Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-03 / 121. szám, kedd

KÖVETKEZETESEBBEN érvényesíteni a jót A PARTNEVELES ÚJ RENDSZERÉRŐL KÖZEL NYOLC HÓNAP telt el ezóta, hogy megjelent a CSKP KB titkárságának határozata a pártnevelésröl. A losonci járási pártbízottság megvitatta, hogy a pártoktatás új rendszere milyen mértékben segítette elő a párttagok és pártonkívüliek nevelését és a gazdasági feladatok teljesítését a járásban. Elöljáróban mindjárt el kell mondani, hogy a pártnevelésről szóló határozat igen pozitív hatással volt a párttagságra abban az értelemben, hogy a már idejét múlt pártoktatási rendszert, amelyben sok volt a formaiasság, új, átgondoltabb, sokoldalúbb és az élethez közelebb álló pártnevelés váltotta fel. A jelenlegi pártnevelési rendszer nagyobb teret biztosit az elméleti, politikai és szakmai felkészülésnek. Nagyban elősegíti, hogy a marxista—leninista gazdaságtan elmélete mellett tanulmányozhassák a pártépítést, a bölcsészetet és a párttörténetet. A pártnevelésről szóló határozat azonban nem zárja ki az eddigi pártoktatás bevált formáinak alkalmazását. A vezető politikai és gazdasági funkcionáriusok nevelésében jelentős szerepet tölt be a marxizmus—leninizmus hároméves esti egyeteme. Fontos része a pártnevelésnek az Ifjúság politikai nevelése is. Az elemzés azt mutatja, hogy a pártnevelés olyan pártalapszervezetekben van jó színvonalon, amelyekben az ideológiai munkát az alapszervezet bizottsága, vagy az ideológiai bizottság irányítja. ELT£RŰEN AZ ELMCLTÉVEK pártoktatási rendszerétől jelentős változást jelent a párttagok és pártonkívüliek tömeges nevelése a párttagsági és nyilvános gyűléseken. Ez az új nevelési forma sok jót hozott magával, mint például azt, hogy a tömegeket megismerteti a legidőszerűbb pártdokumentumokkal, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáival, bel- és külpolitikai eseményekkel. A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egyes pártalapszervezetekben ezt a nevelési formát nem értik meg eléggé, és nem érvényesítik következetesen. Az elvtársak egyes esetekben kimondottan a járási pártbizottság által szétküldött előadásvázlatokra támaszkodnak, ami nem lehet kielégítő, amennyiben a helyi viszonyok ismeretében nem bővítik az üzem vagy község problémáival. Ennek következménye aztán, hogy több helyen a tagsági vagy nyilvános gyűlések nem töltik be nevelő küldetésüket. AZ ELMOLT NYOLC HÓNAP azt bizonyítja, hogy az új nevelési rendszer méltón tölti be küldetését a párttagok és a dolgozók politikai és szakmai nevelésében és nagyban befolyásolja a gazdasági feladatok egyenletes teljesítését a járásban. TANKINA ISTVÁN, a losonci járási pártbizottság dolgozója A takarékbetétek megoszlása A takarékbetétek összeg sze(inti megoszlása jelenleg ilyen: — 5 000 koronáig 30 % 5— 10 000 „ 26 „ 10— 20 000 „ 26 „ 20— 30 000 „ 11,6 „ 30— 50 00U „ 4,9 „ 50—100 000 „ 1,2 „ 100 OOa-en felül 0,3 „ A takarékbetétek jelenleg 35 milliárd koronát tesznek ki, s ebben az évben előreláthatólag 3

