Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-29 / 87. szám, kedd

A nemzeti bizottságok hatáskörének ás tevékenységének elmélyítése (Folytatás a 7. oldalrótl a szövetkezeti tagok segítségével is. A szolgáltatások fejlesztésében elsősorban a gyengébb ágazatokra kell fektetni a fő súlyt, főleg olyan szolgáltatásokra, amelyek megkönnyítik a foglalkoztatott nők háztartási munkáit. A motorizmus és a turistaforgalom növekedésével összhangban ki kell bővíteni a gép kocsi-, szervíz- és távszolgáltatásokat. A szolgáltatások intenzív fejlesztését elsősorban a tech nikfl és a technológia fejlesztésével, az anyagi-műszaki bázis korszerűsítésével és bővítésé vei, ós jobb munkaszervezéssel kell biztosítani. A lakáskarbantartásban jóval nagyobb mértékben ki kell használni a brigádmunkákat és az önsegélyezés formáit. Támo gatni és fokozni kell a lakók ellenőrzését a kivitelező szerve zetek által végzett javítások felett. A termelőszövetkezetek tevékenysége Össze kell hangolni a termelőszövetkezetek fejlődését a helyi gazdálkodás üzemeinek fejlődésével, meg kell határozni a szolgáltatások és a helyi gazdálkodás koncepcióját, ösz sze kell hangolni a technikai fejlődés feladatait s a közszol gáltatási üzemek hálózatának működését. A terv előkészítésénél biztosi tani kell a termelőszövetkezetek szerveinek s az Illetékes alacsonyabb fokú nemzeti bizottságoknak együttműködését, és részt kell venniük a tervjavaslat megtárgyalásánál. A nemzeti bizottságok álláspontja szolgál majd alapul a termelőszövetkezetek kerületi ter vének kidolgozásához, amit a termelőszövetkezetek kerületi szövetsége megtárgyal a kerü leti nemzeti bizottságokkal. A nemzeti bizottságok képviA belkereskedelem A kormány 1966 végéig gondoskodik olyan előfeltételek létrehozásáról, hogy a nemzeti bizottságok, főleg a helyi és a városi, de a járási nemzeti bizottságok is, érvényesíthessék befolyásukat a kereskedelem feladatainak és munkájának teljesítése érdekében, főleg a kereskedelmi szakbizottságok, a fogyasztók bizottságai és a polgári ellenőrzés révén; hogy a nemzeti bizottságoknak módjukban legyen megszabni a kereskedelmi üzemek nyitvatartá sí idejét ünnepnapokon, hogy a Ra] üzemeiben növeljük a személyi érdekeltséget a gazdasági eredmények és a szolgáltatások minősége érdekében, hogy ki lehessen dolgozni a reprodukció, az üzemek korszerűsítésének és bővítésének elveit a nemzeti bizottságok komplex tervei szerint. Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján a városi nemzeti bizottságoknak lehetővé tesszük a városi éttermek és borpimOk létesítését. A fogyasztók szükségleteinek tökéletesebb kiéi -gítése érdekében a fogyaszt si szövetke zetekben is meg Kell szervezni az áru házhoz szállítását, a ka talógus szerinti rendeléseket, elő kell segíteni a szolgáltatások biztosítását a gyűjtőszolgá lat bevezetésével és további kibővítésével. A lakásépítés ós javítások meggyorsítása érdekében a vi déken meg kell könnyíteni az építőanyag beszerzését a rend szeres kínálat és megrendelő szolgálat bevezetésével a |ed nota kiválasztott üzemeiben az építkezések helyén, hogy a fogyasztókkal kötött megállapodás alapján az építkezés színhelyére szállíthassák az építőanyagot. Meg kell szervezni az építőanyag alkalmi eladását is. A városokban meg kell nyit ni a kisebb javításokhoz szűk séges építőanyagot árusító üze meket, és be kell vezetni a ja vitásokhoz szükséges szerszá mok kölcsönzését. A Ra] üzemeinek jobb ellátása érdekében élni kell a szállító vállalatok szabad megvá 1 osztásának lehetőségével. A szabad árképzés bevezetését a magasabb árkategóriákba a Raj üzemeiben ki kell használni a szolgáltatások megjavítása s a szezon közi forgalom emelése érdekében. Fejleszteni keli a nemzeti bi zottságok és a fogyasztási sző vetkezetek együttműködését. Ezzel kapcsolatban át kell dolgozni az ekonómiai eszközök kiaknázásának koncepcióját (adókedvezményeket, esetleg dotációkat), ha ezek a közszol gáltatások a közérdek szem pontjából nélkülözhetetlenek ugyan, de a szövetkezetek gaz selőit meg kell hívni a terme lőszövetkezetek és az üzemek taggyűléseire, hogy megtárgyal hassák és kiépíthessék a tervjavaslatokat. Ki kell használni a termelő szövetkezeti mozgalom már lé tezö beruházási lehetőségeit a komplex lakásépítés és polgári lakberendezés s a közszolgáltatások fejlesztése érdekében. E cél érdekében a nemzeti bizottságoknak és a termelőszö vetkezetenek már a tervjavaslatok előkészítése idején meg kell egyezniük és szorosan együtt kell működniök. A ter melőszövetkezetek anyagi eszközeit elsősorban a házépítésre, közszolgálatási pavilonok és központok, autoszerviszek, nyilvános garázsok stb. építésére kell felhasználni. A termelőszövetkezetek beruházókként működjenek együtt az állami és szövetkezeti lakásépítésnél. dálkodása szempontjából kedvezőtlenek. A kis községekben a lakosság ellátását a vándorüzeniek számának emelésével és autóparkjuk bővítésével kell bizto sítani. A termelőszövetkezetek és a helyi gazdálkodási üzemek együttműködve bővítsék ki a hagyományos vásári akciók megszervezését. A fogyasztási szövetkezeteket ki kell használni az ipari fogyasztási cik kek alkalmi eladásánál is, pól dául a földművesszövetkezetek évzáró gyűlése és e szokásos vásárok idején. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének határozatával összhangban ki kell szélesíteni a szövetkezeti éttermek hálózatát a városokban, hogy felve liessék a versenyt az állami kereskedelemmel, s ezzel is hozzájáruljanak a közszolgálatások színvonalának emeléséhez. A városi lakosság ellátása érdekében ki kell bővíteni a mezőgazdasági termékfeleslegeket árusító üzemek hálózatát. A fogyasztási szövetkezeti éttermek hálózata együttműködve a nemzeti bizottságokkal, törekedjék a termelés ós a vendéglátás effektív kibővítésére, főleg a vidéki városokban. A kulturális és társadalmi élet színvonalának emelése érdekében ki kell használnia a Szlovákiai Fogyasztási Szövetkezeti Központ és a CSISZ Központi Bizottságának megállapo dását, mely szerint a CSISZ helyi szervezetei felhasználhatják a fogyasztási szövetkezetek egyes helyiségeit. A fogyasztási szövetkezetekkel együttműködve fokozatosan meg kell nyitni az ifjúsági klubhelyiségeket és ká •véházakat, s be kell biztosítani a termek és egyéb helyiségek kölcsönzését más társadalmi szervezeteknek is. A közszolgáltatások bövíté sével kapcsolatban a városok ban ki kell építeni a speciális üzemeket, mint például a nem zeti vagy a területi szokások nak megfelelő ételeket felszolgáló üzemeket vagy borpincé ket stb. Az éttermekben ki keli bővíteni a fizetett és díjtalan szolgáltatásokat, mint a külön böző társasjátékok kölcsönzé sét, asztalterítékek és evőeszközök kölcsönzését, játékauto maták bevezetését stb. A szállodai szolgáltatásokban be keli vezetni a fehérnemű mosását és vasalását a vendégek számára, a ruhatisztítást és a ki sebb javításokat, a cipőtisztítást, mozi és színházi jegyek beszerzését és a kocsimosást stb. Törekedni kell a szolgál tatások megjavítására a turista forgalom számára, főleg az ót termi és szállodai szolgáltatások terén a fő útvonalak mentén. A közétkeztetési üzemekben ki kell bővíteni a kiegé szítő elárusítást, főleg a turista központokban, a különféle kulturális és sportesemények alkalmával, s a klub típusú kul turális intézmények építésénél ne feledkezzünk meg a közétkeztetés bevezetéséről sem. Az egészségügyi szolgáltatások A kormány 1966 végéig megszabja az üzemek és a vállala tok részesedésének alapelveit az egészségügyi intézetek ópí tésében, amelyek a nemzeti bizottságok igazgatásában van nak és közvetlenül alkalmazottaik rendelkezésére állnak. 1966-ban ki kell próbálni, és 1967-ben be kell vezetni az arányos térítést főleg a szakvizs gálatokért, különböző higiéniai és epidemiológiai munkálato kért, az üzemek és vállalatok számára végzett szolgáltatásokért, ha ezeket az ő megrende lésükre végezték el ós kívül esnek a szokásos ellenőrzés ha táskörén, s ugyanúgy a külön böző sportvállalkozások ós kulturális akciók idején végzett szolgáltatások térítését is be kell vezetni. Fokozatosan ki kell bővíteni a lakosság számára nyújtott fi zetett egészségügyi szolgáltatá sokat, például a kozmetikai vagy a polgárok különleges igényei szerint nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat stb. Iskolaügy, gondoskodás az ifjúságról és a kulturális népnevelő munka A kormány 1966 végéig jóváhagyja az iskolaigazgatás rendszerét és módját, melynett elsősorban az a