Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-22 / 170. szám, szerda

25 ÉVE KEZDŐDÖTT H

uszonöt évvel ezelőtt, 1941. június 22-én hajnalban a német rádióba beolvasták Hitler kiáltványát, amelyben bejelentette, hogy parancsot adott a német hadseregnek: minden erejével támadja meg a Szovjetuniót. Ugyanakkor Antonescu román tábornok parancsot adott a román hadseregnek, hogy támadja meg Szovjetoroszországot. 10 órakor Molotov rádióbeszéde hangzott el. Bemondta, hogy a németek orvul megtámadták a Szovjetuniót, de a szovjet kormány bizik a Vörös Hadseregben, és legyőzi az ellenséget. Este Churchill mondott beszédet, amelyben kijelentette, hogy Anglia minden erejével támogatni fogja Szovjetoroszországot. A legújabbkori történelem ezzel elérkezett alakulásának fordulópontjához. Az Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta az emberiség két, lényegében ellentétes társadalmi szervezetben élt. A kapitalista világ kezdettől fogva arra törekedett, hogy a Föld felszínének egyhatodán elterülő szocialista világot megdöntse, szétossza és kolonizálja. Ez,, mint tudjuk, nem sikerült. Szovjetoroszország gyorsan erősödött és fejlődött. A tőkés világ viszont hovatovább saját legbensőbb lényéből fakadó belső és folyton mélyülő ellentmondásai szövevényében vergődött. A monopolista tőkések terror diktatúrájának, a fasizmusnak uralomra jutása Németországban egyik megnyilatkozása volt a kapitalista világ ellentmondásai elmélyülésének és kiéleződésének. A Hitler vezette lumpenproletariátus siserehadát a német monopolista tőkések, az egész világ, de főképpen az USA, angol és francia monopolisták segítségével azért szabadították a német munkásosztály és nép nyakára, azért juttatták hatalomra, mert a forradalmat akarták letörni, és mert a bolsevizmus elleni védőgátat, a kapitalizmus megváltóját látták és remélték benne. A

Szovjetunió' Kommunista Pártja és diplomáciája ismerve a kapitalizmus és a fasizmus ellentmondásainak lényegét, lói tudta, hogy a fasizmus nem a szocialista Szovjetunió és kapitalista Németország közötti ellentmondásból született, hanem az első világháborúban győztes és vesztes kapitalista országok közti ellentmondásokból, s ezért igyekezett politikájában ezt kihasználni. A német fasizmus agresszív és háborút akaró, s ezen akaratát kétoldalú meg nem támadási, békeszerződéssel leplező politikájával szemben a Szovjetunió a béke oszthatatlanságának ismeretére támaszkodva azt igyekezett megértetni az ún. demokratikus államok kormányaival, hogy Hitler agresszivitását letörni és a békét megvédeni csakis kollektív védekezéssel, a béke kollektív garantálásával lehet. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya látva a nyugati demokráciák álnokságát, amellyel folyton azon mesterkedtek, hogy a Szovjetunió ellen uszítsák a német fasisztákat, már régen, a háború kitörése előtt kijelentette londoni nagykövete révén: értsék meg végre a demokrata kormányok, hogy a német fasizmus elsősorban Anglia és Franciaország ellen irányul. Ha ezt nem értik meg és mindenáron a vesztükbe rohannak, akkor a szovjet kormány visszavonul az európai eseményektől, sorsára hagyja Európát, és hagyja beteljesülni annak végzetét: a világ újrafelosztásáért folyó őrült harcot. Mindez nem segített lényegesen a demokráciák politikájának megváltoztatásán. Az angol és francia kormány mind aljasabb tettekkel folytatta praktikáit. Csehszlovákiát odadobta a fasizmusnak, csakhogy Hitler meghallgassa kívánságukat és a Szovjetunióra vesse magát. Amikor kézzelfoghatóvá lett, hogy Csehszlovákia feláldozása sem segített Hitler világhatalmi vágyát csillapítani, tárgyalni kezdtek a szovjet kormánnyal a kollektív védekezésről. De a tárgyalásokat nem őszintén, hanem álnokul, a fasizmussal szimpatizálva, a szovjetre gyanakodva és félve tőle, vontatottan folytatták. L