;5 milliárd koronával emelkednek. A takarékoskodók 25 százaléka birtokolja a betétek 80 százalékát. . Sokan a 35 milliárd korona fölös vásárlóerőt igen kedvezőtlen jelenségnek tartják. Igaz, hogy ez egyensúlytalanságot jelent a vásárlóerő és az árualap között. Globális egyensúlytalanságot, de még nagyobb részleges egyensúlytalanságot a megtakarítások és az árualap azon része között, amelyre a megtakarítások irányulnak. Sorrendben a következő cikkek vásárlására takarékoskodnak: autó, lakás, bútor, villamoscikkek, épitőanyagok, nyaralók. Kedvezőtlen jelenséggé váLhet, ha a fölös vásárlőerő átáramlik más-árukra (mondjuk'élei-' mlszerekre], ami komoly helyzetet teremthet a piacon (a közellátásban). Ebből a szempontból az egyensúlytalanság nem elhanyagolható tényező. Másrészt viszont a fölös vásárlóerő azt jelenti, hogy van piac, ven mi ösztönözze azon termékek gyártását, amelyekre a megtakarítások Irányulnak. Természetesen mindenekelőtt e termékek gyártásával kell megteremteni a részleges egyensúlyt, ami egyben a globális egyensúly megteremtését Is jelenti. De ha Ily módon rövidebb időn belül nem jöhet létre a globális egyensúly, akkor ennek a megteremtését segítheti elő a vásárlóerő átáramlása más cikkekre abban az esetben, ha az átlagostól jóval eltérő használati értékű (jobb minőségű, magasabb műszaki színvonalú stb.), exkluzív cikkek jelennek meg a piacon. Igy a részleges egyensúlytalanság is olyan tényező, amely az egész vonalon ösztönzi a ter melést. Példa erre, hogy Importcikkekre is takarékoskodnak, mert ezeknek — nagyobb használati értéküknél fogva — magasabb az áruk. Miért nem termelünk ilyen cikkeket a hazat piacra is? Rendes helyzet természetesen az, amikor egyensúly van a va sárlóerő és az árualap között, globális, meg részleges egyensúly. Sőt jobb, ha bizonyos túlkínálat van, mert ez ösztönöz jobb minőségű és olcsóbb termékek gyártására. Jelenleg az egyensúly r valószínűleg . nem - lenne ajánlatos sem az árakkal, sem a bérekkel megteremteni, mert azon termékek ára, amelyekre jelenleg takarékoskodnak, . elég magas ahhoz, hogy ösztönözze a termelést'. Ha, tovább emelnénk e cikkek árát, akkor csökkennék ax. érdeklődés irántuk, s így növekednének a meg nem határozott rendeltetésű betétek, ami már kedvezőtlen jelenség. E betétek jelenleg is a bankbetétek 25—30 százalékát teszik kl, s állandóan nagyobbodnak. Az áremelés csak az exkluzív termékeknél indokolt, mert ez megfelel a termelési költségeknek és a használati értéknek. Tehát termeléssel kell megteremteni az egyensúlyt. Mi lesz a tizenöt évesekkel? Az 1966—1970. évi ötéves tervben 477 ezer tizenöt éves fejezi be az általános iskolát. A raunkaerőgazdálkodás szempontjából igen fontos, hogy ezek a fiatalkorúak azokon a területeken képezzék tovább magukat, ahol szükség van rájuk. Kisebb részük tovább tannl, nagyobb részük pedig ipari vagy mezőgazdasági tanulóként képezi magát tovább. Az általános iskolát végzetteket főképpen az ipar érdekli, s itt is csak bizonyos szakmák (rádió- ás televfzló-szerelfi, elektromechanikus, autómechanikus). Társadalmunknak azonban bányászokra, kohászokra, mezőgazdasági dolgozókra, kőművesekre, ácsokra, vasutasokra stb. fs szüksége van. Az ipari és a mezőgazdasági üzemeken múlik, mennyire tudják vonzóvá tenni ezeket a szakmákat is az ifjúság számára. Jelenleg az a helyzet, hogy ebben az ötéves tervben a 477 ezer közül 47 ezer tizenötéves elhelyezése problémát fog okozni. Az üzemeknek ugyanis nincs szükségük rájuk. Nagyon fontos azonban, hogy a társadalom ezek továbbképzéséről is gondoskodjék, mert később igen nagy szükség lesz rájuk. Ebben az ötéves tervidőszakban ugyanis az 1951—1955ben, tehát az erős népesedési időszakban születettek végzik el az általános iskolát, de 1958-tól erősen csökkent a népesedés, s ezért ha az említett 47 ezer fiatal továbbképzését elhanyagolnánk, akkor a következő ötéves tervben nagy gondokat okozna a munkaerő-utánpótlás. KOLlNBAN MEGKEZDŐDÖTT AZ OSEKI VASÜTVONAL FÖLÖTTI ATjARüHlu (B. Krejfií felv., — CTK) TAPASZTALATOK A ROZSNYÓI JÁRÁSBÓL Helytállnak a nemzeti bizottságok segédszervei AZ ÁLLAMHATALMI szervek képviselőinek választása idején a rozsnyói járás helyi nemzeti bizottságai 377 albizottságot választottak 1988 taggal. Ebből mintegy 1290 tag egyúttal a HNB képviselője is. Ezekben az albizottságokban összesen 382 nő dolgozik . A felsőbb szervek által végzett elemzések szerint az albizottságok munkája lényevesen színvonalasabb, mint az előző választási időszakban. Ez elsősorban a bizottságok fokozottabb aktivitásában, munkájuk tervszerűségében, ülésezésük rendszerességében és a felmerülő problémák konkrétabb megoldásában nyilvánul meg. így lehet jellemezni az albizottságok túlnyomó részének tevékenységét a rozsnyói járás helyi nemzeti bizottságainál. Az albizottságok munkatervel általában, — nagyon helyesen — a helyi jellegű legfontosabb feladatokat tartalmazzák. Például a mezőgazdasági albizottságok munkaterve középpontjában a EFSZ-ek, állami gazdaságok fejlesztésében nyújtandó segítség konkrét formái s úgyszintén a termelési és felvásárlási feladatok teljesítésének ügye áll. Figyelmük kiterjed a CSKP XIII. kongresszusa tiszteletére indult munkaverseny szervezésére és értékelésére, az egész mezőgazdasági földterület célszerű kihasználására, a helyi nyersanyagforrások értékesítésére stb.... RENDKÍVÜL JŰ munkát végeznek az albizottságok Pelsőcön, Gömörhorkán, Huclnban, Jolsván, Dobsinán, Rozsnyón, Jablonovon, Rejdován, Luhenlkon és más községekben. Ezeken a helyeken nagyon szép számban és rendszeresen részt vesznek a tagok - az alblzot'ságok ülésein, részt vállalnak a HNB plenáris gyűléseinek előkészítésében stb. Jó munkájuknak tudható be, hogy a járás általában kielégítő eredményeket ér el a mezőgazdasági termelésben, a föld-, és házadók beszédése terén, a HNB-k pénzügyi gazdálkodásában, az iskolalátogatás és kultúrmunka tekintetében ... JELENTŐS A SZAMA azoknak az albizottságoknak, melyek aktív ellenőrző tevékenységet fejtenek ki. Ezen a téren Pelsőc érdemel első helyen említést. Itt a HNB albizottságai rendszeresen ellenőrzik az irányításuk alá tartozó intézmények tervteljesítését, konkrétan az iskolai étkezdékben, a helyi kisipari üzemekben, továbbá az üzletekben a kiszolgálás kultúráltságát, a higiénia és a záróra betartását stb. A HNB szociális albizottsága az építkezési albizottsággal közösen felülvizsgálta a község cigánytelepét, ahol 270 személy él. Ennek következményeként a HNB három cigánycsalád részére megfelelő lakást utal kl, javult az iskolaköteles cigánygyerekek megjelenése az iskolai oktatáson. Az albizottságok sikeres munkáját az a gondoskodás is elősegíti, amelyet a helyi nemzeti bizottságok tanácsai tanúsítanak velük szemben a rozsnyói járásban. Mind a tanács, mind a plenáris üléseken rendszeresen értékelik a bízottságok munkáját s ebben különösen Jolsván, Rozsnyón, Görgőn, jablonovon és sok más községben figyelemre méltóak az eredmények. Ahol ez a helyi nemzeti bizottságok részéről hiányzik, ott az albizottságok tevékenysége sem a legjobb, mint például Stratená, Petrová, Kocelovce. Markijška és a járás még néhány községében. A ROZSNYÓI járás helyi nemzeti bizottságainak hathatós segítő szervei: a 83 nőbizottság és 15 polgári bizottság. A nőbizottságokba az elmúlt hetek folyamán 644 tagot választottak, ebből 87 HNB képviselőnő. Ezek a segédszervek általában a társadalmi és gazdasági élet legkülönbözőbb szakaszain nyújtanak segítséget a HNBknek, főként a mezőgazdaság terén, de figyelmük kiterjed a kultúr-, és a nevelőmunkára is. A polgári bizottságok 16 munkát végeznek Rozsnyón és Dedinky községben, viszont Sirken, Slavecen, Murányban és Stratenán ezek munkája nem érte el a kívánt színvonalat. Rozsnyó város nemzeti bizottsága rendszeres kapcsolatot tart a polgári bizottságokon?, tanácskozik velük, kikéri véleményüket, bizonyos feladatok végrehajtásában szabad kezet ad, sőt anyagi eszközöket is bocsát rendelkezésükre .... IGY VALÓSUL mev a rozsnyói járás államhatalmi szervein belül a dolgozóknak a közügyek rendezésébe, a falvak életének irányításába, formálásába történő aktfv bekapcsolódása. KA inéi magasabbra emelkediká pilóta, annál kisebbnek lát f a az embereket, végül már észre sem veszi őket. Bár a ranglétra nem hasonlítható a repülőgéphez, mégis fel lehet rá kapaszkodni olyannyira, hogy onnan, felülről holmi esetlen törpéknek látszanak az emberek. Ranglétra, a hiúság kakasülöje. De sok emberrel elfeledteti a múltat! Azt, hogy honnan Jött: a szülői házat, a szegénységet, a hajEmberségből: elégtelen dani barátokat, munkatársakat, ismerősöket, mindazokat, akik „lent" maradtak. A minap megállított az utcán egy régi ismerősöm, aki az egyik bratislavai nagyüzemben afféle postai teendőket végez. — Képzelje, hogy jártam a minap, amikor a főpostán voltam a levelekért — mondotta. — Már éppen indultam a villamosmegállóhoz, amikor megpillantottam az üzemi kocsit, az Igazgatónk kocsiját. A sofőr jó ismerősöm, gondoltam hát, megkérdezem, nem tartanak-e hazafelé, az üzembe. Hátha szerencsém lesz és engem is elvisznek, nem kell cipekednem a jene nagy táskával. A sofőr, amikor megpillantott, intett a kezével. — Jöjjön csak, jöjjön, pár perc múlva indulunk vissza az üzembe. Az „öreg" mindjárt itt lesz, valami egészen apró dolgot intéz. Nagy örömmel helyezkedtem el a kocsiban. — Na — mondom — ez egyszer én is kifogtam! — Semmiség az egész! — mosolyog a sofőr. — Van hely bőven, miért ne vihetnénk be az üzembe, ha már ttt járunk. Na, már jön Is « diri.... A sofőr kiugrott a kocsiból és udvariasan kinyitotta az ajtót. Az igazgató már lehatolt, hogy belépjen, de az utolsó pillanatban vlsxszahökkent. Benézett a kocsi belsejébe és öszszeráncolta homlokát. — Mondja, kérem, hogy merészel... — Bocsánat, igazgató úr, gondoltam, hogyha úgyis visszamennek az üzembe, talán, ha nem vagyok a terhére, engem ts hazavisznek... — Ogy tudom, van villamosbérlete az üzem töl! — Hogyne, kérem, van ... — Akkor, miért nem megy villamossal? —• Gondoltam ... — Maga ne gondoljon semmit. Mit képzel? Egyszerűen beül a kocsiba? Leforrázva kászálódtam kifelés és igyekeztem minél messzebb kerülni. A megszégyenítéstől szinte lángolt az arcom. Elmenőben még hallottam, ahogy odaszól a sofőrnek: — Mit képzelnek ezek ai emberek? Talán „Ilyenek" számára tartja az üzem a kocsit? — Mit szól hozzá? — kérdezte végül az Ismerősöm ... Mit lehet ehhez hozzátenni? Hiányzott az emberség, a jóakarat, hiám/zott az egyszerű dolgozókkal való együttérzés Az egészben éppen az az érdekes, — mint később mentudtam hogy az Igazgató néhány esztendővel ez előtt, szintén munkásként dolgozott az üzemben ... Már elfeledte, hogy valamikor ő is egyszerű dolgozó volt. Elfeledte, eltemette. Illyés Gyula egyik szép versében így vall ' a néppel való összetartozásáról: „Nem feledhetem én / soha, honnan lőttem. / Sza Ionban is azt hiszem, hogy / k'/ti/ánk >ár mti göttem." Ezt valóban nem szabadna elfelednie soha. senkinek, hogy jobb. igazabb legyen az életünk. —des

—