Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-18 / 135. szám, szerda

MÉG EGYSZER A TRAGÉDIÁRÓL Állami díjasok ** A Kárpátok A

húszas évek közepén, amikor Dímitri] Andrusov akadémikus komoly egyetemi előkészületek után megkezdte tudományos munkásságát, a Cseh-masszívum geológiája már elérte az akkori csúcsszlnvonalat. Sok megoldatlan kérdést kínált ezzel szemben a földtani kutatás számára Szlovákia. A prágai Károly Egyetem abszolvense, a párizsi Sorbonne és a szent-pétervári egyetem egykori hallgatója ezért tanítójának, Radin Kettnernek, a cseh geológusok mai nesztorának tanácsára az Északnyugati-Kárpátokra összpontosította kutató tevékenységét. Negyven évvel később pedig, mint a szlovákiai modern geológia megalapítója és a csehszlovák Kárpátok földtani problémáiról szóló első szintetikus mű szerzője, a köztársasági elnök kezéből átvette a Klement Gottwald Állami Díjat. Annak ellenére, hogy Andrusov akadémikus műve valóban úttörőnek mondható, nem állíthatjuk, hogy a Kárpátok geológiája tudományos tevékenysége kezdetén teljesen tabula rasa lett volna. Már a múlt században nagy figyelmet szentelt Szlovákia földtani tanulmányozásának Dionýz Štúr. A Nyugati-Kárpátokkal foglalkozó klaszszikus művét később, a század elején magyar, német, francia és cseh geológusok folytatták. E problémakör feldolgozása azonban még mindig várt a mesterére. Uogyan ne szerethette volna meg a fiatal Andrusov a geológiát? Hisz apjával, az ismert orosz geológussal, több orosz főiskola professzorával bejárta Oroszország európai és ázsiai részének sok vidékét, kőolajat, szenet és más értékes ásványokat keresve az expedíciókkal. Szívébe zárta a természetet és a tudományt, különösen a gyakorlati geológiai munkát, ezért évek múltán szinte A gyógyászat KONÁROVICE KIS KÖZSÉG Kolín közelében. Hozzá hasonlót százával is találhatunk az országban. Mégis különbözik tőlük érdekes és fontos intézetével. A földszintes, fehérre meszelt, üvegtetős épületeknek féltve őrzött lakóik vannak. Jólétükről, példás ellátásukról az Intézet tapasztalt szakemberei gondoskodnak, otthonuk állandó hőmérsékletét pedig légkondicionáló berendezések szabályozzák. Egészségi állapotuk állandó megfigyelés tárgya. Itt tenyésztik ugyanis az orvostudomány kísérleti állatait. Találomra kopogtatunk az egyik épület ajtaján. A kellemesen fűtött hosszú folyosók télikert benyomását keltik. A tükörfényes kőpadlón futószőnyeg. A csempézett falak mentén virágok. Az innen nyíló helyiségekben egymás mellett és felett ketrecek. Nem, ne fintorítsák az orrukat, finnyáskodásnak itt igazán nincs helye, még akkor sem, ha eláruljuk, hogy a faházikók lakói ebben az épületben kizárólag egerek. Selymes szőrű, fürge, apró fehér egerek. A tudomány szempontjából fontos, hogy semmiben se szenvedjenek hiányt és jól is érezzék magukat ebben a környezetben. Csak így biztosítható tömeges szaporodá-. suk. S a kis clncogók nem is hálátlanok. Dr. EVA PALONKOVÄ, az Intézet igazgatónője szerint évente ötvenezernél is több fehét egér születik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szomszédos épület lakói lemaradnak. Ott ugyanennyi patkánnyal gyarapítják évente a meglévők számát. Kutatóintézeteink, gyógyszergyáraink és nem utolsósorban a konárovicei kísérleti intézet dolgozói egyhangúlag azt vallják, hogy minél több van belőlük, annál jobb. Ezért veszik körül őket oly nagy gondoskodással. Az orvosnő kinyitja az egyik ketrec ajtaját, kivesz belőle egy életrevaló példányt. Gyengéden megsimogatja, mint a kismacskát szokás. — Tiszta, szerelmese szenvedélyesen meg kellett szeretnie a romantikusan gyönyörű, geológiai szempontból peUig rendkívül érdekes és bonyolult Szlovákiát is. A Garam középső folyásának és az Alacsony-Tátra földtani viszonyainak első tanulmányozása után, Andrusov teljesen átadta magát Szlovákia geológiájának, s mindjárt belefogott az egyik legnehezebb kérdés, az ún. kárpáti szirti vonulat, később pedig az egész ÉszaknyugatiKárpátok hegységszerkezeti tanulmányozásába. A terepen végzett rendszeres tanulmányozás, térképezés és laboratóriumi kutatás nélkül Andrusov nem is álmodhatott a Kárpátok geológiája sarkalatos problémáinak megoldásáról. Ezt a feladatot nem végezhette el egyedül, pedig három évtizeddel ezelőtt még nem volt egyetlen tudományos munkatársa sem. Kutató céljának vetette alá azonban más irányú gyakorlati tevékenységét is: érdemeket szerzett a szlovákiai Kárpátok geológiai kutatásának kiépítésében, ő maga számos szakvéleményt dolgozott ki a mérnöki földtan számára a völgyzárógátak, a vasutak és alagutak, a bányák és más ipari létesítmények tervezésénél s elsősorban az ő érdeme, hogy felnevelte a fiatalabb szolgálatában akár a patyolat — tartja felénk, majd így biztat: No, ne féljenek, nem harap. Mi azonban csak akkor nyugszunk meg, amikor ismét becsukódik a ketrec ajtaja. — Ogy látszik, éhes — állapítja meg szakértelemmel, az itteni laboratórium saját készítményű tablettáit dobva a rács mögé. És hogy ízletes ez az „eledel", arra a kis rágcsáló reszkető orrcimpáinak játékából is következtethetünk. A MEGFIGYELÉSEK sok olyan problémára adnak gyors választ, amelyekhez más állatokon végzett kísérletek esetében évekre volna szükség. Figyelemmel kísérik az azonos súlyú, korú és nemű kísérleti állatok fejlődését, összehasonlítják őket a többivel, azokkal, amelyeken nem végeztek beavatkozást. Természetes, hogy a beoltott anyagok hatása — az elváltozások — ily módon könnyűszerrel ellenőrizhetők. Az összehasonlítások alapján sikerült néhány nemzedéken keresztül olyan sokkal ellenállóbb fajokat is kitenyészteniük, melyek még alkalmasabbak a kutatómunkára. A tengerimalacok és a házinyulak birodalmában vidám az élet. Meg sem látszik rajtuk az erős próba, melynek a beléjük fecskendezett inzulin A KORSZERŰ ÜJ SZEREDI szlovák szakemberek és a geológiában jártas tudományos dolgozók egész új nemzedékét. Gondoskodott arról, hogy tanítványai munkája eredményeképpen bevezetődjenek és kibontakozzanak Szlovákiában a földtani tudományok egyes szakágai, például a paleontológia és a mikropaleontológia, hogy a kutató- és a felderítő munkában a legkorszerűbb kutatómódszereket használják. A csehszlovák Kárpátok ** geológiájáról szóló tudományos mű, amelyet most állami díjjal tüntettek ki, nem jöhetett létre alkotója mély tudása és kutató szorgalma, sem számos tanítványa hozzájárulása nélkül. A viták tüzében született meg, amelyek olykor igen élesek voltak hazai s nemzetközi viszonylatban is. Kárpátjainkra vonatkozó fontos, komplex eszmei-tudományos nézetről volt ugyanis szó, amellyel sokáig a nagy geológiai kapacitások sem értettek egyet. Andrusov akadémikus azt vallja, hogy a Nyugati-Kárpátokat, s egyáltalán a Kárpátok egész vonulatát olyan geológiai rétegek összessége képezi, amelyek nem keletkezést helyükön fekszenek, hanem valamilyen, ez ideig nem tisztázott hegyképző folyamatok révén a hegység belső részeiről a széleire tolódtak el. Hasonló jelenség tapasztalható az Alpesekben, a Kaukázusban és a Himalájában is, ezért nem indokolt, hogy tagadnánk az ilyen eltolódást a Kárpátokban, amelyek az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig húzódó eurázlai hegységrendszerhez tartoznak. l/ülönösen ez a következtetés bizonyítja, hogy a földtan nemcsak a népgazdaság segítőtársa az ország kincseinek hasznosításában, hanem részt vesz az ember világszemléletének a kialakításában is. Ilyen Andrusov „A csehszlovák Kárpátok geológiája" című kutató jellegű műve ls, mert bővíti az ember ismereteit és a jólétért folyó törekvését új, szélesebb horizontú utakra ve zeti. —rv— folytán naponta többször is kiteszik őket. Pedig a gyógyszer adagolása változó, a reakció sem minden esetben azonos Az orvosok gondosan feljegyzik tapasztalataikat. A MAJMOKAT is kísérleti célokra tartják az intézetben. A különbség mindössze annyi, hogy míg a többi állatot itt tenyésztik, a majmokat Indiából hozzák be. Gyógyszeriparunk legújabb készítményeit próbálják ki rajtuk, mindaddig, amíg ... Mert a majmok konárovicei küldetése, hogy meghaljanak helyettünk — A betegek csak a száz százalékosan kipróbált gyógyszerekkel gyógyíthatók — tájékoztat az orvosnő. — Nincs jogunk kockáztatni az emberéletet. Ezt nálunk ma már mindenki természetesnek tartja, noha pl. Nyugat-Németországban egyes szakemberek nyilván nem ezt az elvet vallják. Ha nem sajnálták volna az időt, a pénzt, a fáradságot, akkor bizonyára elkerülhették volna néhány évvel ezelőtt a látszólag ártalmatlan idegcsillapítószer — a Contergan-okozta világra szóló botrányt A ki nem kísérletezett gyógyszer használata miatt ugyanis több ezer torzszülött jött a világra. NÁLUNK ilyesmi nem fordulhat elő. Erről értékes kísérleteivel a konárovcel kutatóintézet is gondoskodik. KARDOS MARTA LAKÓTELEP EGY RÉSZE Több, mint egy hónapja mutatta be a Košicei Állami Színház Madách Tragédiáját, de a kulturális folyóiratokban itt-ott most is rábukkanhatunk egyegy sommázó véleményre. Legutóbb például a PREDVOJ 19. számában Eva Tomaščínová vette bonckés alá ezt az előadást. Bár elismeri a mű filozófiai krédójának hitelét, hiányolja azonban az „eredetibb filozófiai koncepciót." Nos, nem leplezem meggyőződésemet, hogy ez kissé anakronisztikus követelmény, amely erőszakoltan akarja egy évszázadra visszaNIETZSCHÉTŐL HITLERIG A NAGYVILÁG legutóbbi két számában gazdag csehszlovákiai vonatkozású anyagot közöl. A 4. számban folytatódik a kerekasztal beszélgetés arra a témára, hogy mit adjanak ki Magyarországon a világirodalom nagyjaiból. E vita keretében szót kért Dobossy László, a cseh és a szlovák irodalom kiváló ismerője is. írásában q többi között felvet néhány nagyon érdekes gondolatot. Rámutat például arra, hogy a magyar könyvkiadásnak ugyan elvitathatatlan szép eredménye számos cseh szerző, elsősorban Hašek, Olbracht, Čapek, Wolker, Nezval műveinek megjelentetése, ugyanakkor azonban sok kerül olyan alkotások lefordítására is, amelyek távolról sem érik el ezt a szintet. Furcsái j a továbbá, hogy nem fordítják például Otokar Brezinát, és Vladimír Hnlant, aki ma már világviszonylatban számon tartott és elismert költő, aki az európai líra élvonalába tartozik. Dobossy véleménye szerint nagyobb figyelmet kellene szentelni František Langertnek és F. X. Sahlának is. Ugyanebben a számban Mezei András A modern szlovák lírakincsesháza című versválogatásról írt bírálatot. Megállapítja, hogy a kötet majd fél évszázad termését fogja át, „eleven, érzékletes és színvonalas ajándék". Részletesebben jellemzi az egyes költőket is. kezdve Ján Poničannal, egészen Milan Rúfusig. Különösképpen kiemeli Laco Novomeskýt, aki „az ellentmondásokat önmagában is legyőző kivételes személyiség, nagy költő ... Hiányolja viszont, hogy az olvasó csak ízelítőt kap Vladimír Reisel, Ctibor Stítnický, Milan Lajčiak és Milan Rúfus költészetéből. A folyóirat 5. száma közli Jaroslava Pašiaková cikkét, amenően érvényesíteni az értékek tartalmi méltatásának mai mércéjét. Egyetértek viszont a recenzenssel abban, hogy ez az előadás a rendezést állítja előtérbe és Rakovskýnak lényegében sikerül megfelelő színpadi eszközök megválasztásával életközeibe hozni a művet. Végül a recenzens, miután az Oj Szó bírálatával lényegében egybecsendülő véleményt mond az egyes főszereplökről, elismeréssel nyugtázza az egész együttes merészségét, hogy vállalta ezt az igényes feladatot. ÉS TOVÁBB? mely számot ad a Szlovák Tudományos Akadémia világirodalmi intézetének tavaly őszi kezdeményezéséről, az avant£ljrde egyes megnyilvánulásairól tartott nemzetközi eszmecseréiül. Pašiaková hangsúlyozza, hogy ebben az esetben nem volt szól valamilyen engedményről „a világszerte észlelhető avantgardista láznak", inkább a két háború közti haladó művészi és irodalmi törekvések újraértékeléséről. A vitával kapcsolatban kifogásolja, hogy adós maradt a szélesebb európai összefüggések tisztázásával. Egyetlen kivételt képezett Dobossy László, aki figvelmeztett arra, hogy > az avantgardista művek és irányzatok más funkciót töltöttek be a nyugati irodalmakban, mint a közép- és kelet-európai népekében. Seres József bírálatában Vladimír Mináí Sohasem vagy egyedül című mű"ét elemzi. Számos helyes megállapítása van ugyan, de egy szarvashibával teljesen lerontja az összhatást. Miután leszögezi, hogy „a két kisregény Mináč fejlődését, útkeresését mutatja", problematikusnak kiáltja ki a megoldást és a kérdésfeltevést. Hogy miért? Azért, mert nézete szerint Mináč hőseit „kiszakítja az otthoni környezetből, sőt hazájuktól is messze viszi »Keletre«. Ez akarva-akartalan menekülésnek látszik." Egy másik helyen pedig még konkrétabban arról beszél, hogy Zsorzsík (a kisregény hőse) »már régebben elhatározta*, hogy „Keletre" megy, Szibériába, ahol alkothat, ahol igazi „férfimunka" vár rá«. Csakhogy ez a „Kelet" és ez a „Szibéria" nem más — legalább is a mű és az adott helyzet tanúsága szerint —, mint Kelet-Szlovákia, a Vasmű építkezése... G. I. (K. Bachan felvétele) Lukács György Az ész trónfosztása című műve 1954-ben jelent meg első ízben német nyelven a demokratikus Berlinben, majd két évre rá Magyarországon is. Ez a mű tudvalevőleg éles és beható bírálatnak vetette alá a 19. és 20. század német irracionális filozófiáját és annak idején támadások érték, mind a jobb, mind a bal oldalról. Lukács ezt a művet most összegyűjtött alkotásainak nyugatnémet kiadásába is beliktatta, mégpedig módosítás nélkül. Ezzel szemben a könyv új előszavában, amely e fejezet címét viseli, határozottan körvonalazza álláspontját nemcsak a német történelem hagyományaival, hanem a mai nyugatnémet fejlődéssel kapcsolatban is. Ezt az álláspontot ismerteti a LITERÁRNI NOVINY cikkírója a folyóirat 19. számában. Lukács világos okfejtéssel blTALLÔZÁS A NAGYVILÁGÉ zonyítja, hogy a német történelemben megtalálhatóak a nácizmus gyökerei. Ezek visszavezetnek a német parasztháborúk korszakáig, amikor leverték az antifeudális erőket. A mai nyugatnémet rendszer szerinte nem vezet ennek a gyászos örökségnek a felszámolásához ós a hivatalos kormánykörök politikájától nem várható a német múlt újraértékelése. Lukács nem titkolja azt a meggyőződését sem, hogy az NSZK mai rendszerében semmi sem történik annak a nézetnek a leküzdése érdekében, amely szerint Hitler csak véletlenszerű és szerencsétlen történelmi epizód volt. Az előszóban azonban egyben hangsúlyozza, hogy a tömegek látják a társadalmi élet ellentmondásait, nem törődnek bele azokba. Ezen túlmenően várható, hogy az irodalom feltörekvő új hulláma még jobban felrázza ezeknek a tömegeknek a tudatát.