Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-03 / 121. szám, kedd

MÁSFÉLMILLIÓÉ AJÁNDÉK Szociális gondoskodás az ipar színvonalán • A város sem vonzó • Kifizetődik az emberekről való gondos­kodás • Felszámolják a felesleges gépeket A „Cesty Bratislava" nemzeti vállalat dolgozói Szapon (dunaszerdahelyi járás) üzembe helyezték az NSZK búi behozott gépberendezést, melynek segítségével mindennemű útburkolati keverék elkészít­heti. A gép egy 6r« alatt 72 tonna keveréket készít. (I. Dubovský felv. — CTK) A z ember halála mindig végtelenül szomorú esemény. Hát még abban az esetben, ha a halottól legközelebbi hozzátartozói, sze­rettei el sem búcsúzhatnak, nem borulhat­nak a koporsóra, mielőtt elindulna a „nagy útra". A Caban-család is így temetett. Keserű köny­nyekkel, koporsó nélkül... Néhány héttel ezelőtt Caban Istvánné levélben sírta el feneketlen bánatát. Megszoktuk már, hogy olvasóink ne csak örömükben keressék fel szerkesztőségünket, hanem akkor is, ha nagy­nagy bánat szakad rájuk. A reszketeg kézzel Irt sorok végtelenül szo­morú esetről számolnak be. Ezért nem árt, ha tartalmát legalább rövidítve közöljük: „Férjemet, az 54 éves Caban István andódi lakost, március A NYOMOK A FOLYÓHOZ VEZETNEK Riadó a kórházban • Eltűnt egy ember 0 Tragédia vagy hanyag­ság? O A Nyitra nem beszél harmadikán súlyos gyomorvérzéssel az érsek­újvári kórházba szállították. Dr. Csillagi sebész­főorvos vette kezelésbe. Azonnali műtétre a beteg állapota miatt nem került sor. Március 14-én délután aztán mégis megoperálták, Dr. Csillagi vezetésével. Március 18-án meglátogattuk férje­met. A főorvos űr kijelentette, hogy férjem ál­lapota javult, nincs ok az aggodalomra. Ezen a napon azonban este úgy nyolc és kilenc óra között bekövetkezett a tragédia. Férjem nyom­talanul eltűnt a kórházból. Negyvennyolc órával a súlyos operáció után... A hatósági közegek Jegyzőkönyvel alapján feltételezhető, hogy Péter Zsuzsanna szolgálatos nővér a tragikus időpont­ban nem tartózkodott szolgálati helyén. Bár 6 azt állítja, hogy ott volt, de ha ez Igaz, hogyan tűnhetett el a beteg? Szabó Ferenc, a kórház egyik szakácsa, állítólag látta, hogy az említett időpontban valaki a sebészet irányából a bel­gyógyászat épülete felé rohan, majd irányt vál­" toztat és egyenesen a kórház területét a Nyitrá­tói elválasztó kerítés felé tart. Később már arra Is emlékezett, hogy a futó alakot látta a kerítés­re hajolni, majd eltűnt a szemé elől: Amikor az ápoló személyzet tudomást szerzett á -történ­tekről, először az emeleti szobákat kutatták át, csak aztán nézték meg a földszinti beteg­szobát, amelyben az operáció után helyezik el ideiglenesen a pácienseket. Csak akkor vették észre, hogy férjem ágya üres. Nem akarom vá­dolni a szolgálatos ápoló személyzetet. Kl gon­dolt volna arra, hogy valaki ilyen súlyos műtét után negyvennyolc órával felkeljen, járjon, és ahogy később kiderült, több mint száz métert futva megtegyen. Szomorú, fájdalmas rejtély ez számomra. Nem tudom elhinni, hogy operáció után ilyesmire va­laki is képes legyen. Gyötör a rettenetes kétség. Ha legalább a holttestét megtalálták volna. De semmit. Felelősségre senkit sem vontak érte. Vagy talán a kórház nem felelős a betegekért? Értsenek meg, egy háromgyermekes családapá­ról van szó!" A FALUBAN Nehéz ilyen esetben a riporter dolga. Caban Mária is többet sír, mint beszél. Csupán elejtett szavakból próbálom egységes egészbe foglalni a történteket. Vele együtt gyászol a rokonság, a fél falu. Caban István közel tíz esztendeig volt elnöke a helyi szövetkezetnek. Csak akkor állt félre amikor kiújuló gyomorbaja már nem engedte, hogy a falu sorsát, gondját vállalja. — Mi lesz velünk? — zokogja