Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-11 / 128. szám, szerda

isZTRA'JKOKj Ötödik a világon Üzembe helyezték az NDK szovjet segítséggel épült atomerőművét RÓBERT KENNEDY: NEW YORK Az Egyesült Államokban ez év első negyedében — a munkaügyi minisztérium jelentése szerint — 406 000 dolgozó 755 sztrájkban vett részt. BUENOS AIRES Az argentin állami hivatalok és katonai gyárak több mint 400 000 alkalmazottja hétfőn 48 órás bérsztrájkba lépett SANTIAGO DE CHILE A rendőrség hétfőn több diákot letartóztatott, akik a Santiago de Chile-i iskolák rossz felszerelése ellen tiltakoztak. RÓMA Az olasz építkezési dolgozók tegnap 48 órás sztrájkba léptek, mert az építőipari vállalkozók szervezete nem újította fel az új munkaszerződésről folytatott tárgyalásokat. CSEHSZLOVÁK HÉT MÜNCHENBEN München (CTK) — Bajorország fővárosában hétfőn csehszlovák hét kezdődött, amelynek keretében München lakosságának alkalma lesz 1933 óta első ízben megismerkedni a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének kulturális alkotásaival. A csehszlovák hét keretében fellép Münchenben a prágai Prózai Színház, dr. Alexej Kusák beszámol a csehszlovákiai képzőművészet helyzetéről, képkiállítást rendeznek és irodalmi műveket olvasnak fel. ELHALASZTOTTÁK A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLETET Genf (ČTK) — A 18-hatalmi leszerelési bizottság ülését Genfben a Nemzetek Palotájában kölcsönös megállapodás alapján június 14-re halasztották. A mostani ülésszak január 27-én kezdődött. Fő célja volt az atomfegyverek terjesztésének betiltásáról szóló szerződés tervezetének kidolgozása. A nyugati hatalmak makacs állásfoglalása miatt e kérdésben eddig nem jutottak dűlőre. A Német Demokratikus Köztársaság — a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Svédország után — az ötödik állam a világon, amelyben atomerőművet állítottak üzembe. Az erőművet a Berlintől északkeletre, mintegy 80 km-nyire fekvő Rheinsbergben (neuruppini járás) hétfőn délelőtt ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Amint azt az erőmű felavatás alkalmából rendezett nagygyűlésen Alfréd Neumann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja hangsúlyozta, jelképes jelentősége van annak, hogy ezt a jövőbe mutató, nagyszerű létesítményt az országnak egyik legelmaradottabb vidékén, az egykori Brandenburg-tartomány területén építették fel. A délelőtt tartott helyszíni sajtóértekezleten dr. Kari Rambusch professzor, az atomerőmű igazgatója hangsúlyozta, hogy az erőmű tervezéséhez, építéséhez és gépi felszereléséhez az 1955-ben kötött kormányegyezmény alapján a Szovjetunió nyújtott segítséget a Német Demokratikus Köztársaságnak. A Német Demokratikus Köztársaság első atomerőműve 70 megawattos nagyságrendű, és annyi eiektromos energiát szolgáltat, amennyi például a Német Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városa, a 600 000 lakosú Lipcse ellátására elegendő. Latin-Amerikában elkerülhetetlen a forradalom Algéria államosítja a francia ércbányákat Ellentétek a Párizs—Algír gazdasági tárgyalásokon A Bumedlen-kormány döntése, hogy államosítja az algériai ércbányákat, meglepetésként hatott Párizsban. Az intézkedés által érintett 11 bánya részvényeinek túlnyomó többsége Rotschildék, az Union Parislenne, az Indokínai Bank és más francia társaságok tulajdonában volt. A legfontosabb közülük az OuenzaBou-Khadra vas- és rézbánya, amely az