Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-05 / 123. szám, csütörtök

ĽUDOVÍT FULLA, A SZLOVÁK KÉPZŐMŰVÉSZET „NAGY ÖREGJE" Merész dolog „öregnek" nevezni az örökifjú Fullát, aki a anyakönyvek bejegyzéseit (szül.: 1902. II. 27-én, Rózsahegyen) éppen életművével cáfolja meg. Jóllehet ifjúságát Szlovákia legtipikusabb tájain töltötte, ahol az évszázados népművészet még ma is intenzív életet él, mégsem lett a szlovák folkiór felületének divatos festője. Leszállt a múltba és a mélybe, ódon üvegfestmények, fafaragványok s varrottasok rejtett jeleit fedte fel, valamint a szlovák nép lelkének mélységeit, és ennek köszönheti, hogy nem vált a népi primitivizmusok másolójává, hanem a modern festészet és grafika nagymesterévé, aki életművével cáfolt rá a modern művészet érthetetlenségét hangoztató értelmetlen elméletre. Ľ. Fulla, a modern szlovák festészet megalapítója, aki megteremtette a bizánci ikonfestészet, a szlovák népművészet, 'a kubizmus, konstruktivizmus, a chagalli lírizmus és a kleei álomlogika, valamint absztrakció nagy szintézisét, akinek mindig új és aktuális mondanivalója volt, s van még ma ls, 65. életévének küszöbén. „Az új élet új művészetet igényel, és az optimizmus mindig az új élet létrejöttét segíti. Az ilyen törekvéseknek kifejezője a színekből fakadó öröm és ezt a célt szolgálja az én alkotásom is" — mondta egy alkalommal. L. Fulla, akinek életműve e szavakat meggyőző módon igazolja. Ľ. Fulla, „A munka dala" című festményével már 1937-ben megnyerte a párizsi világkiállítás Grand Prixjét. Majd gobelinjét a brüsszeli világkiállítás zsűrije 1958-ban aranyéremmel jutalmazza. A külföldi kitüntetések után jönnek a hazai elismerések. Ezerkilencszázhatvankettőben Ľ. Fulla már „érdemes művész", egy évre rá (1963-ban) pedig a „nemzeti művész" rangos címének a birtokosa. Az idei állami díj, amellyel festőnket néhány nappal ezelőtt tüntették ki a prágai Várban, annak a megérdemelt elismerésnek a betetőzése csupán, amely a szlovák képzőművészet „nagy öregjét" valóban megilleti. JOZEF KRÓNER, A KIS EMBEREK NAGY JELLEMZŐJE Aki a közelmúltban láthatta Jozef Króner nagyszerű alakítását P. Karvaš „Nagy paróka" című szatírájában, ahol egy embertelen társadalom gyilkos gépezetének karmaiban szenved ártatlanul, azt nem érte váratlanul, hogy a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház eme kimagasló tagja, az amerikai „OSCAR" díjat elnyerő „Üzlet a korzón" című csehszlovák film főszerepéért állami díjjal lett kitüntetve. Ez a nagy színész nehezen jutott el a színpadig, pedig már gyermekkora óta szerette az „úri komédiát", ahogyan szülőfalujában, Staškovban, nevezték bizonyos irigységgel hangjukban, de azért lekicsinylően a színdarabokat, a derék jó staškoviak. Végül is, mint a vágbesztercei gépgyár alkalmazottja léphetett Jozef Króner, műkedvelőként, a számára valóban világot jelentő deszkákra. Martinban 1948-ban egy műkedvelő vetélkedőn a zsűri tagjai felfigyeltek a vágbesztercei „műkedvelő" játékára. Azonnal ráhibáztak, hogy személyében egy új, nagy színésztehetséget fedeztek fel. Egy évvel később Jozef Króner már a martini „Kamara Színház", a színház cégérváltása után pedig a „Hadsereg Színház" tagja lett. Egyre másra aratja Itt a