Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-08 / 156. szám, szerda

csak a szocialista alkotó tevékenység belső tagozódásának fo'iyamata, hanem egyben ideológiai kérdés ís. Szervesen egybekapcsolódik a szocialista és a kapitalista világ gondolatainak éles összecsapásával és engesztelhetetlen harcával, a konzervatív és az opportunista befolyások határozott leküzdésével, társadalmunk további szocialista fejlődésének törekvésével. A kultúra és a művészet elmélyülő differenciálódásának alapvető mércéje és jegye tehát a szocializmus közvetlen, nyílt és becsületes támogatása. A műalkotás esztetlkai és társadalompolitikai oldala szorosan összefügg. A kultúra és a művészet munkása alkotásával és állásfoglalásával is politikai, közéleti tevékenységet gyakorol. Tevékenysége és fellépése ezért alá van rendelve a politikai ismérveknek, a politikai értékelésnek. Ezekben a kérdésekben az utolsó szó a pártot és szerveit illeti meg, amelyek a dolgozók előtt felelnek társadalmunk szocialista fejlődéséért. A SZOCIALISTA KULTÚRA SZÉLESSÉGE ÉS SOKRÉTŰSÉGE — A KULTURÁLIS-POLITIKAI PROGRAM JELLEMZŐ VONÁSA A fejlett szocialista építés szakaszában a társadalom előrehaladása lényegesen módosítja nemcsak a termelési folyamat szerkezetét, hanem az emberek munkájának, életmódjának jellegét és az egyes társadalmi csoportok életstílusát ls. Ez új kulturális szükségleteket támaszt, elsősorban nagyobb szakmai felkészültséget, általános műveltséget, kulturális színvonalat ős sokoldalúságot követel. Minden téren kialakítja a kultúra fejlesztésének kedvező feltételeit és hatványozottan ösztönzi az alkotó tevékenységet. A kulturális-politikai program alapja a szocialista kultúra szélessége és sokrétűsége, ami a lakosság eltérő szükségleteire és érdeklődési körére épül. Ha a kultúra az emberi haladással összhangban akarja teljesíteni küldetését, akkor szocialista jelleget kell öltenie és nemcsak egy szűk társadalmi réteg, hanem a népi tömegek tulajdonába kell átmennie, részét kell képeznie alkotó tevékenységüknek. A széleskörűen értelmezett kultúrában a tudomány és a közművelődés mellett különösen fontos küldetése van a művészetnek. Sajátos módon hozzájárul az emberi megismerés fejlesztéséhez, ösztönzi az ember alkotóképességét, gazdagítja gondolatait, érzelmeit, fantáziáját. Kiveszi a részét az emberek erkölcsi arcélének kialakításából. Pallérozza esztétikai felfogásukat, érzéseiket, ízlésüket. Jelentős mértékben tőle függ, hogy az emberek helyes képet alkossanak maguknak arról a világról, amelyben élnek, hogy mely eszméket és szabályokat tartanak magukra kötelezőknek, mit részesítenek előnyben és mit utasítanak el. Az emberre komplex módon hat, hozzájárul személyisége kialakításához, a társadalommal való egysége megalapozásához. A művészetnek ezek a tulajdonságai alapvető jelentőségűek az élőtérbe lépő fiatal nemzedék viszonylatában. A szocialista képzőművész festménye, a szocialista költő szava jelentős szerepet vihet a fiatal nemzedék szocialista öntudatának szilárdításában. Népeink történetében a művészet nemegyszer, mégpedig közvetlenül politikai értelemben, nagyon jelentős szerepet vitt. Csehszlovákia Kommunista Pártjának nagy hagyományai és tapasztalatai vannak abban, hogy forradalmi programjával serkentette a művészi irányzatokat és a művészeket a két háború között, egyesítette a kulturális arcvonalat a fasizmus ellen, a szociális igazságosságért és a nemzeti szabadságért vívott harcban. A párt a szocializmus építésének szakaszában ls épít a haladó művészi erőkkel és áramlatokkal fenntartott kapcsolatának hagyományaira. A szocialista művészi alkotómunka pozitív programja az elveket és a célkitűzéseket öleli fel, nem pedig valamilyen előre meghatározott esztétikai szabályokat és alkotó eljárásokat. V A művészet pozitív programjának gerince a szocializmus haladó eszmei jellegét kifejezésre juttató alkotás. Elválaszthatatlan része azonban az az alkotás is, amelyben áttételesen nyilvánul meg ez az eszmei jelleg, s amelynek jelentőségét a szocialista kultúra szempontjából azok a pozitív értékek határozzák' még, amelyek' hozzájárulnak az ember sokoldalú fejlesztéséhez. A művészet pozitív programja rendszerint alkotó törekvésekben jut kifejezésre, amelyek közül nagyobb súlya lesz annak, amely jelentős vagy jelentősebb lesz a művészet és a társadalom szempontjából. A KULTURÁLIS-NEVELŐ MUNKA — AZ ÁLTALÁNOS KULTURÁLTSÁG NÖVELÉSÉNEK EGYIK ŰTJA A művészet csak akkor juthat el a néphez, ha a nép eljut a művészethez. Nem szabad megfeledkeznünk a művészeti nevelésről, az esztétikai felfogás fejlesztéséről, mindannak támogatásáról, ami hozzájárul a művészet mind igényesebb és aktívabb értelmezéséhez, ami gazdagítja a szocialista ember személyiségét, gondolatvilágát, erkölcsi, érzelmi vonásait. Ez a nevelés nemcsak fellendíti a kulturális színvonalat, hanem egyben Ihleti és fejleszti az emberek alkotó képességét ís. A kulturális színvonal emelkedése a legszélesebb körben értelmezett kulturális-nevelő tevékenység feladata. Oj, korszerű koncepciójának elsősorban széles társadalmi bázisra kell épülnie, amely felöleli a tömegekre gyakorolt hatás eszközeit, a társadalmi érdekkör! szervezetek, a kulturális és a művészeti intézmények tevékenységét. Az esztétikai nevelésben nagy szerep hárul iskoláinkra is. Annak érdekében, hogv a fiatal nemzedék fejlődése valóban sokoldalú legyen, az iskolai oktatásban a humán- és esztétikai nevelést hatékonyan ki kell egészíteni politechnikával. A műalkotások széles körű és mélyreható megértésénék egyik feltétele a legszélesebb tömegek művészi alkotó képességének kibontakoztatása. Ilyen értelemben kell ma kidolgozni a kulturális és nevelőmunka koncepcióját, rendszerét és módszereit. A művészet fejlesztésében és a művészeti nevelésben, a kulturális javak létrehozásában és megítélésében komoly feladat hárul a marxista—leninista esztétikára, a művészettudományra és a műkritikára. A művészettudomány a társadalomtudomány fontos része. Feltérképezi a művészet egyes ágainak történelmi fejlődését, a létrehozott művészeti javakat, hozzájárul a művészet sajátos jellegének és szerepének elméleti tisztázásához, a kulturális és művészeti alkotómunka, Illetve a társadalom közti kapcsolatok tudományos felméréséhez. Tevékenységének magva a kutatómunka. Ennek fejlesztése megkívánja a tudományos módszerek elmélyítését, a lehető legnagyobb pontosságot és tárgyilagosságot. A művészettudomány pártossága a társadalmi felelősségre, az Igazság következetes és alkotó keresésére épül. A műkritlka tevékenységével, a műalkotások és a fejlődési áramlatok magyarázatával és értékelésével a művészeket segíti alkotó törekvéseik tisztázásában. Hozzájárul a művészet és a kulturális élet sürgetű problémáinak megoldásához, a művészeti javak megértéséhez és terjesztéséhez, a közönség esztétikai neveléséhez. Feltételezi az érzékeny esztétikai felfogóképességet, a szakmai felkészültséget és a kritikus alkotó személyiségének társadalmi felelősségtudatát. A kritikus felelős, pártos küldetésével nem egyeztethető össze sem a dogmatikus, vagy szektás állásfoglalás, sem a kiegyezésre hajlamos liberalizmus, sem a szubjektivista kizárólagosságban való tetszelgés. Az utóbbi időszak tapasztalatai bizonyítják, hogy ezek a vonások egészen törvényszerűen ellentmondásba kerülnek a párt kulturális politikájának alapvető elveivel. A párt a műkritikában a művészeti frontra gyakorolt eszmei hatásának jelentős eszközét látja. Ezért hangsúlyozza a marxizmus—leninizmus mélységes elsajátításának szükségszerűségét. A gyakorlat igazolta, hogy az Időszerű kérdések megoldásában a marxizmus—leninizmus egységet nélkülöző értelmezését nem a különféle alkotó eljárások okozzák, hanem a marxizmus felületes felfogása. Természetes dolog tehát, hogy feszült pillanatokban, amikor a felületességet nem lehet frázisokkal elkendőzni, a politikai alapállásban ingadozás nyilvánul meg, a nézetek nem eléggé szilárdak. A szocialista kultúra és művészet pozitív koncepciójának érvényesítése elválaszthatatlan a sajtó, a rádió és a televízió kérdéseitől. Szocialista jellegük lehetővé teszi a lakosság leg7 15 és a gazdasági szervek további funkcionáriusait, a tudomány és a kultúra dolgozóit meghívja, hogy ülésein aktívan részt vegyenek. 28. A Központi Bizottság választja meg: az elnökséget — munkájának a plénumülések közötti irányítására, a titkárságot — a folyó munka, főként a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválasztására, a Központi Bizottság első titkárát és titkárait. Az elnökség és a titkárság tevékenységéről a Központi Bizottságnak számol be. 29. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság: a) figyelemmel követi a párt alapszabályzatának és a pártélet normáinak betartását; elősegíti a párt eszmei ós szervezeti egységének megszilárdítását; ellenőrzi a kongresszus és a Központi Bizottság határozatainak teljesítését, figyelmet fordít a párt ellenőrző tevékenysége hatékonyságának elmélyítésére, felelősségre vonja a párt irányvonalát és alapszabályzatát, a párt- és az állami fegyelmet, illetve a párterkölcsöt megszegő kommunistákat; gondoskodik arról, hogy idejében és helyesen intézzék el a Központi Bizottság elé terjesztett javaslatokat, észrevételeket és panaszokat; b j ellenőrzi az összes pártszervezet, vállalat, intézmény és létesítmény gazdálkodását; ellenőrzi a tagság nyilvántartását ós minden pártszervezetre befolyást gyakorol, hogy emeljék a párt adminisztratív ügyintézésének színvonalát; c) a Központi Bizottság szerveinek döntése alapján fegyelmi eljárást indít; megvizsgálja és eldönti a párttagok fellebbezését, amelyet a kerületi pártbizottságok és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának döntései ellen nyújtanak be tagsági kérdésekben a Központi Bizottsághoz. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság munkájában a párt alapszabályzatához és a CSKP Központi Bizottságának irányelveihez igazodik. A CSKP kongresszusának és Központi Bizottságának beszámol tevékenységéről és az ellenőrzés eredményéről. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnökét tisztségében a CSKP Központi Bizottsága erősíti meg. A Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán, illetve a kerületi és a járási konferenciákon megválasztott ellenőrző és revíziós bizottságoknak az adott kerületi pártszervezetben hasonló jogaik és kötelességeik vannak. 30. A Központi Bizottság a pártkongresszusok közti időben országos konferenciát hívhat össze a pártpolitika sürgős kérdéseinek megtárgyalására és további eljárás kidolgozására a kongresszus irányvonalának teljesítésében. A konferencián a pártnak átfogó módon beszámol tevékenységéről. A küldöttek számát és választásuk módját a Központi Bizottság állapítja meg. 31. Az országos konferencia határozata a Központi Bizottság jóváhagyása után valamennyi pártszervezetre és párttagra kötelező. IV. A PÁRT SZLOVÁKIAI MEGSZERVEZÉSE ÉS LEGFELSŐBB SZERVEI 32. Szlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákia Kommunista Pártjának területi szervezete, mely Szlovákia kerületi pártszervezeteiből áll. Szlovákia Kommunista Pártja tevékenységében Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és Központi Bizottságának határozataihoz igazodik. 33. Szlovákia Kommunista Pártjának legfelsőbb szerve Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa, a kongresszusok közti időben pedig Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. 34. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának hozzájárulásával rendes kongresszusét négyévenként egyszer hívja össze. Szlovákia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresszusát Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beleegyezésével hívhatják össze, ha a szlovákiai alapszervezetek tagjainak legalább egyharmada, vagy Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kéri ezt; sürgős esetben Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága hívhatja össze az SZLKP rendkívüli kongresszusát. Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának összehívását és napirendjét nyolc héttel a kongresszus előtt teszi közzé Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A kongresszus küldötteit a kerületi konferenciákon választják meg azon szabályok alapján, amelyeket Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága állapít meg, megegyezve Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságával. Az SZLKP Központi Bizottságának tagjai ós póttagjai, az Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai, amennyiben nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a kongresszuson. 35. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa: a) megtárgyalja és jóváhagyja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának beszámolóját, az Ellenőrző és Revíziós Bizottság, esetleg más szervek beszámolóját; megtárgyalja a párt szlovákiai feladatait; t) megválasztja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságát és az Ellenőrző és Revíziós Bizottságot; Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjává csak az választható, aki legalább tíz éve tagja a pártnak. 36. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága végrehajtja Szlovákiában Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatait. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságával egyetértésben intézi a párt politikai és szervezeti kérdéseit, széthelyezi a kádereket és ellenőrzi a szlovákiai kerületi pártszervezetek munkáját. Az országos és a társadalmi érdekeknek megfelelően kidolgozza a nemzeti és a regionális kérdéseket; Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának rendszeresen beszámol tevékenységéről. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a szlovákiai kerületekből munkatársakat javasol a magasabb pártés közéleti tisztségekbe Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának; jóváhagyja költségvetését és ellenőrzi annak teljesítését, irányítja és igazgatja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, vállalatainak és intézményeinek gazdálkodását. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a pártcsoportok közvetítésével irányítja és ellenőrzi a Szlovák Nemzeti Tanács és Szlovákiában a társadalmi szervezetek munkáját. 37. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága háromhavonként legalább egyszer ülést tart. A Központi Bizottság póttagjai és az Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén. 38. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága választja meg: az elnökséget — a Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülései közti időszakban a politikai, szervező és neveiőmunka irányítására; a titkárságot — a folyó ügyek intézésére, főleg a párthatározatok végrehajtása ellenőrzésének megszervezésére és a káderek kiválasztására; a Központi Bizottság első titkárát és titkárait. Az elnökség és a titkárság tevékenységéről beszámol a Központi Bizottságnak. V. A PÁRT KERÜLETI ÉS JÁRÁSI SZERVEZETEI 39. Á párt kerületi és járási szervezetei tevékenységükben a párt alapszabályzatához, Csehszlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és Központi Bizottságának határozataihoz igazodnak; hatáskörükben biztosítják a párt politikájának megvalósítását. A kerületi pártbizottságok a párt politikai irányvonalával összhangban és a népgazdasági terv alapján kidolgozzák a kerület fejlesztésének alapvető irányát. Irányítják a járási pártbizottságokat és segítséget nyújtanak tevékenységükben; a kerület állami, gazdasági, társadalmi és más szerveiben dolgozó funkcionáriusokat a rájuk bízott szakaszon a párt politikájának következetes valóra váltására vezetik. A járási pártbizottságok irányítják az alapszervezeteket,