Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-02 / 91. szám, szombat

A kölcsönös barátság és egyetértés szellemében Közlemény a svéd külügyminiszter csehszlovákiai látogatásáról (ČTK) — TORSTEN NILSSON, a Svéd Királyság külügyminisztere VÁCLAV DAVIDNAK, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására 1966. március 27-től április 2-ig hivatalos látogatáson volt Cséhszlovákiában. Nilsson úr csehszlovákiai látogatása alatt tanácskozott FRANTIŠEK HAMOUZ külkereskedelmi miniszterrel. Bratisiavában JOZEF KRÍŽ, az SZNT alelnöke fogadta a svéd külügyminisztert. A két ország külügyminisztere nemzetközi problémákról, valamint Csehszlovákia és Svédország kapcsolatairól folytatott eszmecserét. Mély aggodalmukat fejezték kl a délkelet-ázsiai veszélyes helyzet miatt. Kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a vietnami problémát az 1954. évi genfi egyezmény értelmében kell megoldani s egyben tiszteletben kell tartani Dél-Vietnam népének csorbíthatatlan jogát arra, hogy szabadon döntsön sorsáról. Hangsúlyozták az ENSZ alapokmányában foglalt elvek szigorú betartásának szükségességét. A külügyminiszterek kijelentették: rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak a leszerelésnek, támogatják a gyarmati rendszer teljes felszámolását s a fejlődő országok gazdasági és szociális felvirágfoztatását célzó törekvéseket és élesen elitélik a Délafrikai Köztársaság kormányának fajüldöző politikáját. A miniszterek Európa biztonságával összefüggő problémákról is tanácskoztak, hangsúlyozva e problémák békés, tartós megoldásának fontosságát s az európai országok békés baráti kapcsolatainak nagy jelentőségét. A tárgyaló felek megállapították, hogy a kölcsönös barátság s egyetértés szellemében mindjobban elmélyülnek a két ország kapcsolatai. Torston Nilsson hivtalos látogatásra hívta meg Svédországba V. Dávid külügyminisztert, aki a meghívást elfogadta. Átszervezik Szlovákia vízgazdálkodását (ČTK) — Szlovákia vezető vízügyi dolgozói és az illetékes pártalapszervezetek elnökei tegnap Bratisiavában értekezletre jöttek össze, hogy megvitassák a vízgazdálkodás átszervezésével Ssszefüggő problémákat. Az értekezleten josef Smrk o v s k ý miniszter, a Központi Vízügyi Igazgatóság elnöke Alois V o j á č e k, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetője tájékoztatta a jelenlevőket a küszöbönálló intézkedésekről. A miniszter többek között bejelentette, hogy a vízgazdálkodás átszervezésének ez év júniusáig be kell fejeződnie. Szlovákiában négy igazgatóság létesült. Hatáskörükbe a Duna, a Vág, a Garam, a Bodrog és a Hernád tartozik, éspedig nemcsak műszaki jellegű problémák megoldása tekintetében, hanem gazdaságilag is. Bratisiavában —' hasonlókép pen, mint Prágában — a folyóvizekkel kapcsolatos teendőket irányító igazgatóság létesült és az SZNT keretében vízügyi bizottság, amely a szlovákiai vízügyi szervek és szervezetek tevékenységének egybehangolására lesz hivatva. Smrkovský miniszter többek kü zött a Duna menti vízművek építésével összefüggő problémákat iš ismertette. Közölte, hogy az állam 1970-ig mintegy 900 millió koronát fordít az említett építkezésekre. J. Smrkovský miniszter tájékoztatója után Alois Vojáček elvtárs tartott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az illetékes pártszervek és szervezetek fokozott felelősséget viselnek a szlovákiai vízgazdálkodás átszervezésére irányuló intézkedések végrehajtásáért. Napirenden a mezőgazdasági gépalkatrész-ellátás problémái A Nehézgépipari Minisztériumban JOSEF KREjCI miniszterelnök-helyettes, nehézgépipari miniszter tegnap tájékoztatta az újságírókat a mezőgazdasági gépgyártás és alkatrészellátás helyzetéről és kilátásairól. A Nehézgépipari Minisztérium keretében 17 tröszt gyárt mezőgazdasági gépeket és alkatrészeket. A nehézgépipari tárcán belül 1970-ig 13,5 milliárd korona értékű mezőgazdasági gépet és alkatrészt fognak gyártani. Hazánkban 8500 mezőgazdasági üzem vásárol rendszeresen gépeket és alkatrészeket. Gépipari üzemeink 1966-ban összesen 54 ezer fajta mezőgazdasági gépalkatrészt gyártanak 1 milliárd 300 millió korona értékben. A Nehézgépipari Minisztérium az alkatrészellátás területén a közeljövőben több intézkedést foganatosít. Pl. a gépipari üzemek csakis kiváló minőségű nyersanyagot vesznek át a vaskohászati ipartól, ami megteremti a minőségi gép- és alkatrészgyártás biztos alapjait. 1970-től a vítkovicei vasmű pl. egészen a gyártásig felelős a leszállított nyersanyag minőségéért. A minisztérium képviselői megállapodtak a Szovjetunió gépipari minisztériumával abban, hogy a szovjet szállítóvállalatok elegendő mennyiségű alkatrész szállításáról gondoskodnak a nálunk üzemben le vő szovjet mezőgazdasági gépek számára. Ez év februárjától már 120 teherautónyi szovjet mezőgazdasági gépalkatrész érkezett hazánkba. Elkészült a mezőgazdasági gépgyártás koncepciója is, amely többek között azt a fő célt követi, hogy a hazánkban gyártott 380 gépfajta számát csökkentse és elmélyítse a KGST-országok közötti ésszerű szakosítási együttműködést. Ism) Több és jobb harisnyát a piacra Az utóbbi időben sok a panasz a harisnyák minőségére. rA mennyiség és a választék nem kielégítő. Milyen nehézségekkel küzd a termelés és hogyan lehet ezeket leküzdeni? Ezekre a kérdésekre válaszolt a Közszükségleti Ipari Minisztérium 5 vállalatának terKét miiszakban dolgozik a tornaijai ruhagyár A trenčíni ruhagyár tornaijai üzemegységében tegnap újabb 38 asszony lépett munkába. Ez lényegében annyit jelent, hogy megkezdték a kétműszakos üzemeltetést. Az október elsején üzembe helyezett létesítménynek ma már 153 alkalmazottja van, s még mindig vesznek fel újabb dolgozókat. Május elsején a negyedik műhelyt is üzembe helyezik, ezzel az üzem dolgozóinak létszáma 208-ra emelkedik, jelenleg a bejáróknak gondot okoz a közlekedés. A vasút igazgatóság ígéretet tett, hogy az új menetrend életbelépésével e téren is változás áll be. mékeit bemutató kiállítás. A szakembereknek magyarázatából megtudjuk, hogy az idei piacon a legkülönfélébb női, férfi és gyermekharisnyák, zoknik között válogathatunk. Kötőiparunk a hazai piac szükségleteit az 1966. évre. 80 millió pár vékonyszálú harisnyával és több mint 9 millió harisnyanadrággal biztosítja. Ez a mennyiség az 1965. évi helyzethez viszonyítva kb. két és fél milliós többletet jelent. A durvaszövésű és sportharisnyákból a tavalyi mennyiségnél 500 000 párral lesz több a piacon. Az egyes harisnyafajtákban, különösen a vékonyszálúakban mutatkozó hiány ez ideig még nem orvosolható általános megelégedésre a gyártáshoz szükséges poliamid szál hiánya és gyengébb minősége következtében. A férfiharisnyákat, illetve zoknikat ért bírálat nem is annyira a minőség, mint inkább a gumiszegély gyors tágulására vonatkozik. Sok a ki fogás a kötőipar termékeinek ma már egyáltalán nem kielé gítő csomagolási módja ellen is, ami viszont a papírhtányra vezethető vissza. <-km— Mazuímí HAZA N

egyvenötben temették el az édesapját, aki magyar-latin tanár volt Ipolyságon. Negyvenhatban — zsebében az érettségi bizonyítvánnyal s a véletlenül megőrzött régi állampolgársági okmánnyal szinte menekült a dél-szlovákiai kisváros fojtogató légköréből. Nem Nyugatra, nem is Budapestre, Prágába. Sikerült a lehetetlen: az ipolysági magyar gyerek beiratkozott a prágai Károly Egyetemre. A régi állampolgársági bizonyítván tette lehetővé. Az akkori törvények és rendeletek értelmében talán görbe út volt. Ám az vesse rá a követ... Még nem töltötte be huszadik évét, s tiszta szívvel ismételhette volna József Attila kétségbeesett, lázadó sorát: „... se istenem, se hazám." Pedig volt otthona, s az | ipolysági temető ben ott dombo rult két sír, az j édesanyja és édesapja sírjo Egyelőre Prágo felé vitte a vo nat. Nemzetköz konferenciákon próbálták tisztáz ni a sorsát, vagv eldönteni — ter mészetesen nél küle — a diplo maták szája íze f és a nemzetközi f jogszokások sze rint. S addig?! Addig törvényen j és társadalmo kívül él, zsebé ben az érettség bizonyítvánnyal, csiszolt ésszel si j koponyájában, a/ álmaival. Otthon | is hontalanul. Építész akart lenni, s egész jövőjét egy fikcióra kellett alapoznia: arra az elavult régi okmányra. Sikerül? Nem sikerül? Prágában senki sem firtatta az okmány érvényességét. Talán lagymatag ügykezelés volt, közömbösség, vagy jóindulat? Mai szemmel nézve olyan mindegy. Az a fikció tényleges tartalmat nyert, az állampolgárság kétes fogalma megtelt tartalommal, negyvennyolc februárja tényleges érvényt szerzett neki, s azóta emberi méltóságot és jogokat jelent. Jankovich Imre, az ipolysági tanár fia beiratkozott a prágai főiskolára, elvégezte tanulmányait és építészmérnök lett. Húsz év telt el azóta, hogy elindult Prága felé. Úgy indult, mint a csempész, aki árkokban s bokrok közt lesi az alkalmas pillanatot: most, most! Sikerült. Átcsempészte magát az életbe. Hazulról haza. J

ankovich Imre, az Állami Tervező Intézet mérnöke tavaly Indiában járt. A Maharastra állambeli Wardha város közelében egy vasöntöde és kovácsoló üzem épül. Jankovich Imre és munkatársa Sirotný Cyril készíti az építkezés terveit. Indiai utazására e feladattal kapcsolatban került sor. Prágából indult az Air-India Boeing típusú óriásgépén, mely New York ból érkezett, elszállt az Alpok égbenyúló, havas csúcsai felett. A gép néhány percig megpihent a római repülőtér betonburkolatán. Látta, hogy süllyed alatta az egykor szent város kőrengetege, aztán megpillantotta a Nápolyi-öbölt és a füstölgő Etnát, majd Kréta szigetét és Ciprus partjait. Látta az éjszakai fényárban úszó Beirut utcáit és a Libanon hegyeit. Megpihent Bahrein-szigetén, Bombayben ért először indiai löldet, onnan Indult Delhi felé. s tovább az ország belsejébe. Látta Kelet csodálatos építőművészetének remekelt: Bombayban a Zoroaszter-templomot, Agrában a Tadzs-Mahal fehér márványfalait, hagymakupoláját és vörös mecseteit. Éjszakai kirándulást tett a trópusi dzsungelben, beszélt a tűzimádó párszik kései leszármazottéival, indiai politikusokkal és szakemberekkel, építészekkel, geológusokkal tárgyalt a távoli Maharastra államban. És nem ez volt az első keleti útja, fél évig szaktanács(Németh János felvétele] adóként Kairóban, a Nílus-parti metropolisban, ahol alkalma volt megcsodálni a város nyolcszáznál több mecsetjét, ódon kőkapuit és a csatorna fölé emelt kőhldakat, az új negyedek modern épü'.ettömbjeit és gizehi piramisokat. Szeme betelt a Kelet exotikumával, de látta a Nyugat nagyvárosait is: Berlint és Drezdát, Lipcsét és Magdeburgot, Weimart és Genfet, és látta Moszkvát és Varsót, Krakkót és Kijevet. Elnézem egykori fényképét, és nézem az arcát. A szeme még mindig őriz valamit abból a diákkori szorongásból, annak a fiatalembernek a riadtságából, aki húsz évvel ezelőtt indult el az Ipoly partjáról, zsebében az érettségi bizonyítvánnyal és a régi állampolgársági okmánnyal. Húsz egynéhány évvel ezelőtt rablót-pandúrt játszott osztálytársaival az elhagyott határmenr ti erdőkben. Akkoriban talán eszébe se jutott, hogy a határmenti erdők és az Ipoly-part így együtt — ez is valamiképp exotikum Az egykori Maginot-vonal másolata nem védte meg az ifjúságát az elárultatástól és a megaláztatásoktól. Ilyen francia mintára épült erődök épültek Észak-Csehországban is, nálunk a déli határokon is, és ugyanilyen erődrendszer épült valamikor Vietnamban is a kiirtott őserdők helyén és a hasznavehetetlenné tett rizsföldeken. TV ehéz megmondani, hol milyen szerepet 1-™ szántak ezeknek az erődöknek. Az erődök? Az nem az ő szakmája. Lakótelepeket és gyártelepeket tervez, ő készítette el az Afgán Királyság számára a Pol-i-charc-i műszaki iskola, internátus és lakótelep terveit, tervezett lakótelepet kilencszáz trencséni munkás számára, lakótelepeket az osztravai bányászoknak. Küszködött különféle problémákkal, sokszor álmatlan éjszakákat töltött el, hogy összeegyeztesse valamiképp a beruházók, kivitelezők, higienikusok, tűzbiztonsági szervek különböző követelményeit, hogy megtalálja az optimális kompromisszumot a szerkezeti, funkcionális és esztetlkai követelmények között. Bosszankodott különféle kierőszakolt típusépületek alkalmatlansága és az építővállalatok erőszakossága miatt. Mert nagy az építész felelőssége. Nemcsak házakat tervez. Az építész tervezi meg az ember közvetlen környezetét. Épülettömböket és utcákat tervez. Parkokat ós pihenőhelyeket. Talán egy egész életre megszabja az emberek mindennapi életét, oka lesz örömeiknek vagy sose múló bosszúságuknak. Ha elképzelése egyszer megvalósult a tájban, ha a kő, a beton, az üveg, a vas formát öltött egyszer, azon már nehéz változtatni. S az ember, aki beköltözött a számára tervezett otthonba, nem menekülhet, nem szökhet meg máról holnapra az életét nyomorító környezetből. C tílus nem születik máról holnapra. A stílus ^ a szerkezeti funkcionális és esztétikai követelmények egységéből jön létre. A kor követelménye. S hiába keverünk reneszánsz korabeli építészeti elemeket és népi díszítő motívumokat. Hiába erőszakolunk ilyen, vagy amolyan elképzeléseket. Elgondolásainkban elsősorban is az anyaghoz kell igazodnunk. Ezt teszi a szobrász, a festő, a költő és a zeneszerző, és ezt teszi az építész is. Az egyik márványban, kőben, agyagban vagy ércben gondolkodik. A másik színekben. Amaz képekben vagy hangokban, de mindegyiknek ismernie kell mestersége és művészete anyagát, szerszámait és lehetőségeit. Az építész a tájba, betonba, kőbe álmodja bele elképzelését az ember otthonáról. Az otthon? Hol az ő otthona? Húsz évvel ezelőtt Ipolyságról indult el Prága felé. Most itt él Bratisiavában, a Duna menti városban. Bejárta a Nyugat nagy városait, Berlint és a svájci Genfet, látta Rómát és látta Moszkvát. Megfordult Belgrádban, Krakkóban és Varsóban. Látta az afrikai sivatagot és Indiában a trópusi dzsungelt, a modern civilizáció s a Kelet középkori és ókori csodáit. Szinte látom, hogy tűnik el szeméből az egykori szorongó diákember riadtsága. Felegyenesedik rajztáblája felett, finom vonalú rajzokban álmodik az ember otthonáról. Lakótelepeket tervezett az afgán szakembereknek, és internátust a műszaki iskola diákjainak. Otthont álmodott a trencséni munkásoknak és az osztravai bányászoknak, gyártelepeket tervezett Egyiptom és India síkságaira. Az ember otthonának álmodja a földtekét. Húsz évvel ezelőtt indult el Prága felé zsebében az érettségi bizonyítvánnyal és egy érvényét vesztett állampolgársági okmánnyal. A ravaszkodásra kényszerített becsületes ember szorongásával, koponyájában csiszolt aggyalésszel és tiszta álmaival indult. Talán József Attila keserű sorait mormolta ... M

ost ott áll a rajztábla felett. Férfikora teljében, és otthon van ezen a szomorú földtekén. BABI TIBOR Aki sok tanácsra hallgat, végül mások hibáját követi el. Még a bűvész kalapjából sem repül ki soha sült galamb. Nagyon nehéz meghatározni a rossz fogalmát. Mert mindig az a rossz, amit más követ el. „Ne szakítsd félbe a papát, ha engem hallgatl" Óvakodj azoktól az emberektől, akik már tudják a választ, mielőtt a kérdést megértették volna. GONDOLATSZILÁNKOK Senki sincs kötelezve rá, hogy gyenge műről gyenge kritikát írjon. Beszélgetéseink színvonala lényegesen magasabb lenne, ha gyakrabban használnánk ezt az öt szót: „Ezt én bizony nem tudom." Némely ember azt hiszi, hogy a lelkiismerete tiszta, pedig csak a memóriája gyenge. Szárnyunkat mindig úgy bontogassuk, hogy azért ne törjük össze a tollait. Vannak, akik a kártyát Addig nyújtózkodj, acsak keverni tudják, ját- meddig felettesed takaszani nem. rója ér. Miért tanácsolják az orvosok, hogy orron keresztül vegyünk levegőt? Mert így legalább mindig csukva marad a szánk. Svájci újság megállapítása: „A statisztika olyan, mint a bikini. Sokat mutat, de elkendőzi a leglényegesebbeket". Az Illető már megváltoztatta véleményét, de még nem ért vele egyet. Modern lakás: fele annyi hely, dupla lakbér. Az állandó használat mindent elkoptat, még a barátságot ls. V. G. 1966. IV. 2.