a megtört asz­szony. — Velem és a gyerekekkel. Kettő még kiskorú... A rokonoktól tudom meg, hogy Caban István­iiét a bánaton kívül, a gond is emészti. Férje betegsége miatt nyugdíjból élt. És ezt máris megvonták tőle. Nem célom most ezt a kérdést különösebben feszegetni, mégse ártana, ha az illetékesek el­gondolkoznának: nem hamarkodták-e el egy ki­csit a dolgot? Tényleg meghalt volna Caban István? Minden valószínűség erre enged követ­keztetni. Csakhogy ... A föltevés még nem tény, a törvény előtt nem bizonyult, nem ok arra, hogy valakit halottá nyilvánítsanak. A döntő szó ez esetben a bíróságra tartozik. MIT MOND A FŐORVOS? Dr. Csillagi Jenő főorvos' már az első pillanat­ban kellemes benyomást tesz az emberre. A kör­nyéken dicsérik a kezét, emberségét, embersze­retetét. Ki tudná megmondani, hány életet ra­gadott már ki a halál markából. Ha nem csalnak az értesüléseim, négy komoly operáció után ke­rült sor kettőnk találkozójára. Elég egy mondat, hogy megértse jövetelem célját. Arca elkomolyo­dik, majd Caban István kórleleteit teszi az asz­talra. A papírok elárulják, hogy Dr. Csillagi Jenő már négy ízben kezelte Caban Istvánt. — Most, valahogy nem tetszett nekem az „öreg" viselkedése —• magyarázza. — Nyugtalan, kiszámíthatatlan volt. Mintha nem lett volna ura a gondolatának, cselekedeteinek ... Az orvost hatodik érzékszerve arra figyelmez­tette: operáció előtt jó lenne ideggyógyásszal megvizsgáltatni a pácienst. Dr. Jónás elmegyó­gyász leletei, bizonyos értelemben őt igazolták: depresszió, képzelődés, lelki nyugtalanság. — Az operáció orvosi szempontból igényes volt, de a beteg számára nem túlságosan megterhelő — folytatja a sebészfőorvos. — Másnap délután viszonylag már jól érezte magát. Hannadnap en­gedélyeztem a feleségének rövid látogatását. És este már értesültünk, hógy eltűnt és feltételez­hetően a Nyitrába ölte magát. Sokan azon cso­dálkoznak, hogy bírt felkelni és futva megtenni Ilyen távolságot? Orvosi szempontból ezen nincs mit csodálkozni. Nagyon is lehetséges. A gyomor­operációt általában könnyebben viselik el az emberek. Caban bácsit gyomorfekélyre operál­tuk. Ahogy már említettem is, aránylag jól bírta. Mégis mi késztette erre a tettére, nem tudom. Habár a csendőrök és a tűzoltók hosszabb ideig kutattak utána, a fáradságuk eredménytelennek bizonyult, őszintén sajnálom, hogy így történt. A részletekről talán többet tudna mondani Péter Zsuzsanna, az akkor szolgálatot teljesítő nővér. CSAK TlZ PERCIG VOLTAM TÁVOL ... Péter Zsuzsanna komoly, megfontolt embernek látszik. Most is minden kapkodás nélkül ismétli el a történteket. — Caban bácsi egész nap nyugodtan viselke­dett — emlékezik. — Napközben többször felült az ágyban. Az eset vacsoraidő után történt. Egy másik paciens kívánságára aludtejért ugrottam fel áz emeletre. Talán tíz percig voltam távol. Mire visszajöttem, Caban István már nem volt a helyén. Először aZ épületben kerestem, majd az udvarra futottam. Az egyik fiatal szakács Jött velem szembe, aki Ijedten mondta, hogy egy em­bert látott a -kerítés felé futni. Kórházi ruhában volt és mezítláb. Azonnal riadóztattuk a rendőr­séget, meg a tűzoltókat. MIT LÁTOTT A SZAKÁCS? Szabő Ferenc nem lehet több tizennyolc— húsz évesnél. Ebedről Jár be. Amikor délelőttös, a kórházban szokott aludni. Egyébként nem tud­na reggel idejében munkába állni. Ezen az estén ping pongozni indult. — A villanyfénynél jól láttam, hogy egy dara­big a homokos úton futott. Aztán balra fordult, egyenesen neki a kerítésnek, majd eltűnt. Gon­doltam Itt valamilyen „defektről" lehet szó. Utána iramodtam. Egy pillanatig még láttam a kerítésen. Ijedtemben először a belgyógyászatra futottam, majd a