enin, a breszt—litovszki béke tanulságairól szólva már 1918-ban tanácsot adott a kommunista pártnak, amelyet az meg is valósított külpolitikájában a kapitalista államokhoz való viszonyának alakításában „...két ellenség között állunk — mondta Lenin — (ti. két szembenálló kapitalista csoport között — Sz. L. megjegyzése). Ha mindkettőt nem lehet legyőznünk, akkor saját erőinket úgy kell felállítani, hogy ők egyamit itt adnak? Mindig hidegl Délben megfőzik, este csak kiosztják. Hogy az én udvarlóm az egész napi hidegkoszt után este se lásson meleg ételt?! Tagja voltam én is az önkormányzatnak, de kitettek, mert megmondtam nekik: amíg a többi szobákban lesznek látogatók, addig az én udvarlóm is itt leszi A városban az a hír járja rólunk, hogy nekünk itt gyöngyéletünk van. írja csak meg: apácazárda ez, nem munkásotthon! Soós Erzsébet éppen vacsorát főz, amikor benyitunk hozzá. Ki-bejár az ajtón, a folyosón át a főzőfülkéig, és vissza. Ö a panelgyárban darukezelő. Odahaza Jókán két gyermeke van. Lakótársai, a Nagy-testvérek már elutaztak szombatravasárnapra: az egyik Nagymegyerre a férje után, a másik a szüleihez Gútára. Anna Pafkáftovő lejön velem az előcsarnokig, s ott szembe találom magam Mészáros Laci tegnapi társaságával. Leülünk néhány szóra az ebédlőbe, ahol már osztják a vacsorát. Varga Zsuzsa húszéves allstáli kislány, ösz óta van itt. Azelőtt a Nemzetközi Nónap Üzemben dolgozott, de a sárkányl mezőgazdasági tanonciskola elvégzése után CsehorIKTT t sz

áS

ba

n is élt egy évig. Négy /B-t vl testvére van, előbbi munkahelyein keveset keresett, itt jól 1968 magát. Tóth Ruzsena negyvennyolcVI. 22. ban született Csehországban. Nem Rózsi ő, se Rozália, ott5

hon is Ruzsenának hívják. Hatan vannak testvérek, az édesapja meg a bátyja itt dolgoznak Bratislavában, de más üzemekben. Nádasdiak. 0 másfél éve van Itt. Nem nehéz a munka, mindenütt dolgozni kell. Minden kedden-csütörtökön filmvetítés. Egyébként a „Slovenská pivnicába" járnak, vagy a MiletiC utcai klubba, de ott sok a lány, és kevés a fiú. Most takarít az építkezésen, akárcsak a barátnői, de ha elkészülnek az épülő kórházzal, szeretne ott maradni. Kovács Ili Deákiról jött, még nincs tizennyolc éves. Két öcscse van. Otthon brigádozott az állami gazdaság dohányföldjén, vagy a szövetkezetben. Keveset fizettek, hát most itt van. Takarít a kőművesek után. Tanfolyamot akar végezni, fölvonóra vagy darura, csak három napig tart a tanfolyam, hoszszabbak nincsenek, negyedévenként egyszer rendezik. De hiába jelentkezett, még fiatal. Nincs tizennyolc éves, pedig már két éve itt van. Szeretne esti Iskolára járni. S ha azt kijárná? Kl tudja? Aki leérettségizik, még mérnök is lehet! A szobatársai, Németh Marika és Vörös Marika már jelentkeztek. Most is a Duna utcai iskolában vannak, ö még gondolkodik ... K