sikereket, a Kubo után, Gorkij és Shakespeare hőseit alakítja, és 1952-ben először tüntetik ki az állami díjjal, Polezsajev professzor nagyszerű alakításáért. Majd a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház erőssége lesz. Kitűnően megállja helyét nemcsak a színpadon, hanem a televíziós és a filmkamerák előtt egyaránt! Ezt különben az „Üzlet a korzón" című film hazai és külföldi sikere is bizonyítja, no meg a mostani államdíj, amelyet Jozef Króner ezúttal mint filmszínész nyert el. Mint a címben már elmondottam, Jozef Króner a kis, egyszerű emberek nagyszerű alakítója, akit ezekre a szerepekre nem csupán kiváló színészi tehetsége, de egyéniségéből fakadó jósága, embersége, mély humanizmusa is predesztinál! MIROSLAV VÁLEK, AZ ÖRÖKKÉ VÁLTOZÓ KÖLTŐ Nem kétséges, hogy Miroslav Válek, ez az alig negyvenéves (1927), nagyszombati születésű költő L. Novomeský, J. Kostra és V. Mihálik után az a lírikus, aki legbátrabban veti fel nemcsak a társadalom, hanem az ember és a költészet problémáit is. S bár minden újabb probléma felvetése heves viták központjává válik, esetében nem lehet meggondolatlan, hangoskodó titánkodásról beszélni, mert M. Válek mindent, amit kimond és leír, nagyon is megfontol, nagyon is átgondol. Hiszen első kötetét is („Érintkezések") csupán 1959-ben adta ki, noha versei már azelőtt hosszú éveken át különböző folyóiratok hasábjain megjelentek. Miroslav Válek már az „Érintkezésekében bebizonyította, hogy új hangú költő, aki a jelenségek okait a felület alatt keresi, aki az emberi drámák és tragédiák összefüggéseit gyakran értelmetlennek látszó dolgok mögött leli fel. A költőiességet is a művészi igazság pszichológiai értékeiben találta meg, ám mivel filozófus költő, aki az ember filozófiáját kutatja, ha kell negálja a költészetet is, mint ezt például legújabb, szinte egzisztenciális színezetű és hangulatú „Lúdbőrös szerelem" című kötetében teszi. Az állami díjat M. Válek a „Nyugtalanság" című verses kötetével nyerte el, amely a társadalmi elkötelezettség könyveinek az „Érintkezések"-nek valamint a „Vonzalmak"-nak a folytatása. M. Válek, ismétlem azonban filozófus költő és ezért változó is. Nála minden úgynevezett utolsó stációt csupán az utolsó előttinek vélhetjük, s ezt különben legújabb versei is bizonyítják. DR. GUSTÁV PAPP, A SEBÉSZ ÉS ÉNEKES Éneklő sebésznek is nevezhetnők talán a fekete-balogi erdőmérnök fiát, aki az Alacsony-Tátra hegyóriásainak és sötétlő fenyveseinek zúgó dallamait hallgatta bölcsőjében, s aki már ötödikes elemista korában színdarabban lépett fel. A melódiák aztán tovább kísérik őt életútján. Gustáv Papp, a kassai gimnazista slágereket énekel, majd mint a bratislavai egyetem orvosi karának hallgatója, Pihík Jóska hegedűszavára dalolja a szebbnél szebb népdalokat — borospohár mellett. Az orvostanhallgató Papp azonban komoly, szorgalmas és munkabíró ember. A délceg medikus beiratkozik a konzervatóriumba is, s ahogyan az későbben bebizonyosodik: nála a medicina és az ének nagyon jól megférnek egymás mellett. Negyvennyolcban még mint vendég szerepel a Szlovák Nemzeti Színház Operájában, majd 1955-től állandó tagja lesz az Operaháznak. Énekel és gyógyít. Mert orvosi hivatásához nem lesz hűtlen! Nem tud a kórházi munka nélkül élni. Mint sebész naponta gyógyítja a betegeit, utána pedig órák hosszú során gyakorol és próbál, hogy estéről-estére évek hosszú során át arassa a sikereket, itthon és külföldön egyaránt. Dr. Gustáv Papp nemcsak mintaférj, hanem példamutató művész és orvos egy személyben, aki a magas állami kitüntetést mindenképpen kiérdemelte. BARSI IMRE „Művet alkotni annyi, mint világot teremteni" HENRY MOORE SZOBRAI H. Moore plasztikáinak légkörében ellenállhatatlan hatású tömegek, lenyűgöző formák és minden sablont áttörő kompozíciók között újonnan teremtett világ fogadja a Nemzeti Galéria kapuján belépőket. A közel 70 éves nagy, Illetve, legnagyobb angol szobrásznak, az egyetemes szobrászművészet egyik kimagasló alakjának szelleme az első világégés megpróbáltatásai között erősödött meg. Fejlődése során az anya gok titkainak tudója lett, s a követ faragva, mintha annak gondolatát követné. Moore az előző művészetek eredményeit tanulmányozva a régi mexikói szobrászat varázsa alá került. A hasonlíthatatlan korszak nagyszerű fogalmazását, alkotóinak az anyaghoz való viszonyát, formai ötletgazdagságát helyesnek, igaznak érzi. Görögországban, 1951-ben, tanulmányútján először találkozik magában az attikai tájban antik görög szobrokkal. Itt látja elevenen élőknek őket. Majd a British Muzeumnak csendes terinészetességű nyugodt figu-áit oly „hatalmasoknak s teljeseknek érzi, mint Händel zenéjét." E klasszikus harmóniájú alkotások komoly konfliktust okoznak Moorenak. Végülis a görög szépségeszménytől elfordult, de nem a „magasztos"nak kifejezésétől. Nem zárkózik el a húsz évvel idősebb Brancusl csiszolt, tökéleteseb egyszerű formaadásától, sem Picasso teremtő erejétől. Am merész kísérletező továbbra is. S a felszívott hatások mellett mindig önmaga marad. A 20. század dinamikus látásmódú művésze, aki az embert állandó változásában rögzíti. A mozgást, a keménységet, az erőt, a drámát s az érzést, az élet lényegét ragadja meg. A külső vílág látványa ihleti, melynek formáit páratlan képzelettel kombinálja. Vizsgálódó tekinte te s felszín alá, a rejtett és alig megközelíthető belsőbe hatol. „A matematika kérlelhetetlen szigorát az érzés legfi nomabb titkaival egyesíti" (Ruskin) a tiszta emberség jegyeit viselő alkotásain. Monumentális művei NyugatEurópa és Amerika művészi központjainak közterein s a Moore elveinek megfelelően zömben a szabad természetben nyertek elhelyezést. Ezeknek a világhírű alkotásoknak bronzmásolatai, kisebb kő-, alabástrom-, travertín- és faszobrai, vázlatai és rajztanulmányai képezik a bratislavai nagyszabású és értékes, — számunkra a modern világművészet üzenetét tolmácsoló-kiállítás anyagát, — amely szemléltetően érzékelteti Moore művészi fejlődésének szakaszait. Moore legtipikusabb művei a fekvő nőalakok. Mintha a földben gyökereznének ezek az erőteljes, harmonikus elrende zésű asszonytestek. Talán az ősi földanyák képét idézik? — Egyes fenségesen komponált figuráin a drapériakezelésének szépsége is megkapó. A redők összhangzó játéka az élő test melegét, belső feszültségét idézi. Lenyűgöző a párizsi UNESCO palotával pompás egységben fogalmazott 5 méter hosszú, 4 travertín tömbből álló, 39 tonna súlyú fekvő nőalak. Moore hatásosan alkalmazza itt is az üreget, a domború forma kontrasztjaként. Külön s megrendítő fejezetet képeznek a London bombázásakor a föld alatti vasút óvóhelyeinek Infernós atmoszférájában született tollrajzok s akva rellek: Kőztük alvó figurák. Arcukon a rettenet, vagy álomba feledkező, fáradt belenyugvás. Az idegtépő robbanások közepette a nyájösztönt követve egymáshoz búvó alakok halálos izgalma mesteri rajzzal, kísérteties színekkel hirdetik az emberellenes háború szenvedélyes gyűlöletét. Moore konvenciók kötöttségétől megszabadult képzelettel formált alkotásai azt a művészetet képviselik, amely az ember életére elevenen ható eroT BÁRKÁNY JENÖNÉ SZU L Ö K,. NEVELŐK FÓR U MA A harmonikus fejlődés érdekében A gyermek vagy a fiatal az iskolaorvos, az iskolaigazgató, a szülő, esetleg a biztonsági szervek javaslatára kerül a klinikára kivizsgálásra. Az illetékes pszichológushoz osztják be, aki lehetőleg az anyától szerzi meg mindazokat az adatokat, amelyek a gyermekkel kapcsolatban fontosak lehetnek. Ha szükséges, a pszichológiai vizsgálatot még ideggyógyászati vizsgálattal is kiegészítik. Csak a vizsgálatok befejeztével határozzák meg a zavar megszüntetésére irányuló kezelést. A legtöbb zavar a 7— 8 éves gyermekeknél tapasztalható. A PSZICHOLÓGIA tulajdonképpen az emberrel foglalkozó gyakorlati tudomány. Az embert és az emberi életet vizsgáló többi tudományra támaszkodik, főleg a filozófiára és az agy fiziológiájára. Amint az orvosi tudomány az emberi testről szerzett ismereteket a betegségek megelőzésére, leküzdésére, az ember egészségének védelmére használja fel, úgy a pszichológia is az ember egészségének, boldogságának és jólétének megvédését tekinti céljának. Az embert viselkedése, tettei alapján ítélik meg, aszerint, milyen tulajdonságai vannak, mit tud és mit akar, — do mindez a tetteiben nyilvánul meg, azokból sok mindenre következtethetünk. A pszichológia — mint gyakorlati tudomány — nagy jelentőségű az ember lelki egyensúlyának megvédése szempontjából, az emberi élet és az emberek közötti kapcsolatok megjavítása, a gazdasági és kulturális élet megszervezése és hatékony irányítása, valamint az emberi magatartástól függő nem kívánatos társadalmi jelenségek megszüntetése érdekében. Miután a pszichológia az emberi tevékenység minden területét felöleli, e tudománynak számos szakágazata van, amelyek az adott társadalmi környezetben vizsgálják és befolyásolják az emberek cselekedeteit. A pszichológia tudományos ismeretei a népet szolgálják. A kutatások eredményeit a gyakorlati életben hasznosítják, így pl. a nevelésben, a pályaválasztáskor, a tehetségvizsgáknál, és egyéb alkalmakkor. Az utóbbi időben pl. az üzemek is arra törekednek, hogy legyen pszichológusuk, aki munkahelyükön irányítaná az emberek viselkedését, és vizsgálná, hogy a dolgozók képességei megfelelnek-e beosztásuknak, ezenkívül elhárítaná a konfliktusokat stb. EZÚTTAL a pszichológiának azzal az ágával foglalkozunk, amely a nevelésben nyújt segítséget a gyermekeknél előforduló lelki sérülések és zavarok eltávolításában. Bratislavában is több olyan intézmény van, amely a lélektant állítja a nevelés szolgálatába. így pl. a Pszichológiai Nevelő Klinika, a Gyermeklélektani Kutatóintézet stb. Pszichológiai Nevelő Klinika minden kerületben működik, s ugyancsak van minden kerületben pályaválasztási tanácsadó is. A Bratislavai Pszichológiai Nevelő Klinika három—tizennyolcéves gyermekeket és fiatalokat vesz fel, akiknél valamilyen zavar mutatkozik. Ezek a zavarok néha alig észrevehetők, gyakran a pedagógusok, esetleg az orvosok figyelmét is elkerülik. Soroljunk fel néhányat: gyenge tanulmányi előmenetel, fegyelmezetlenség, beszédzavarok, ideges szokások (körömrágás, orrpiszkálás, valamely testrész rángatása), figyelmetlenség, a normálistól eltérő érzésbeli megnyilatkozások (ingerültség, affektálás), kisebbségi érzés, az öntudat és az önbizalom hiánya, bátortalanság stb. A klinika segítséget nyújt mind a szülőknek, mind a tanítóknak és nevelöknek a gyermekkel kapcsolatos megfelelő nevelési módok megválasztásán ban, a gyermek gondjainak, problémáinak megértésében. A NEVELÉS CÉLJA a harmo. nikus egyéniség, azaz a testi, leg és lelkileg egészséges egyén, aki — a társadalmi érdekekkel összhangban — normálisan reagál a külső ingerekre. A kutatások azt igazolják, hogy az ilyen egyéniség kialakításában a társadalmi környezetnek mérhetetlenül erős nevelő hatása van. A nevelő kötelessége, hogy pedagógiailag helyes, egészséges és kellemes környezetet teremtsen, amelyben a gyermek alapszükségletei kellően kielégülhetnek. Az eddigi lélektani-tudományos kutatások szerint a gyermek alapvető életszükségletei a következők: a biztonságérzet, tehát a gyermek érzi, hogy szeretik és védelmezik, gondoskodnak róla. Ezenkívül kell, hogy érezze a családhoz, illetve egy bizonyos szociális csoporthoz való tartozását, szüksége van gondos felügyeletre és arra, hogy egyéniségét és önálló aktivitását korának és képességeinek megfelelően érvényesíthesse. A gyermek alapszükségleteit a rendezett család tudja a legjobban kielégíteni, az olyan család, amelyben derűlátó, biztató és ösztönző légkör uralkodik. A széteső családokban, ahol a gyermekek a legkülönfélébb nézeteltérések és konfliktusok tanúi, sőt gyakran szenvedő alanyai is egyben — gyakoribbak a gyermekek lelki sérülései és zavarai is. Ha a szülő valamilyen zavart észlel gyermekénél, ne hanyagolja azt el, hanem forduljon szakemberhez segítségért. Ügy tekinteni ezekre a zavarokra, hogy a gyermek majd úgyis kinövi őket, pedagógiai hiba lenne. Ezek a zavarok ugyanis — ha nem fordulunk szakemberhez segítségért — további, még súlyosabb zavarokat és messzeható súlyos következményeket vonhatnak maguk után. SZERETNÉM FELHÍVNI a szülők és nevelök figyelmét a pszichológiai-klinikai gondoskodásra, — melyet szocialista társadalmunk jelentős anyagi áldozatok árán létesített és tart fenn —, hogy szükség esetén gvermekeink harmonikus fejlődése érdekében bátran, .előítéletek nélkül vegyék igénybe. Dr. ĽUDOVÍT REPÁŇ A nyaraláshoz pénz kell! Vásároljon ruhát és textilárut kiegészítő kölcsönre! A II. negyedévben kiegészítő kölcsönre vásárolhat: • öltönyöket, teszil férfiruhákat, • teszil férfinadrágokat, • lenvászon ágyneműt és asztalkészletet (méter- és darabárut). Szőnyegeket legalább 800 korona vagy ennél magasabb értékben személyenként és darabonként. Minden városban rendelkezésére állnak a TEXTIL a ODÉVY szaküzletei o CO CM o 1966. V. 5.