Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-24 / 172. szám, péntek

Bízik az agronómus Szemre is tetszetős volt az a munka, amit az udvarnoki­ak /dunaszerdahelyi járás) a hereföldeken végeztek. Három petrencézővel gyűjtötték a pótkocsikra a takarmányt, s olyan szorgalommal, hogy négy traktorosnak ugyancsak volt mit szállítania a kazlak hoz. Szélcsendes időben egy nap alatt harminc hektárról is betakarították a lóherét vagy a lucernát. A szervezést jól megoldották, ám most nem is ezen van a hangsúly, ha­nem a sok és értékes termé sen, amiből a gazdaság sokat merít. — Hatvankét hektárról olyan takarmányt gyűjtöttünk be. amely egy szem esőt sem kapott — mondja Varga Ist­ván, a szövetkezet agronómu sa. — A többi ugyan meg ázott, de a tavalyi kilúgozás hoz képest ez említésre sem méltó. Gyűjtik, hordják, kazaloz zák a szövetkezeti tagok a ta­karmányt, a második kaszálás is fejlődésnek indult már. Bí zik az agronómus, hogy az idei termésből néhány ka­zal tartalékba is jut. Tavaly ról is maradt másfél kazal, ezt a takarmányt azonban a zootechnikusök nem tartják értékesnek. Volt belőle sok. csak hát a minősége az idei évelőkét meg sem közelíti. Az is szót érdemel, hogy hek táronként az idei első kaszá lás két mázsával több volt a tavalyinál. Az udvarnokiak az idén valóban bízhatnak a jó takarmánytermésben, hiszen szárazság esetén a 151 hek­tárból 60 hektárnyi évelőt ön­tözhetnek. A gazdaság vezetői arról be szélnek, hogy 1963-tól a szö­vetkezet erősen fejlődésnek indult. Tavaly a természetbeni járandósággal együtt, a mun kaeqység értéke 25,53 koro­nát tett ki, s egy-egy tag 670 korona szabadságpénzt is ka­pott. Az idei termés — per sze, ha nem jön közbe elemi csapás — a tavalyinál jobb nak ígérkezik. A tagságot nem kell bíztatni, iparkodik a termést idejekorán betakart tani, és a lehető leggazdasá gosabban értékesíteni. A XIII. pártkongresszus tiszteletére vállalta, hoqy 25 ezer lite tejet. 30 ezer tojást és 120 mázsa húst ad el terven felül. A kötelezettségvállalás termé szetesen még akkor történt, amikor a kedvező télből csak némileg lehetett következtetni a tó termésre. A tejtermelést illetően például most már ki tűnik, hoqy a vállalkozás igen szerénu volt. — A napi tejhozam egy egy tehéntől a várt 7,2 liter he lyett 9.3 liter, pedig a tehe nek 12 százaléka még szára zon áll — mondja Ktss István zootechnikus. A zootechnikus nem titkol ja, hogy az évi átlagos tejho zam három ezer liter körül lesz. Ez lehetővé teszi, hoqy tejből a szövetkezet a vállalt kötelezettségét négyszeresen teljesítheti, jól tartiák a te heneket. „félerőre" legeltet nek. s a többi takarmányt az istállóban kanja mea az ál lomány. A tojás és hústerme lés túlteljesítése mindenek előtt az abraktakarmányok hozamától függ. és az időid rás ezeknek a növényeknek is kedvez. Kövér kalászok len gedeznek a dűlőkben. — Még korai a hektárhoza mok felbecsülése — mondja az agronómus —. de gabona neműekből is jobb termést vá rok, mint tavaly. Az udvarnokiak kalászosok ból 29 mázsa átlaghozamot terveztek hektáronként. Ta valy 33 mázsa árpa és 31 má zsa búza termett, és há az idei terméssel kapcsolatban való ra válik az agronómus jósla ta, a szövetkezet hasonlóan mint a tejet, túlszárnyalja ä tojás és a hústermelést is. BENYUS JÓZSEF LASSAN JÁR), TOVÁBB ÉRSZ A közbiztonsági szervek rozs­nyói járási parancsnoksága közlekedési osztályán két egyenruhás ember tartózkodik. A fiatalabbik az Írógép mögött ül, a rangidősebb egy falon függő térkép előtt áll. A járás országútjait ábrázolja ez a „furcsa" térkép, amelyen szí­nes fejű gombostűk sorakoznak. — Igy jelezzük a karambo­lokat — mondja Ján Pillán százados. — A színek a baleset okát árulják el. — Sok volt az idén? — Június l-ig ötven. Ez bi­zony szép szám. A múlt év ugyanezen időszakához hason­lítva azonban 7-tel kevesebb. A színes gombostűket vizs­gálgatom. A karambolok okait összegezem. Az eredmény: 10-et az alkohol, 9-et az előnysza­bály be nem tartása, 7-et a gyorshajtás, 6-ot a rossz ki­térés, 2-t a szabálytalan előzés és 21-et műszaki hiba okozott. — Tavaly az említett idő alatt a karambolok 2 emberéle­tet követeltek, — mondja Pi­lian elvtárs — az idén a 169 ezer korona kár mellett 20 sú­lyos és 21 könnyebb sérülést jegyeztünk fel. — Javult az utak minősége? — Igen. De úgy gondolom, a szigorúbb ellenőrzésnek kö­szönhetjük, hogy az idén a ta­valyihoz képest jobb a helyzet. Ám a turistaidény java még hátra van. Járásunk tele van kirándulóhelyekkel s így renge­teg más járásbeli autó halad keresztül országutaikon. Nézem a térképet. A 67-es számú úton eddig 11 baleset történt. Rozsnyón 5. Aztán kö­vetkeznek a további községek nevei... további esetek ... Angyal B. RV 39-85 jelzésű motorkerékpárján társát, Barnás J.-t is magával vitte, örült, hogy szinte repült velük a kerékpár. Az egyik kanyarban azonban nem volt.ura a gépnek. A vas­korlátnak ütköztek. Angyal jobb keze eltörött, társának ke­ze-lába, s agyrázkódással szállí­tották kórházba. Hasonló sorsra jutott Soltész J. is, aki RV 16—06 jelzésű mo­torkerékpárján igyekezett haza­felé. Gyorshajtás következté­ben elvágódott, 7 métert repült, egyenesen az útszéli kőoszlop­nak. Az esés színhelyétől 19 méterre találtak rá. Súlyos sé­rülést szenvedett és magának 2500 korona kárt okozott. Az SN 07-09 rendszámú te­hergépkocsi vezetője este „mu­latóban" volt, pedig tudta, hogy az éjszaka még vezetnie kell. Az eredmény: kidőlt villanyosz­lop és 14 méter kerítés, s az autót egy ház állította meg. A gépkocsivezető elszökött a tett színhelyéről. A szeszfogyasztást azonban a reggeli vérvizsga is megállapította. — Tizenhat gépkocsivezető került a bíróság elé (balesete­ken kívül) — tájékoztatott Pi­llán elvtárs. A közlekedési szakbizottság 44 gépkocsiveze­tőt pénzbírsággal sújtott, 18-től pedig megvonta a hajtási jogo­sítványt. — Kik okozzák a legtöbb balesetet? — Az újdonsült autótulajdo nosok. Nemrég vettek autót és sokan nem rendelkeznek kellő tapasztalattal. A volán mögé ül­ve, versenypályának gondolják az utat. Persze a motorkerékpá­rosok is sok gondot okoznak. A százados tekintete újból a falon függő térképen akad meg. Látszik rajta, hogy az or­szágúti balesetek kötik le gon­dolatait. Hangjában bosszúság, amikor megszólal. — A vendéglátóipar nem gondoskodik megfelelő meny­nyiségű alkoholmentes italról. Ha van ls, nem hűtik úgy, mint a sört és a bort. Igy a gépjárművek vezetői is hama­rább engednek a kísértésnek. Elég 2—3 pohár tizes sör, s kész a karambol. — Az utak? ... — Az utóbbi időben javulás állt be, de még így sincsenek a legjobb állapotban. Egy ré­szük most van átépítés alatt. Az 50-es számú út széles s ezért már 2 évvel ezelőtt javasoltuk közepét fehér színnel kijelölni, illetve ketté választani. Az út­karbantartó vállalat kérésünk teljesítését halogatja. Törvényes keretek közt kell intézni a dolgot. Elegendő hozzá a JNB döntése. Az útmenti jelző­táblák sem mindenütt kielégí­tőek. Pedig itt a nyár, s a járás utai tömve lesznek autókkal. A hiányos közrendészetl táblák pe­dig nem egyszer okozhatnak majd karambolt. Akik pedig a volán mögé vagy a motorkerépárra ülnek, a szeszesital fogyasztásának ti­lalma és a közlekedési szabá lyok betartása mellett ne feled­jék el a közmondást: Lassan járj, tovább érsz! N. J. JOGI TANÁCSADÓ Az új munkfltörvénykönyv alapelvei A DOLGOZÓK ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉ­GE (172-174. §§) A dolgozó felelős a munka­adó előtt azért a kárért, melyet munkafeladatainak teljesítése közben, kötelességeinek meg­szegésével, felróható módon (gondatlanságból, vagy szándé­kosan) okozott. Ha a kár keletkezésében a munkaadó kötelezettségei el­mulasztásának is része van a kárt aránylagosan viselik. A dolgozó felróható vétkessé­gét a munkaadó köteles bizo­nyítani. A dolgozó felel azért a ká­rért, melyet be nem számítható állapotban okozott, és saját ma­ga idézett elő (pl. ittasságá­val). A DOLGOZŰ FELELŐSSÉGE A LELTÁRHIÁNYÉRT, AZ ELSZÁ­MOLÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÁTVETT DOLGOKÉRT (176—177. §§) Elszámolási kötelezettséget csak felnőtt, 18 évnél idősebb dolgozó írásbeli szerződéssel vállalhat érvényesen magára. Ha az átvett leltárban (pénz­ben, értékben stb.) hiány kelet­keznék, azért a dolgozó -— kol­lektív felelősség esetén több dolgozó — felel. Az ilyen felelősség alól a dol­gozó csak úgy mentesülhet, ha bizonyítani tudja (tehát ez esetben neki kell bizonyítania), hogy a keletkezett kár részben vagy egészben az ő felróható vétkessége nélkül következett be A munkatörvénykönyv újdon­sága, hogy az Ilyen elszámolá­si kötelezettséget vállalt dol­gozó elállhat a szerződéstől, ha más munkára, vagy más mun­kahelyre osztják be, továbbá, ha többen vállaltak közös fe­lelősséget, és a felelősséget vállaló eredeti munkatárs he­lyébe más valaki kerül (akár a vezető is, vagy helyettese). Az ilyen elállást írásban kell jelenteni, másként érvénytelen. A DOLGOZÓ FELELŐSSÉGE A REÁ BÍZOTT TÁRGYAK ELVESZ­TÉSE ESETÉN (178. §) A dolgozók felelősek azokért a munkaeszközökért, munkavé­delmi eszközökért és hasonló tárgyakért, amelyeket írásbeli elismervény ellenében vettek át. E felelősség alól csak ak­kor mentesülnek, ha bizonyíta­ni tudják, hogy az említett tár­gyak elvesztése nem az ő fel­róható hibájukból következett be. A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE (179-186. §§) Általában a tényleges kárt kell megtéríteni. A gondatlanságból okozott kár esetében a kártérítésnek nem sznbad meghaladnia a dol­gozó három havi átlagbérét. Ez az enyhítés nem vonatkozik arra az esetre, ha a kárt a dol­gozó ittas állapotban okozta. Szándékos károkozás eseté­ben a munkaadó esetleges to­vábbi kár megtérítését is kér­heti. Ha a károkozásban a munka­adónak is része van, a dolgozó csak a felróható vétkességének megfelelő arányban felel a kárért. Ha a kárt több dolgozó okoz­ta, mindegyik felróható vétkes­sége arányában köteles azt megtéríteni. A kárt a károkozás szerinti mértékben kell megtéríteni, s tekintetbe kell venni az el­használódást is. Az elszámolási anyagi fele­lősség esetében, ill. elismervény ellenében átvett tárgyak elvesz­tése esetében keletkezett kárért a felelős dolgozókat teljes kár­térítés terheli. Több dolgozó leltárhiány miatt közös felelősség eseté­ben összfizetésük arányában fe­lel, a vezető és helyettese azon­ban az összfizetés kétszeresé­nek arányában. Ilyen esetben közösen felelő dolgozók legfel­jebb egy havi fizetésükkel kö­telesek a keletkezett kárhoz hozzájárulni, de ha a kár így nem térülne meg, a maradék összegért a vezető és helyettese felel keresetük arányában. Ha megállapítható, hogy több, közösen felelő személy közül a kárt csak egy okozta, akkor ezért a kárért csak ő felel fel­róható vétkességének megfe­lelően. Dr. FÖLDES JÓZSEF Elgondolkoztató HAFFY E NI? Párkány mellett, a Duna part­ján új gyár épül. És mert mostanában az emberek — kő­művesállványokon és tervező irodákban, az igazgató előszo­bájában várva és hivatalos be­szélgetéseken egyaránt — so­kat írnak és beszélnek közgaz­dasági kérdésekről, gyakran hallani ilyen félmondatokat: „ .. .vajon kifizetődik-e" „Ép­pen itt kell ezt a gyárat felépí­teni?" Jó tudni, hogy az embereket Ilyen és ehhez hasonló gondo­latok foglalkoztatják. Üj gon­dolkodásról, nagyobb felelős­ségérzetről tanúskodik. És nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a párkányi építkezésen már az új gondolkodásmód első gyül­mölcse is beérett. Féligazság Három-négy esztendeje az építkezésen még így beszéltek az emberek: — Nézze, én csak egyszerű építész vagyok. Nekem paran­csolnak és én a parancsot tel­jesítem. Ha megbíznak vele, hogy utazzam az Északi-sarkra és építsek ott műjéggyárat, sze­dem a sátorfámat és elmegyek műjéggyárat építeni. Legfeljebb csak az orrom alatt mormolom: marhaság! De ismételten leszö­gezem: csak mormolom. Lehet, gyávának tart. Tartson, aminek akar. Látom, jegyzetfüzete után kapott, felírja, amit mondtam. Kár a gőzért, ha a gyárépítés­ről mondott véleményemet ki­írja a lapba, letagadom, hogy én mondtam! Megesküszöm rá, hogy én magát életemben nem láttam! Ez jó három esztendeje tör­tént. Az építész felkeltette az érdeklődésemet. A párkányi cellulőzgyár koncepcióját bírál­ta. Gondoltam, majd másvala­ki, magasabb fórumon bátrabb lesz, majd a nevét is kölcsönzi véleménye mellé. Egy, az előbb idézett építésznél jóval maga­sabbrangú funkcionáriushoz mentem érdeklődni. — Igaz, hogy a párkányi gyár a most érvényes koncep­ció szerint csak félkésztermé­ket gyárt? — Igaz. Az impregnálást majd Kolín mellett, Chostačov­ban végzik. Majd ott építenek külön erre a célra gyárat Az impregnáló anyagot pedig majd a bratislavai Slovnaftból szál­lítják Chostačovba. A távolság: körülbelül háromszázötven ki­lométer. — Szerinted ez helyes? — Hivatalosan kérded ezt, vagy baráti alapon? — Ahogy gondolod ... — A laikus számára is vilá­gos, hogy az anyagmozgatás, a szállítás jelentősen megdrá­gítja a termelést. Ahhoz, hogy a párkányi papírból és a Slov­naftban készült szurokból linó­leumot ós impregnált papírt állíthassunk elő — a mostani építkezési koncepció szerint — Kolíntól nem messze egy má­sik gyárat is fel kell építeni. És évente sok ezer vasúti te­herkocsit kell felhasználni, hogy a két szlovákiai üzemben készült félkészárut a végter­mék előállítási helyére tudjuk szállítani. A funkcionárius jegyzetfüze­temre tekint, hirtelen elnémul. — Figyelmeztetlek, ha véle­ményemet kiírod a lapba, le­tagadom. Le-ta-ga-dom!!l Nézz körül az építkezésen. írj más­ról! Hiszen annyi más pozitív téma hever itt megíratlanul írj egy szocialista munkabri­gádról ... Ez 1963-ban történt. Ripor­tomban megírtam, hogy Pár­kányban — az esztergomi Ba­zilikával szemben — hatalmas gyár épül világszínvonalon. Ecseteltem, mit hoz ez a kör­nyék lakosságának, az óriási üzem mennyire megváltoztatja majd a környék arculatát. Meg­írtam, hogy az egykori cselé­dek gyermekei maholnap mil­liós értékű gépeket kezelnek, hogy az itt készült termékek hírüket-nevüket világgá viszik. A három évvel ezelőtti ripor­tot ma elolvastam. Ha most ír­nám, akkor is bátran aláírnám. Igaz, hogy a kőművesek lelke­sen dolgoztak, mert tudták, hogy az idevalósiaknak töb­bé már nem kell idegenbe jár­niuk munka után. Igaz, hogy már maga a gyár jelenléte is fellendítette Párkány életét, emeli majd az életszínvonalat, magasabb kereseti lehetőségek­hez juttatja az idevalósiakat. És a szocialista munkabrigá­dok valóban jól dolgoztak. .. A három évvel ezelőtti ri­porttal szemben csak a féligaz­ságot mondtam el. — Légy okos! — intett isme­rősöm. — Arról hallgass mint a sír, hogy a félkészáru feles­leges szállításával és a másik feldolgozó üzem felépítésével az ország milliókat veszt majd évente. És azt se feledd, hogy a kétszerkettő sajnos nem min­dig öt. A párkányi eset lega­lább is ezt bizonyítja. Győzött a logika A szakemberek ma már — jó egy esztendővel a gyártás megkezdése előtt — munkára készen várják, hogy a párká­kányi üzem hengerei kisajtol­ják az első négyzetméternyi pa­pírt. Járek Károly mérnök előtt hatalmas tervrajztömb fekszik. Legfelül a gyár részére építen­dő iparvágány tervrajzát vélem felfedezni. — Valóban, a pályaudvar át­dolgozott tervrajza, — bólint a mérnök helyeslően. — Mégis­csak győzött a logika.- Fent úgy döntöttek, hogy mind a nyerspapírt, mind pedig a kész­termékeket itt, Párkányban fog­juk előállítani. Hogý mennyivel kevesebbe kerül így a termelés, azt ma még teljes egészében fel sem lehet mérni. Több tízmil­lió korona megtakarítást hoz ez évente. Hiszen a Slovnaft ter­mékét, a szurkot is a legegysze­rűbb és a legolcsóbb közlekedé­si eszközzel, folyami uszállyal szállítjuk ide. — Tehát nemcsak mende­monda volt, hogy a kétszer-ket­tő ebben az esetben, ha nem is véglegesen, jóidéig ötre jött ki? — Sajnos a chostačovi gyár 1966. VI. 1966.

Next

/
Oldalképek
Tartalom