Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-02 / 150. szám, csütörtök

Vita Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusán (Folytatás a 9. oldalról.) Pártunk küldetésének jellegéből ered, hogy sohasem torpanjunk meg a már elért méták védelmezésénél, hanem Igyekezetünket összpontosítsuk az új­ért, a haladóért viselt pozitív harcra. Az új sikerek elérésének törekvése egyben a leghatékonyabb harc a nega­tív jelenségek ellen. A párt ezen alapvető küldetése ér­dekében munkánkban egységessé akar­juk tenni a kommunisták aktivitását s fejleszteni akarjuk a párton belüli életet. Ehhez megvannak a feltéte­leink. A párt és a kommunisták is fej­lődtek. Fejlődött eszmei tevékenysé­gük, elméleti-politikai munkájuk és soraik is. Négy év alatt Szlovákiában 24 ezerrel gyarapodott a párttagok száma, s ma ez a 300 ezres hadsereg készen áll a Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusán kitűzött fel­adatok teljesítésére. Továbbra is elejét kell venni a szek­tásság különféle megnyilvánulásainak és a fegyelmezetlenségnek. Fejleszteni kell a párton belüli demokráciát és a kollektív vezetést. A káderekről való gondoskodás, nevelés és széthelyezés keretében a szakmai és politikai kép­zettségen kívül nagy súlyt helyezünk ! a jellembeli tulajdonságokra, a becsü­letességre és az emberek érdekei iránt tanúsított tisztességes viszonyra. Az emberek iránt tanúsított nem őszinte és formális viszony, az egyéni érdekek előnybe helyezése a funkcio­náriusoknál és a párttagoknál, elked­vetleníti a dolgozókat és súlyosan sérti a párt érdekelt. A XII. kongresszus óta az eszmei nevelőmunka terén nagy munkát vé­geztünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már megszűntek a különféle hely­telen megnyilvánulások és irányzatok. Tudatosítjuk, hogy a munka bármelyik szakaszán elkövetett hibákat minden pillanatban fel lehet használni a szo­cializmus és a párt politikája ellen. Itt figyelmünk abból a megismerésből fa­kad, hogy az Ideológia az a terület, melyen visszatükröződik társadalmunk ellentétekkel teli fejlődése. Az új je­lenségeket a jövőben is meg kell is­merni, meg kell magyarázni, sokolda­lúan elő kell segíteni, hogy népünk legszélesebb rétegei megértsék és ke­resztül vigyék az ebből következő párt­intézkedéseket. Szükségesnek tartjuk, hogy növeked­; jék az Ideológiai befolyás a nemzeti­1 ségi politika megmagyarázásában. I Ä konkrét helyzet elemzéséből kell ki­1 Indulnunk, meg kell magyaráznunk az I internacionális egység és a nemzeti érdekek és szükségletek kielégítése kö­zötti összefüggéseket. Hívek maradunk a haladó nemzeti í hagyományokhoz s helyrehozzuk azo­I kat a helytelen dolgokat, amelyeket az elmúlt rendszerek követtek el a nemzeti tudaton elnyomásával, vagy a vele való visszaéléssel. Dolgozóink büszke szocialista hazafiságának és in­ternacionállsta gondolkodásának szi­lárd részévé tesszük. A szocialista tudat kialakítására nagy hatást gyakorol a művészet és eszmei tartalma. A művészek többsége helyesen értelmezte a szocialista művé­szet széles skálájának a párt által hir­detett elveit. Arra törekedtek, hogy művészileg meggyőzően ábrázolják a ! mai élet dinamikáját, gazdagítsák az ember szellemi életét és szilárdítsák annak szocialista vonásait. Művésze­tünk tovább fejlődött. Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága arra törekedett, hogy szorosabban a párthoz fűzze a kultú­ra, a publicisztika és általában a fel­építményi terület dolgozóit. Ez megkö­vetelte, hogy szembeszegüljünk a szek­tás-baloldali megnyilvánulásokkal, va­lamint a függetlenség és eszmeietlen­ség túlzásaival. Ugyanakkor céltuda­tosan láttuk — az alapszervezetekkel és egyénekkel szemben tanúsított konkréten megkülönböztetett hozzáál­lásban — azt az elképzelést, hogy e széles körű ideológiai pártaktíva dol­gozóit megnyerjük Csehszlovákia Kom­munista' Pártja XII. kongresszusán el­fogadott határozatok aktív és alkotó megvalósítására. Az SZLKP Központi Bizottsága abból indult és indul ki, hogy a kultúrpoli­tikát hatásosan csakis az ezen a sza­kaszon dolgozó kommunistákkal biz­tosíthatjuk hatékonyan, az ő aktív rész­vételükkel a párt politikájának