Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-24 / 141. szám, kedd

itmiiii Tengere la

tťárók a polgári közlekedésben A tengerek mélye mind jobban izgatja az emberek képzeletét. Világszerte mind több laboratóriumban vizsgálják a víz alatti biztonságos közlekedés, kutatás, munka lehetőségeit. Különleges batiszkáfjával az Ifjabb Piccard megdöntötte a mélységi merülés minden eddigi rekordját. Könnyűbúvárok milliós kincseket hoznak a felszínre, a tenger alatt egyre többféle „jármű" közlekedik. A tenger alatti járművek többsége azonban még ma tengeralattjáró és legtöbbjük katonai. A haditengerészeti tengeralattjárók teljesítménye hatalmasan megnőtt az atomhajtóművek révén. A „Nautilus" és a „Leninszkij Komszomol" áthajózott a sarki jégmezők alatt; a „Skate" s nemrégiben a szovjet tengeralattjárók is víz alatt körülhajózták a Földet. A legújabb tengeralattjárók már több száz méteres mélységbe merülhetnek, sebességük a víz alatt is elérheti az óránkénti 60 kilométert. Mintegy száz főnyi személyzettel hónapokat tölthetnek a víz alatt, tízezer kilométereket tehetnek meg anélkül, hogy a felszínre emelkednének. Nemcsak katonai járművek Mihelyt valóban sor kerül a tengerek kincseinek kiaknázására, szükség lesz áru- és utasszállító tengeralattjárókra. Főként a sarki tengereken. A jégmezők ugyanis megállíthatják a legerősebb jégtörőt is, de a tengeralattjárók akadálytalanul haladhatnak alattuk. Márpedig a sarki tengerek mélyén hatalmas ásványi kincseket sejtenek a geológusok. Hogy a drága harceszközből szállítóhajó váljék, ehhez az atomreaktoros, gőzturbinás megoldásnál aligha lehet jobbat találni. A hajócsavarról viszont már régen kiderült, hogy távolról sem tökéletes. Ha ugyanis túlságosan gyorsan forog, üregek, buborékok képződnek a felületén. Ez a jelenség — a kavitáció — akadályozza a sebesség növelését, rongálja, marja a hajócsavart. A hajók — a tengeralattjárók is — csak haladás közben kormányozhatók, egyébként kormányfelületeiken nem keletkezhet kormányerő. A tengeralattjárók emellett álló helyzetben is billenthetők, dönthetők; emelkedhetnek vagy süllyedhetnek. A jó manőverezéshez azonban szükséges lenne, hogy a hajók oldalazhassanak is, s egészen kis sebességgel haladva is kielégítő legyen a kormányzásuk. Lapátkoszorús megoldás A hajtást és a kormányzást egyaránt forradalmasítja egy új, lapátkoszorús megoldás, amelylyel már modellkísérleteket végeznek. A lapátkoszorús tengeralattjárót hajócsavar helyett a hajótest orra és tatja körül forgó, gyűrűbe foglalt lapátkoszorú hajtja és kormányozza. A lapátok állásszöge, vagyis felületüknek a forgássíkhoz viszonyított állása változtatható, csakúgy, mint a helikoptereké. A hajó orrán, illetve tatján elhelyezett lapátkoszorú egymással ellentétes irányban forog, így kiegyenlítődik a forgatónyomaték. A hátsó lapátkoszorút merev gyűrű veszi körül. Ez, továbbá áramvonalas tartópillérei motor nélküli haladás közben ls stabilizálják a tengeralattjárót. Ha a lapátokat „negatív" helyzetbe állítják, forgásuk közben nem előrehajtó, hanem hátratoló erő keletkezik — hátrálhat a hajó. Oldalazni úgy lehet vele, hogy az oldalazás irányába forogva növelik a lapátok állásszögét, így a lapátkoszorú „nagyobbat fog"; a másik oldalon viszont negatívba állítják a lapátokat; ez az oldalazás irányába tolja a hajótestet. Hasonlóképpen mozgatható a hajó függőleges irányban is. Az orron és a taton elhelyezett lapátkoszorúk lapátjainak ellentétes szögű