Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-05 / 94. szám, kedd

Fogadás a Magyar Népköztársaság államünnepe alkalmából (CTK) — Cséby Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete Magyarország ál­lamünnepe alkalmából tegnap fogadást rendezett. Az évfordu­ló alkalmából jókívánságaikat fejezték ki a nagykövetnek Zdenék Fierlinger és Bohuslav Lastovička, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Ľubomír Štrougal, a CSKP Köz­ponti Bizottságénak titkára, Václav Dávid külügyminiszter, valamint kormányunk, politikai és kulturális életünk más kép­viselői. A Magyar Népköztársaság fel­szabadulásának 21. évfordulója Alexander Dubček és Michal a jugoszláv nagykövetet (ČTK) — Trpe Jakovlevski, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság csehszlovákiai meghatalmazott nagykövete Igor Radinovicsnak, a nagykö­vetség kulturális tanácsosának és Milia Novakovicsnak, a nagykövetség titkárának, a fő­konzulátus dolgozójának kísé­retében háromnapos látogatásra Bratislavába érkezett. A jugoszláv vendégeket Ale­xander Dubček, a CSKP Köz­alkalmából Krajcsfk Mihály, Magyarország bratislavai főkon­zulja ugyancsak fogadást ren­dezett a bratislavai Carlton­szállóban. A baráti ország ál­lamünnepe alkalmából Alexan­der Dubček, az SZLKP Közpon­ti Bizottságának első titkára és Michal Chudik, az SZNT elnö­ke, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, továbbá Michal Sabolčik, az SZLKP Köz­ponti Bizottságának titkára, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének póttagja, az SZNT elnökségének tagjai, közéle­tünk jelentős képviselői fejez­ték ki jókívánságaikat. Chudik elvtársak fogadták ponti Bizottsága elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bi­zottságának első titkára fogad­ta. Ezt követően a nagykövetet és kíséretét Michal Chudik mi niszter, až SZNT elnöke fogad­ta. A vendégek ellátogattak a Szlováít Tudományos Akadé­miára is, majd a délutáni órák­ban megtekintették a Csehszlo­vák Állami Film műtermeit a Kolibán. Csehszlovák küldöttség Dániában (CTK) — Dr. František Ka­hudának, az Iskola- és művelő­désügyi miniszter első helyette­sének vezetésével csehszlovák küldöttség érkezett tegnap Kop­penhágába. A küldöttség az 1966 és 1967-es iskolai és kul­turális kapcsolatok tervéről fog a dán kulturáilis vezetők­kel tárgyalni. Huszonegy éves a Košicei Kormányprogram (CTK) — A volt košicei me­gyeházán huszonegy évvel ez­előtt — 1945 április 5 én — • Szlovák Nemzeti Tanács ün­nepi ülésén hirdették ki az új csehszlovák kormány program­ját. Az annak idején Gottwald elvtárs vezette kormány prog­ramját Zdenék Fierlinger elv­társ olvasta fel. Hazánk törté­netében először vált Csehszlo­vákia Kommunista Pártja az or­szágban vezető szerepet betöl­tő párttá, és javasolhatta a Košicei Kormányprogramot, amelynek 1B pontja a népi de mokratikus rendszer létesítésé­nek alapelveit tartalmazza. A Košicei Kormányprogram, amely örök időkre aranybetük­kel íródott be hazánk történe­tébe, nemzeti és demokratikus forradalmunk programja. ÜNNEPSÉG BRATISLAVA FELSZABADULJANAK 21. ÉVFORDULÓJÁN HŐSÖKRE EMLÉKEZTEK (ČTK) — Bratislavában április negyedikén a város felsza badulása 21. évfordulójának napján ünnepi ülésre jöttek