni, hogy a sza­bad szombatot nem a lakosság bosszantására, hanem szabad Idejének gyarapítására „talál­ták fel". Erről nem lenne sza­bad megfeledkezni a rimaszom­bati üzletekben sem. V. G. IIIIIIIIIIII1II A rozsnyói járás fejlődésének távlatai Az SZLKP rozsnyói járási bizottsága plenáris ülésén megvitatta a XIII. pártkong­resszus határozataiból a já­rásra 'háruló feladatok telje­sítésének lehetőségeit. A számítások szerint a rozs­nyói járásban a mezőgazdasági termelés ez évben 27 százalék­kal növekszik. A negyedik öt­éves tervben a növénytermesz­tés 16, az állattenyésztés 20 szá­zalékos növekedésével számol­nak. Az építkezéseken dolgozókra az eddiginél közel 10 százalék­kal nagyobb feladatok várnak. A vendéglátó iparnak, az 1966­os évhez viszonyítva 14,7 száza­lékkel kell fokozni a kiskeres­kedelmi forgalmat. Az eddigi feladatok a járási ipari vállalat­nál 10,7, a közszolgáltatási üze­meknél 27,9 százalékkal bővül­nek. Az Iskolai éttermekben étkező diákok száma — az 1966-os év­vel szemben —, a negyedik öt­éves terv éveiben csaknem 60 százalékkal növekszik. A rozs­nyói járás a közeljövőben az or­vosi rendelők építésében Is az élvonalba kerül. A csecsemőott­honok kapacitása a jelenlegihez viszonyítva 172 százalékkal b5­vül. A terv az egészségügyi in­tézmények építésére 22,5 millió, az iskolaügyre pedig 178,5 mil­lió korona értékű beruházást irányoz elő A plenáris ülés egyhangúlag kifejezésre juttatta annak szük­ségességét, hogy a kongresszusi határozatok teljesítése és a já­rás fejlesztési tervének megva­lósítása érdekében elsősorban a pártszervezeteknek kell kifej­teni fokozottabb aktivitást. —ik. lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A BECKÓI VÁR ALATT iiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Milliókat emészt Szabad szombat - bonyodalmakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom