Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-29 / 87. szám, kedd

A nemzeti bizottságok hatáskörének és tevékenységének elmélyítése (Folytatás a 6. oldalról) gok által Irányított vállalatok és szervezetek egyes anyagokat és gyártmányokat kisebb menynyiségben közvetlenül megvásárolhassák a kiskereskedelemtől. Megvitatja azokat az előírásokat, amelyek a kerületi nemzeti bizottságoknak lehetővé teszik, hogy a gazdasági célszerűségnek megfelelően az önálló gazdasági elszámolás alapján saját ellátási raktárakat létesítsenek. Ezek a raktárak közvetlenül a termelővállalatoktól rendelik meg komplex módon a szükséges anyagot. 1966. folyamán kialakítjuk annak feltételeit, hogy a nemzeti bizottságok gyarapíthassák az építőanyag és más árucikAz anyagi érdekeltség A nemzeti bizottságok pénzügyi-gazdasági önállóságának növelése fokozott mértékben érdekeltté teszi őket forrásaik gyarapításában és a szükségletek kielégítése során e források gazdaságos kiaknázásában. A nemzeti bizottságok az állami terv- és költségvetés alapvető feladatainak és arányainak keretében saját pénzalappal 111. jogkörrel fognak rendelkezni. kek forrásait. Felülvizsgáljuk a lehetőségeket és Intézkedéseket javasolunk annak érdekében, hogy a szövetkezeti szervek nagyobb mértékben vegyék ki részüket az önsegélyes szövetkezeti lakásépítkezésből és a karbantartáshoz szükséges anyag előteremtéséből. Ugyanakkor kipróbáljuk azt a javaslatot, amely szerint az ily jellegű építkezés anyagszükségletének fedezéséről egy szállító fog gondoskodni. Közvetlenül a termelésben hatékony intézkedésekkel oldjuk meg a póta'katrészek biztosítását, főleg a régi típusú gyártmányok esetében, beleértve a régi típusok megvásárlását vagy azoknak újakkal való pótlását stb. A gazdálkodás hozama területi hatáskörükben meggyorsítja a gazdasági és kulturális építkezés fejlesztését. A nemzeti bizottságok ehhez hitelt és kölcsönöket ls kaphatnak. Rossz gazdálkodás esetén azonban a veszteséget nem fogja fedezni az állami költségvetés. A kormány előkészíti és KNB-kel megtárgyalja azt az intézkedést, hogy 1966-ban nagyobb számú költségvetési szervezetben kísérletképpen bevezessék az anyagi érdekeltség néhány új elemét. A kormány felméri az eddigi kísérletek eredményeit, eldönti az anyagi érdekeltség formáit és megszabja azokat a költségvetési szérvezeteket, amelyekben alkalmazni fogják az anyagi érdekeltség alapelvét. 1966. július 1-1 hatállyal a kormány nyilvánosságra hozza a nemzeti bizottságok dolgozói és funkcionáriusai rendkívüli érdemekért való jutalmazásának alapelveit. Ezeket a jutalmakat a tartalék és fejlesztési alap eszközeiből folyósítják majd főleg hosszabb időtartamra szóló feladatok és nagyobb akciók végrehajtásáért. A jutalmak színtje megkülönböztetett módon függ majd a saját pénzügyi tartalékok (tartalék és fejlesztési alap) kialakításában elért eredményektől. A jutalmak elosztását a nemzeti bizottságok plénumai döntik el. A nemzeti bizottsági elnökök rendkívüli jutalmazását a magasabb fokú nemzeti bizottság tanácsa dönti el, míg a KNB-k elnökeinek rendkívüli jutalmazása épp úgy, mint fizetésük megszabása, a kormány dolga. C. Az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok feladatainak növelése a város- és falufejlesztés irányításában Az országfejlesztés államigazgatási szakaszán a nemzeti bizottságok szerepét egyrészt az építkezési fegyelemről és a területi tervezésről hozott törvénycikk, másrészt a kész épületek tartós üzembe (használatba) való átadását szabályozó kormányrendelet határozza meg. Ezt a nemzeti bizottságokról hozott törvénycikk az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok számára még kibővítette. Ezt a hatáskört ez ideig azonban nem sikerült betölteni, elsősorban azért, mert a nemzeti bizottságok szerveinek ez irányú hatáskörét nem egészítik ki megfelelő ökonómiai Az államigazgatásban A kormány haladéktalanul olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek szerint a beruházásokkal kapcsolatos kérdések megoldásánál az igazolt községfejlesztési iránytervből induljanak ki; a főépítészeti hivatalok létesítésének jogát a városokban, vagy a nagyobb arányú és bonyolult beruházások körzetében átruházza a kerületi nemzeti bizottságokra azzal, hogy ezek veszik át az építészeti hivatalok feladatkörét; a nemzeti bizottságok által irányított egyes új gazdasági építkezések engedélyezésének jogát kivonja az Állami Műszaki Bizottság hatásköréből és átruházza a kerületi nemzeti bizottságokra; felhatalmazza a városi és helyi nemzeti bizottságokat olyan új építkezésekre vonatkozó engedélyek megtagadására, amelyek komolyan megzavarnák az életkörnyezetet, módosítja a területi tervezésre és építkezési fegyelemre hozott törvény végrehajtási utasítását az egyéni lakásépítkezések engedélyezésénél úgy, hogy az egész eljárás már az 1966. esztendő folyamán fokozatosan leegyszerűsödjék; felszámolja a községfejlesztési kormánybizottságot és hatáskörét átruházza a nemzeti bizottságokra. Az önsegélyes akciók nagyobb méretű bővítése érdekében a nemzeti bizottságok önállóan választhatják ki a helyi szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelő akciókat, célszerű változásokat eszközölhetnek a valódi költségek és az elkészült mű értékének arányában és lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti bizottságok önsegélyes építkezéseikhez nagykersekedelmi áron szerezhessék be az összes nyersanyagot; ezzel párhuzamosan a nemzeti bizottságok saját pénzügyi keretükből fedezhetik a Z akciók költségeit. A helyi nemzeti bizottságokban a következő alapelvek szerint dolgozzák át a beruházási rendszert: a beruházási akciókat bizonyos terjedelmen túl a járási nemzeti bizottságok bfeszközök és a nemzeti bizottságok közigazgatási tevékenységében az érvényben levő általános végrehajtási szabályokkal sem lehet megfelelő nyomást gyakorolni a beruházás és szállítás szerveire. Az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok hatáskörének korlátozását a beruházás szakaszán a beruházási és tervezési részlegek kerületi összpontosítása okozta. Az említett problémák megoldása és az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok hatáskörének megerősítése érdekében elsősorban a következőt javasoljuk: rálják el, elsősorban a saját erőforrások, a hatékonyság, a megkezdett építkezések, a műszaki igények komplex biztosítása szempontjából, a beruházás megvalósításánál szem előtt kell tartani a község fejlődésének távlati tervét, a saját források terjedelmét; a városi nemzeti bizottságok joga marad továbbra is a beruházások terjedelmének megszabása azzal, hogy a limit egyrészt csak a tervfeladatok túlteljesítéséből szerzett komplex forrásokból léphető túl, másrészt a nagyobb terjedelmű beruházási akciókat a magasabb fokú nemzeti bizottságok engedélyezik, különösen szem előtt tartva a hatékonyság, a megkezdett építkezések és a kapacitás szempontjait. A kormány legkésőbb 1966 végéig a következő intézkedéseket foganatosítja: rendezi a beruházások megvalósításában részt vevő szervezetek kapcsolatát úgy, hogy a járási és helyi nemzeti bizottságok dönthessenek a járás vagy a város területén terven kívül építendő vállalati és szakágazati építkezések engedélyezéséről, éspedig a beruházások elhelyezése, a beruházások összevonása és a város vagy járás életére gyakorolt hatása szempontjából. Előkészíti a végrehajtási eljárás javaslatát, amely módosítja a nemzeti bizottságok hatáskörét a beruházások terjedelmére vonatkozó engedélyek kiadásánál, szabályozza a beruházások térítésének módszerelt, meghatározza a beruházások egyesítésére és koordinálására vonatkozó feladatokat, melyeknek célja a lakásépítés és üzemképes egységek teljes felszerelésének biztosítása, törvényesen meghatározza az invesztorok kötelességét, mely szerint hozzá kell járulniuk a kiegészítő beruházásokhoz, amelyekre az életkörnyezet kialakításánál van szükség új Ipari és más üzemek építésével kapcsolatban. Sürgetni kell a 18/1956 sz. törvénycikk módosítását, hogy a kártérítés ne legyen áthárítható a megkárosított szervezetekre; javaslatot kell kidolgozni az Építésügyi Minisztérium által irányított szervezetek és a nemzeti bizottságok kapcsolatának rendezésére, különösen olyan irányban, hogy a kerületi nemzeti bizottságok hathassanak az építkezések tervére, tekintettel a kerület társadalmilag fontos beruházásai szempontjából. Emellett különösen kihasznáA beruházások területén Á kormány rövid időn belül egy olyan kísérletet készít elő, amellyel 1966-ban felülvizsgálják a helyi építkezések, beleértve az önsegélyes építlandók az ökonómiai eszközök. Felülvizsgálandó a karbantartási alapok lehetősége (javítások) éspedig a nemzeti bizottságok által irányított részlegek szempontjából is. Esetleg kísérletek végezhetők az 1966. évben e nemzeti bizottságok által Irányított szervezetek eszközeinek összevonására kisebb vállalati beruházások, generáljavítások és karbantartási munkálatok elvégzésére kiválasztott járásokban. Meghatározandók azok a feltételek, amelyek lehetőséget adnak a nemzeti bizottságoknak legkésőbb 1967. január 1-től arra, hogy a tervezett vállalati beruházások határát túlléphessék azzal az előfeltétellel, hogy a nemzeti bizottságok biztosítják a beruházások hatékonyságát, valamint a megvalósításukhoz szükséges pénzügyi és anyagi eszközöket. Erre a célra felhasználandó a bankellenőrzés is. Egyben keresni kell a 600 korona feletti beruházások növelésének lehetőségét és következményeit. Irányelveket kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a községfejlesztés területi iránytervei politikai-gazdasági előkészületeinek és műszaki alapelveinek minőségi emelkedését, úgy, hogy ez az okmány egyben a népgazdaságfejlesztés távlati terve kidolgozásának egyik alapja legyen. Emellett abból a kormányhatározatból kell kiindulni, amely meghatározza, hogy a területi-műszaki alapok feldolgozása révén nyert eredményeket kell felhasználni a beruházások távlati terve koncepciójának kidolgozásánál és megítélésénél. („R" terv j. A kormány 1968-ig kidolgozza a beruházások szabálygyűjteményét, amely egyesíti az építkezések elhelyezésére, engedélyezésére és megvalósítására vonatkozó normákat. kezések számára létesítendő mérnöki-műszaki szervezet létesítésének feltételeit. A kormány legkésőbb az 1966. év végéig kidolgozza azoD. A szolgáltatások fejlesztésének néhány feladata A nemzeti bizottságok nagyobb hatáskörét és felelősségét a tervezésben, a finanszírozásban, a városok és a falvak A helyi építőiparban szükséges, hogy a kormány és az Építőipari Minisztérium sokoldalúan támogassa a nemzeti bizottságokat a helyi építőipar fejlesztésében, főleg a karbantartást Illetően. Fel kell oldani az eddigi megkötöttségeket, elsősorban a munkaerő-gazdálkodásban, az anyagi-műszaki ellátásban, lényegesen javítani kell a minisztériumok szakmai segítségét, és biztosítani kell a nemzeti bizottságok számára az önálló döntést. A kormány 1966 végére biztosítja az országosan érvényes fizetési rendszer módosítását, hogy ennek alapján következetesebben érvényre juthasson az egyének és a kollektívák anyagi érdekeltsége. A helyi feltételeknek megfelelően a díjazásban előnyben kell részesíteni azokat a szakmákat, amelyekből hiány mutatkozik (például kőműves, tetőfedő, csemperakó). Konkrét intézkedések történtek a szakágazati építőipari termelés együttműködésére a helyi építőipar anyagi-műszaki ellátásában. { A produktív munkaerők számának növelése érdekében nagyobb mértékben kapcsoljuk be a nyugdíjasokat minden szakA közlekedésben a kormány 1966 folyamán a következőket biztosítja: A közúti közlekedés karbantartásában, fő javításában, esetleg beruházási munkáiban résztvevő szervezetek számára kidolgozza a munkamegosztás tervét úgy, hogy megerősítse e téren elsősorban a városi, de a helyi nemzeti bizottságok gondoskodását ls a helyi közlekedés felett. Ezzel kapcsolatban megfontolja, célszerű-e a helyi közlekedési vonalak karbantartásában dolgozókat küfejlesztésében ki kell terjeszteni a szolgáltatások fejlesztésére is a nemzeti bizottságok által irányított területeken. mában. Ennek érdekében alkalmazzuk az engedélyezett kivételeket, teremtsünk feltételeket a nők foglalkoztatottságának (szocális feltételek, megfelelő munkaidő stb ), amíg létrejön az egyensúly az építőipari munkák kereslete és kínálata között. Ne szabjuk meg a helyi építőipar munkaerő-létszámát, főleg ne a tanoncok számát. Ki kell egyenlíteni a helyi építőiparban dolgozók bérezési színvonalát a több építőipari ágban dolgozókéval. A helyi építőipar főleg a lakások karbantartását, javítását tartsa szem előtt, s lehetőleg ne vállalkozzon 1,5 millió koronánál nagyobb értékű beruházásra. Az anyagi-műszaki ellátás biztosítása érdekében csökkenteni kell az építőanyagok szállítási határidejét. A negyedévre szóló szállítások keretében szerződésben biztosítsuk a havi szállításokat. A műszaki fejlesztésben lényegesen javítani kell az Építőr ipari Minisztérium szakmai segítségét, főleg az újítási javaslatok hasznosításában, a kisebb építőipari gépek termelésében és behozatalában. lön szervezeti egységekbe összpontosítani. Megtárgyalja annak a gondolatát, hogy a közúti és a városi közlekedésben mérnökszolgálati alakulatokat hozzunk létre, a nagyvárosok konkrét szükségleteit figyelembe véve. Az új irányítási elveknek megfelelően, főleg a jövedelmezőséget Illetően, megfontolásra kerül, célszerű-e a nagyvárosokban önálló autóbuszvállalatokat létesíteni. A kisebb városokban a helyi közlekedést kat az intézkedéseket, amelyek biztosítják a komplex lakásépítést, éspedig a gazdaságosság, a megvalósítás optimális időtartama, valamint a célszerű és rugalmas egységesítés szempontjainak figyelembevételével. Kidolgozza a tervezési előírások módosítására vonatkozó javaslatot úgy, hogy lehetőség nyíljon az önsegélyes és szövetkezeti építkezések terveinek megrendelése és jutalmazása egyéni tervezők révén, amennyiben a tervezési szervezetek nem rendelkeznek elegendő kapacitással. Kidolgozza a tervezési előírások kiegészítésére vonatkozó javaslatot, amelyek a főtervező feladatkörére vonatkoznak, hogy ezáltal területi korlátozás nélkül lehessen felhasználni a tervezési kapacitásokat. Engedélyezi, hogy a városi nemzeti bizottságok műszaki berendezések létesítésére és karbantartására, szolgáltaltatások és házkarbantartások, különösen az iskolák és lakáskarbantartás céljaira a helyi nyersanyag és munkaerőforrások maximális kihasználásával, gazdaságilag önálló szervezetként működő „városi építkezési telepeket" létesítsenek. Növelni kell az építtetők előtt a központi fekvésű községek vonzerejét, egyrészt ökonómiai eszközök kihasználásával, elsősorban lakásépítkezések előnybe helyezésével (hitelek, olcsó telkek, építőanyag, műszaki segítség stb.), másrészt a polgári és műszaki ellátottság növelésével. Emellett nemi kell korlátozni azokat a polgárokat sem, akik a nem központi fekvésű helységben lev5 •nzdasági épületeiket lakásokká akarják átalakítani, vagy esetleg a telken családi házat akarnak építeni. Lehetőséget kell nyújtani a kerületi nemzeti bizottságoknak arra, hogy saját döntésük alapján létesíthessenek járási vagy területi beruházási alakulatokat, azokban a járásokban vagy városokban, ahol a beruházások terjedelmének nagysága és a beruházási problematika sokrétűsége ezt megköveteli. elsősorban a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat keretében kell lebonyolítani. Kísérletképpen érvényesítjük a prágai taxiszolgálatban alkalmazott érdekeltségi formákat az autóbuszközlekedésben, esetleg a teherszállításban is. A vízgazdálkodásban a helyi, a városi és a járási nemzeti bizottságokra hárul a vízvezeték- és csatorna hálózatról való gondoskodás, amelyek igazgatása e hálózat nagysága, jelentősége és gazdasági rendeltetése szerint a városi, a helyi, esetleg a járási nemzeti bizottságok hatáskörébe megy át. A kerületekben a szükségleteknek megfelelően vízgazdálkodási műszaki szolgáltatásokat hoznak létre. A helyi iparban a kormány legkésőbb 1966 végéig felülvizsgálja a javítőszolgáltatások készletei után fizetendő kamat csökkentésének lehetőségét, hogy gazdaságilag alátámasszuk a szükséges és idényjellegű készletek képzését. A kormány részletes magyarázatokat ad kl a nemzeti bizottságok számára a polgári lakástanácsok tevékenységének alapelveihez, felkarolja hasznos tapasztalataikat és nagyobb lehetőséget biztosit számukra a különböző területeken történő kísérletezésre. Az egyes szakmákban mutatkozó hiányok felszámolására mozgósítani kell a munkaerőforrásokat, itt főleg a munkaerő-utánpótlásra gondolunk, kl kell használni a másodállás lehetőségét, a nemzeti bizottság engedélyével lehetővé kell tenni az egyének részvételét a szolgáltatások biztosításában, a falvakban ki kell szélesíteni és tökéletesíteni kell a nemzeti bizottságok mellett működő kisüzemek tevékenységét, és biztosítani kell a szolgáltatásokat (Folytatás a 8. oldalon}