Annabában (Bone) épülő nagy kohászati kombinát nyersanyagát hivatott szolgáltatni. Az államosított bányák közül néhány egyáltalán nincs üzemben, mert a külföldi tulajdonosok nem tartották célszerűnek a mauritániai vasérctelepekkel konkurrálő vasérctelepek kiaknázását. Az Humanité rámutatott, hogy az ércbányák államosítása az algéral dolgozók hosszú, erőteljes kampányának eredménye, és teljesen megfelel Algéria gazdasági érdekeinek. Az épülő algériai kohászati ipar ki lenne szolgáltatva a külföldi bányatársaságoknak, ha nem rendelkezne szabadon az ország érckincsével. A francia kormány egyelőre Washington (CTK) — Róbert Kennedy, az Egyesült Államok volt elnökének fivére, demokrata párti szenátor, szenátusi beszédében kijelentette, hogy „Latin-Amerikában múlhatatlanul szükséges és elkerülhetetlen a szociális forradalom, akár kívánja ezt az Egyesült Államok, akár sem." Róbert Kennedy hangsúlyozta, hogy sürgősen változtatni kell a latin-amerikai államokban a földbirtokviszonyokon, tekintettel arra, hogy a lakosság 4 százalékáé a földek 90 százaléka. Állást foglalt a latin-amerikai országok áldatlan tanügyi helyzetének javítása mellett. Bírálta az Egyesült Államok politikájának hibáit és megjegyezte, hogy az Egyesült Államoknak távol kellene magát tartania az oligarchikus kormányoktól, és közelednie kellene a demokratikus kormányokhoz és azokhoz az erőkhöz, amelyek szorgalmazzák a reformokat, és a szociális igazságért küzdenek Latin-Amerikában. Kennedy szenátor egyúttal megkísérelte, hogy dicsérően nyilatkozzék a „Szövetség a haladásért" programról, amelyet az Egyesült Államok már évek óta hirdet Latin-Amerikában, Ezt a programot „az elnyomás és a kizsákmányolás elleni támadásnak" minősítette. Ismét rossz lóra tettek A Pravda a szocialista Internacionálé X. kongresszusáról MIKULÁS ŠURINA, hazánk Dar es Salaam-1 nagykövete tegnap repülőgépen Zanzibar szigetére utazott, ahol Abeld Karume, az elnök első helyettese fogadta. nem foglalt állást Algír döntéséhez. A Les Echos, a tőke lapja azonban hangsúlyozza, hogy az államosításnak súlyos kihatása lehet a francia—algériai gazdasági tárgyalásokra. A két ország több hete vitatja a gazdasági együttműködés problémáit, és a tárgyalások néhány napja megszakadtak. A francia telepesek kártalanításának mértéke és a régi algériai államadósságok kérdése körül súlyos nehézségek mutatkoztak. Az algériai kormány nem hajlandó megfizetni a francia gyarmati kormány Idejéből örökölt tartozásokat, amelyek súlyos teherként nehezednek a fiatal ország gazdasági életére. CSEHSZLOVÁKALGÉRIAI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Algír (CTK) — Az algíri városházán tegnap kezdődött a csehszlovák—algériai gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizottság harmadik ülésszaka. A csehszlovák küldöttséget František Hamouz külkereskedelmi miniszter, az algériai küldöttséget Abdul Szaltm Belald Ipari és energetikai miniszter vezeti. A tanácskozás feladata a kölcsönös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése, továbbá a tudományos és műszaki együttműködés kérdéseinek megtárgyalása. Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda keddi számában írja, hogy a Szocialista Internacionálé Svédországban most véÜLÉSEZIK A KÖZÖS PIAC KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSA Brüsszel (CTK) — A Közös Piac hat tagállamának miniszteri tanácsa kétnapos tanácskozásra ült össze, hogy a Közös Piac agrárpolitikájának finanszírozásával és a tagállamok szabad árucsere-forgalma határidejének kitűzésével foglalkozzék. A külügyminiszterek hosszasan tárgyaltak az egyes országok mezőgazdasági közös alaphoz való anyagi hozzájárulásának magasságáról. A szabad árucsere-forgalom eredeti határidejét, 1967. július 1-ét senki sem tekinti reálisnak. Ez a határidő csupán a nyugatnémet küldöttségnek felel meg. A legtöbb állam az 1968-hoz hajlik. USSIÁT SZABADON BOCSÁTJÁK? Róma (CTK) — A Vatikánból elrabolt Marcos Ussia spanyol diplomatát ma az egyik római parkban szabadon engedik, remélvén, hogy ez a spanyol politikai foglyok szabadon bocsátását eredményezi — közölte egy spanyol anarchista csoport a Momentt Sera című római esti lapban leközölt levelében. get ért X. kongresszusa nem volt képes kiküszöbölni a jobboldali szélsőséges csoportok befolyását, és számos jelentős kérdésben ennek hatása alatt cselekedett. A Pravda felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzetközi helyzetre vonatkozó kongreszszusi határozat egyetlen szóval sem ítélte el az Egyesült Államok vietnami agresszív politikáját, annak a szükségességéről sem nyilatkozik, hogy meg kell akadályozni a Német Szövetségi Köztársaság atomfelfegyverzését. A Pravda megállapítja, hogy a Szocialista Internacionálé határozatainak fő témája továbbra is az antikommunizmus, annak ellenére, hogy a szociáldemokrata pártok soraiban is egyre inkább szóhoz jutnak a józan erők. ADENAUER HAZATÉRT IZRAELBŐL Bonn (CTK) — Adenauer volt nyugatnémet kancellár nyolcnapos izraeli látogatás után visszatért Bonnba. Adenauer izraeli tartózkodása során naponta tiltakozó tüntetéseket rendeztek, s ennek következtében kénytelen volt két ízben megváltoztatni útitervét. A látogatás befejezésével Adaneuer kijelentette, hogy „az első napok Izraelben kissé feszült légkörben zajlottak le", de „útja sikeres", Levi Eskoí miniszterelnökkel folytatott záróbeszélgetése pedig „kitűnő* volt. Nagák harci tánca (A szerző felvételei) A

z indiai Ássam állam különféle népek és törzsek közössége. Legtöbbjük ismeretlen a nagyvilágban. Társadalmi fejlődésükben legfeljebb a hűbériséget közelítették meg, inkább ősközösségben élnek. E kis népek köziil többen erőszakosan akarják kivívni önrendelkezési jogukat, az autonómiát vagy a teljes függetlenséget. A központi kormány már a múltban is többször küldte csapatait az ország északkeleti csücskébe, hogy leverjék a lázadó törzseket. A legnagyobb népcsoport, a naga több kisebb törzsből tevődik össze, amelyek egy-egy hegyen külön élnek, külön nyelvet beszélnek, és a szomszéd törzsekkel gyakran kicsiségért is összecsapnak. Egyébként fejvadászok. Az ls megtörténik, hogy szövetséget kötnek egymással, összeházasítják fiataljaikat. A háztartás és a földművelés Naga lány ünnepi díszben asszonyok dolga. Fő terményük a rizs, a háziállatok közül sertést, tyúkot és kacsát tenyésztenek. Erősen fűszerezett húsHARRY SICHROVSKY Akik el akarnak szakadni Indiától és rizsételeiket bambuszcsövekben főzik és leveleken tálalják. A férfiak egytől egyig harcosok, házimunkát nem végeznek. Húszéves korukig nem házasodnak. (Az Ázsiában elterjedt gyermekházasság itt ismeretlen.) Egynejűségben élnek. Meglepetésszerű éjszakai támadásaik alkalmával lemészárolják az ellenséget és mindent felperzselnek. Foglyot nem ejtenek. Fegyverük a lándzsa és a csatabárd. Egyes kutatók szerint a nagák megskalpolják elesett ellenségeiket. Mintha ez is bizonyítaná a délkelet-ázsiai és az indián törzsek rokonságát. A SEATO keveri a kártyát A második világháború idején a nagák kapcsolatba kerültek a nagyvilággal. Megtanultak bánni a géppisztollyal. Brit és amerikai baptista missziósok keresztény hitre térítették a fejvadászokat, és meghonosították a latin írást. A nagák autonómiát követeltek a független Indiától, s 1960 augusztusában megalakult Nagaföld. Dr. Inkongliba Ao miniszterelnök meggyilkolása után a nagák zöme elpártolt a nacionalista kormánypárttól, és Zapu Phizo vezetésével partizánharcot indított a teljes függetlenség kivívásáért. Ettől kezdve a delhi kormány különbséget tesz ellenséges és lojális nagák között A nagák fő érve az, hogy Nagaföld a múltban is külön brit közigazgatás alatt állt, és sohasem volt India szerves része. Igy hát nem ls térhet vlszsza Indiához, mert egyik megszálló helyébe nem jöhet másik hódító. Erre persze nem maguk jöttek rá, s nem nehéz kitalálni, honnan fúj a szél. A nagák ügyét melegen támogató Míchael Scott pap nemrégen kijelentette, hogy mindig is a Nyugat vonzotta a nagákat, mivel keresztények, s a nagák legönzetlenebb barátja az Egyesült Államok. A baptista miszszlonáriusokon kívül a nagáknál brit katonai tanácsadók is tevékenykednek. A brit hatóságok nem hajlandók kiadni Zapu Phlzót, aki Pakisztánba, majd Manilába, innen pedig Angliába menekült, és ott politikai menedékjogot élvez. Tehát világos, hogy a nagák mozgalmának hátterében a SEATO húzódik meg. Az indiai kormány, Illetve a küiügy minisztérium 1964 óta tárgyal az .„ellenséges" nagákkal, és Időnként két-három hőnapos tűzszünetl megállapodásukat köt a partizánokkal. Nemrégen Indira Gandhi miniszterelnök fogadta Kughato Szukhait, Nagaföld miniszterelnökét, s ez is arra vall, hogy India messzemenő önállóságot szándékozik adni a nagáknak. India kínos helyzetben Hasonló és mégis más a helyzet a szintén több tucat törzsből álló mizókkal. Ez a 300 000 főnyi hegylakó nép már félig hűbéri fokon él 3000 négyzetkilométernyi területen a keletpakisztáni és a burmai határ közelében. Felszabadító harcát eleinte a nagybirtokosok ellen vívta. Itt is erős volt a miszszionárlusok befolyása (a mizök 90 százaléka keresztény). A függetlenségi gondolatot angol ügynökök terjesztették ugyanolyan érvekkel, mint a nagáknál. A Mizo National Front elnevezésű felszabadítás! mozgalom tavaly januárban összehívta a törzsek tanácsát, amelyen megszavazták egy mizo állam létrehozását Benne egyesülnének a Kelet-Pakisztánban és a Burmában élő mizók is. A vezetők szerint ez az állam Indiín belül vagy határain túl is létrejöhetne. Ez a követelés kínos helyzetbe hozza az Indiai Kormányt Ha ki akarja elégíteni a mizókat, akkor területi követeléseket kell támasztania Pakisztánnal és Burmával szemben. Ha visszautasítja követelésüket, akkor fennáll egy jövőbeni mizo állam Indiától való elszakadásának veszélye. Valószínűtlen, hogy egy Indiától elkülönülő naga vagy mizo állam életképes lenne, s meg tudná védeni önállóságát a Kínával, Indiával, Pakisztánnal és Burmával határos, stratégiailag fontos területen. E területek gazdasági fellendülése nagymértékben enyhítené a feszültséget. A kis- és háziipar megteremtése, autóutak, vasutak építése, légijáratok létesítése nagy változást okozna a hegylakók életében, s Indiához vonzaná a nagákat és a mizókat