képzé­sében és megvalósításában. Ez az el­járás teljes egészében bevált. A párt többéves igyekezete, a nép harcának, munkájának és tudásának eredményei páratlan változásokat hoz­tak a szlovákiai dolgozók életében. Mindazok, akik aktívan részt vettek iparunk nagy művének építésében, a mezőgazdaság szocialista átalakításá­ban, a kulturális forradalom feladatai­nak teljesítésében, joggal büszkék le­hetnek az elért eredményekre. Büszkék vagyunk pártunk munkájára is. Szervei és szervezetei Szlovákiában a CSKP Központi Bizottságának koncepciós po­litikája alapján helyesen feldolgozták az élet minden területét, széles teret biztosítva minden dolgozó alkotó tevé­kenységének. Tizenharmadik kongresszusunk foly­tatása Csehszlovákia dolgozó népe győ­zelmének és fejlődésének érdekében véghez vitt nagy és pozitív tetteknek, és meghatározz^ az utat a további si­kerekhez. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa megmutatta, hogy Szlo­vákiában felkészültek a kommunisták ezen feladatok teljesítésére. Nem kí­mélik erejüket, hogy közös munkánk sikerüljön, hogy társadalmunk, egysé­ges hazánk, a csehek és szlovákok, va­lamint a többi nemzetiségek hazája tovább virágozzék és erősödjék. (Taps.) Büszkék vagyunk arra, hogy pártunk és hazánk a világ leghaladóbb erői közé tartozik, s a marxizmus—leniniz­mus eszméihez igazodva híven áll a Szovjetunió oldalán, mint a szocialista társadalom szilárd része. A büszkeség, a világos célok és el­határozások a dolgok ismeretével sok­szorozva — ez a mi erőnk forrása, ez a kezesség arra, hogy sikeresen telje­sítjük az előttünk álló bonyolultabb és igényesebb feladatokat is. Állandóan érvényesek Klement Gott­waldnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a nemzetközi kommunista mozgalom nagy forradalmárjának sza­vai, melyekkel történelmi jelentőségű harcot folytatott pártunk forradalmi jellegének elmélyítéséért: „A bolsevi­zálás nem egyedülálló aktus a párt fejlődésében, a bolsevizálás szakadat­lan folyamat, sohsem befejezett, soh­sem kész éppen úgy, mintahogyan sza­kadatlan és befejezetlen a társadalmi fejlődés." (Taps.) A žilinai Közlekedési Főiskolának sok meg nem értéssel kell megküzdenie JAROSLAV JEŔABEK elvtárs. a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségének tagja Különféle fogyatékosságok és nehéz­ségek ellenére azt mondhatjuk, hogy a közlekedésben fokozatosan Javul a helyzet. A fejlődést kedvezően befolyásoló tényezők közé tartozik a közlekedési dolgozók szakképzettségének szüntelen tökéletesítése. A žilinai Közlekedési Főiskola 1953­ban létesült, 1957-ben hagyták el első végzett hallgatói és azóta a közleke­dést, Illetve a közlekedést szolgáló mű­szaki berendezéseket gyártó üzemeket több mint 2100 közlekedési és gépész­mérnökkel látja el. Ma az Iskolának több mint 2400 rendes és 1500 levele­ző, estiiskolás és postgraduális tanuló­ija van. A főiskolának különféle ne­hézségekkel kell megküzdenie, amelye­ket egyes intézmények és központi hi­vatalok befolyásos dolgozói gördítenek az útjába, akár tájékozatlanságból, akár meg nem értésből. Hasonlóképpen egyes dolgozók, még az Iskola és Kulturális Ügyi Miniszté­riumon is, kétségeket támasztanak az­zal kapcsolatban, hogy a főiskolának szüksége van új épületekre. Ezen túl­menően erőszakoltan igyekeznek indo­kot találni az első évfolyamok hallga­tóinak számát meghatározó keretszá­mok csökkentésére. Mindez megnehezíti az iskola kiépí­tését. Kedvezőtlenül nyilvánul ez meg főleg az élenjáró szakembereknek taná­roknak, illetve docenseknek való meg­nyerése terén, mivel nincs biztonság­érzetük az iskola távlatait illetően. Ugyanakkor nehézségeket okoz ez az első évfolyamok hallgatóinak megnye­résénél és nyugtalanságot kelt a hall­gatók körében. A Közlekedési Főiskola élénk kapcsolatot teremtett Északnyu­gat-Szlovákia és Kelet-Morvaország gépipari és elektrotechnikai üzemeivel. Két tanulmányi ágazatban a közleke­dési mérnökök mellett gépészmérnökö­ket is képez az üzemek számára. Az üzemek viszont segítséget nyújta­nak az iskola tanszékei mellett műkö­dő laboratóriumok és kísérleti műhe­lyek építésében. Tapasztalataink alapján végül véle­ményt szeretnék mondani a Novotný elvtárs által előadott beszámolónak ar­ról a részéről, amely a főiskolai ifjú­sággal foglalkozott. Nézetem szerint pártunk Központi Bizottsága helyes álláspontra helyezke­dett a főiskolai ifjúság kiértékelésé­ben. Meg kell becsülnünk és felkarol­nunk azt a nyíltságot, amellyel a fia­talok kifejtik nézetüket. A hallgatók zömének tanulás és munka iránti vi­szonya egészséges, jó. A szocialista valóságot azonban természetesnek ve­szik és ezért nem fűzi őket ehhez a valósághoz olyan szoros és lelkes kö­telék, mint az idősebb nemzedéket, amely kiharcolta a szocializmust. A hallgatóság egy részét jószándékú, de helytelen bírálatra készteti a világ és országunk jelenlegi bonyolult gaz­dasági és politikai fejlődésének leegy­szerűsített felmérése. Általában azon­ban azt mondhatjuk, hogy a főiskolai hallgatók körében kivételt képeznek az eszmei szempontbői kimondottan ellen­séges elemek. A Központi Bizottság beszámolója helyesen leszögezi, hogy a főiskolai tantestületek tagjaira ma sokkal na­gyobb felelősség hárul, mint azelőtt. A fiatalok fejlődését befolyásoló for­mák is sokkal igényesebbek. A Közlekedési Főiskolán ezzel kap­csolatban bevált a tanítók gyakori érintkezése a hallgatókkal az oktatási folyamaton kívül is. Egyrészt a taní­tók felkeresik hallgatóikat a diákott­honokban és az internátusokban, más­részt különféle más alkalmakkor, a hallgatók kulturális, sport- és szóra­kozást szolgáló akciói, stb. keretében mélyülnek el ezek a kapcsolatok. A tavalyi és az idei diákmajálist értékelve és azt egybevetve a prágai­val, arra a következtetésre jutottunk, egy kisebb város nem teszi iehetővé, hogy a szélsőséges diákelemek az is­meretlenség álarca mögé bújjanak és ezzel visszaéljenek. Az idei žilinai ma­jálist nagy figyelemmel kísérték és részt vettek benne a város és környé­kének lakói. Általában szép akcióként könyvelték el, amelyben sok volt a tréfálkozás, vidámság és nem fordult elő komolyabb zavaró jelenség vagy ízléstetenség. Ebben nagy szerepet vitt a CSISZ-szervezet és a kommunista hallgatók. A főiskolai hallgatóknak azonban nagyon csekély része, nem egészen 5 százaléka tagja a kommu­nista pártnak. A főiskolai tanítókra nagy felelősség hárul, mivel a jövő főiskolai végzett­ségű nemzedéke az egyik fő szerepet fogja játszani azoknak a tudományos, műszaki gazdasági és társadalmi kér­déseknek a megoldásában, amelyeket a közeljövőben a tudományos és műszaki forradalom állít előtérbe. Konkrét feladatokkal bízzuk meg a kommunistákat FRANTIŠEK PECHA elvtárs, a kelet-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára Pecha elvtárs felszólalásának beve­zető részében a kerület gazdasági eredményeiről beszélt. Az 1965 januári plénumülés határo­zatának teljesítése közben arra a meg­állapodásra jutottunk, hogy a kerületi bizottság tevékenységében elsősorban a politikai-gazdasági, ideológiai és a pártszervezési munka elvi, felfogásbeli kérdéseit oldjuk meg. Tanulmányi alapot dolgoztunk kl a" kerület termelőerőinek jelenlegi hely­zetéről és távlati fejlődéséről. Elvi in­tézkedéseket fogadtunk el a technika fejlesztéséről és a műszaki értelmiség­gel való együttműködésünkről. Ele­meztük a falvainkon végzett gazdasági propagandát, a tömegpolitikai munka méreteit és hatékonyságát s az élet­színvonal problémáit a kerület külön­böző feltételei között. A kerületi bizottság jelenleg azt vizsgálja, hogyan végzik a járási és üzemi bizottságok, valamint a pártalap­szervezetek bizottságai a legfontosabb ipari vállalatokban az új gazdaság­irányítási rendszer feltételei között a párt vezető szerépének elmélyítésével kapcsolatos munkájukat. Kerületünkben mind a pártmunká­ban, mind a gazdasági munkában egy­re jobban előtérbe kerül az elemző módszerek alkalmazása. Ezt bizonyítja a Havlifikűv Brod-l és a jicíni mozga­lom, amely azzal, hogy a pártszerveze­tek, nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, a mezőgazdasági üzemek és az összes dolgozók ügye lett, s a „Konkrét feladatot minden kommunis­tának" elv alapján valósult meg, ked­vező eredményeket hozott a burgonya­és a cukorrépatermelésben. Az évzáró tagsági gyűléseken és kon­ferenciákon sokan bírálták az egyes ipari és mezőgazdasági üzemek rossz munkaszervezését és minőségi eredmé­nyeit, az építőiparban és a népgazda­ság más ágaiban pedig a gyenge mun j kaerkölcsöt, s az elburjánzó adminiszt­ratív módszereket, melyek bürokratiz­must szülnek. Mivel a gyakran bírált fogyatékossá­gok eltávolítása csak lassú ütemben megy végbe, egyesek elkeserednek, passzívakká válnak, s igyekeznek a hi­bákat másutt, főleg a központi szer­vekben keresni. Az alapszervezeteknek a kezdemé­nyezés és a párt politikájának végre­hajtásáért való felelősség fokozásában többek között azzal ls segítségére lehe­tünk, ha a felsőbb szervek képviselői a helyszínen fokozottabban fognak reagálni az egyes égetően sürgős kér­désekre. Eddig jogosan hangzottak el bíráló megjegyzések arról, hogy gyak­ran inkább csak feljegyezzük és ma­gyarázzuk az egyes problémákat, mint megoldjuk őket. Bár a tézisekkel kapcsolatos vita ar­ról tanúskodik, hogy a párt politikájá­ra, a bel- és külpolitika feladataira vonatkozó nézetek azonosak, mégsem téveszthetjük szem elől azt, hogy né­ha egyesek — nem is sikertelenül — megpróbálkoznak fellépni a párt és elvei ellen Egyesek azt gondolják, hogy a de­mokrácia a szocializmusban határtalan, s megengedhetnek maguknak mindent. Támadják a párt és a munkásosztály vezető szerepét, ócsárolják a Központi Bizottságot és semmibe veszik azokat a mélyről fakadó érzelmeket, amelyek hazánk népét a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeivel összeköti. Alapszervezeteinkben ezeket a kísér­leteket határozottan elítélik, s főleg üzemeink munkásai figyelmeztetnek a szigorú közbelépés szükségességére. Meggyőződésünk, hogy minden fontos kérdés megoldásában jelentősen segít­ségünkre lehet a párt alapszabályzatá­nak a gyakorlatban való következetes érvényesítése. Tapasztalataink alapján teljes mér­tékben támogatjuk a javasolt módosí­tásokat. Itt elsősorban a párt vezető szerepének tökéletesebb kidomborítá­sára, a kommunistáknak a párt politi­kája megvalósításában való aktív rész­vételének fokozására, a pártért való felelősség növelésére és a pártfegyelem megszilárdítására gondolunk. Kerületi bizottságunk teljes mérték­ben támogatja a Központi Bizottságnak a XIII. pártkongresszus előkészítésének téziseibe foglalt döntéseit. Teljesen egyetértünk a Központi Bizottság eljá­rásával a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megszilárdításával és a nemzetközi politikai kérdéseit megoldásával kapcsolatban. Vitával folytatja munkáját a CSKP XIII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A déli szünet után a kongresszus tár­gyalását Alexander Dubček elv­társ vezette. A kongresszuson üdvözlő beszédet tartottak a Nemzeti Front pártjainak el­nökei : Dr. iosef Plojhar, a Cseh­szlovák Néppárt elnöke, dr. AI o i s N e u m a n, a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke, Jozef M j a r t a n, a Szlo­vák Megújhodás pártjának elnöke. Valamennyien teljes egyetértésüket és támogatásukat fejezték ki Csehszlovákia Kommunista Pártja - a Nemzeti Front vezető ereje - politikájával kapcsolat­ban. Hangoztatták, hogy egységesen és a leghathatósabban részt akarnak venni a CSKP XIII. kongresszusa határozatai­nak teljesítésében. A délutáni ülésen további külföldi test­vérpártok delegációinak vezetői üdvözöl­ték a kongresszust. Felszólalt Nemes Dezső elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja; Armando Cos­s u 11 o elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja; Alexandru BiriadeanU elvtárs, a Román Komunista Párt végre­hajtó bizottsága elnökségének tagjai Borisz Velcsev elvtárs a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága po­litikai bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára: Li Dzsong Ok, a Koreai Munkapárt politikai bizottsá­gának tagja, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnök helyettese. A testvérpártok küldöttségeinek vezetői beszédeikben sok sikert kívántak a kong- vi. 2. resszus tárgyalásainak, és hangoztatták testvérpártjainknak a marxizmus-leniniz­mus eszméin alapuló együttműködése és szilárd egysége jelentőségét. 1966.

Next

/
Oldalképek
Tartalom