sebészetre, hogy jelentsem a dolgot. A szolgálatosok Itt már keresték. Aztán jöttek a csendőrök, tűzoltók. A nyomok a folyóhoz vezetnek. A fiatal sza­káccsal együtt tesszük meg a százméternyi utat. Mellig érő kerítés. Mögötte néhány méter mély­ségben a Nyitra holt ága folyik. Pillanatokig szótlanul nézzük a zavaros-sárga vizet — — Itt kérem, ezen a helyen láttam — töri meg a csendet Szabó Ferenc. — A víz akkor maga­sabb volt, helyenként egy, másutt három méter mély. A sodrása is erősebb. Ott nem messze máris beleömltk az igazi Nyitrába. Talán éppen azért nem találták meg... Néhány pillanatig még nézzük a vizet, mintha tőle várnánk magyarázatot. Ha szólni tudna, ta­lán egyszerre eloszlanának a kételyek. A folyó azonban hallgat. Titoktartó. És most jön a kikerülhetetlen kérdés: Tragé­di* "agy hanyagság történt? T igédia minden körülmények között. Egy ember meghalt, aki még élhetett volna. Hanyagság, gondatlanság? Kit lehet itt hanyagsággal vádolni. A főorvost? ö megtette a kötelességét. A műtét sikerült. A szolgálatos nővért? A beteg nem nyugtalankodott. Csak tíz percig volt távol... s SZARKA ISTVÁN Ä vajnoryi szövetkezet az utóbbi években két ízben el­nyerte a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának és a Földmű­velésügyi Minisztériumnak vö­rös zászlaját. Ilyen magas ki­tüntetést nem osztanak érdem­telenül, s ez a tény már magá­ban is azt igazolja, hogy a szövetkezetben szilárd gazda­sági alapokat teremtettek. AZ IPAR SZÍNVONALÁN Amiről másutt még csak ter­veket szőnek, a vajnoryiak va­lóra váltották. Sok tekintetben elérik az ipari üzemek színvo­nalát. Néhány munkaszakaszon több jövedelmet biztosíthatnak a tagoknak, mint egyik-másik ipari üzem. De más téren is törődnek a tagsággal. Szociális gondoskodásukhoz méltó pél­dát nehezen találnánk hazánk­ban. Az állattenyésztésben mosdók, öltözők, automatikus és félautomatikus gépek szol­gálják a dolgozók kényelmét, a növénytermesztést is a lehe­tő legnagyobb mértékben gépe­sítették. Széles körű támoga­tást nyújtanak a szövetkezeti és egyéb formájú lakásépítés­hez. Tavaly tizenkét lakásegy­ség építését kezdték meg. En­nek köszönhető, hogy — bár közigazgatásilag Bratislavához tartoznak — a város közelsége ellenére sem küzdenek munka­erőhiánnyal. A fiatalok is szí­vesen otthon maradnak. HATÉKONY MUNKAVERSENY A szövetkezet figyelemremél­tó gazdasági eredményeinek egyik döntő mozgató ereje a szocialista munkaverseny. A formaságokat nélkülöző ver­seny kibontakozását anyagi ér­dekeltséggel segítik elő. S a dolgozókban Időközben kiala­kult az a tudat, hogy érdemes becsületesen, nagyobb erőfeszí­téssel dolgozniuk, mert ezzel több értéket teremtenek elő, s végső soron jobb jövedelemre számíthatnak. . Tavaly, a kedvezőtlen időjá­rás ellenére, ismét tovább nö­vekedett a termelés. Hazánk fel­szabadulásának 20. évforduló­jára 900 000 korona értékű kö­telezettségvállalást tettek. No­ha a szélsőséges időjárású esz­tendő miatt terveikben némileg csalódtak, több mint 1 millió 200 ezer korona értékű termé­ket szállítottak terven felül a közellátásra, vagy egy részét a termelési és beruházási költ­ségeken takarították meg. A KONGRESSZUS TISZTELETÉRE Az idén a CSKP XIII. kong : resszusának előkészítő idősza­ka újabb erőkifejtésre mozgó­sította a vajnoryi szövetkezeti tagokat. Kongresszusi vállalá­saik figyelmet érdemelnek már csak azért is, mert arról ta­núskodnak, hogy az idén hadat üzennek a költséges termelés­nek, és minden igyekezetük a termelés intenzitásának foko­zására irányul. A hagyomá­nyokhoz híven továbbra is a "termelés, és elsősorban az áru­eladás növelésére törekednek, de a következő Időszakban mind jobban figyelembe veszik a termelési költségek, a kiadá­sok csökkentését, mivel ezt a tényezőt eddig nemcsak náluk, hanem másutt is elhanyagol­ták. Az egy dolgozóra eső 17 809 korona termelést a növényter­mesztésben 1970-ben 56 000 ko­ronára növelik, sőt már jövőre 30 000 koronát számítanak egy­egy állandó alkalmazottra. Az állattenyésztésben 65 000 koro­náról 110 000 koronára növek­szik az egy főre eső termelés, jövőre 80 000 korona értékű árut irányoznak elő egy-egý dolgozóra. További megtakarítást érnek el a felesleges gépi berendezé­sek felszámolásával és az el­avultak korszerűsítésével. Míg eddig egy hektár mezőgazda­sági földterületet 3600 koro­nával terhelnek meg, 1970-ben csupán 2200 korona értékű gé­pet hagynak birtokukban. A felesleges gépek felszámo­lását az teszi lehetővé, hogy a gépállomás egyre nagyobb feladatot vállal magára. A gé­pek számának csökkentése azonban módot nyit arra is, hogy a traktorosok két mű­szakban dolgozzanak. S ez to­vábbi gazdasági és erkölcsi előnyökkel jár. A CSKP XIII. kongresszus^ tiszteletére tett vállalásokat összegezve: a vajnoryi szövet­kezetesek több mint másfél millió koronával gazdagítják társadalmunkat. Illetve saját gazdaságukat terven felül. A tisztaság tél egészség o vasúton is A VASÜTI SZEMÉLYFORGA­LOM évről évre növekszik. A gyakran utaző ember azt abból is észreveszi, hogy a vonatok sok esetben túlzsúfoltak. Ké­nyelmes és kulturális utazásról ilyen esetben szó sem lehet. Nemegyszer bosszankodva vesz­szük tudomásul: az ülések nem tiszták, szemetes a fülke padlója. Szidjuk a vasutat és a vasutasokat. Mi ennek az oka? A kocsi­park nagy része elavult, kiöre­gedett. Tavaly ugyan 83 új ko­csit kapott a Keleti Vasút igaz­gatósága, de 104 régit ki kel­lett vonni a forgalomból. Az Idei év kedvezőbbnek ígérke­zett. Az örömbe azonban üröm is vegyült. A tervezett 600 kül­földi vagon helyett csak 15-öt bocsátanak a vasút rendelkezé­sére, a számítások szerint vi­szont mintegy 80 további ki­esik a forgalomból. A vasúti személyforgalom kocsiparkja tehát nemhogy nö­vekedne, hanem csökken, s ez rányomja bélyegét tisztántartá­sukra is. Mindezt betetőzi, hogy a kocsikat, öt, illetve tíz­napos körforgásra osztják be, s így aránylag csak kevés idő jut takarításukra. A takarító­munkások száma sem kielégí­tő. Elég például megemlíteni, hogy a múlt évben Bratislava, Zvolen és Košice állomásán a tervezett 316 439 kocsi helyett 408 820-at takarítottak ki, bár a norma amúgyis túl szilárd, Az előírások szerint a külföH dön közlekedő kocsiknál ha­vonta végeznek „nagytakarí­tást", míg a belföldieknél fél­tvenként. A takarítóknak nem áll ren­delkezésére megfelelő gépi be­rendezés sem. Mozgó-mosóbe­rendezés Szlovákiában csak egyetlen van -— a Bratislava­Oj.városi állomáson. Ezt ugyan­is csak ott használhatják, ahol erre a célra épült sínpár áll rendelkezésre. A nyersolaj­meghajtásos fertőtlenítő beren­dezés sem Vált be, mivel a vil­lanypóznák miatt nem tudják vele a kocsikat megközelíteni, s így csak vízmelegítésre hasz­nálják. A porszívókat is csak a korszerű vasúti kocsikban alkalmazhatják. Külföldön már hosszabb ide­je használják az úgynevezett mosó-alagutakat. Ilyen beren­dezés Szlovákiában a košicet állomás építésének harmadik szakaszában készül majd eL Bratislava az előzetes tervek szerint 1980-ig kap hasonló lé­tesítményt. S ADDIG? A VASÜT VEZE­TŐSÉGÉNEK, dolgozóinak meg kell találniuk a kivezető utat. Nem nézhetik tétlenül, hogy a kocsik jelenlegi tisztántartása nom megfelelő. Az utazóközön­ség is hozzájárulhat azzal, hogy szívügyének tekinti a kocsik tisztántartását, szem előtt tart­va a ré?l ködmön d rtst: A tisztásáé íél egészség. —nj— V. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom