Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-27 / 144. szám, péntek

MAMLOCK PROFESSZOR LADISLAV HOLOUBEK OJ OPERÁJA A Bratislavai Zenei Ünnepségek keretében a Szlovák Nemzeti Színház e napokban mntatta be Ladislav Holoubek ú) operáját, a Mamlock protesszort. Holoubek sorrendben immár ötödik operájának bemutatóját az idei bratislavai zenei fesztivál legjelentősebb eseményének tekinthetjük. Ladislav Holoubek, mint opera zeneszerző, első ízben a harmincas évek végén, illetve a negyvenes évek elején mutatkozott be a szlovák operaközönségnek, amikor hat év leforgása alatt bárom operamüvei jelentkezett. 1938-ban mutatták be a Rider Haggard angol íré regénye nyomán készült Stella clmfi operáját, 194U-ben jelentkezett a Jarko Elén librettójára irt Virradat cím« operájával, majd 1944-ben Ferdinand Gnbay librettójára szerzett Vágy clmfi operamfivével. Bár ezek az operák nem arattak kiemelkedő sikert és az operakő zSnség sem tartotta meg őket emlékezetében, mégit jóval felülmúlták az előző időszak szlovák zeneszerzőinek (Figui—

Bystrý, Smatek, Rosinský) dilettáns kísérleteit és fontos hídszerepet töltenek be Snchoft Örvény clmú operájához. Húsz évi hallgatás után 1960 őszén jelentkezett njból Holoubek Család cimü mai témájú negyedik operájával. Most újból mai témájú operával mutatkozik be Holoubek. A Mamlock professzor cselekménye német környezetben, a fasizmus hatalomra jutásának Idején játszódik. A librettót maga Holoubek irta Eriedrich Wölf haladó német író drámája nyomán. Wölf darabja — amely számos színházban aratott már sikert — gondolati magvát illetően erősen humanista tfiltetű, az embertelenség, az erfiszak és a jogtalanság minden megnyilvánulása ellen irányul. Wölf darabja erősen fasisztaellenes és a faji előítéletek elleni beállítottsága ma ls időszerű. A dráma fő alakja Mamlock professzor, aki kizárólag tudományos munkájának él, nem törödik a politikával, azzal sem, hogy mi történik a világban, csak későn jön rá, hogy ez a passzív humanizmus és pacifizmus tulajdonképpen milyen káros. Az opera zárójelenetében jut el a felismeréshez, hogy nincs a világon nagyobb bűntett, mint nem harcolni akkor, amikor harcolni kell!" A téma kivételes időszerűsége volt az egyik döntő tényező, amely Holoubeket rávette Wölf fasisztaellenes drámájának megzenésítésére. Zenei szempontból Holoubek új operája ismét minőségi ugrást jelent előre. Kompozíciós törekvéseiben ahhoz igazodott, hogy a hagyományos és új zenei kifejezőeszközöket és zenei szervezési eljárásokat egységbe foglalta. Az anyag drámaiságának zenei fokozása érdekében Holoubek a 12 tónusú dodekafonikns eljárást is alkalmazta, bár nem használja dogmatikusan, mégha fö szervező tényező is. A dodekafonikusan megformált részek mellett a bővített tonalitásra, atonalitásra és a hagyományos harmóniára épülő részek váltják egymást, sőt Holoubek, ahol azt szükségesnek és hatásosnak látta, nem mondott le a motivikus munkáról és a főszereplők zenei jellemzéséről sem. Meglepfi, hogy bár Holoubek kompozíciós módszere a racionalista eljárásokra és konstruktív elemekre épül, zenéje sok helyfitt mégis rendkívül erős érzelmi aláfestésfi, ami különösen a jól énekelhető részekben njilvánul meg. Holoubek másik előnye egyre fokozódó drámai érzéke és a kibontakozó cselekményeknek megfelelően fokozott hatékony gradáció, amit legjobban a Mamlock professzor második képe bizonyít, amely tele van drámai konfliktusokkal és feszültséggel. Jó érzéke van a kontrasztok ás azok hatásos váltása iránt és a szövegkönyvvel összhangban sikeresen helyezi el a drámai csúcspontokat. A Mamlock professzor a kamaraoperák típusába tartozik. Holoubek ezért választotta csupán a klasszikus zenekart, melyet zongorával és zilofonnal bővített. A hangszerelés takarékos, szem előtt tartja az énekelt szöveg tiszta érvényesülését, kamarajellegű. Csnpán a drámai csúcspontok helyein találkozunk a partitúrában sűrűbb hangszerelésfi és dinamikusabban felfokozott szakaszokkal. Holoubek zenéjének vitathatatlan pozitív vonásai mellett még mindig probléma nála a stílusegység fogyatékossága. Ügy tfinik, hogy ez a különféle szervezési-kompozíciós technika és a többféle stílusalkotó kifejezőeszköz alkalmazásának következménye. A dodekafonikus elv váltakozása más hagyományos kompozíciós eljárásokkal és eszközökkti Holoubek esetében oda vezet, hogy zenei nyelvezete némely helyes stílusban sokatmondó és több irányú. A partitúra zenei minősége nem mindenütt egyenletes. Az egyéni és sajátos helyek mellett idegen irodalom visszhangja is érezhető. Az opera jó énekelhetöségére való törekvésében helyenként vitatható és nem teljesen indokolt az áriák előnyben részesítése a recitativa vagy a próza rovására, ami a stí lustól idegenül és természetellenesen hat. Történetesen a sebe »ült munkás ariosójára és dr. Hellpach egyes szakaszaira gondolunk (amikor a közleményt olvassa fel Mamlocknak). Ugyancsak nagyobb figyelmet kellett volna szentelni a librettó egyes részeinek (főleg az elsó képnek), ahal biányzik a szerkezeti—drámai egység, átfűtöttség és a szöveg minőségével szemben ls nagyobb irodalmi igényeket kellett volna támasztani. Holoubek új operája lelkes rendezőre talált a brnói Václav Vélníkben akit a bratislaval közönség Smetana Két özvegy című operájának sikeras szlnrevltelébfil Ismer. Veíník aprólékos gondos Sággal kidolgozott rendezését kiemelkedőnek minősíthetjük. Holoubek operáját a leíró naturalizmus és a részletek kidomborításának minden nyoma nélkül mint időszerűén erős, politikailag tendenciózusan kiélezett drámát vitte színre, a ffi hangsúlyt a gondolatra helyezve. Az embertelen faji gyűlölettel ét nemzetiségi ellentétekkel hatalomra kerülő fasizmus hátterében sikerült Váíníknek egyszerű, józan, ám rendkívül hatásos rendezői-színészi eszközökkel kiemelni Mamlock zsidó sebészprofesszor és családja drámáját. Különösen megrázó az egész második kép és a harmadik kép zárórésze. Figyelemreméltó eredményt ért el Véžnfk a színészekkel is. Törekvését, hogy ma zimális színészi-polgári megnyilatkozást érjen el, — siker koronázta. Ebből a sikerből nem kis rész illeti a bratislavai opera szólóénekeseinek együttesét is, akik — amint az a szlovák zeneszerzők új műveinek és általában a modern operák bemutatásakor lenni szokott — áldozatot nem ismerve, minden erejük latbavetésével dolgoztak a mű sikerén. Ez kivétel nélkül minden magánénekesre is vonatkozik, mert nem láttunk egyetlen egy gyengébb vagy közönyösebb teljesítményt sem. Mamlock professzor alakját ragyogóan formálta meg Juraj Martvoň, akinek minden feltétele megvan a hasonló jellemek megformálására. Az alternáló Cenék Mlčák (a bratislavai opera új erőssége) teljesítménye is méltóságteljes és nemes, kezdettől fogva előrevetíti Mamlock alakjának tragikumát. Dr. Hellpach fasiszta orvos alakjában a különben mindig megbízható dr. Gustáv Papp lelkes, meggyűző teljesítménnyel mutatkozott be. Ugyanez vonatkozik Jaroslava Sedláŕovára, aki mély emberi megértéssel eleveníti meg Elena Mamlock alakját. Juraj Oniščenko szép teljesítményét Rolf Mamlock szerepében még fokozni lehetne a férfiasság vonásával. A további szerepekben átlagon felüli teljesítményt nyújtottak: Stanislav Beňačka, (dr. Carlsen), Václav Nouzovský és Gejza Zelenay (dr. Hirsch), Luba Baricová és Nina Hazuchová (dr. Inge Ruoff), Emil Schütz és Juraj Wiedermann (Seidel szerkesztő), Imrich lakubek és František Subert (Siinon), Drahomíra Kráfovcová és Anna Martvonová (Ruth Mamlock), Kristína Kusá és Marta Meierová (Hedviga nővér), Bohuš Hanák és Fraňo Hvastija (Ernest), Pavol Gábor (sebesült munkás). Ürömmel jegyezzük meg, hogy ezúttal a mondott szöveg és a párbeszédek kultúrája is színvonalas volt. A rendezőnek segítségére volt Pavol Maria Gábor színpadképe is nemcsak a kiváló térmegoldás miatt, hanem alapvető színmegoldásával is, amely jől kidomborította a sorsdöntő napok súlyos és feszült légkörét. A zenei betanítást maga a szerző végezte, ami rendkívül gondos, műszakilag biztos előadást eredményezett. A zenekar teljesítménye ebben az esetben igazán kellemes meglepetés volt. A Mamlock professzor Holoubeknak eddigi legjobb operája. A szerző általa minőségi gyarapodást ért el egyrészt saját zenei nyelvezetében, másrészt a mai témák zenei feldolgozását illetően. Ugyanakkor értékes gyarapodást jelent a szlovák operamfivészet szempontjából is, ahol az eddigi sikeres művek sorába új témájú, erősen humanista tartalmú alkotás került. A. G. ns őszerű közgazdasági kérdések De soká épül ez a gyár! Népgazdaságunk egyik legégetőbb problémája a beruházások alacsdny hatékonysága, ami abban nyilvánul meg, hogy a befektetésekhez mérten aránytalanul kevés a termelés. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy soká tart az új ipari létesítmények elkészítése. Miért tart soká? Kísérjük dióhéjban végig egy új gyár keletkezését. A beruházási folyamat három fő szakaszra oszlik: az előkészítés, a tervezés és az építés szakaszára. ELŐKÉSZÍTÉS E szakasz főbb állomásai: 1. megjelenik a követelmény az új gyárra, melynek alapján a főberuházó (rendszerint a minisztérium ) megbízza valamelyik gyárat, mint beruházót, a beruházási szándék kidolgozásával; 2. a beruházási szándék alapján a beruházó a tervezővállalatnál megrendeli a beruházási tanulmányt; 3. a beruházási tanulmány alapján a beruházó kidolgozza a beruházási feladatot, amelyet a minisztérium jóváhagy. Ez képezi aztán az alapdokumentumot az új gyár tervezéséhez. Vizsgáljuk meg most az első szakaszban felmerülő problémákat. Sajnos nagyon hamar keletkezhetnek hibák, amelyek rányomják bélyegüket az egész folyamatra. Az új gyár szükséglete évek hosszú során át nem jelentkezett mint a kereslet és a kínálat törvény érvényesülésének a következménye. A túl központosított adminisztratív intézkedések deformálták e törvény hatását, az új gyár szükséglete nem jelentkezett mint természetes szükséglet, hanem mint egyes vezetők szubjektív elképzelése. Ilyen alapon ne építsünk semmit, ne pazaroljuk a nemzeti vagyont. A tervezővállalatok által kidolgozott tanulmánynak meg kellene akadályozni ilyen gyárak születését. Sajnos ritkán sikerül. A beruházó mindig siet, kivált addig, míg a beruházási feladatot jóvá nem hagyják, nehogy valaki meggondolja, és a megígért beruházási összeget ne adja meg. A beruházási tanulmány kidolgozásához egy-két hónap marad a tervező számára. Ilyen rövid idő alatt nem lehet alapos tanulmányt készíteni, mivel a tervező jutalmazása főleg a kitűzött terminus betartásától függ. Nincs érdekelve abban, hogy minél jobb legyen a tanulmány, nem igyekszik több alternatívát kidolgozni, hiszen nem fizetik meg ezért. Viszont a beruházó elégedett, ő teljesítette a rárótt feladatot, — megrendelte a tanulmányt. A tanulmány alapján kidolgozza a beruházási feladatot, ami legtöbb esetben csak abból áll, hogy kiírja a tanulmányból a fontosabb adatokat. Sokszor gátolja az alapos tanulmány kidolgozását a geológiai és hidrológiai kutatások hiánya. Ezt a beruházónak kellene biztosítani még a tanulmány kidolgozása előtt. Sajnos vagy nincs rá ideje, vagy nincs róla tudomása, hogy ez is szükséges. A kutatás nélkül kidolgozott tanulmány azután nem képez reális alapot a beruházási feladat és a tervek kidolgozására. A beruházási folyamat első szakaszának — az előkészítésnek — főbb hibái tehát: bizalmatlanság a beruházó részéről, hogy megkapja-e az ígért beruházást; rövid idő a tanulmány kidolgozására; a beruházó hiányos ismeretei a beruházási politika terén. TERVEZÉS Az előkészítési szakaszban elkövetett hibákat itt már csak részben lehet jóvátenni. A hiányos előkészítés nagyon megnehezíti a tervező munkáját, ami aztán kihat a terv minőségére. Ebben a szakaszban a beruházási folyamat harmadik résztvevője is megjelenik — ez a kivitelező a szállítókkal karöltve. Így kialakul a beruházási folyamat három fontos résztvevője: a beruházó, a kivitelező és a tervező. A kivitelezők vagy egyes szállítók, konkrétan az építővállaiatok és a gépberendezést gyártó és szerelőüzemek, legtöbb esetben kiváltságos helyzetben vannak a másik két partnerral szemben. Ez onnan van, hogy monopolt képeznek bizonyos gyártmányokra vagy munkák elvégzésére. így a beruházó és a tervező arra kényszerül, hogy elfogadja a kivitelező követelményeit, mert nincs módjában mástól kérni a munkák elvégzését, vagy egyes gépek szállítását. Itt említésre méltó még az a fontos tényező, hogy nincs meg a beruházások és a kivitelezők kapacitása közötti egyensúly. A beruházási követelmények nagyobbak, mint amire a kivitelezők képesek, így módjukban áll válogatni az építkezésekben. Egyszerre sok helyen építenek vagy szerelnek, s kevés ember jut egy helyre, ami következtében elhúzódik a kivitelezés ideje. Ezért a felsőbb szerveknek adminisztratív úton kell közbelépniök bizonyos beruházások gyorsabb befejezése érdekében. Egyes gépek szállítási ideje túl hosszú. Például a szivattyúké, kompresszoroké 20—26 hőnap, bár ezeket többnyire sorozatban gyártják. Ez azt jelenti, hogy a terveknek a kivitelezés előtt már két évvel hamarább el kell készülni, hogy a beruházó idejében megrendelhesse a szükséges gépberendezéseket. Ez az idő más iparilag fejlett országokban sokkal rövidebb. A terv kidolgozásánál a tervező újból Időhiánnyal küzd. Az ideje főleg arra pazarlódik el, hogy ami az előkészítésből kimaradt, azt bepótolja, ós reális alapokra helyezze a készülő tervet. A tervezőnek nincs ideje ós módja tanulmányokat végezni, vagy tanulmányutakat tenni a tervvel kapcsolatban. A legtöbb tervezőnek nem adatik meg, hogy saját szemével lásson más országokban más megoldásokat, bár amin fáradozik, nagyon sokszor másutt már meg van oldva. A tervezők jutalmazása sématikus, és bizony nem érezhető, hogy ösztönző hatással lenne a terv minél színvonalasabb kidolgozására. Inkább arra ösztönöz, hogy a megadott határidőre úgy-ahogy összecsapják a tervet. ÉPÍTÉS Itt már kiütköznek a tervben lévő hibák. Megbosszulja magát a felületes előkészítés, a gyors tervezés, és kezdődik a végtelen huzavona. Például megváltozik az elején jóváhagyott gyártási program, ami a terv, gyakran a felépített részek változását vonja maga után. Megváltoznak a tervben feltüntetett épületelemek, egyes típusú gépek helyett újabb típusú gépeket kezdenek gyártani, amelyeknek már más követelményei vannak az építészetí vagy energetikai részre. Végre ha 4—10 év alatt elkészül az új gyár, csak ritkán éri el a tervezett