célja, hogy emelje az iskolaigazgatók fele lősségét ós kibővítse azok jogkörét a tanulók és diákok ne velése és oktatása érdekében, mindez az adminisztráció ra dikális leegyszerűsítésével egy idejűleg lehetővé teszi számuk ra a rájuk bízott intézmények működéséhez szükséges anyagi eszközök felhasználását is. A kormány jóváhagyja azokat az alapelveket, amelyek lehetővé teszik a jelentősebb adaptálá sokat, az iskolaépületek kibő vítését stb., mégpedig önsegély útján. Biztosítja továbbá, hogy az iskolai műhelyek termékeit, főleg a szakiskolai műhelye két szabadon értékesíteni le hessen, s a jövedelmet az isko Iák technikai felszerelésére fordíthassák a költségvetésben megszabott kereteken kívül. Lehetővé teszi az iskolák száíná ra, hogy anyagi eszközöket sze rezzenek az üzemek és EFSZ-ek számára végzett munkával, s ezeket is a technikai felszere lés javítására és az iskolák korszerűsítésére fordíthassák. A kormány továbbá megszabja a szórakoztatási illetékek kive tésének és újbóli bevezetésé nek alapelveit, és az illetéke ket teljesen a nemzeti bizottságok rendelkezésére bocsátja, hogy a kultúra területén biztosítsa azok gazdasági önellátottságát. Továbbá fokozatosan és rendszeresen megvalósítja a következő intézkedéseket: a lakóte lepek és a forgalom fejlődésével összhangban s a beruházá sok keretében biztosítja a ki lencéves iskolák hálózatának átszervezését, és az 1971—80 as évekre szóló távlati tervben, esetleg 1985-ig, fokozatosan biztosítja a közlekedés kibőví tését a tanulók és diákok számára; továbbá törekedni fog a testi- és szellemi fejlődésében elmaradt vagy különböző fo gyatékosságokban szenvedő gyermekekről és fiatalokról való hiánytalan gondoskodásra, s az erre a célra szolgáló in tézmények és iskolák kapacitá sának és minőségének növelé sére. Erre a célra fel kell használni a II. ciklusú iskolai hálózatban eszközölt fokozatos változásokat is. Sokoldalúan törekedni kell a tanítók gazdasági és társadalmi helyzetének meg javítására, és hatékonyan meg kell oldalni lakásproblémáikat. Meg kell szervezni az önsegélyt, s érdekeltté kell tenni a társa dalmi szervezeteket is a kevés kiadással járó utcai kuitúrköz pontok létesítése érdekében az ifjúság iskolánkívüli nevelése és tevékenysége számára, s ugyanezt meg kell tenni a na gyobb lakótelepeken és ház tömbök mellett. Továbbá fejleszteni kell az iskolák üzemel tetését a mindennapi javítások révén is, s ehhez igénybe kell venni a szakembereket a szü lök köréből (megfelelő díjazás mellett), s az eddigi korlátozá sokat meg kell szüntetni. A műemlékek gazdagságát ki kell használni nemcsak a hazai, de a külföldi turista forgalom nő velése, s a különféle kulturális intézmények (képtárak, múzeumok stb.), s a tulajdonképpeni kulturális és népművelő munka érdekében. Fokozni kell a múzeumok jelentőségét az iskolai és iskolánkívüli nevelésben, a fiatalság és a felnőttek oktatá sában is, és a regionális honismereti körök kulturális tevé kenységónek aktivizálása érde dekében. A népnevelő munka megszervezésében biztosítani kell a népnevelő és kulturális intézmények új koncepciójának érvényesítését, s az intézmények maximális gazdasági ön ellátottságát. Kapcsolat a mezőgazdasági szervezetekkel és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal A mezőgazdaság szocialista termelési viszonyainak, termelőerőinek sokoldalú megszilárdítása és fejlesztése folyamatában feltétlenül szükséges, hogy — mintaliogyan pártunk XII. kongresszusán hangsúlyozták és a CSKP XIII. kongreszszusa előkészítésének tézisei ismét hangsúlyozzák — a mezőgazdaság fejlesztése egész társadalmunk ügye legyen. Ez el sem képzelhető a munkásosztály, az állam, de különösen a nép választott szervei — a nemzeti bizottságok — nagyszabású tevőleges hozzájárulása nélkül. A nemzeti bizottságok mindig pártunk fő segítőtársai voltak e folyamat megvalósításában. A mezőgazdasági üzemek bővült jogköre, nagyobb felelőssége alkalmat ad arra, hogy a helyi, esetleg a városi nemzeti bizottságok jobban megalapozzák közvetlen együttműködésüket a mezőgazdasági üzemekkel, úgyhogy közvetlenül a helyszínen oldhassák meg a fejlesztés fontos problémáit, s biztosíthassák a mezőgazdasági dolgozók igényeinek kielégítését. A járási mezőgazdasági-termelési