Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-23 / 81. szám, szerda

Egy mozzanat: utolsó ellenőrzés a nižnái tv-gyárban. (BACHAN FELV.) „Harcolni jöttem JÁN ŠVERMA SZÜLETÉSÉNEK 65. ÉVFORDULÓJÁRA • • • „Egyre kérlek benneteket: TI, akik átélitek ezt a kort, ne feledjetek! ... Hűséges gyerek módjára szeressétek meg leg­alább egyiküket, akik önmagukért és ti értetek estek el... és legyetek rá büszkék, mint olyan nagy emberre, aki a jö­vőnek élt... r EZT IRTA július Fučík, az „Üzenet az élőknek" című mű­vében. Július Fučík szavai min­den tekintetben érvényesek a cseh nemzet nagy fiára és tánto­ríthatatlan forradalmárjára, Ján Švermára is. Šverma 65 évvel ezelőtt, 1901. március 23-án született Mníchovo Hradištén. Az első világháború után fel­lángoló forradalmi harcok ide­ijén érlelődött igazi forradal­márrá. Már mint diák mélyre­hatóan tanulmányozta a szo­cializmust. ö volt a Marxista Diákszövetség egyik alapító tagja, amely 1919 tavaszán megkezdte a forradalmi esz­mék terjesztését a fiatal értel­miség körében. Részt vett a CSKP megalapításában. Később a Rudé právo szerkesztője lett, valamint a Kommunista Ifjú­ság Szövetségének vezető funkcionáriusa. A marxizmus— leninizmus elmélete terén szer­zett alapos és terjedelmes is­mereteit, mint a kommunista ifjúság bratislavai kerületi is­kolájának oktatója, adta át az iskola hallgatóinak. Az 1926—1928-as éveket a moszkvai Lenin Iskolában töl­ti. A fasiszta megszállás évei­ben Párizsban a Svetový roz­hled (Világszemle) című lapot szerkeszti, segítséget is irányí­tást nyújtva a hazai ellenállá­si mozgalomnak. Majd a Szovjetunióba költö­zik, s amikor Hitler hordái 1941 nyarán megtámadják a Szovjetuniót, megkezdődik Ján Šverma leglázasabb tevékeny­ségének időszaka. Részt vesz a moszkvai rádió cseh és szlo­vák nyelvű műsorának szer­kesztésében. Munkatársa a Moszkvában megjelenő (Česko­slovenské listy nek (Csehszlo­vák lapok). Klement Gottwald­dal együtt tevékenyen bekap­csolódik azoknak az alapel­veknek a kidolgozásába, ame­lyek a felszabadulás utáni idő­ben a Košice! Kormányprog­ram főbb pontjai lettek. Amikor Szlovákiában 1944. augusztus 29-én a nép felkelt, hogy lerázza a gyűlölt német és szlovák fasiszták bilincseit, a moszkvai vezetőség Ján Švermát bízta meg a nemzeti felszabadító harc politikai irá­nyításával. Ján Šverma fáradhatatlanul járta az arcvonalat. Tanácsolt, tanított, harcolt... S amikor a náci haderők megszállták Banská Bystricát, erősen meg­rendült egészségi állapota el­lenére is a legerélyesebben visszautasította azt az ajánla­tot, hogy a hátországba repül­jön. „Verekszünk majd a he­gyekben és újjászervezzük erőinket, harcolunk majd cso­portokban, s ha kell, akár egyenként is ... — hangoztat­ta elszántan. — Szégyenkez­nem kellene egész életemen át, hogy a veszély idején cser­ben hagytam a szlovák népet. Nemcsak szónokolni jöttem Szlovákiába, hanem harcolni isi" 1944. NOVEMBER 10-EN egy partizáncsoporttal az Alacsony­Tátra Chabanec nevű hegyge­rincén kelt át, ott halt hősi halált ádáz harcok közepette. RÓJAK DEZSŐ 23. Az építőipari dolgozók egészségvédelme Az építőipar dolgozóinak a legtöbb esetben nincs munka­helyük, gyakran vándorolnak egész felszerelésükkel egyik helyről a másikra. Az építőmunkások kisebb-nagyobb csopor­tokban dolgoznak. Csak elenyésző részük lakik munkahelyük közelében, legtöbbjük bejáró, vagy ha tartós lakhelyüktől tá­vol dolgoznak, nemegyszer szügségszállásnkon laknak s töl­tik el szabad idejük javarészét is. Mindebből kifolyólag meg­nehezül az építőipari dolgozók egészségvédelme, a higiénia, a munkabiztonság és a balesetelhárítás, valamint a szociális gondoskodás csaknem valamennyi kérdésének megoldása. Megfelelő táplálékra van például szükségük. Nemcsak flrról kell gondoskodni, hogy Jóllakjanak, hanem, hogy vál­tozatos, kalóriadús és vitami­nokban is gazdag ételeket fo­gyasszanak. Az 1—2 hétre be­csomagolt „hazai" Jó csemege ligyan, de túl egyoldalúvá és hiányossá teszi a táplálkozást. Sokan reggeli nélkül indulnak munkába, vagy a közeli büfé­ben, vendéglőben vesznek pl. szalámit, halsalátát zsemlével, italuk legtöbbször a sör. Ahol nincs vállalati étkezde vagy kifőzés a közelben, nem is esz­nek meleg ételt naphosszat. Munkásszállásokon gyakori a konzerv, esetleg bableves, ha­misgulyás vagy más egyszerű étel, amit az elvégzett munka szempontjából Igen szegényes kosztnak kell tartanunk. A tes­ti munkát végző embernek reg­gelire és tízóraira egész napi táplálékának kb. egy harmadát kellene elfogyasztania, mert a nap első részében végzi a leg­nagyobb energiafogyasztással járó munkát. Lehetőleg reggel, de délben mindenesetre egyen meleg ételt. A zöldség és a gyümölcs is elengedhetetlen. Munkásaink járványszerű fertőzései elsősorban a szállá­sok, irodák és más gyülekezési helyek rossz higiéniája miatt terjednek. Szellőzetlen és rosz­szul takarított helyiségekben nemcsak influenza léphet fel, hanem más fertőzés is. Az együtt lakó, egymásra utalt dolgozók tartsanak szobájuk­ban rendet és tisztaságot, s ügveljenek ágyneműjük, ruhá­zatuk, lábbelijük, közös illem­helyük és mosdójuk tisztasá­gára. Sok kellemetlenségnek vehetik elejét azáltal, hogy csak a különféle bőrbajokat, a gombás, rühes, tetves fertőzé­seket, vagy a járványos has­menéssel járó bélbetegségeket említsük. Az egészségtelen életmód és különféle ártalmak következté­ben más betegségek is előfor­dulhatnak (reuma, sérv, légzé­si zavarok, stb.). Igen fontos, hogy ki-ki egyénileg is szem előtt tartsa a megelőzés elvét, az orvosi vizsgálat alkalmával ne hallgassa el panaszait, bi­zalommal forduljon orvosához, ha bántalmai vagy fájdalmai vannak. Persze, a munkások érdeke, hogy az orvos is meg­bízhasson a gondjaira bízott dolgozókban, mert tudvalevő, hogy sokan színlelt tünetekkel Igyekeznek őt félrevezetni, ami­re aztán nemcsak mások, ha­nem ők maguk is ráfizethet­nek. Balesetet, könnyebb vagy súlyosabb sérülést nemcsak a munkabiztonsági intézkedések megszegése idézhet elő, hanem más tényezők is: pl. az emberi szervezet leromlott állapota, gyengeség, túlfáradás, fog­vagy fejfájás, egyensúlyzava­rok, álmatlanság, hiányos táp­lálkozás, túlzott dohányzás, sör-, bor- vagy pálinkafogyasz­tás, stb. Az egészség, a testi épség első számú ellensége az alkohol, lazítja a munkafegyel­met, tompítja az emberek meg­figyelőképességét amelyre pe­dig oly szükségük van. Érthe­tetlen, miért támogatják még az építővállalatok igazgatósá­gai is a szeszfogyasztást. Nem­csak eltűrik, hogy egyes épít­kezések befejezését duhaj ita­lozás kövesse, hanem a jó munkaeredményekért nyert el­ismerést is általános, vállalati italozással ünneplik. Az embe­rek így aztán könnyen rákap­nak az ivásra, hajlamosak bá­natukat, fáradtságukat, beteg­ségüket is alkohollal gyógyíta­ni, szívesen hisznek abban, hogy a szesz a legjobb szer a fertőzés ellen, pedig ez nem igaz. Igen gyakori eset, hogy a munkások nemcsak keresetü­ket, hanem becsületüket és egészségüket is elisszák s nem gondolnak családjukra. A baleset szinte sohasem a véletlen műve, az egyén, vala­mint a közösség felelősségér­zetével és fegyelmezett munká­jával előzhető meg. Ha ezt tu­datosítjuk, már más szempont­ból ítéljük meg pl. az áram­ütés, a gázmérgezés, a robban­tási sérülés, a földbeomlás, a gödörbe vagy kútbaesés, a te­tőről vagy az állványról való lezuhanás és más életveszély­lyel járó baleseteket. Nemcsak a mélybe zuhanás, kemény alapra vagy tárgyra esés kö­vetkeztében állapíthatunk meg agyrázkódást. koponya-, ge­rinc-, mellkas- vagy végtag­csont-törést, belső sérülést vagy izületi ficamot. Közremű­ködhet gépi eszköz is (pl. fel­borul a daru) vagy szerszám és építőanyag (kalapács, fej­sze, tégla, cserép, vasdarab, deszka, gerenda). Nem szabad munka közben megfeledkezni az oly jelenték­telennek tűnő veszélyről sem, amit vigyázatlanság okozhat, s ami a dolgozó sz°mét, kezét, lábát, ujjait fenyegeti. Minden munkahelyet el kell látni első­segély-táskával vagv ládikóval, s mindenütt legalább 1—2 em­ber sajátítsa el az elsősegély­nyújtás alanlsmereteit. DR. SZÄNTÔ GYÖRGY (ČTK) — Az építkezés gyors üteme a zavartalan anyagel­látástól függ. Az idén ország­szerte nagy a kereslet a tégla iránt. A téglagyárak főigazga­tósága ezt tudatosítva intéz­kedéseket foganatosított annak érdekében, hogy az üzemek ben ez idén terven felül 35— 40 millió téglát gvártsanak. A segítség elsősorban azoktól a téglagyáraktól várható, ahol eddig csak idényszerűen dol­goztak. Egészség —boldogság —házasság 6. Hogyan készítsük elő a fiatalokat a házaséletre? Irta: dr. JOSEF HYNIE egyetemi tanár, a Szexuológiai Intézet vezetője E ZZEL a kérdéssel kap­csolatban gyakran esik sző a szexuális életre előkészítő nevelésről; s az em­berek ezt viszolyogva fogad­ják. Azonban miről van volta­képpen szó? Mindenekelőtt arról, hogy a fiúkból igazi férfiakat és jó családapákat, a lányokból igazi nőket és jó anyákat ne­veljünk. Emellett szem előtt kell tartanunk a nemi szervek higiéniáját, ügyel­nünk kell a nemi szer­vek zavartalan fejlődésé­re, amelyek a gyermek- és ifjúkorban tulajdonképpeni funkciójukra készülnek! Vé­gül gondoskodnunk kell a gyermek általános jó fejlő­déséről is, ami a férfi és nő teljes érvényesülésének a fel­tétele. . A fentebbi célokat oktatás­sal és helyes neveléssel érhet­jük el. Magától értetődő, hogy a gyermek a férfi és nő hi­vatását a legjobban a szülei­nek példájából érti meg. Ked­vezőtlen esetben kívánatos, hogy a gyermekek nézeteit korrigáljuk és kiegészítsük. Okulásra szolgálnak már a mesék is, később a fiatal em­ber példaképekre lel a szép­irodalomban, a filmben és a színházban. Ugyanígy találko­zik értékelésekkel is a fér­fiak és nők házasságbeli fel­adatát Illetően. Az élet kelet­kezéséről a gyermek manap­ság már az iskolában a ter­mészetrajz órákon hall, vagy az orvos magyarázza el neki az iskola bevégzése előtt. N EVELÉSI szempontból a fiút és a lányt a sze­relmi és a házaséletre az otthon és a társaságban való helyes viselkedés meg­követelése készíti elő. Főként a lányok vágynak arra, hogy szerelmi kapcsolataikban le­gyen valami kedves, szép és felemelő. S azok a fiúk, akik ezt képesek megadni nekik, nagyobb sikerre számíthatnak náluk. Nem kevésbé fontos a fiúkat, arra is ránevelnünk, hogy segítsenek a háztartási munkákban és a kisebb gyer­mekekről való gondoskodás­ban. A férfi és nő egyenjogú­sága és egyforma alkalma­zottsága hozza magával, hogy erőihez mérten a férfi is ki­vegye részét a háztartásról való gondoskodásból, jóllehet ehhez rendszerint a nők ér­tenek jobban. Ami a testi higiéniát illeti, elsősorban arra kell ügyel­nünk, hogy a fiúk s lányok nemi szerve állandóan tiszta és száraz legyen. A fiúk ese­tében ez azt jelenti, hogy kü­lönös gondot kell fordítanunk a fitymaburokra; ha a fity­manyílás túlságosan szűk, olykor műtéti beavatkozásra van szükség. A lányok nemi szervét az ártalmas anyagok behatolása elől a zárt alsó­nemű óvja meg. A serdülő korban levő lá­nyokat fel kell világosítanunk a menstruációról, a fiúkat a magömlésről, valamint a nemi szervvel való különféle vissza­élésekről. Mindezt természete­sen felesleges ijesztgetések nélkül kell megtennünk, ne­hogy neurotikusakká váljanak. Ugyanígy fel kell világosíta­nunk a fiatalokat a nemi fer­tőzésről és a nemkívánatos fogamzásról. Esetleg megma­gyarázhatjuk nekik, mikép­pen lehet azt meggátolni. Helyes neveléssel kell hat­nunk a fiatalokra, hogy ne legyenek magánykeresök és titkolódzók, mivel ez külön­féle rossz szokásokhoz vezet­het szerelmi és szexuális té­ren is. N EM ÄLL SZÁNDÉKUNK­BAN idő előtt elősegí­teni a nemiség kifejlő­dését, éppen ellenkezőleg, cé­lunk az, hogy az érettség előtt minél kisebb szerepe le­gyen. Lehetővé teszi ezt a he­lyes életrend, amelynek során ügyelnünk kell a munkatelje­sítmény, az alvás és a szóra­kozás helyes elosztására. A munka fontos tényező az em­ber öntudatának formálásá­ban, nélküle az ember nem lel­heti meg életpartneréhez va­ló helyes viszonyát. A jó al­vás lehetővé teszi az erők megújulását. Nélküle híjával vagyunk a frisseségnek és az életörömnek, amely a legfon­tosabb tényező a fiú és lány, a férfi és nő kapcsolatában. Vi­szont a munka egyoldalú szo­kott lenni; a friss levegőn végzett mozgás, sport felüdít és sokoldalú tevékenységre serkenti a fiatalokat. A szel­lemi felüdülés, a szórakozás, a társaság, a film, a színház és a természet hozzájárul ah­hoz, hogy teljesebb érzelmi életet éljünk, amely — ha minden időnket munkában töltenénk — szegényes és szo­morú lenne. A helyes életrendhez hozzá­tartozik a jó táplálkozás is; nem szabad túlzott mennyisé­gű ételt és italt fogyaszta­nunk. Különösen ártalmasak a fiatal szervezetre az izga­tószerek: az alkohol, a niko­tin, a feketekávé stb. Általá­ban fontos, hogy a fiatalokat fegyelemre és szerénységre szoktassuk, ami biztosítja, hogy életük, főként pedig szexuális életük nagyobb megrázkódtatások nélkül fog lefolyni. Magától értetődő, hogy a fiatalok nem tudnak magukon nyomban uralkodni, különösen erotikus és szexuális dolgok­ban nem, mert ez új ingerrel hat rájuk. Ezért nem árt a nem feltűnő felügyelet és irányítás, különösen a fiata­lok szórakozása, kirándulásai és általában szabad idejének felhasználása terén. E SZÜNK ágában sincs megfosztani az ifjúsá­got az életörömtől. Célunk, épp ellenkezőleg az, hogy egyszer valóban teljes és örömteli életet éljen. Gon­doskodnunk kell azonban ar­ról, hogy ne rontsák el bol­dog életük kilátásait. A jövő heti szerdai számunkban: 7. AMIKOR NEM LEHET A SZÜLŐKNEK GYERMEKÜK Pontosság, kiváló minőségű nyersanyag, elegáns külső jellemzi 20 év óta óraiparunk gyártmányait. A CHRONOTECHNA n. v. 20 év óta aratja sikereit a belföldi és külföldi piacokon. ŰF-137

Next

/
Oldalképek
Tartalom