kapacitást, csak ritkán térül meg a befektetett összeg a tervezett idő alatt. S a világszínvonalhoz viszonyítva már elavult a gyártási technológia. A leírt hibák és problémák nem általánosak, de gyakran előfordulnak. Pedig lehet gyorsan és jól építeni, számtalan példa van erre mind itthon, mind külföldön. A HIBÁK ORVOSLÁSA szerintem a következőkben van: — mint a népgazdaság minden területén, a beruházási politikában is érvényre kell juttatni a kereslet és kínálat törvényét, amelynek automatikusan kell szabályozni azt a számtalan folyamatot, melyeket eddig az emberek szubjektív véleménye irányított; — fontos, hogy egyensúlyt teremtsünk a beruházások és a kivitelezők kapacitása között (-ne kezdjünk építeni ezer helyen egy emberrel, inkább egy helyen ezer emberrel); — az üzemek saját forrásaikból és hitelből fedezzék a beruházási költségeket, mert így érdekeltekké válnak a beruházások minél jobb előkészítésében, tervezésében és gyors kivitelezésében; — alapos előkészítés és tervezés sok hibát és problémát kiküszöbölne. Meg kell tehát fordítani az arányt: hosszabb legyen az előkészítés és tervezés, de rövidebb a kivitelezés; — végül — de nem utolsósorban — meg kell oldani a beruházási folyamatban résztvevők anyagi érdekeltségét, hogy ösztönző hatása legyen. CZIKÖ ELEMÉR mérnök A munkaidő lerövidítésének néhány közgazdasági vonatkozása A KORMÁNY januárban határozatot fogadott el a munkaidő lerövidítéséről heti 44 órára. A határozat lehetővé teszi, hogy négyhetenként két szabad nappal rendelkezzenek a dolgozók. Az alábbiakban néhány szót szólunk eme intézkedés közgazdasági vonatkozásairól. Azzal, hogy 44 órára csökken a heti munkaidő, 4,5 százalékkal csökken a munkaidőalap az országban, s ezt a szervezeteknek a belső tartalékok jobb kihasználásával kell fedezniök. A vállalatokban elsősorban csökkenteni kell a felesleges időveszteséget és ki kell küszöbölni a hiányosságokat a termelési folyamat szervezésében. Az új rezsim célja, csökkenteni a munkaidő hosszát. Ezért az átmenet a 44 órás munkahétre semmi esetre sem Jelentheti a túlórák számának növekedését. Ezentúl is megmarad a nyolcórás műszak. Az első lépés tehát a túlórák lényeges korlátozása. Azzal, hogy a dolgozók a szabad napokat személyes ügyeik intézésére használják fel, lényegesen csökken a foglalkoztatottaknak nyújtott fizetett szabad idő. A heti munkaidő lerövidítése két órával négyhetenként 8 órát jelent, tehát két szabad napra kevés. Mármost, ha két szabad napot vezetnek be, akkor a műszakok hossza bizonyára elhúzódik. Az eddigi tapasztalatok is ezt bizonyítják. A műszakok a hétfőtől péntekig terjedő napokon húzódnak el, úgyhogy a munkaszombatokon továbbra is meghagyják a rövidebb munkaidőt. A rövidített munkaidő nem lehet kedvezőtlen hatással a közszolgáltatásokra sem. Ezért itt az alkalmazottak ciklikus cserélődésére van szükség, hogy a nyitvatartási idő ne legyen rövidebb. A rövidített munkaidő ugyanis bizonyos nehézségeket szül, ezért a közszolgáltatásokban több alkalmazottat kell foglalkoztatni. A nyitvatartási időt csak némely típusú kis üzletekben lehet lerövidíteni. Ugyanígy egyes kategóriájú kis postahivatalokban. A rövidített munkaidő bevezetésével kapcsolatban több bér- és munkajogi kérdés merül fel. Elsősorban azt kell tudatosítani, hogy a munkaidő lerövidítésével a keresetek nem csökkennek. Az állam ezt azzal biztosítja, hogy ideiglenesen, amíg a vállalatokban nem jön létre a pénzfedezet, addig kiegyenlíti a különbözetet. A TERMELÉS folyamatossága, a családok együttléte szempontjából szükséges, hogy a szabad napok minél egységesebbek legyenek.