igazgatóságok, a mezőgazdaság irányításának döntő fontosságú szervei lesznek. Ezzel kapcsolatban elsősorban meg kell szabni a járási nemzeti bizottságok hatáskörét a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos problémák megoldásában, úgyhogy ez kellő összhangban legyen az adott járás fejlesztésével. A kerületi nemzeti bizottságok feladata elsősorban az lesz, hogy az adott területen szükséges arányosság figyelembevételével s a területi mezőgazdasági vállalatok, illetve szervezetek szükségletei biztosításának szem előtt tartásával, de különösen a szükséges szolgáitatások szempontjából ítéljék meg a mezőgazdaság problémáit és gondoskodjanak megoldásukról. A Mező és Erdőgazdasági Minisztérium ezért a kerületi nemzeti bizottságokkal együttműködve készíti elő a járások mezögazdaságfejlesztési tervét és következetesen érvényre juttatja a kerületi nemzeti bizottságok ide vonatkozó javaslatait és indítványait. A jövőben ennek alapján kell körülhatárolni a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági szervek kapcsolatait, hogy a nemzeti bizottságok hatáskörükben eredményesen mozgósíthassanak minden társadalmi erőt a mezőgazdaságfejlesztési feladatok teljesítése érdekében s ezzel egyidejűleg rendszeresen szilárdíthassák a mezőgazdasági szervek irányító tevékenységét s egyben megfelelően érvényre juttathassák mindazokat a társadalmi érdekeket, amelyek érvényesüléséért a nemzeti bi zottságok viselik a felelősséget, L A nemzeti bizottságok tevékenysége, irányítása és kiépítése Figyelmünket nemcsak a nemzeti bizottságok jogkörére s felelősségére, valamint a ha táskörükbe tartozó gazdaság irányításának módjára kell összpontosítani, hanem a nemzeti bizottságok szervezeti felépítésével, szervező munkájával s központi irányításával összefüggő problémákra, továbbá a kerületi s a járási nemzeti bizottságok irányító tevékenységének módszereire is. A kormány 1966-ban a nemzeti bizottságokkal együttműködve jóváhagyta azokat az elveket, amelyek értelmében a kormánynak el kell mélyítenie a nemzeti bizottságok irányítását, jóváhagyta továbbá a központi szakágazati és pártatlan szervek s a nemzeti bizottságok közötti kapcsolatok elveit; ennek megfelelően van körülhatárolva a nemzeti bizottságok, mint államhatalmi szervek és a népi ellenőrzési és statisztikai vezetőség, valamint területi szervei közötti kapcsolat s az ellenőrzési tevékenységükben szükséges munkamegosztás is, a kormány előkészületeket tesz a közigazgatási eljárásról szóló kormányrendelet módosítására, hogy minden állampolgár a felsőbb fokú nemzeti bizottsághoz nyújthassa be fellebbezését; a szocialista törvényesség megszilárdítása s a jelentéktelenebb bűntevékenység, illetve társadalomellenes tevékenység megelőzése, valamint megtorlása érdekében konkrét intézkedéseket foganatosít úgy, hogy szorosabb lehessen a nemzeti bizottságok együttműködése a közbiztonsági szervekkel, a bíróságokkal s az ügyészségekkel; felülvizsgálja a nemzeti bizottságok számára jelenleg érvényes előírásokat, irányelveket, jogszabályokat stb. és célszerű intézkedéseket foganatosít leegyszerűsítésükre, esetleg hatálytalanításukra; javaslatot készít elő a városi nemzeti bizottságok jogkörének bővítése s felelősségének célszerű növelése érdekében. E célból kidolgozza azt a mintalapszabályzatot, amelynek alapján a nemzeti bizottságok is kidolgozhatják szervezeti szabályzatukat; kidolgozza továbbá és a Nemzetgyűlés elé terjeszti a nemzeti bizottságokról szóló törvénymódosítás javaslatát. A nemzeti bizottságok jogkörének bővítése és felelősségük növelése alkalmat ad arra, hogy szorosabbak legyenek kapcsolataik a lakossággal, nagyobb legyen felelősségük, a polgártársakkal szemben, de egyben megteremtette annak feltételeit is, hogy a dolgozók tevőlegesen részt vehessenek falvaink ban és városainkban a környezettel, a létfeltételekkel, a szolgáltatások fejlesztésével s egész társadalmi életünk felvirágoztatásával összefüggő problémák megoldásában. A nemzeti bizottságok, mint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népének választott, képviseleti szervei ezentúl még jelentősebb társadalmi szerepet töltenek be, s tevékenységükkel hozzájárulnak szocialista demokráciánk további elmélyítéséhez. 8