Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-03 / 92. szám, vasárnap

BRATISLAVA RENESZÁNSZA BRATISLAVA már távolról sem az a többé-kevésbé provinciá­lis város, amelyet 21 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg felszaba­dított. Akárcsak egy életrevaló menyecske, levetette régi ruhá­ját és új, modern köntöst ölt magára. A több mint ezeréves múltra visszatekintő város Szlovákia politikai, gazdasági és kul­turális központja. Lakosainak száma az utolsó két évtizedben megkétszereződött. Négytornyú ősi vára a Duna teraszán vissza­kapta Mária Terézia korabeli arculatát. Az új ipari és lakóne­gyedek minden irányban terjeszkednek, sőt az északnyugati lej­tőkön a régi szőlőskertek helyére ls felkapaszkodnak. Bratislava reneszánszát éli, s mindinkább a Duna mente új gyöngyévé válik. Bratislava a műemlékek városa. 25 történelmi múltú palotája, 24 temploma, kápolnája és kolostora, 151 műemlékként nyilván­tartott polgári és bérháza, 40 szobra, oszlopa, emlékműve és szö­kőkútja, 49 emléktáblája és 75 más nevezetes objektuma van. Az összesen 364 műemlék közül 45 egyházi, 215 világi, 103 történel­mi, egy pedig régészeti jellegű. S még egy számadat: a nyugat­szlovákiai kerület műemlékeinek teljes egyötödét Bratislavában találjuk. A MÚLT RÁNYOMTA BÉLYEGÉT a magyar királyok egykori koronázó városára, a jelen azonban új arculatot kölcsönöz a vá­rosnak. Csak a szüntelenül megújhodó Duna a régi. Ma már azonban nem a váralja omladozó házikóira és sikátoraira néz, hanem a Dévény felé húzódó új lakónegyedekben, a Pihenés és a Kultúra Parkjában, a korhűen helyreállított várban, az alatta vezető virágos sétányban, távolabb pedig a nagyarányú Slovnaft olajfinomító kombinát acélosan csillogó építményeiben gyö­nyörködik. Bratislava építkezéséről, fejlődéséről és ipari potenciáljának növekedéséről naponta olvasunk és hallunk. A felszabadulás évfordulóját ünneplő város szépséghibáiról ma szándékosan nem írunk. Ez alkalommal Inkább néhány építészeti különlegességére fordítjuk figyelmünket. A SZLOVÁKIAI TUDOMÁNY FELLEGVÁRA R epülőgépből nézve megka­pó kép nyílik a Patrónka nevű városrészre. A Brnóba ve­zető országút mentén ú] tudo­mányos városka épül. Az egy­kori patrongyár mögött elterü­lő térségen új fegyvertár kelet­kezik. A biológiai szempontból egészséges és az ipartól nem zavart környezetben ma is fegyverkeznek. A Szlovák Tu­dományos Akadémia néhány it­teni intézetében már termelik a tudományos fegyvereket. Bratislava semmiben sem marad el a külföldi tudomá­nyos központok mögött. Persze, még jónéhány év eltelik addig, amíg a „tudomány városa" vég­leg búcsút vesz a kőművesek­től. Az első új épületet hat év­vel ezelőtt kezdték építeni. Az SZTA kémiai intézeteinek mun­katársai négyemeletes pavilon­ba költöztek, amelyben 10 000 négyzetméteres területen 470 dolgozószoba és laboratórium van. Az épület átmenetileg a Fizikai Intézet dolgozóinak is hajlékot ad. Ebben az épület­ben dolgoznak rajtuk kívül Oj lakóházak a Februárt Győzelem utcán A bratislavai Patronkán épülő tudományos város modellje. Az „alsó" rész már elké­szült, vagy befejezéséhez közeledik. (J. Cenék felvétele) ma még a geofizikusok, a csil­lagászok és az elektrotechni­kusok is. A Mechanikai és Automati­zálási Intézet s úgyszintén az új Műszaki Kibernetikai Intézet kutatói saját épületekben tevé­kenykednek már. Az elmúlt év végén új munkahelyet kaptak a mérés elméletével foglalkozó kutatók, és megindult az élet az Építőipari és Építőművásze­ti Intézet laboratóriumaiban is. A közeljövőben új épületbe költözik a Biológiai Intézet, a Botanikai Intézet, a Fizikai Intézet, elkészül a geoló­gia, a geográfia, a geofizika és a ma­tematika terén dolgozó szakembe­m rek közö s épülete, , Jpt Jj. majd a Polimérek Intézete s végül az új Virológiái Intézet és a Gyógy­szertani Intézet is. Amennyiben az építőipari vállala­tok betartják a tervezett határidő­ket, 1972-ig mind­ezek az épületek elkészülnek, s meg lehet kezdeni az építkezés har­madik szakaszát, amely a „tudo­mány városa" ti­zenhatodik fő ob­jektumának befe­jezésével ér majd véget. Az új tudomá­nyos városka köze­lében, a szemben fekvő hegynyereg lejtőjén egy további tudomá­nyos bázis is létesül. Ott csil­log már a különös alaprajzú, sokemeletes egyetemi kórház új palotája s a környékén összpontosulnak a közeljövő­ben az orvostudományi kutató munkahelyek is, például az Endokrinológiai Intézet, a Kí­sérleti Szívsebészeti Intézet stb. 185 MÉTERES TELEVÍZIÓS ADÓTORONY MINDEN NAGYVÁROS szá­mos toronnyal büszkélkedik. Bratislavában is van belőlük. A legmagasabban fekvő, jól is­mert jellegzetes „torony" a zergehegyi televíziós adó égbe­nyúló építménye. Szerkezete azonban már nem képes elvi­selni a műsor kibővítéséhez és tökéletesítéséhez szükséges to­vábbi berendezések súlyát, ezenkívül esztétikai szempont­ból sem üti már meg a mérté­ket. Tizenkét évvel ezelőtt épí­tették az ostravai tv-torony mintájára, az újabb technoló­giai berendezések rászerelésé­vel azonban már azokat a tar­talékokat is kimerítették, ame­lyekkel a statikusok számoltak. Az új követelményeket kielé­gítő televíziós torony terve körül számos vita folyt. A prágai Spojprojekt több válto­zatot is kidolgozott, ámde az összes tervezetben meghagyta A LEGSZEBB DUNA-HÍD A bratislavai belvárosi köz­lekedés egyik legfájóbb pontja a hidak hiánya. Á mostani vas­hidat a háború utáni első hó­napokban a szovjet hidászok provizóriumként építették. Bár még ma is szolgál, bizony már meglehetősen vén, távolról sem alkalmas arra, hogy gyors és biztonságos összeköttetést te­gyen lehetővé a belváros és a nagy jövőjű Ligetfalu között. Az elmúlt években hosszú vi­ták folytak akörül, hol épüljön fel az úf híd (vagy hidak! t és milyen megoldású legyen. Egyik terv a másikat követte. Egyesek a mai híd helyén ja­vasolták modern hidat építeni, a többség azonban a Hal tér­ből kiinduló híd mellett kar­doskodott. Végül az utóbbi né­zet győzött, bár számos ellen­vetéssel kellett megküzdenie. Az új Duna-híd bizonyos vo­natkozásban a kölni Rajna-hidra emlékeztet. Ez lesz a budapes­ti Erzsébet-híd után a leghosz­szabb európai kábelhíd, ami pe­dig a megoldását illeti, kétség­telenül őt Illeti majd az első­ség pálmája a Dunán. A 306 méteres híd kétszintes geren­dához hasonlít, amelyet a liget­falusi hídfőn létesített 86 mé­ter magas felfelé keskenyedő, ferde pillértömb fog tartani acélsodronyok segítségével. A pillértömb tetején 150—200 vendég befogadására alkalmas vendéglőt létesítenek. A liíd kétemeletes lesz. Felül (CTK felvétele) a mostani adótornyot, csak ép­pen új reléállomással egészí­tette azt ki, Bratislava illeté­kes tényezői nem voltak elé­gedettek az ilyen megoldással. A televíziós berendezések új­szerű komplex megoldását kö­vetelték, szem előtt tartva a jövő követelményeit ls. Ezzel kapcsolatban nemcsak számos statikai probléma me­rült fel, hanem azt a körül­ményt is számításba kellett venni, hogy a második, illetve harmadik televíziós műsor szá­mára meg kell majd változtat­ni az antennarendszert. Ezért a legcélszerűbbnek, leggazdasá­gosabbnak és leglogikusabbnak az a koncepció mutatkozott, hogy a televízió valamennyi berendezését egységes műszaki komplexumként oldják meg. A jóváhagyott torony a csú­csán álló kettős gúlára hason­lít. 7,5 m átmérőjű belső tar­tóoszlopa vasbetonból készül, köpenyét acél és üveg fogja képezni. Ebben az építményben helyezik el a műszaki beren­dezéseket; a segédüzemek a környező épületekben kapnak helyet. A 185 méteres televíziós „tű" a város új jellegzetességeihez fog tartozni, amelyet több ki­lométer távolságból lehet majd látni. A tornyot 47 m magas­ságig a rádiórelé-berendezések foglalják el, föléjük pedig a parabolaantennákat szerelik fel. 61—68 m magasságban két emeleten vendéglőket tervez­nek, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra és környékére. A felsőbb emeleteken a többi televíziós berendezéseket he­lyezik el. A torony magját csúszó zsa­luzással fogják építeni. Itt lesz a lépcsőház, a két gyors­felvonó és a vertikális vezeté­kek aknája. Az oszlop legszé­lesebb részének mérete 24x28 m lesz. Az egész mű építési költségeit 40 millió koronára irányozták elő. A bratislavai torony szerkezeti szempontból, (vas, beton és acélelemek al­kalmazása) is különlegesség­nek fog számítani. DÓSA JÓZSEF bonyolódik le a gépkocsiforga­lom, az alsó szint pedig a gya­logjárók számára lesz fenn­tartva. A hídfők körül már he­tek óta geológiai próbafúráso­kat végeznek. A híd tervezői f Jozef Lacko és Árpád Tesár mérnök, a Szlovák Műszaki Főiskola professzorai) augusz­tusig elkészítik a végleges megrendelési terveket, s aztán a magyar szakemberek — a híd építői — veszik majd ke­zükbe a híd további sorsát. Az 1968—1971-es években nagy sürgés-forgás lesz a góti­kus Szent Márton székesegyház és a ligetfalusi part között. Olyan mérnöki alkotás születik itt, amely új panorámát köl­csönöz Szlovákia fővárosának s amelyet irigyelni fog a többi Duna menti város. A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA HANGLEMEZAJÁNLATA EP 7306 ZiUhogj eső — Megszoktad már — Sweet Willfam — There s Part When, énekel Zalatnai Sarolta 20.— korona EP 7294 Táncdalok gyermekeknek: Mese a Böbe babáról — Egy kis mackú — Csacsi mese — J6 éjszakát gyerekek, énekel Kiss Manyi 20.— korona EP 7315 Protonok tánca — Séta az aranyhúrokon — Little Baby — Bucket Seats, Illés zenekar, éne­kel Szörényi Levente 20.— korona EP 10049 Az utcátokban van egy széles árok — Van nekem szerelöm — Hej ez a szőke — Libamáj, kacsaináj — Lnjza csárdás stb., énekel Vörös S., Szalay L. 16.— korona EP 10066 Cigánydalok — kellősük: Kertem alatt járt a póstás — Nem születtem butyíra, mama —• Mágocsi erdőn — Sej, haj, Rozika, énekel Madarász K„ Gál G. 16.— korona HOSSZANJÁTSZÔ MIKROLEMEZEK 25 cm 0 LP 10000 Népdalok: Édesanyám, te jó asszony — Temető a Tisza — Nótáskedvű volt az apám — — Vén cigány — Gyere Bodri kutyám — Van egy szőke asszony, énekel Csongor I., Bődy |. 28.— korona LP 10038 Népdalok: Az egri ménes — Egy cica, két cica — Tiz pár csókol — Némuljon el a hegedű — Hamis a rózsám — Gyere velem az erdőbe — Hajlik a rózsafa — Páros csillag — Édesanyám is volt nékem — Rácsos kapu stb., énekel Vörös S., Szalai L. 28.— korona HOSSZANJÁTSZÖ MIKROLEMEZEK 30 cm 0 LPX 6549 Részletek Kálmán Imre Bajadér ctmfi operettjéből, Inekel Németb M., Zentay A.. Udvardy T-, Kishegyi 44.— korona LPX 10053 Népdalok: Nem biszem, hogy még egy­szer is — Csókra csókot — Ügy megyünk el egy­más mellett — Várjatok még őszi rózsák — Esik eső, hegyen völgyön — Szerelmes a nap a holdba — Háborog a Balaton — Te adtad nekem az első stb.. énekel Vörös S., Solti K., Bálint E., Dory J. LPX 100G4 Népdalok: Kit gyászol a fecskemadár — Lassan, kocsis — Kis falu a Dunúntúlon — Rámás csizmát visel a babám — Lyukas a kalapom teteje — Házunk előtt mennek el a huszárok stb., Járóka S., és cigányzenekara 36.— korona A Magyarországon megjelenő Képes Sport (évi előfizetési díja 72.80) és a Népsport c. folyóirat (évi előfizetési dija 104.— korona) szintén megrendelhetők. A lemezek és a folyóiratok megrendelhetők: MAĎARSKÁ KULTÚRA, PRAHA 1. VÄCLAVSKÉ NÄMÉSTl 2. ÜF-161 Priemyslový kombinát mesta Bratislavy azonnal felvesz asztalosokat Elszállásolási lehetőség 1966. május 1-től a munkásszállóban. Az érdeklődők jelent­kezzenek a személyzeti osztályon: Bratislava, Nálepkova ul. 2 ÜF-1Í7

Next

/
Oldalképek
Tartalom