állítása a hajóorr emelkedésével jár, a tat süllyed, illetve az orr balra, a tat pedig jobbra tér ki, következésképpen egyhelyben körbe fordítható a hajótest. A lapátok állásszög-változásával a hajó „műrepülni" is képes. Bukfenc, orsó, s számos más műrepülő figura is elvégezhető vele. Acél helyett üveg Bár a lapátkoszorús hajtás biztosítja a tengeralattjáró „abszolút" manőverezését, még sem old meg minden problémát. A víznyomás ezután éppúgy összeroppanthatná a hajótestet, mint eddig. Ha viszont a hajótest lemezeinek vastagságát, továbbá a merevítések számát növelik, súlyos lesz a hajó, alig marad lehetőség hasznos telier szállítására. Egyetlen megoldás marad tehát: más anyagot kell használni. De mindeddig egyetlen anyagé sem érte el az acél szilárdságát. Újabban azonban új anyagot ajánlanak erre a célra: a pírokerámot. A pirokerám különleges üvegfajta. Nyomószilárdsága nagyobb az acélnál, s keményebb is nála, de könnyebb az alumíniumnál, fajsúlya mindössze 2,59. Az amerikai Corning-művek szakembereinek számításai szerint egy pirokerámból készült szokásos méretű és az acélhajókéval azonos önsúlyú tengeralattjáró 9 ezer méteres mélységig merülhetne le az összeroppanás veszélye nélkül. Bár a pirokerám üveg, nem átlátszó, hanem tejszerű színeződésű. Nagy előnye még, hogy — üveg lévén — rendkívül egyszerű eljárással formázható: a tengeralattjáró egyes elemei formába önthetők és úgy erősíthetők össze, hogy a víznyomás még inkább összeszorítsa az egyes darabokat. Ogy vélik, a kísérletsorozat kedvező eredményei alapján rövidesen sor kerülhet egy pirokerám héjú tengeralattjáró építésére. így képzelik el a tervezők a lapátkoszorús tengeralattjárót. Portyázás a külföldi technikában MÁGNESES GYÖSZO Készülékek szerelésénél és fisszeépítésénél gyakran van szükség kis acélalkatrészek felszedésére és szűk helyeken való elhelyezésére. Ilyenkor könnyen előfordul, liogy az alkatrészek a kézből kiesnek. Vékony alátéttárcsák éles szélei is gyaikran megsértik az újjakat. Ezeket a nehézségeket segíti áthidalni az állandó mágnessel ellátott gyűszű, amelyre a kis állandó mágnestárcsát ragasztással lehet felerősíteni. AUTOMATIZÁLT BANKFORGALOM A Szovjetunióban Onega néven olyan elektronikus számítógépes rendszert dolgoztak Christian Soendergaard Nielson dán feltaláló fia egy napon elvesztette a fogkrémtubus kupakját. Sehol lem tudott rábukkanni. Ez az esemény ösztökélte olyan zár feltalálására, amelynek kupakját nem lehet elveszíteni. A kis találmány gyorsan elterjedt, nemcsak a fogkrémtubusokon, hanem üvegpalackokon is alkalmazzák. A műanyagkupak kezelése nagyon egyszerű. ki, amelynek segítségével a pénzfizetési forgalmat teljes mértékben automatizálják az ország egész területén. A tervek szerint a pénzfizetési és átutalási műveleteket először lyukkártyára rögzítik, majd automatikus készülék közvetítésével mágnesszalagra veszik fel. 1970-ig a Szovjetunió területét 15 zónára kívánják felosztani, amelyek mindegyikén egy-egy átutalási ellenőrző iroda fog működni. ELŐHÍVÁS SÖTÉTKAMRA NÉLKÜL A Technophot-cég oszcillografálás céljára új brómezüst regisztrálópapírt hozott forgalomba. Az új fényképészeti papír előhívását egy kis készülékben sötétkamra nélkül, néhány másodperc alatt, nappal is el lehet végezni. Az új papírnak ugyanolyan nagy érzékenységi tulajdonságai vannak, mint a normál brómezüst regisztrálópapírnak, és ugyanolyan kontrasztdús még nagyfrekvenciás kitérések esetén is. A kétfürdős-rögzltőeljárással előállított oszcillogram rögtön értékelhető, és minden további kezelés nélkül évekig változatlan maradj Svéd festő művei a Nemzeti Galériában Kiállító helyiségeinkben egymást követik a nemzetközi viszonylatban is nagy nevet viselő alkotók tárlatai. Moore felejthetetlen benyomást hagyott plasztikái után, most Nemes Endre, az 1909-es képzőművészeti nemzedék tagjának rajzai s képei jelentek meg a bratislavai Nemzeti Galéria termeiben. A svéd festő Magyarországon született, a- Szepességen járt középiskolába. Képzőművészeti tapulmányait Bécsben kezdte és 1930—34 közt W. Nowaknál Prágában folytatta. A cseh főváros szellemi klímájában érezte valóban otthonosan magát. Korán alakult ki kapcsolata a nemzetközi haladó művészettél és festőtársaira is ösztönző hatással volt. Ebből az időszakból valók a tárlaton is látható expresszionista és kubista ihletésű rajzai s későbbi metafórás és szürrealista művei. A megszállás előtti Prága feszült légkörében a lét metafizikai kérdéseit feszegeti. S a meghitt környezet elhagyására nem művészi nyugtalanság készteti, hanem a fasizmus pusztító vihara elől menekül 38 végén Finnországba, onnét Norvégiába s végre 1940-ben Stockholmban talál otthonra. A háború alatti alkotásaiban a régi haza motívumai öltenek formát s aggódó emberféltés szól belőlük — majd a svéd művészet uralkodó irányzatba, a szürrealizmusba kapcsolódik s képzeletéből fantasztikus és imaginárius művek születnek. Későbbi síkszerű díszítményező műveit kalligrafikus rajzosság jellemzi. — 1947-ben a göteborgi képzőművészeti iskola igazgatója s szervezője lesz, és nyolcéves működése alatt egész A londoni festőnemzedéket nevel. Az új iránytól elzárkózó svédeknél is meghonosítja a háború utáni modern művészetet. 1955-ben tér vissza Stockholmba s műterméből hallatlan bőségben kerülnek ki a növekvő elmélyültséggel, alkotókészséggel s érzékenységgel formált szabad és monumentális alkotások. Technikája egyre gazdagodik, olajjal, temperával, akryllel dolgozik. Márvány intarziái, stukkolusztrói, acéllemezre festett, sajátos varázst sugárzó zománcfestményei számos svéd középületet díszítenek, az architektúra és társművészetei szintézisének megvalósítására törekedve. A színpadi képzőművészet terén is működik. A svéd alkalmazott művészetet új eszmékkel, szikrázó ötletekkel gazdagítja. — Az egyetemes művészet befolyására az ötvenes évektől az elvont művészet híve lesz. Vásznain a forma és szín öntörvényű alakzatai jelennek meg. A képtéren belül felbontott, s elrendezett elemek nem ábrázolók, valamiféle tárggyal alig azonosíthatók, képi szimbólumok. Ez a szokványosság béklyóitól mentes művészet teremtő gesztussal fejez ki feszültséget, érzést és szellemi tartalmat. Az utolsó évek egységes látomásba olvadó színű, szintetizáló termésében igyekszik a valóság mélyére hatni. Nemes Endre nevét és művét régi és új hazáján kívül Európa-szerte, mindkét Amerikában egyéni és csoportkiállításai révén is jól ismerik, nagyra értékelik. Itthon és a legfőbb kultúrközpontok képtáraiban is becsben tartják alkotásait. BÁRKÄNY JENŐNfi English Chamber Orchestra vendégszereplése Bratislavában A bécsi szólisták minden tekintetben „fiatal" együttese után a londoni English Chamber Orchestra mutatkozott be nagy sikerrel a bratislavai hangverseny közönségnek. Kitűnő kamaraegyüttest ismertünk meg bennük. Beszélhetnénk a zenekar dús, telt, virulóan, egészséges vonóshangzásának minőségi oldalairól, az összjáték fegyelméről, az együttes kamarazene-kultúrájáról. Mindez megvan bennük, de muzsikálásuk alapjellegzetességét mégis másban kell keresnünk. Előadásmódjuk rendkívül élő, közvetlen, és őszintén emberi. Olyan nyelven beszélnek, amit mindenki megért, akinek szíve és értelme nyitva áll a művészet szépségeinek befogadására. Talán ebben rejlik produkciójuk vonzerejének legfőbb titka. Műsorukat Haydn La passione című szimfóniájával nyitották meg. A „Szenvedély" szimfónia a klasszikus fegyelem és az érzelmi sűrűség megragadó keverékével a preromantlka korszakát idézi. A hallgató úgy képzelné, hogy Albion fialnak és leányainak értelmezésében (az együttesnek meglepően sok nőtagja van), a mérleg inkább a klasszikus mértéktartás, mint az érzelmi telítettség oldalára billen. Angol vendégeink impulzívan muzsikáltak, játékukat áthevítette az érzés. Mozart „Sinfonie coneertante" című (Es-dúr, K 363.) he-, gedűre és brácsára írt versenyművének szólóját Emanuel Hurwltz (hegedű) és Cecil Aronowitz (brácsa] tolmácsolásában hallottuk. Emanuel Hurwitz mint az együttes első hegedűse, a Mozart mű szólistája és a koncertmestert pult mellől irányító zenekarvezető valójában három feladatot töltött be. Hurwitz rendkívül vitális muzsikusegyéniség, hármas feladatát egy jelzővel értékelhetjük: kiváló művészi teljesítményt nyújtott. A szólisták valóságból és képzeletből szőtt hangulatot keltettek életre hangszerük „szívhangjain". Cecil Aronowitz különös színezetű, bársonyosan meleg tónusa külön említést kíván. Kár, hogy ez a gyönyörű mozarti alkotás soha nem szerepel a kamaraegyüttesek repertoárján. A műsor második fele alapjában véve már nem jelentett fokozást. Nagyon szépen adták elő Henry Purcell kifejező erejű g-moll Chaconneját. Némi csalódást keltett, hogy Britten Frank Bridge témájára írt variációi helyett Mozart A-dúr szimfóniájával (K 201.) fejezték be műsorukat. Mozart szimfóniáját nagyobb stílushűséggel és valamivel alacsonyabb érzelmi hőfokon adták elő. Bár az idők változásával a stllushűség fogalma ls bizonyos átalakuláson megy át. A stílus szabta határok mindenesetre eltolódnak és tágulnak. Ezt fogadhatjuk pozitív vagy negatív bírálattal, helyeslőn vagy elutasítón, ízlés, felfogás és vérmérséklet szerint, de közös nevezőn el kell ismernünk: a barokk és klasszikus zene előadói felfogásának formálódása és alakulása együtt jár az ember érzelem- és gondolatvilágának, egész életérzésének átala-. kulásával. A közönség meleg tapssal köszönte meg angol vendégeink élvezetes teljesítményét. HAVAS MÁRTA AZ ELEKTRA ROZSNYÓN A rozsnyói magyar középiskola irodalmi színpada uz elmúlt hetekben igényes feladat megoldására vállalkozott: betanulta és előadta Szophoklész Elektra című drámáját, melynek színrevitele gyakran még a hivatásos színjátszó együtteseknek is gondot okoz. A darab betanításával és rendezésével já-. ró fáradságos munkára Kanaláné tanárnő vállalkozott, s a nehéz feladat megoldásában nagy segítségére volt Krausz Zoltán és dr. Halyák J. is. Az előadás játék szempontjából jó átlagos színvonalat hozott, de ha figyelembe vesszük, hogy a szereplők mindnyájan középiskolai diákok, akkor ez az eredmény is figyelemre méltó. játékának finom kulturáltságával kiemelkedett Sunyovszky Szilvia, Elektra alakítója. Su-. nyovszky Szilvia igazi színésztehetség. Ezt a tavalyi ifjúsági alkotőversenyen és a Jókai-napokon is bebizonyította: a vers-; mondásban szlovákiai viszonylatban első díjat nyert. JÁN GRENDA V.