Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-23 / 81. szám, szerda

// ELOKESZÜLETEK AZ IDEI MIKROCENZUSRA A LEGUTÓBBI IDŐBEN EGYRE GYAKRABBAN ÍRNAK a lapok a mikrocenzusról. Ez a szó általában nem mond sokat az olvasóknak. Mi tehát a mikrocenzus? A lakosság körében végzett helyzetelemzést nevezzük így. A mikrocenzus célja demográfiai (a népesedéssel s annak változásaival foglalkozó tudomán/ág) adatok gyűjtése, Illetve a lakosság pénzjövedelmére, életszínvonalára stb. vonatkozó adatok megállapítása. Csehszlovákiában az első mikrocenzusra 1957-ben, a következőre 1959-ben s legutóbb az 1961. évi népszámlálással egyidejűleg került sor. Jelenleg befejezésükhöz közelednek már a negyedik mikrocenzusra tett előkészületek. Ezt a mikrocenzust egyes körzetekben, ún. kétszakaszos módszerrel eszközlik, más szóval először kiszemelik a községeket, illetve városnegyedeket, majd az egyes háztartásokat, illetve családokat is. A negyedik mikrocenzus szervezői 44 000 háztartást, vagyis a csehszlovákiai háztartásoknak kb. egy százalékát veszik számításba. Más helyzetelemzésekkel szemben különösképpen az teszi indokolttá a mikrocenzust, hogy az általa elért eredményeket a teljes pontosságtól lényegesebb eltérés nélkül lehet általánosítani. A már említett másféle helyzetelemzések elméletileg ugyan lehetségesek, de közvetlen végrehajtásuk a lakosság körében egyrészt nagyon kimerítő, másrészt túl költséges, gyakorlatilag bonyodalmas és hosszan tartó is. Hazánkban ilyen helyzetelemzésre csak hosszabb időközökben, rendszerint tízévenként (népszámlálással egyldejűlegj kerül sor. AZ EZ ÉVRE ELŐIRÁNYZOTT MIKROCENZUS célja a lakosság életszínvonalára, de különösen a csekély jövedelmű és sokgyermekes családok életszínvonalára vonatkozó alapvető fontosságú adatok pontos megállapítása. Míg a statisztikai kimutatások általános mutatószámokhoz igazodva tüntetnek fel adatokat a lakosság életszínvonaláról, a mikrocenzus részletes adatokat állapít meg a családok jövedelme és szociális helyzete szerinti rétegeződéséről. Az 1966-ban sorra kerülő mikrocenzus eredményeinek összehasonlítása az előzők eredményeivel lehetővé teszi a lakosság szociális rétegeződésében s jövedelmének megoszlásában végbement változások megállapítását is. Az idei mikrocenzus nemcsak a lakosság jövedelmére vonatkozó adatok, hanem annak a megállapítására is összpontosul, milyen polgártársaink lakásainak felszerelése, hogyan van háztartásuk különböző — beruházási jellegű — használati tárgyakkal ellátva. A mikrocenzus számára véletlenszerűen kiszemelt háztartások kijelölése matematikai-statisztikai elveken alapszik. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a kiszámított eredményeket az ország egész lakosságára vonatkoztassuk, illetve a lakosság bevételeinek s kiadásainak mérlegét gyakorlatilag az egyes társadalmi csoportok szerint rögzíthessük. A mikrocenzus adatait ezenkívül kerületek szerint is csoportosítják, ami az egyes kerületekben megállapított életszínvonal öszszehasonlítását teszi lehetővé. A megállapított eredményeket rögzítő adatok további feldolgozásának célja ainnak kidomborítása, mily mértékben függ a családok pénzjövedelme egyes gazdasági tényezőktől, pl. a családtagok számától, a családfenntartó bérétől, illetve fizetésétől, a család többi kenyérkereső tagjától s azok bérétől, a család egyéb jövedelmétől stb. Ezeknek az öszszefüggéseknek alapján állítják majd össze a lakosság dinamikus jövedelemmintájának néhány változatát. Ezenkívül a családi számadásokon (a lakosság bevételeinek, kiadásainak és fogyasztásának kimutatható megállapításán j alapuló statisztikai adatok kombinálásával készülnek a lakosság általános fogyasztását szemléltető mintakimutatás különböző változatai. Ezek a modellek a lakosság bevétele s fogyasztása távlati tervezésének alapjául szolgálnak. Az idei mikrocenzus további célja, hogy az 1961. évi népszámlálás adataiból kiindulva megállapítsa a lakosságra vonatkozó alapvető fontosságú adatokat és lakásviszonyainak bizonyos adatait. A mikrocenzus adatait az 1970-ben sorra kerülő népszámlálás előkészítésére is felhasználják. AMINT LATJUK, VALÓBAN SZÉLESKÖRŰEN HASZNÁLHATÓK az idei mikrocenzus adatai. Az akció sikeres végrehajtása s megbízható eredményei hasznosak lesznek egész társadalmunk számára. Ezért elvárjuk polgártársainktól, hogy e fontos akció iránt kellő megértést tanúsítva, az akció minél jobb eredményét megalapozó pontos adatokat tüntessék fel az űrlapokon. T. CONKA Meteorológiai világszolgálat Talán egyik tudományágban • sem találunk olyan szoros és példás nemzetközi együttműködést és régi hagyományokat, mint éppen a meteorológiában. Enélkül ez, a légkörrel és a benne lejátszódó fizikai folyamatokkal foglalkozó tudomány ma sem tudna dolgozni. Mert az időjárás nemcsak szüntelenül változik, hanem gyorsan át is megy egyik éghajlati övezetből a másikba, s eközben természetesen nem veszi figyelembe az országhatárokat. Március 23-át 1961-től mint meteorológiai világnapot ünnepeljük. EGYÜTTMŰKÖDÉS A GYAKORLATBAN A nemzetközi együttműködés a szinoptikus, vagyis az időjárást előrejelző meteorológiában nyilvánul meg legszembetűnőbben. Az egyes országok meteorológiai szolgálatai közötti együttműködést a Genfben székelő Meteorológiai Világszervezet irányítja és koordinálja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervéről van szó, amely meghatározza a megfigyelési módszereket, gondoskodik az időjárásra vonatkozó jelentések cseréjéről, tartalmuk sifrírozásáról, s befolyást gyakorol a meteorológiai módszertan kialakítására, amelynek segítségével aztán össze lehet állítani az időjárásprognózist. A világ összes meteorológiai szolgálata tehát egységes rendszer szerint végzi munkáját. A rövidebb időszakra szóló időjárás prognózist ez ideig az úgynevezett szinoptikus módszer szerint adják ki, amely bizonyos nagy terület felett egyidejűleg uralkodó időjárás elemzésén alapszik. Bizonyos mértékben szubjektív módszerről van szó, az időjárás ily módon kidolgozott előrejelzése átlag 80—85 százalékban teljesül. Ez azonban manapság már kevés. A népgazdaság egyes ágai egyre nagyobb követelményeket támasztanak a meteorológiai szolgálattal szemben: nemcsak az időjárás-prognózis minőségének a javulását igénylik, hanem hosszabb időre szóló megbízható előrejelzést is követelnek. Ezért a meteorológiában új objektív módszereket keresnek és próbálnak ki, amelyek az időjárás előrejelzésének további javítását tennék lehetővé. NUMERIKUS MÓDSZER A tudományos „időjóslás" egyik újabb módszere, amelyet kísérletileg egyes nagyobb meteorológiai szolgálatok kezdtek használni, az úgynevezett numerikus módszer. Olyan fizikai előrejelző egyenletek összeállításáról van szó, amelyekbe a szükség szerint be lehet helyettesíteni az időjárási térképekből leolvasott konkrét adatokat. További számtani műveMárcius 23 — a meteorológusok ünnepe • ENSZ-szervezet a nemzetközi meteorológiai együttműködés biztosítására • Oj tudományos módszerek • A meteorológiai mesterséges holdak szerepe • Tökéletesebb lesz-e az időjárás előrejelzése? letek elvégzése után aztán megkapják számos további meteorológiai elem elhelyezkedési helyét a térképen. Ez a számítás ugyan a modern elektronikus számítógépeken történik, a térképeken való kiértékelést is beleszámítva azonban mégis igen hosszadalmas. A numerikus prognózisok még csak kezdeti stádiumban vannak. Mielőtt szélesebb mértékben a gyakorlatba kerülhetnének, értékelni és komplex módon hitelesíteni kell őket, ezenkívül nem hanyagolható el a legkülönbözőbb meteorológiai helyzetben való megbízható kipróbálásuk sem. Az időjárás a légkörben lejátszódó bonyolult fizikai folyamat eredménye. Az időjárás alakulására és változásaira számos tényező gyakorol befolyást, köztük elég jelentős szerepet játszanak a magasabb légkörben végbemenő légköri folyamatok is. Az időjárásprognózis összeállításáhaz ezért a szabad légkörből szerzett adatok is fontosai:. Az időjárási elemek megállapítására a légkör alsóbb rétegeiben, körülbelül 20—25 km magasságig, rádiószondákat használnak. A magasabb légkör sajátosságaira és változásaira vonatkozó adatokat (maximálisan 500 kilométerig! meteorológiai rakéták útján kapják, amelyeket azonban nem rendszeresen bocsátanak fel. A légburok felsőbb rétegeinek legtökéletesebb „felderítői" azonban az erre a célra épített mesterséges holdak. A METEOROLÓGfAI MESTERSÉGES HOLDAK révén nemcsak a légkörről és a magasabb rétegekben fokozottabb mértékben megnyilvánuló napsugárzás nagyságáról kapunk adatokat, hanem képet nyerünk az egész Föld feletti felhőrendszerek elhelyezkedéséről is. A fényképeken nemcsak az egyes felhőféleségeket látjuk, hanem a légritkulatterület közepe is lelepleződik, amely jellegzetes örvényléssel árulja el magát. A mesterséges hold többszöri körülrepüléséből meg lehet határozni az időjárási frontokhoz kapcsolódó egyes ciklonok és nagy kiterjedésű felhőrendszerek előrehaladást is. A mesterséges holdak által sugárzott képek televíziós vétele mellett nemcsak a felhőrendszert, hanem a Föld felszínét ls mutatja, aminek szintén bizonyos gyakorlati jelentősége van. Ily módon ugyanis áttekintést kapunk az egyes földrészek, illetve körzetek hótakarójának és gleccsereinek kiterjedéséről, amelyek bizonyoí szerepet játszanak az időjárás alakulásában. A mesterséges holdak rendszeresen közvetíthetik a televíziós képet a földre, vagy pedig magnetofonszalagra rögzítik a „látottakat", s csupán az irányító álloimás parancsára sugározzák őket a Föld felé. METEOROLÓGfAf VILAGKÖZPONTOK A korszerű hírközlő eszközök és a számítótechnika lehetőséget adnak arra, hogy rendszeresen kihasználjuk a mesterséges holdak által szolgáltatott híranyagot az időjárásprognózis tökéletesítésére. Az ilyen műszaki újítások bevezetése azonban új nemzetközi munkamegosztást követel, mivel a kisebb meteorológiai állomások belátható időn belül iligha szerezhetik be és használhatják ki a mesterséges holdak által sugárzott adatok értékelésére szolgáló költséges önműködő számítógépeket és más bonyolult berendezéseket. A Meteorológiai Világszervezet kezdeményezésére ezért nemrégiben három meteorológiai világközpontot létesítettek. Kettő az északi félgömbön működik (Moszkva és Washington), a harmadik pedig a déli féltekén, az ausztráliai Melbourneben. Ezeken kívül még területi (övezeti) és nemzeti meteorológiai központok kiépítését is tervbe vették. A meteorológiai világközpontoknak az lesz a feladatuk, hogy új, objektív módszerekkel dolgozzák ki a meteorológusok „nyersanyagául" szolgáló szinoptikus térképeket, felhasználva a földgömbre vonatkozó „kozmikus" adatokat Is. Az így összegyűjtött alapanyagot aztán az övezeti és nemzeti központok közvetítésével megkapja valamennyi időjárásjelző szolgálat. Magától értetődik, hogy ez a tájékoztatás gyors és modern hírközlő berendezésekkel, képátvitellel stb. történik, s így lehetőség nyílik a kisebb terület prognózisa számára szükséges részletek kidolgozására. A z említett minőségi válto** zások, amelyek az időjárásjelentés javítását célozzák, csupán szoros nemzetközi együttműködéssel valósíthatók meg. Ezért joggal mondhatjuk, hogy a meteorológia valóban Időjárási világszolgálattá válik. Dr. PETER FORGAC A

mikor az elmúlt év nyarán a Duna kegyetlen árhullámai elöntötték Komárom környékét és egyre Jobban veszélyeztették városunkat, Iskolánk tanulói is szerény erejükhöz mérten bekapcsolódtak a mentési és védelmi munkákba. Voltak, akik tanulótársaik árvíztől fenyegetett otthonaiból segítették menteni a még menthetőt, többen pedig a dohánygyár kiürítésénél és a várost védő gátrendszer építésénél szorgoskodtak. E borzalmas napokban félve tettük fel egymásnak a kérdést: visszatalálnak-e az elhagyott iskolapadokba a természet vad erői által otthonaikból elűzött tanítványaink? De nemcsak a tanárok, hanem az elköltöztetett diákok is sokat gondoltak erre. Amikor e szörnyű napokban találkoztam velük, legtöbbjük arról beszélt, hogy a családjukat ért borzalmas károk után továbbtanulásuk bizonytalanná vált. Ott bujkált szemükben a jövőért való aggódás, de nem az elkeseredés. Bizony akkor meglepődve láttam, hogy milyen bátran viselik u sors tragikus csapásait azok a lányok, akik az iskolában egy-egy gyengébb felelet utfn a padra borulva órákon át sí-ŕtak. Még mindig előttem van találkozásom azzal a tanítványommal, aki szüleivel együtt az alsópéteri iskolában volt ideiglenesen elszállásolva. Szomorú arccal fogadott, majd kérdésemre elmondta, hogy összedőlt a házuk, elpusztult mindenük, jóformán csak az maradt meg, ami rajtuk van. Szomorú volt, de nem a kétségbeesés tükröződött arcán, hangjában is több volt a remény, mint a bizonytalanság. eredményeik is gyengébbek, de ismerve nehéz körülményeiket, nem tudom őket vádolni. Többen még ideiglenesen vannak elszállásolva, egy olyan szobában pedig, ahol az édesanya főz, a kisebb testvérek pedig egymást túlkiabálva játszanak, a színképelemzést vagy a kovalens vegyületeket nem lehet jól megtanulni. Vigasztalnom sem kellett, ő győzött meg, hogy rövidesen újra rendbe jönnek, mert minden segítséget megkapnak az élet újrakezdéséhez. Szerettem volna akkor nevéhez egy nagy kitűnőt beírni a noteszembe, nem magyarból vagy történelemből, hanem valami másból, egy olyan tantárgyból, amiből tulajdonképpen nem Is osztályozunk. Az említett eset óta már Jő néhány hónap elrepült, s oly sok megpróbáltatást átélt tanítványaink újra ott ülnek a kopott Iskolapadokban. Mindnyájan visszatértek, még azok ls, akiknek szinte mindenük elpusztult. Igaz, a tanulás most nehezebben megy, az elmúlt tanévhez viszonyítva első félévi T

anulóink az elmúlt fél évben nemcsak tanultak, hanem segítettek az új családi házak építésében és szorgalmasan eljártak az irodalmi színpad, a tánccsoport és a zenekar próbáira is. Legtöbbször ezek a próbák is igen mostoha körülmények között folytak, mert iskolánk épületében menekült családok és munkások kaptak szállást, így az egyes csoportoknak szinte vadászni kellett az üres termekre. A lelkesedés és a becsületes munka végül eredményt hozott: a kultúrcsoport néhány hét alatt felkészült egy egész estét betöltő műsorra. A CSEMADOK járási szervezete és a Népművelési Otthon anyagi támogatásával azután megkezdődött az árvíz sújtotta falvak látogatása. Műsorukkal sok mosolyt varázsoltak az annyi megpróbáltatást átélt csallóközi emberek arcára. Nincs más céljuk, mint a gondok feledtetése, s ha ez csak egy-két órára ís sikerül, annak igazán örülnek. A sok-sok taps és a kedves vendéglátás azt bizonyítja, hogy azokban a falvakban, ahol felléptek, a nézők szívükbe zárták a komáromi magyar tannyelvű középiskola diákjait. Az utóbbi napokban árvízkárosult tanítványaink gondjai tovább hatványozódtak. Most a talajvíz tört fel ós annyira megrongálta az utakat, hogy az autóbuszok nem tudnak rendszeresen közlekedni. Így a bejáró tanulók is rendszertelenül járnak Iskolába. Az izsaiak már gyalog is nekivágtak a 10 kilométeres, sáros útnak, be is értek a negyedik órára, de mit ér az olyan tanulás, ha a diák fáradtan ül a padban s ráadásul azon kell töprengenie, miképpen jut majd haza. Pedig a rendszeres, komoly tanulásra igen nagy szükségük van, hiszen rövidesen itt vannak az érettségik, melyekre ilyen körülmények között nem tudnak rendszeresen felkészülni. Egy nagyobb esőzés után számíthatunk arra, hogy az utak még rosszabbak lesznek és ebben az esetben még körülményesebb lesz a bejárás. Egyedüli megoldás az lenne, ha bent lakhatnának, ahhoz viszont pénz kell! A szülőknek az új családi otthonok felépítéséhez most minden fillérre szükségük van, nem tudnak havonta több száz koronát gyermekeikre áldozni. Az iskolai év kezdetén szó volt arról, hogy árvízkárosult diákjaink rendkívüli ösztöndíjat kapnak. Már hat hónap eltelt azóta, de ez az ígéret csak ígéret maradt. Amíg felsőbb szerveink példásan gondoskodnak a kilencéves iskolák árvízkárosult tanulóiról, addig a középiskolásokról bizony megfeledkeztek! Tudjuk, hogy őket nem vihetik kihelyezett Iskolákba, de legalább teremtsük meg középiskolai tanulmá nyaik sikeres befejezésének feltételeit. A

főiskoláról már így ís nagyobb részük lemondott, mivel a család anyagi kárának helyrehozásához az ő keresetükre is szükség lesz. Pedig kár értük, mert vannak közöttük tehetséges gyermekek. A főiskola azonban még távolabbi cél, egyelőre rendkívüli ösztöndíj formájában kellene segíteni rajtuk, hogy középiskolai tanulmányaikat eredményesen befejezhessék. GASPAR TIBOR, Komárom III.