össze a városi párt- és állami szervek képviselői, akik szeretettel üdvözölték vendégüket — Ivan Szemjonovics Kuznyecovot — a Szovjetunió bratislavai főkonzulját. Az ünnepség résztvevői egy perces néma felállással emlékeztek meg a város dísz­polgára — Alekszander Fjodorovics Arzsavkin tavaly elhunyt szovjet altengernagyról és a város felszabadításáért vívott harcokban elesett hősökre. Jozef Zrak mérnök, a tudo­mányok kandidátusa, az SZLKP városi bizottságának vezető tit­kára ünnepi beszédében meleg szavakkal méltatta a szovjet harcosok felejthetetlen érde­meit. Ivan Szemjonovics Kuz­nyecov, a Szovjetunió bratisla­vai főkonzulja az ünnepségfen mondott beszédében hangsú­lyozta, hogy a fasizmus ellen vívott harcokban s a háború utáni szoros együttműködés so­rán megerősödött csehszlovák­szovjet testvéri szövetség a vi­lágbéke megőrzése szempontjá ból rendkívül nagy jelentőségű. Az ünnepség résztvevői a bra­tislavai lakosság nevében üd­vözlő levelet küldtek a Szov jetunió népének. A losonci és a rimaszombati járás is befejezte a tavaszi árpa vetését (ČTK) — A hűvös idő az utúbbi napokban jelentős mérték­ben lassította a tavaszi mezőgazdasági munkák ütemét. En­nek ellenére a rimaszombati járás mezőgazdasági üzemei 6 208 hektáron befejezték a tavaszi árpa vetését, a losonci járásban pedig 6905 hektáron. Rövidesen befejezik az árpa Vetését a zvoleni, a Zlar nad Hronom-1 és a Považská Bystri­ca-! járásban is. A múlt évhez viszonyítva a közép-szlovákiai kerületben körülbelül 15 napos Időelőnyben vannak. Eltérően az előző évektől nö­velik a tavaszi búza vetésterü­letét. Eredetileg a kerületben 787 hektár tavaszi búzát ter­veztek, de már 1588 hektáron vetették el. A tervet a martini, a losonci és a rimaszombati já­rásban szárnyalták túl. A ke­rületben az idén először telje­sítették az istállótrágya be­szántásának tervét. Tanfolyamok és járási aktívák a mezőgazdaság új irányítási rendszeréről (CTK) — Tagnap Alóla Vojáéek, aa SZLKP XSzpaati BlxotUI ginak osztályvezetője sajtóértekezleten tájékoztatta az éjságlrókat a mezőgazdaság tökéletesített Irányítási rendszerének elveirSl. Az élánk vita elsfisorban la a tervezés, a szállítók a a vevók közötti éf kapcsolatok, valamint a vállalaton fcelill gazdálkodás problé­máira összpontosult. Az Aj Irányelvek eredményes érvényesítése attól fOgg, hogy • mezőgazdasági Qzemek s az irá­nyító szervek vezetó dolgozói ho­lyesan értelmezlk-e a tökéletesí­tett rendszar elveit. A CSKP KOa­pontl Bizottságénak politikai fő­iskoláién e célból rövid tanfolya­mokat rendeznek a közeljövőben az érdekelt gazdasági vezető*, és pértfwikclaaárUMok Máméra. Meghalt Ján Svetoň Életének 81. évében, a hét­főre virradó éjszaka elhunyt Bratislavában dr. Ján Svetoň, á Közgazdasági Főiskola pro­fesszora. Az elhunyt a mai de­mográfia és történelemtudo­mány terén nagy jelentőségű munkát végzett. ÚJDONSÁGOK SEREGSZEMLÉJE A MÄR HAGYOMÁNYOSSÁ VÄLT, az idén június 5. és jú­lius 3. között megtartandó „Ostrava 66" elnevezésű, nagy­szabású, elárusítással egybekö tött kiállítás hazánk legkivá­lóbb képzőművészeinek tudá­sát és ízlését bizonyítva, min den eddigit felülmúl. A kiállí­tásra kerülő bútorok, üvegáruk, lakberendezési kellékek, képző­művészeti alkotások és köz­szükségleti ipari termékek — mindmegannyi bizonyíték ipa runk színvonaláról. Gyártmá­nyaink e seregszemléje sok-sok jó tanács arra: hogyan rendez­zük be otthonunkat, milyen környezetben éljünk. A rendezők szerint a kiállítás felületes megtekintése is leg­alább 6 órát vesz igénybe. Milyen meglepetéseket tarto­gat az idei kiállítás? A vegy ipari vállalatok újdonságai, az Egészségügyi Minisztérium koz metikai intézetének készítmé­nyei, szolgáltatásai bizonyára élénk érdeklődést váltanak majd ki. Ugyancsak figyelemre méltók az élelmiszer- és a köz szükségleti ipar, valamint a ter­melőszövetkezetek gyártmá­nyai és a helyi gazdálkodási üzemek szolgáltatásai. A Lengyel Népköztársaság nem először vesz részt a kiállí­táson. Az idén valószínűleg be­mutatják áruikat a magyar, a bolgár és az NDK-beli üzemek is. A legjobb minőségű és leg­tetszetősebb gyártmányokat a zsűri aranyéremmel díjazza. —km— A műszaki üveg kiállítása A technikai és laboratóriumi üvegek, üvegfonalak, világító­testek gyártását végző műsza­ki üvegiparunk az utóbbi évek során jelentősen fejlődik. A hazai szükségleteket üzemeink ennek ellenére csak 80 száza­lékban fedezik. A műszaki üvegipar üzemei ma már több mint negyvenezer állandó és kb. nyolcvanezer megrendelés­re készített speciális árufajtát gyártanak. A negyedik ötéves terv a termelés 166,8 százalé­kos növekedését írja elő. A prágai Vigadóban megnyílt kiállítás bemutatja műszaki üvegiparunk egyes termékeit. Üvegfonalak, optikai üveg, kü­lönféle laboratóriumi üvegek, izzólámpák és egyéb, technikai célokra használt gyártmányok seregszemléje a tanulságos ki­állítás. (Kardos) Az üzletek húsvéti nyitvatartási ideje (ČTK) — Húsvét vasárnapján — 1966. április 10-én — csak az újságokat, folyóiratokat árusító dohányárudák s az egyébként vasárnap is árusító cukrászdák és édességboltok lesznek nyitva. A kSzétkeztetési üzemek úgy lesznek nyitva, mint más vasár­napokon. Tekintettel a várható utas- és idegenforgalomra, nyitva lesznek az emléktárgyakat áru­sító boltok. Nyitvatartási Idejű ket az illetékes nemzeti bizott­ság állapítja meg. Más élelmi­szerboltok s iparcikkeket árusító kereskedések, valamint árnbázak zárva lesznek. A vasárnaponként nyitva tartó élelmiszerboltok, az iparcikke­ket árusító kereskedések és áru­házak, húsvét héttón — április 11-én úgy lesznek nyitva, mint vasárnapon. Ezenkívül minden tejcsarnok 7.00 órától 10.00 óráig nyitva tart és gondoskodik kenyér­és péksütemény árusításáról is. A vasárnaponként nyitva tárté enkrászdák és édességboltok úgy lesznek nyitva, mint más vasárna­pokon. A különösen forgalmas helye­ken leró dohányárad ék 8.00 érá­iéi 11.00 éráig lesznek nyitva. Ezenkívfll nyitva leaznek az emléktárgyakat árusító boltok, melyeknek nyitvatartási Idejét aa Illetékes kereskedelmi szervek javaslatára a helyi (városi, kór zeM) nemzeti bizottság határosán még. A kSzétke itetéai flzemek égy állnak a kOzénség rundéi k e aásáre, aslX más vsáraai uksn. Főurak, rablólovagok és építészmesterek nyomában | • MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS IDEGENFORGALOM • RÉGI KINCSEK ÚJ KÖNTÖSBEN • MILYEN LESZ STREČNO? SZLOVÁKIA hegyes-völgyes meseszép tájain pompás vára­kat, kastélyokat emeltettek el­múlt korok főurai. Közép-Szlo­vákia bővelkedik talán a leg­nagyobb mértékben e szép épí­tészeti emlékekben. Csakhogy e vidék boldogtalan múltja éreztette hatását a műemléke­ken is. Ma nagyszabású mentési munkálatok folynak az egész közép-szlovákiai kerületben. A már helyrehozott és a helyi né­pi szervek tulajdonába adott műemlékeken kivül 2007 építé­szeti emléket tartanak nyilván. A mentési munkálatokat a ke­rületi műemlékvédelmi központ irányítja sokoldalú figyelemmel kidolgozott terv szerint. A köz­pont munkájában örvendetes újdonságot tapasztalunk: míg a közelmúltban a járási nem­zeti bizottságok költségvetésé­ből merítették a műemlékvéde­lemre fordított összegeket, ad­dig ma e szervezet saját költ­ségvetéssel rendelkezik. A járá­sokon ugyanis gyakran elvon­tak — más sürgősebb munká­ra — a műemlékvédelmi alap­ból. A kerületi központ ma a felderítést Irányítja, terveket dolgoz ki az értékes épületek megmentésére, s a mentési munkálatokat pénzeli ls. Štefan Dúbravec műépítész vezetésével két további építészmérnöknő, két történész és három műsza­ki szakember végzi ezt a mun­kát. A műemlékvédelmi központ­ban aziránt érdeklődünk, mi újat fedez fel a nyári turista a megmentett épületek között. Örömmel halljuk, hogy idén nyáron befejeződik az Árvát Vár rekonstrukciójának máso­dik szakasza. A közönség eddig csak az alsó várrészt, s a má­sodik várudvart látogathatta. Idén hozzáférhető lesz már a középső várrész is. A mentési munkálatok Idei terve tíz akciót foglal magá­ban. A többi között megmentik a tvrdosíni gótikus fatemplo­mot és a bzovíki gótikus-rene­szánsz erődöt. Az utóbbi az ide­genforgalom szempontjából is értékes lesz, hiszen a Bzovík a Magyarországról Lengyelor­szágba vezető turistaút mentén fekszik. Számos helyen javítá­sokat eszközölnek, a többi kö­zött rendbe hozzák a halicsi ré­gi török harangtornyot ls. A műemlékek jegyzékén szerepel a losonci zsinagóga ls, amely­nek rendbehozására rövidesen szintén sor kerül. Érdekes tervet pillantunk meg Dúbravec műépítész asz­talán. Streöno várának a raj­za ez, amely egyben a várro­mok megmentésének úf irányát mutatja. A romokkal sokáig nem tudtunk mit kezdeni. Rész­ben újjáépítettük a várakat, mint Árva, vagy Bratislava vá­rát, részben pedig megeléged­tünk egy-egy vaskorláttal, hogy a látogató le ne zuhanjon a szikláról. Az újjáépítés igen költséges dolog, a romok etha­ňyagolása viszont szintén vesz­teséget, illetve kihasználatlan idegenforgalmi alkalmat jelent. StreCno megmentésének terve az „arany középút" Úgy terve­zik, hogy meghagyják az épü­let rom jellegét, a tetőket nem fedik be, a falakat, bástyákat csupán megerősítik, sétányokat és átriumokat létesítenek a vár­udvarokon. Ám a központi épü­let tetőt kap, de olyat, hogy a köztudatban élő körvonalak ne változzanak meg. A lapos be­tontető csupán befedi az épüle­tet, hogy helyiségeket nyerje­nek a turisták ellátására. A legmagasabb bástyába felvonót terveznek, de kívülről a to­rony megtartja mai arculatát. Az ilyen megoldás igen vonzó, főleg Szlovákiában, ahol több­ségben várromok maradtak ránk. Lényegében a romok ide­genforgalmi kihasználásának terve ez, amely a meglevő ré­szek belső módosításával a látogatást kényelmessé, az ott­tartózkodást népszerűbbé teszi, a látványt pedig eredetiségében tárja a turista elé. A MŰEMLÉKVÉDŐK már ed­dig is számos javaslatot terjesz­tettek idegenforgalmi szerveze­teink elé, terveket készítettek számos Jelentős épület és rom kihasználására. Eddig a leg­több építészeti emlék, amennyi­ben használható, könyvtárak és múzeumok céljait szolgálja. Az új tervek árudákkal, éttermek­kel, sőt szállással ls számolnak. Ha e tervek iránt az idegenfor­galmi szervezetek nagyobb ér­deklődést mutatnának, jelentő­sen növelhetnénk sok műemlé­künk látogatottságát. Elvégre szállodában másutt is lakhat az idegen, de például egy rablólo­vag hálótermében .. . Szóval e téren sok még a kihasználatlan lehetőségünk. A lehetőségek ki­használása az eddiginél sokkal gyorsabban téríti mecf a műem­lékvédelemre fordított nem cse­kély összegeket, ez ma már nem közömbös a műemlékvé­dők szempontjából sem. A tu­dományos és művészeti kutató­munka érdeket ezen a ponton igen előnyösen ötvözhetők egy­be a hatékonyság és kifizetődő­ség érdekével. VILCSEK GÉZA Könyv, amelyet szereplői írlak Duna-táj krónikája 1965 A KOMAROMI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG KEZDEMÉNYEZÉSÉRE és támogatásával a Járási népművelődési otthon gondozásában, a fenti címmel Jelent meg az az érdekes és tanulságos könyvecs­ke, amely — nem túlzás, ha azt állítom — a járás határain túl is komoly érdeklődésre talált. A szerző Hégely Ferenc, a járási pártbizottság propagandaosztályának dolgozója, saját élményei, szemtanúk elbeszélése és a rendelkezésére bocsátott hiteles anya­gok és adatok alapján próbálta megörökíteni azokat a nehéz, sorsdöntő napokat, amelyek a múlt esztendőben szakadtak a ko­máromi Járás, illetve Csallóköz népére. ízléses, színes borítólap emlékeztet a vészterhes napokra. Száz­ötven oldalon bőséges és hiteles képanyag illusztrálja az ese­ményeket. Olvasás közben az emberben felújulnak a tragikus napok. A könyvecske emléket állit annak a hősies küzdelemnek, amelyet a járás népe vívott a tomboló áradattal. A sorok között piros fonálként fut a gondolat: végül az ember győzedelmeske­dett, mert nem adta meg magát. Győzött, mert nem volt egyedül. Egy ország népe, három baráti testvérország hadseregé sietett a Duna menti nép megsegítésére. Különlegessége a könyvnek, hogy nem Író, hanem azok Írták, akik közvetlen részesei, hősei voltak az ember feletti küzdelem­nek, az együvétartozás nagy erőpróbájának. A mű minden sora igaz. Átvitt értelemben így ls mondhatnám: ezt a könyvecskét maga az Elet írta. A KÖNYV A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIA TISZTELETÉRE KÉ­SZÜLT. összesen 8000 példányban jelent meg szlovák és magyar nyelven. Véleményem szerint azonban, az illetékes szerveknek módját kellene ejteni, hogy a könyvecske túllépje a komáromi járás, illetve Csallóköz határait. Nem ártana, ha az ország kü­lönböző tájain is megvásárolhatnák az emberek és a legllletéke­sebbek. A gigászi küzdelem résztvevőinek hiteles elbeszélése alapján ismerhetnék meg a nagy küzdelem egyes mozzanatalt, megnevezett és névtelen hőseit, az önfeláldozás, a hősiesség, • hlttvallás nagy iskoláját.. . SZARKA ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom