Új Szó, 1966. március (19. évfolyam, 59-89. szám)

1966-03-17 / 75. szám, csütörtök

A KUTATÁS TÁRGYA: * MUNKA A KÖZGAZDASÁG egyik legfontosabb tényezője a munkaerő, illetve az általa szolgáltatott munka. A dolgozó azonban nem csupán termelőerő, hanem egyúttal a társadalom tagja is, tevékenységének tehát nem csupán gazdasági, hanem szociális, pszichológiai, filozófiai és élettani vonatkozásai is vannak. Közgazdasági szempontból ezért nem hanyagolhatjuk el a munka tudományos tanulmányozását, nem feledkezhetünk meg például a munkamegosztás és a munka jellegének fejlődésében mutatkozó távlati irányzatok tanulmányozásáról, s nem hagyhatjuk figyelmen kívül a munkafolyamat sokoldalú vonatkozásainak komplex kutatását sem. CSEHSZLOVÁKIA Ipara világviszonylatban ts kiemelkedő, a munkaszervezésről ezt azonban nem állíthatjuk. Sajnos, éveken át elhanyagoltuk ezt a területet. Az ez irányú kutatómunka nálunk csak az elmúlt évben, a bratislavai Munkakutató Intézet megalakításával indult meg. Sokan bizonyára feltesztk a kérdést: Kell-e arra új kutatóintézet, hogy a „közismert" munkával foglalkozzon? Ha bepillantunk az intézet munkaprogramjába, a megoldandó fő problémák jegyzékébe, meggyőződünk arról, hogy igenis kell! Hangsúlyozta ezt a minap az újságírókkal folytatott beszélgetésében Michal Hronský, az intézet igazgatója is: „Intézetünk ugyan elméleti kutatóintézet, ennek ellenére nem elvont téren dolgozik, hanem közvetlen segítséget kíván nyújtani a gyakorlatnak. Országszerte érezzük a rossz munkaszervezésből származó hiányosságokat, úgyszólván konjunktúra-hullám van kialakulóban, amely indokolt, gazdasági és más szempontból is értékelt szervezetet követel. Munkánkban ezért, bár egzakt tudományos módszerekkel fogunk dolgozni, nemcsak elméleti következtetésekre törekszünk, hanem konkrét segítséget is nyújtunk a gyakorlatnak. Mihelyt megfelelő tapasztalataink lesznek, szerviz-szolgálatot is bevezetünk az egyes üzemek és vállalatok számára. Természetesen terjeszteni fogjuk a külföldi tapasztalatokat és a leghaladóbb módszereket is. AZ INTÉZET KONKRÉT feladatai között találjuk a foglalkoztatottság kérdéseit gazdasági és szociológiai szempontból, s köztük szerepel a nálunk is egyre szélesebb körű migráció (munkaerőhullámzásj kérdése ls, amely egyébként külföldön természetesen más szempontból, már komoly nehézségeket okoz (évente 200 ezer olasz és 100 ezer görög munkás keres munkát külföldön, Svájcban mintegy 700 ezer, az NSZK-ban pedig másfél millió külföldi munkás dolgozik; hasonló munkaerővándorlás tapasztalható a Szovjetunióban is, különösen kelet-nyugati irányban). További tudományos probléma a lakosság foglalkoztatottságának intenzitása s a nők foglalkoztatása (ez utóbbinak ugyanis nem csupán gazdasági, hanem szociológiai vonatkozásai is vannak). Sok megoldani való akad a nem termelő szférában, amely a jövőben még jobban kibővül (az új technika bevezetése, s különösen az automatizálás elterjedése révén. A MEGOLDÁSRA váró kérdések további nagy csoportja a tudományos munkaszervezés és munkairányítás körébe tartozik. Megdöbbentő, hogy miközben a termelőegységekben nagy hatásfokkal s minden percet kihasználva dolgozik a munkaerő, a segédüzemekben még nagy tartalékokkal találkozunk. Lipták mérnök, aki ezeket a kérdéseket tanulmányozza, érdekes adatokat közölt: „Nagyobb kísérletet végeztünk a Vítkovicei Vasműben, ahol kb. 120 raktárban és más helyen évente mintegy 150 ezer tonna drága tűzálló anyagot raktároznak. Nemegy szer importált anyagról van szó, a veszteségek mégis olykor 20—30 százalék körül mozognak. Az általunk kidolgo zott munkaszervezés lényeges javulást eredményezett." A KUTATÓINTÉZET érdeklődési szférájába tartoznak továbbá a bérezés és a denivellálás kérdései, az emberi tényező komplex tanulmányozása, a munka értékelése, a munkaerő szociológiai, fiziológiai és pszichológiai vizsgálata, az emberi kapcsolatok követése a munkahelyen. (Mert nem csupán az a fontos, hogy mit termel, Illetve mennyit dolgozik az ember, hanem az ls, hogyan dolgozik, hogyan van megelégedve munkájával és a bérezéssel, hogyan befolyásolja őt a környezet, mi akadályozza tevékenységében, mi támogatja teljesítményét stb.) Egyszóval: diagnosztikálni kell az embert, s egyúttal gondoskodni kel) az utánpótlásról, vagyis a jövő káderek helyes hivatásválasztásáról és célszerű széthelyezéséről is. A MUNKA TEHÁT nálunk is tudományos kutatás tárgya lett. Az intézet már mai kis számú kádereivel is értékes eredményeket mutatott ki nemcsak Vítkovicében, hanem a púchovi gumigyárban, a bratislavai Matador-üzemben s más helyeken is. Munkája teljes kibontakozódása kétségtelenül közgazdaságunk és társadalmunk hasznára válik. (dósa) A társadalmi haladás tudományos feltételei A

tudomány óriási szerepéről beszélni ma már közhelynek számit. Aligha akad olyan ember, aki kételkednék benne. Ma, amikor a tudomány rakéta „léptekkel" halad előre, s eredményeivel lépten nyomon találkozik az ember, fölösleges bizonyítani, hogy a tudomány a társadalmi haladás elengedhetetlen eleme. Visszatekintés a múltba A 18. század 70-es évei... Évezrede már, hogy igen bonyolult filozófiai rendszereket dolgoztak ki, több évszázada annak, hogy Raffaello megalkotta halhatatlan vásznait, állnak Michelangelo világszerte ismert márvány alkotásai, Shakespeare megírta drámáit, meghatározták a Föld helyét a Naprendszerben. Araikor azonban az ember előtt az a feladat állt, hogy párviadalra keljen a természettel, ugyanolyan gyengének mutatkozott, mint évezredekkel ezelőtt. Mint hajdan, most is csak saját, gyenge fizikai erejére és a háziállatok izommunkájára támaszkodhatott. Csupán a szél és a víz támogatták őt. 1866-ban, hihetetlen, de így igaz, hogy száz évvel ezelőtt, vagyis a történelem múlt percében, az emberiség számára rendelkezésre álló energiának 15 százalékát az emberi izomerő kifejtésével termelték, 79 százalékot a háziállatok fizikai erejével és csupán 6 százalékot vízikerékkel, szélmalmokkal és a még ritkaságszámba menő gőzgépekkel. Napjainkban az emberiség energiamérlegében az emberi és az állati fizikai erőkifejtés alig haladja meg az egy százalékot, beleszámítva az elmaradt földrészek elmaradt országait is. A többit olyan energia teszi ki, amelyet élettelen, természeti források ból nyerünk. Egyetlen évszázad folyamán az emberiség erőforrásai, lehetőségei nem kétszeresükre, nem is háromszorosukra vagy négyszeresükre, ha nem tízszeresükre növekedtek. Az energetika szédületes fejlődése Alig több, mint fél évszázada, hogy Ernest Rutherford, angol fizikus, felfedezte a legegyszerűbb atommagot, a hidrogén atommagját. Ezzel a felfedezéssel végleg megdőlt a klasszikus fizikának, kémiának az a sarkalatos alaptétele, hogy az atomok az anyag tovább már nem osztható elemei. Még vagy negyed évszázadra volt szükség ahhoz, hogy a laboratóriumokban elegendő ismeretanyag gyűljön össze az atomok titokzatos világáról. És 1938-ban megtörtént a „frontáttörés": Ottó Hahn német fizikus mesterségesen előidézte az urán atommagjának hasadását. Három évre rá pedig Enrico Fermi felállította a világ első atommáglyáját. Majd a rettenetes — az emberr szégyene és örök folt a fizikusok homlokán — atombomba romba dönti Hirosimát és Nagaszakit, szörnyűséges bizonyítékát adva az emberiségnek arról, hogy milyen roppant energiaforrást tárt fel a természettudomány. 1954-ben újabb nagy jelentőségű esemény történt: a Szovjetunióban üzembe helyezték a világ első atomerőművét. A békés atomkorszak szédítő távlatai tárultak fel az emberiség előtt. Lassan eloszlik egünkről a klasszikus energiaforrások kiapadásának sötét felhője. Mihelyt az emberiség kilábol a Földünkön uralkodó két antagonisztikus rendszer — a szocializmus és kapitalizmus — létéből fakadt válságból, szabadon szárnyalhat. Az egyetlen tényező, amely határt szab az emberi társadalom termelőerői exponenciális növekedésének, csak az anyagi források korlátozott volta lesz, amit végső fokon Földünk méretei szabnak meg, noha aránylag még oly nagyok is ezek a méretek. Ha sikerül azonban felfedeznünk a hidrogénbomba „megszelídítésének" titkát, akkor az atommagok egyesüléséből nyert energia százezer évekre megszüntetheti energiagondjainkat. A tudományos és társadalmi haladás A XX. századot a természettudományok területén elért további eredmények és a dialektikus materializmus újabb megerősödése jellemzi. Az atomok összetett szerkezetének felfedezése az anyag újabb mozgásformáinak ismeretével gazdagított bennünket, és lehetővé tette, hogy mélyebben megértsük ellentétességüket, keletkezésüket, változásukat és fejlődésüket. Ezek a felfedezések óriási befolyással voltak a csillagászati, a geológiai, a fizikai, a kémiai és biológiai folyamatok belső összefüggésének feltárására, és annak az eszmének megerősödéséhez vezettek, hogy a világ különböző jelenségei egységet képeznek. A modern tudomány ma már nemcsak az elénk tárulkozó, aktuális világ megismerése. Az utóbbi évtizedek számos nagy jelentőségű, főként természettudományi és egzakt felfedezése olyasmire törekszik, amit a lelilllllillllllllllllllllllllllllllllllM GÖRNYEDT HÁTÚ, de eleven észjárású ember az én szomszédom. Nem egy, két emberöltőn át dolgozott látástól vakulásig. Barázdás az arca, kérges a tenyere. Amellett szűkszavú. Mindennél furcsább azonban vesszőparipája, nem mindennap pi gyűjteménye. Vannak „bogaras" emberek, akik kizárólag bogarakért lelkesednek. Mások lepkéket fognak össze, postabélyegeket, gyufacímkéket, ébresztőórákat gyűjtenek. Az én szomszédom zsebkendőket gyűjtött egy életen át. Nem vásárolt össze új zsebkendőket áruhalmozók módjára, csupán régi, elnyűtt, rojtos-foltos holmit rakosgatott el szorgalmasan, amihez valamilyen emlék vagy ét-, mény fűzte. A régimódi almáriumból hatalmas kartondoboz kerül elő. Benne a legkülönbözőbb keszkenők, kendőcskék, nyakravalók, vászon- és gyolcsdarabok, tiszták és pecsétesek vegyesen. Valamennyi katonás rendben egymás hegyibe „slichtolva" —• ahogyan ő mondja. És mindegyiken parányi biztosltótűvel odatűzdelt papírszelet. Rajta a dátum, hátlapján pedig szép öblös írással valamilyen verstöredékféle. -—• Emlékezetfrlssitőül — magyarázza, mert hát az ő feje sem káptalan már... Csaknem lepedőnyi nagyságú, durva gyolcskendő kerül elá a dobozból, « läi.4. november 15. — olvasom a cédulán. — Ezt az eráris rongyot kaptam bakakoromban harctéri használatra — veti oda emberem megvetően. — De engem először a bécsi Burgba vezéorosz frontra vittek, bele a legnagyobb vérzivatarba: — Látja? Ez itt kapcámnak vérrel átitatott cafatja: 1915. május 2. A gorlicel áttörés első napja. Könnyebb láblövést kaptam, kihevertem a tábori Keszkenők nyeltek a testőrség megerősítésére, afféle házőrző ebnek. Jó lesz a magyar baka, ha bajok lennének a kréta körül — és gyönyörű batiszt-zsebkendőt húz elő a halmazból: Emlékszem rózsás hajnalokra, Csodásan zengő városokra. Hercegnő finom hókezére S a Burg udvarán térzenére... — Igen, a rezesbanda csinnadrattájától kajlahüttyösök lettek az egyik hintó lovai. Kiugrottam a sorból s megreguláztam a császári lóifjakat. Hát nem kihajolt a kocsiból egy sápadt orcájú kisasszony és veszettül lobogtatja felém keszkenőjét? Kikaptam biz a kezéből és zsebre gyömöszöltem. Ne mondja, ványadt ember a magyar! „Jutalmul" azután beosztottak a menetszázadba. Az kórházban. Utána uzsgyi, vissza a frontra. A Kerenszkij-offenziva utolsó napján, 1917. Július 16-án fogságba estem. Velem együtt bajtársam, Petérdl Nagy Pál, aki fejlövést kapott. Az a Nagy Pál, aki közben feleségül vette Évikét, első szerelmeimet. Három családja született tőle... Ingemből kötést téptem, hogy elállítsam a vérzést. Hiábal Megtört szemmel, elhaló hangon megkért, ha vége lesz a nagy vérontásnak, menjek haza Évikéhez ... azaz Nagy Pálnéhoz, a szomszédasszonyhoz. Nézzem sorra, nem élnek-e koldussorban, nem vadult-e el a házatája. Ez Itt özvegy Petérdi Nagy Pálné gyászruhájának egyik szegélye — magyarázza az öreg egy fekete salangra mutatva — Elkértem tőle, elvégre kijár a halálhírnök keserves atjáónt dlótáuak. — Éviké özvegy maradt, csak gyermekeinek akart élni ... Én meg elszegődtem vöröskatonának. Szegénylegény létemre elvégre ott volt a helyem. Az esti tábortűznél el is daloltam a többiekkel, hogy ... Rabja lettem egy kislánynak, Katonája Kun Bélának. Vörös zászlószalag kerül elő a dobozból, rajta a felirat: A szívünk lánggal ég. Csak rajta, rajta mégI (a Mareillaise magyar nyelvű fordításának egyik verssora). — Ezen jelige alatt Indultunk rohamra Űjvár alatt. Azután mint derült égből a ménkő, belénkvágott az istennyila: vissza a demarkációs vonalra! — hangzott az antant-parancs. Engem szerencsétlenségemre a Héjas-különítmény pribékjei kaptak el... Nem folytathatta, mert ajtókopogás hallatszott. Derűs képű fiatalember lépett a szobába és tiszteletteljesen megszólalt: — Engedelmet kérek a háborgatásért. Fontos ügyben tanácsát szeretnénk kikérni, Sándor bátyám. Lent vár a kocsi. SZOMSZÉDOM nem kérette magát, máris szedelőzködött. Akkor tudtam csak meg, hogy hajlott kora ellenére afféle tiszteletbeli tanácsadó funkciót tölt be egy városkörnyéki községben, KOZICS ÜDE hetó világ megismerésének nevezhetnénk, tehát tevékenységünk bizonyos határainak pontos meghatározására. Végeredményben — kezdve az anyagés energiamegmaradás törvényének megismerésével, amely bebizonyította a perpetuum mobile lehetetlenségét, vagy a relativitás elméletével, amely rámutatott a fénysebesség értékére —, a tudományos felfedezések hosszú sora arra irányult, hogy meghatározza bizonyos feladatok bizonyos adott eszközök útján történő megvalósítása lehetőségének korlátait. Az energetika szédületes fejlődésével együtt a tudomány egyes ágazatai ls rohamléptekkel haladtak előre az utóbbi évtizedekben, és sorra forradalmasítják a technika legkülönbözőbb ágazatait, területeit, amelyek a társadalmi fejlődés fő eszközei. Az ember legyőzte a távolságot, a teret. Acélsínek sűrű hálózatával szőtte be a szárazföldet, a vasutak nehéz vagonjaiban egész érchegyek, széntelepek, a legkülönfélébb áruk utaznak az ember akaratából. Utas- és teherszállító hajók útvonalainak láthatatlan szalagjai szelik át minden irányban a hatalmas óceánokat. Az ötödik óceán végtelen térségeiben pedig a repülőgépek repülnek olyan sebességgel, amely eléri, sőt felülmúlja a hang terjedési sebességét. Az ember legyőzte az időt. Megtanult elvégezni órák és percek alatt olyan munkákat, amelyek hajdan hetekig vagy évekig tartottak. Mindenekelőtt a kibernetika gyors haladása szembetűnő. Felfedezései a ma és a holnap automata gyáraiban öltenek testet, s lehetővé teszik a termelési folyamatok automatizálását. Két óra alatt oldja meg az elektronikus számológép azt az egyenletrendszert, amelyet a legtehetségesebb matematikus is csak akkor tudna kiszámítani, ha ifjúságában megkezdené a munkát és élete alkonyáig azzal foglalkoznék. Az ember leszállt az óceánok mélységébe és jelment az Ionoszféra ködös magasságaiba. Készülékeivel ma már kihallgatja a földgömb belsejének mélységeit, feltárja az atommag szerkezetének titkait és bolygóközi utazásokra készülődik. Ezeket a valóban fantasztikus lehetőségeket, egész hatalmát a természet felett, a tér és idő felett, az energia feletti uralma nyújtja számára. Nincs visszaút, az emberiség csak előre haladhat. Egyre több és több energiát merít a természeti forrásokból, egyre erősebb lesz. Egyre teljesebbé válik győzelme az idő és tér felett, egyre ragyogóbbak eredményeL A

z energia határozza meg a természet feletti uralmat, az emberek életszínvonalát, a munka termelékenységét. Jelentős mértékben es határozza meg a gazdasági és társadalmi fejlődés ütemét a kommunizmushoz vezető úton. TÖLGYESSY GYÖRGY docens, a kémiai tudományok kandidátusa KEVESEBB, ÉS MÉGIS TÖBB (CTKJ — Dr. Zdenék Jurefiek. a Központi Népi Ellenőrzési ós Statisztikai Bizottság dolgozójának felmérése azt mutatja, hogy egyre kevesebb az olyan férjezett, 35 évnél fiatalabb nő, akinek nincs gyermeke. A* adatok alapján kimutatható, hogy egyre több a szülő nők száma, a családban levő gyerekek száma viszont kevesebb. Szembeötlő a múlt század hetvenes. évelnek adataival való összehasonlítás: akkor egy csatádban átlag 6,5 gyermek volt, most viszont a cseh országrészekben 2,5, szlováklat kerületekben pedig 3,3 gyermek van. A cseh kerületekben a nők fele 20—24 év között szül, 28 százalékuk 25—30 év között és csak egyötödük 30 évesnél idősebb korban. Századunk elején ez ax arány fordított volt.