Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-25 / 83. szám, péntek

Ľtfl jVyjf.l A villanymüvek dolgozóinak sztrájkja nagy bonyodalmat okozott a párizsi közlekedésben. Nem működtek az elektromos jelzőberendezések, s igy 2000 közlekedési rendőrt vezényeltek az utcákra. Képünk bizonyítja, hogy ez sem segített sokat. (CTK—

UPI felv.) Nemzeti érdek és nemzetköziség KAVARGÁS A NATO KÖRÜL Johnson beszéde a NATO válságáról • Közzétették az amerikai és francia elnök levélváltását A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja előadást tartott „Nemzeti érdek és nemzetköziség" címmel. Komócsin elvtárs előadásában foglalkozott a szocialista országok közötti vlviszony alakulásával. A sok tekintetben azonos fejlődés mellett — mint mondotta —, nem tagadható, hogy egyes országok között nagy különbség van. Ezek az eltérések ellentmondásokat szülhetnek. A marxista—leninista elvek nagy jelentősége éppen abban van, hogy képes a gyakorlat szülte ellentmondásokat feloldani. Előfordulhat, mint ahogy elő is fordult, hogy egyes testvéri országok nemzeti érdekeinek követése ellentétbe kerül a többi szocialista ország közös érdekével. Ilyen esetben kölcsönös megértéssel az összeütközés elkerülhető. De nem oldhatók fel tartósan az érdekellentétek, ha egyesek az elveknek hátat fordítva csak addig vesznek részt az együttműködésben, amíg az teljes mértékben összhangban áll a külön nemzeti érdekükkel, s ml után ennek lehetőségét kimerítették, elfordulnak a közösségtől. Komócsin elvtárs a továbbiakban a proletár Internacionalizmus próbakövének nevezte a Szovjetunióhoz való Viszonyt. A szolidaritás a Szovjetunióval olyan történelmi szükségesség, amelyet a nemzetközi kommunista mozgalomban jelenleg létező elvi nézeteltérés és vita átmenetileg ugyan megzavarhat, de soha meg nem változtathat. Komócsin Zoltán foglalkozott a magyar nacionalizmus kérdéseivel is, s megállapította: minden nemzet elsősorban a saját nacionalizmusa ellen harcoljon. Amióta létezik a Szovjetunió, azóta az egész világra kiterjedően a nacionalizmus velejárója a szovjetellenesség. A nemzetközi kommunista mozgalomban jelenleg jelentkező nacionalizmus összefügg a mai világhelyzet sajátosságaival. Mozgalmunkban ez a nacionalizmus ma főleg az önerőből építés elvének egyoldalú és eltúlzott hangsúlyozásában nyilvánul meg. A LAOSZI HAZAFIAK SIKERE Hanoi (CTK) •— A Laosz Hangja rádió közölte, hogy a laoszi szabadságharcosok Xieng Khouang tartomány hegyvidéke fölört március 4—16-ig három amerikai repülőgépet lőttek le. A Laosz déli területén harcoló egységeknek csupán március 15-én 8 amerikai repülőgépet, közöttük két sugárhajtású bombázót — sikerült lelőniük. Johnson elnök szerda délelőtt beszédet mondott az amerikai külügyi intézet szemináriumának hallgatói előtt. Beszédében elismerte, hogy a NATO alapító levelének aláírása óta bizonyos változások következtek be, amelyek a NATO-ban is változásokat eredményezhetnek. Ellenben világossá tette, hogy ezek nem érinthetik a szervezet alapjait, s az Egyesült Államok alapvetőnek tartja a közös parancsnokságot csakúgy, mint az integrált katonai rendszert. Hozzáfűzte azonban, — De Gaulle címére Intézett egyenes figyelmeztetésként — hogy ezeket a változtatásokat nem elszigetelődéssel, hanem a többi szövetségessel való konzultációk útján lehet csak elérni. Ezek után azt állította, hogy Franciaország elszigetelődése NATO szövetségeseitől veszélyes, mert a katonai szervezetet legsúlyosabban a széthúzás érinti. Kijelentette, az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka, hogy a többi 13 NATO szövetségesével együtt mindent megtesz a NATO erősítésére. Washingtoni újságírókörökben Johnson szavait úgy értelmezik, hogy az amerikai kormányzat ma már szembe néz a De Gaulle befolyásolására kifejtett erőfeszítések sikerteleuségének lehetőségével is. Párizs (ČTK) — A tegnapi francia sajtó bőven foglalkozik Johnson beszédével. A gaiulle-ista Nation úgy véli, hogy a Fehér Ház főnöke igen dicséretre méltó nézeteknek adott hangot, a tények azonban ellene szólnak. A lap hangsúlyozza, hogy Franciaország hajlandó szövetségeseivel tárgyalni. Szeméra A PÁPA ÉS AZ ANGLIKÁN EGYHÁZFŐ MEGEGYEZÉSE Róma (CTK) — Tegnap befejeződtek Rómában a VI. Pál pápa és az anglikán egyházfő, dr. Michael Ramsey canterbury érsek közötti beszélgetések. Az egyházfők ez alkalomból kiadott közös nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a két egyház a keresztény világmozgalom egyesítése érdekében további párbeszédet készít elő. A két egyházfő találkozóját általában „történelmi jelentőségűnek" tartják, mert most első ízben találkoztak hivatalos jellegű beszélgetésen. veti azonban az amerikaiaknak, hogy nyolc évig nem tartották szükségesnek a válaszadást Franciaország javaslataira a NATO megreformálását illetően. Párizs (CTK) — Csütörtökön közzétették Párizsban annak a levélnek teljes szövegét, amelyet De Gaulle a NATO-val kapcsolatban március 7-én küldött Johnsonnak. Közzétették továbbá a március 22-én keltezett válaszlevelet is. De Gaulle e levelében a francia kormány elhatározását közölte, mely szerint Franciaország kilép az Atlanti Tömb katonai szervezetéből, felmondja az ezzel összefüggő többés kétoldalú egyezményeket s a NATO integrált parancsnokságaiból hazarendeli Franciaország képviselőit. De Gaulle egyben felajánlotta, hogy tárgyalásokat lehetne kezdeni az esetleges katonai támogatásról, ha fegyveres öszszetűzésre kerülne sor. De Gaulle a továbbiakban közölte, hogy Franciaország 1969 után is az Atlanti Tömbhöz akar tartozni, de csak az esetben, „ha a következő három évben sorrakerülő események elvileg megváltoztatnák a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokat". Johnson válaszlevelében azt állította, hogy a francia kormány elhatározása „megbontja" az Atlanti Tömbhöz tartozó országok eddig elért katonai és politikai szövetségét és egységét. Párizs (CTK) — A NATO 14 tagállamának állandó küldöttei (a francia képviselő kivételével) csütörtökön Párizsban ötödik gyűlésüket tartották. PORTUGÁLIA IS? New York (CTK) — Antonio de Oliveira Salazaa-, portugál miniszterelnök a New York Timesnek adott interjújában kijelentette, hogy szerinte „teljesen elégtelen" a NATO jelenlegi katonai rendszere. A miniszterelnök véleménye szerint Portugáliának feltétlenül foglalkoznia kellene azzal a kérdéssel, hogy ezentúl is az atlanti szövetség tagja maradjon-e vagy sem. A portugál kormányfő állásfoglalását nyitván nemcsak a NATO-n belüli ellentétek befolyásolják. A portugál miniszterelnökre nyilván az is kedvezőtlenül hat, hogy mindeddig nem sikerült számos portugál—amerikai vitás kérdés megoldása. M. T. FEDURENKO, a Szovjetunió állandó ENSZ- küldötte Moszkvába utazott, ahol a kormánnyal fog tanácskozni — jelentette be a Szovjetunió állandó ENSZ-küldöttségének szóvivője. Fedorenko részt vesz az SZKP XXIII. kongresszusán, majd ennek befejezte után valószínűleg visszatér New Yorkba. (CTKJ AZ ÚJ KlNA hírügynökség jelentése szerint Kína délnyugati területe fölött lelőttek egy amerikai pilóta nélküli repülőgépet. A hírügynökség szerint a repülőgép „provokatív felderítő céllal" hatolt Kína légiterébe. (CTK) TOKIÓBAN közleményt adtak ki a szovjet—Japán gazdasági bizottság első üléséről. A közlemény leszögezi, hogy a tanácskozások hozzájárultak a két ország kölcsönös megértésének és barátságának elmélyítéséhez. (CTKJ A JAPÁN Szocialista Párt küldöttsége Koicsi Jamamotonak, a párt végrehajtó bizottsága tagjának vezetésével baráti látogatásra a Vietnami Demokratikus Köztársaságba érkezett. (CTK) GHANA visszahívta nagykövetét a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. Meyer nagykövet már elhagyta Hanoit, és a ghanai képviseleti hivatal további két tagja március 29-én utazik Ghanába. (CTK) ERHARD nyugatnémet kancellár fogadta Szmirnovot, a Szovjetunió bonni nagykövetét. (CTKJ LORD CHALFONT angol leszerelésügyi államminiszter Moszkvába utazott, ahol folytatja az ez év februárjában megkezdett szovjet—angol tárgyalásokat. (CTK) SCHRÖDER nyugatnémet külügyminiszter tegnap hatnapos látogatásra Spanyolországba és Portugáliába utazott. Elsősorban a katonai együttműködés kérdéseiről fog a két ország vezetőivel tárgyalni. (ČTK) ACCRÁBAN bezárták a Német Demokratikus Köztársaság kereskedelmi misszióját. Kari Heinz Kern, a misszió vezetője elutazott Ghánából. Az új ghanai kormány ezzel kapcsolatban nem adott ki hivatalos közleményt. (CTK) A KENNEDY-FOKON hivatalosan bejelentették, hogy az első amerikai csillagvizsgáló űrállomás felbocsátását csütörtökről hétfőre halasztották. (CTK) vojok pusztultak el, hivatalok lobbantak lángra. Négy és fél évszázad halálos csendjét puskák és géppisztolyok ropogása, gránátok és aknák robbanása szakította félbe. A feltétlen engedelmességhez és a szolgai megalázkodáshoz hozzászokott portugál katonák és rendőrök egyik napról a másikra megtanulták, mit jelent a saját életükért rettegni. Egy év nem sok idő. De elegendő ahhoz, hogy bebizonyítsa a világnak, Mocambique népe elindult a szabadság és a nemzeti függetlenség sok vért és áldozatot, de teljes győzelmet ígérő útján. Az ország több ezer négyzetmérföldnyi területén már a partizánhadsereg az úr. Ezeken a vidékeken iskolákat építenek, és népi hatalmat szerveznek. Ezeket a vidékeket messziről elkerülik a portugál büntetőosztagok. A harcot olyan emberek vezetik, mint dr. Eduardo Mondlane. Dar es Salaamban találkoztam vele először a felszabadító harc el:ő évfordulójának ünnepségén. Meglehetne mintázni róla az afrikai gerilla-harcosok szobrát. Magas, erős termetű, katonás fellépésű vezető. Többedmagával érkezett meg az ünnepség színhelyére, de egyből ráismertem. Az ünnepséget Tanzániában tanuló mocambique-i diákok kórusa nyitotta meg. Miközben a kórus énekelt, fiatal lányok feliratokat tartottak a közönség felé: „Függetlenség, vagy halál! Éljen a FRELIMO, a mocambique-t szabadságharc vezető ereje! Le a portugál fasizmussal!" Aztán az emelvényre lépett Mondlane. Mosolya besugározta a hatalmas termet. Mielőtt beszélni kezdett, megszavaztatta hallgatóságát, milyen nyelven beszéljen. Kiderült, hogy a jelenlevők fele angolul, másik fele portugál nyelven tud. Mondlane bölcsen döntött. — Hol angolul, hol portugálul fogok szólni hozzátok. — De amikor bejelentette, hogy a FRELIMO, Mocambique-i Felszabadítási Front Központi Bizottsága hat hónapon belül a harcoló hazába teszi át székhelyét Dar es Salaamból, bár angolul mondta, egyformán tapsolt neki az egész terem. Szavainak minduntalan nyomatékot adott kezével, feje mozgásával. — Mocambique ellensége ugyanaz, ami egész Afrikáé: Az imperializmus. Csak ezt portugálnak nevezik. Nem vagyunk fajgyűlölők. Tudunk különbséget tenni arc és arc, fehér és fehér között. Aki csatlakozik hozzánk, aki segítségünkre siet, aki kész egy sorban harcolni velünk, azt szívesen látjuk, bármilyen is a bőre színe. Csak két kincsünk van. Hazánk és népünk. Olyan társadalmat akarunk teremteni, amelyben a nép tulajdona lesz a föld, a gyár és Mocambique minden értéke. Nem kérünk a kapitalizmusból, se az imperializmusból, a külföldi monopóliumokból. Elegünk volt belőlük csaknem fél évezreden át. Nem kérünk sem a klasszikus, sem a modern rabszolgaságból. Szabadok akarunk lenni. És senkinek sincs joga. hogy bennünket rabságban tartson. Szavai zengtek és lángra gyújtottak. A gyűlés után hosszan beszélgettem Mondlaneval. — Évek során át próbáltuk rávenni a tárgyalásokra a portugálokat — mondotta —, de nem álltak velünk szóba. Közben felkészültünk a fegyveres harcra. 1964. szeptember 25-én ÉLIÁS BÉLA CIKKSOROZATA 2. MOCAMBIQUE (A CIKK ELSŐ RĽSZE LAPUNK TEGNAPI SZÁMÁBAN JELENT MEG. J Tavaly szeptemberben volt az felső évfordulója annak, hogy Angola példáján felbátorodva Mocambique népe ts fegyvert fogott a portugál civilizátorok, a modern rabszolgakufárok ellen. Kétszáz partizán kezdte meg a harcot 40 000 portugál katona ellen. A partizánok 5—6-főnyi kis csoportokban támadtak, egyszerre több vidéken. A portugálok egész haderejüket riadóztatták, s arról cikkeztek újságjaikban, hogy több ezer főnyi, kommunista B

B- haderő lépte át Tanzánia és 2j Mocambique határát, hogy szítsa a portugálellenes háború tüzét. Portugál erődítmények re^ piiltek levegőbe, katonai konmegindítottuk a támadást. Kis erővel és korlátolt célokkal. Egy év alatt jelentős sikereket értünk el. Fegyveres alakulataink megvetették lábukat Mocambique mind a négy tartományában. Egyes közigazgatási körzetek teljesen a mi ellenőrzésünk alatt vannak. A hozzánk csatlakozó fiatalok katonai kiképzése már mocambique-i területen történik. Harcosaink azokkal a fegyverekkel küzdenek, amelyeket afrikai testvéreinktől, vagy a baráti szocialista országoktól kapunk. Megtanultuk nemcsak visszavonulásra kényszeríteni, hanem le is győzni a portugálokat. Bízunk benne, hogy néhány év leforgása alatt Mocambique is csatlakozhat a független afrikai országok népes családjához. E beszélgetés óta fokozott figyelemmel kísérem a Mocambique-ből érkező híreket. A portugálok igyekeznek elejét venni annak, hogy itt is elharapódzók a tűz, mint Angolában. Ebben az igyekezetükben bizton számíthatnak nyugati barátaikra, különösképpen pedig az Egyesült Államokra és NyugatNémetországra. Nem véletlen, hogy amerikai segítséggel hatalmas légibázist építettek Betrában, s hogy a partizánok ellen angol, francia és nyugatnémet gyártmányú bombázókat vetnek be. A FRELIMO gerillahadseregét, amelynek létszáma legfeljebb néhány ezerre tehető „afrikai Viet Cong-nak" nevezik a portugálok. Talán nincs messze a nap, amikor ezek a halált megvető hősiességgel küzdő FRELIMO-partizánok pontot tesznek a portugál gyarmatosítók uralmának végére. Partizánok megfigyelőállása a dzsungelben.