ilépünk az épületből, s elbúcsúzunk. Ök hárman cirkuszba mennek, én haza. A hátam mögött a hétemeletes épület, emberi sorsok konzervdoboza. Csak kl kell nyitni. Én belenéztem, s lüktető látvány dobogott felém. Egy kor, egy társadalom érütésel. MIKÖTS I. RÚBERT másközt vesszenek össze, s így mint mindig, ha két gaz viaskodik, a becsületes nyer". Lenin ezen tanítására támaszkodva és ismerve a kapitalizmus konkrét ellentmondásait, a két ellenségesen szembenálló kapitalista csoport dialektikáját, vagyis azt, ami közös érdekük, s azt, ami egyúttal engesztelhetetlent egymás ellen hajtja őket, és ismerve a saját és a két kapitalista csoport közti dialektikus viszonyt — a szovjet kormány levonta a logikus következtetést: amikor a tárgyalások az angol—francia kormány magatartása következtében nevetségesen komolytalanná váltak, megvalósította korábbi figyelmeztetéseit: meg nem támadási egyezményt kötött a fasiszta kormánnyal és sorsára hagyta a két kapitalista csoportot. Most azután elkezdődött az a szánalmasan tragikus eseménysorozat, amilyet a világ még nem látott. A fasiszták rávetették magukat a demokraták táborára, és sorra taglózták le Európa gyenge nemzeteit. Sajátságos formájú és tartalmú imperialista jellegű háború volt ez, amely rémtetteivel végre megérttette a világ kapitalista kormányaival, amit a szovjet diplomáciának nem sikerült, ti. azt, hogy a német monopolisták világuralomra törnek. Kezdték hát megváltoztatni viszonyukat a fasizmushoz, de a Szovjetunióhoz is. A fasizmussal való szimpátiából és kacérkodásból gyűlölet lett, s a kommunizmustól való bárgyú félelemből és képmutatásból a Szovjetunióba, mint a fasizmus leverőjébe vetett bizalom és reménység lett. Ezért sietett Churchill és később Roosevelt ls a segítség megígérésével akkor, amikor a fasiszta Németország orvul megtámadta a Szovjetuniót. E

zeken a kérdéseken elgondoklodni nem jelenti csupán azt, hogy igyekszünk megérteni a 25 év előtt történteket. Van ennek igen aktuális jelentősége is! Mégpedig az, hogy az 1945-ben legyőzött Németország romjain azok az erők állították talpra Nyugat-Németországot, amelyeknek annak Idején leghőbb vágyuk az volt, hogy Hitler fasiszta hadseregével megsemmisítsék a Szovjetuniót. BARÁTI KÉZFOGÁS • BARÁTSÁG-EXPEDÍCIÓ • KAPCSOLAT A GYAKORLATI ÉLETTEL • SZÜLŐFÖLDEM SZÉP HATÁRA... Ü

gy látszik, a Csehszlovák Rádió és a Magyar Rádió rendszeresíti a műsorcserét. Erre abból következtetünk, hogy míg a múltban a két rádió csak ritkán közvetített közösen szerkesztett műsort, mostanában igen gyakoriak az egymás életével foglalkozó összeállítások. Legutóbb — egyidőben a bratislavai és a budapesti rádióban — Baráti kézfogás címmel hangzott el egy másfél órás adás. A bratislavai műsor a magyarországi, a budapesti műsor a csehszlovákiai szellemi és művészeti élet kiválóságait mutatta be. Írók, költők, zeneszerzők műveivel ismerkedtünk. Sok lenne felsorolni, hogy kik szerepeltek a jól szerkesztett, gazdag műsorban. Néhány nevet azonban mégis megemlítünk. A magyar hallgatók többek között Laco Novomeský, Ján Smrek, Dominik Tatarka, Eugen Suchoň, Ján Clkker és Tibor Frešo műveivel ismerkedtek. A szlovákok legjobbjainak új és ismert művei hangzottak el, és egy heroikus munkát végző nép életét mutatták be több megvilágításban. A Baráti kézfogás valóban baráti kézfogás volt: mélyítette a kapcsolatokat, közelebb vitt egymáshoz. Harmadik hete úszik a Dunán egy fehér szárnyas hajó, fedélzetén a Barátság-expedíció. Az utasok a csehszlovák, a magyar, a bolgár, a jugoszláv a román és a szovjet Ifjúsági Rádió szerkesztői, valamint az említett ország néhány neves művésze. A hajó május 29-én indult el Bratislavából, hogy Ogyesszáig vigye utasait. A hajó minden Duna menti fővárosban megáll. A művészek nyilvános bemutatót tartanak. A műsort a szerkesztők hangszalagra veszik, amit a Barátságexpediócióban részt vevő országok rádiói a találkozókat követő vasárnap sugároznak. A bratislavai találkozó műsorát — a Csehszlovák Rádió bratislavai koncerttermében rendezett hangversenyt — május 19-én közvetítette a rádió. A budapesti találkozó műsorát — a Madách Színházban rendezett hangversenyt — június 26-án hallhatjuk. És igy tovább: minden vasárnap délelőtt kilenc órakor jelentkezik más-más ország fővárosából a Barátság-expedíció ... Emlékezetes összeállításnak bizonyult már az elsó közvetítés. Nem kétséges, hogy a többi műsor is sok szépet tartogat. A Barátság-expedíciót ötletes és hasznos gondolatnak tartjuk. Tulajdonképpen hat ország között nyilvánul meg az, amit fentebb a Csehszlovák Rádió és a Magyar Rádió esetében dicsértünk: mélyül a barátság, fokozódik a kölcsönös megismerés, a népek közelebb kerülnek egymáshoz. Szép jele a barátságnak az is, hogy a szerzők is egyre gyakrabban kopogtatnak egymás ajtaján. A bratislavai rádió szlovák műsora június 17-én Ungvári Ferenc rádiójátékát közvetítette. A csehszlovákiai magyar szerző fordulatos, humorral bőven átszőtt detektívtörténete kellemesen szórakoztatott. A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztségének a múlt héten elhangzott műsorai közül elsősorban a Faluról-falura és az Ipari híradó című összeállításokat dicsérjük. A Jakal István szerkesztette Ipari híradó például a kongresszuson elhangzott felszólalások tükrében a bratislavai lakásépítkezés helyzetét elemezte. Az eseményekkel szinkronban volt a Csóka Ferenc szerkesztette Faluról-falura ls, amely — szintén a kongresszus határozata szellemében — mezőgazdasági kérdéseket világított meg. A

szórakoztató műsorok közül a Szülőföldem szép határa ... címmel vasárnap elhangzott kétórás összeállítást említjük meg. A hét képből álló adásban Kodály Zoltán, Lesznai Anna, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Palotai Boris, Palotai Erzsi, Darvas Iván, G y őr y Dezső és Fehér István nyilatkozott csehszlovákiai vonatkozású emlékeiről. A Nagy Jenő szerkeszette interjúfüzér több esetben új oldalról mutatta be az Ismert művészeket. BALAZS BÉLA PRÁGA

I SZÍNHÁZI LEVÉL A főváros színházainak műsora továbbra is változatos. A könnyű, korszerű darabok az igényes közönség ízlésének megfelelően, klasszikus írók komoly, mélyértelmű drámáival váltakoznak. A NEMZETI SZÍNHÁZ nagy eseménye Iszaak Bábel Alkony című darabja. A személyi kultusz áldozatául esett nagy szovjet író borongós hangulatú elbeszéléseit, megrázó novelláit až egész világon becsben tartják. Drámaírói tevékenységébe — a témakörét a forradalom előtti időkből merített „Ogyeszszal elbeszélések"-re utaló darab bemutatása alkalmával — csak most nyertünk bepillantást. Bábel sötét színekkel nyolc képben ecseteli az ogyesszal zsidóság életét. Rávilágít Mendel Krik, jómódú fuvaros és családja kilátástalanul szomorú sorsára, a főhős brutális 5s önző természetére. A forradalom előtti Idők kiéleződött légkörére, az emberhez méltatlan körülményekre, az akkori társadalmi helyzetre jellemző dráma keltette benyomások sokáig kitörülhetetlenül élnek emlékezetünkben. A kitűnő előadást a vendégszereplő brnói E. Sokolovský rendezte. Valamennyi figyelemre méltó teljesítmény közül különösen az idős családfő bonyolult Jellemét ragyogóan alakító fan Pivec nemzeti művész játékát kell kiemelnünk. Szenvedő, megalázott feleségét O. Scheinpflugová, a kerítőnőt f. Sejbalová nemzeti művész tolmácsolja meggyőzően. A kegyetlen, rossz fiú L. Munzar és a bölcs rabbi Z. Stépánek ügyesen kihasználták a mindvégig érdekfeszítő dráma nyújtotta lehetőségeket. A TYL-SZlNHÁZ klasszikus darabját: Ibsen Vadkacsáját utoljára 25 évvel ezelőtt mutatták be a fővárosban. A dráma akkori rendezője csakúgy mint a mostani előadásé K. femek volt. A bemutató érdekessége, hogy Hedviget, az események középpontjában álló kislányt akkoriban Jifina Stránská, K. Jernek felesége alakította, ma pedig Klára Jerneková a rendező lánya viszi a darabot megérdemelt sikerre. Egyszerű kisembe ékről s"ól a Vadkacsa, olyanokról, akiknek sikerül ideig óráig apró cseprő hazugságokkal álrázniok képmutató természetüket. A társadalmi problémákban bukdácsolva, múltjukról fokozatosan hull le a lepel, lassanként fény derül valódi énjükre, üres lelkivilágukra. Gina, Ekdal fényképész felesége családi boldogságát csalásra építette: elhiteti műveletlen, öntelt és szószátyár férjével, hogy Hedvig közös gyermekük. Mihelyt felébred a kezdetben példás és szerető családapában a gyanakvás ördöge, az igazságot hajhászva, fokozatosan kivetkőzik emberi mivoltából. Tűrhetetlen kényúrrá válik. Az éizékeny lelkű kislányt akaratlanul is a halálba kergeti. Az est pálmáját K. Jernekovának ítélte oda a közönség. A szórakoztató darabokban sincs hiány Prágában. Tennessee Williamsot már régen a szívébe zárta a közönség. Ezért tűzte műsorára a VINOHRADY-I SZÍNHÁZ a drámaíró Macska a forró bádogtetőn című, az amerikai társadalomra oly jellemző emberi gyengéket könyörtelenül ostorozó tragikomédiáját. Hősei szeretik az életet. Jelszavuk: élvezni azt az utolsó cseppig. Csak Bi tek más, mint a többiek, őt az ivásen kívül más nem érdekli. Hidegen hagyja a családja, a felesége, de még az édesapja — az idős ültetvényes — halálos betcgsé-i ge sem vált kl belőle különösebb érzelmeket. Feleségétől eltérően nem törődik a kilátásba helyezett örökséggel sem. melyért a család tagjai kitartóan harcolnak, sőt hajba is kapnak. Bár a darab tartalma szegényes, annál Inkább kifejezésre jut nevelő célzata. Az Író lépten-nyomon támad, provokál és szigorúan bírál. Emellett mindent a színészek tudására épít, számol azzal, hogy a konfliktu-, sok közepette sem maradnak adósaik igényes feladataiknak. Williamsnak ebben szerencséje is volt az egyébként színész, de ezúttal rendezőként bemutatkozó St. Remundával, sőt a szereplőkkel ls. Mert kell-e jobb, megértőbb színész Miloš Kopeckýnél (a halálosan beteg édesapa) és J. Pleskotnál, aki az iszákos Bricket alakítja kiegyensúlyozottan. Felesége K. SlunéCková monológjai többször is megérdemelt nyíltszíni tapsban részesültek. A klasszikus darabok között örömmel fogadjuk a Milliomosnőt B. Shaw egyik kevésbé ismert darabját — a REALISTA SZÍNHÁZBAN. A nagy angol író ezúttal ls szellemes, humoros, szórakoztató és főleg gúi nyos. Kineveti az önző. kíméletlen gazdagokat, akik elkényeztetett szertelenségükben egyre újabb kalandok, további vagyon után sóvárognak. A könnyű komédia néhány szereplője E. Kadefák rendező egvénl elképzelésének megfelelően eltörpül a címszerepet alakító E. Klepáčová mellett. A színésznőnek olyan teljesítményre van alkalma, mely kezdeményezésre, fantáziájának kibontakozására ösztönzi. H81ásan és felszabadultan tapsolunk neki. Kétségtelen, hogy ez a darab tartós sikert biztosít a Realista Színháznak KARDOS MARTA