Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)
1966-02-12 / 42. szám, szombat
Nagyobb önollósogol és felelősségei a nemzeti bizottságoknak (Folytatás a 9. oldalról) Egyes kérdésekben olyan részletesen intézkedtek, hogy az, aki megvalósította őket, nem érvényesíthette képességét és tudását. Ezek olyan hiányosságok, melyek lebecsülik a jogi előírásokat és következményképpen kompromittálják a szocialista jogot és a szocialista államot. Ne gondoljuk természetesen, hogy ez a veszély elmúlt, mivel most kiküszöböljük a direktív módszereket és érvényesítjük az irányítás új elveit. A bürokratizmus, a polgárok és az Intézmények Iránti bizalmatlanság megtestesítője nemcsak <i mai kor új kísérő jelensége. Ennek a raindig újraszülető betegségnek az új irányítási rendszerben sem tudunk m>ajd elluntállni. Valamennyiünknek el kell utasítanunk a bürokratikus intézkedéseket. Nemcsak jogi előírásokról van szó, de különböző fölösleges utasításokról, irányelvekről és az indokolatlanul megkövetelt fölösleges jelentésekről is. A kormány már elrendelte Valamennyi fokú nemzeti bizottságnak, képviselőiknek és dolgozóiknak tudatosítaniuk iMíil, hogy nem az értekezletek, gyűlések és határozatok, hanem az eredmények és a tettek szolgálnak mércéül a nemzeti bizottságok tevékenységének és a polgárokhoz fűződő viszonyának értékelésénél. Az új intézkedések sikerének feltétele, hogy a legalsóbb fokú nemzeti bizottságokon is a képviseleti szervek legmegfelelőbb döntéseket hoznak majd, melyek összhangban lesznek az ngész társadalom érdekeivel és 'ehetőségeivel. Ezért arra kell törekednünk, hogy a nemzeti bizottságok választott kollektív szerveinek munkájában a kollektív vezetés elvei határozottabban érvényesüljenek. A munka annál gyümölcsözőbb lesz, minél szorosabb lesz a nemzeti bizottságok és a lakosság kapcsolata, minél nagyobb részt vállalnak a dolgozók a társadalmi ügyek intézésében és irányításában. Igényesebben és fokozatosan kell a képviselők feladatkörét bővíteniük. A képviselők mint politikai tényezők ismerik a lakosság nézeteit és szükségleteit, szervezői az állam és a polgárok közti, valamint a helyi és társadalmi érdekek közti kapcsolatoknak. A nemzeti bizottságok nagyobb önállósága bizonyára ösztönzőleg hat a Képviselők aktivitására, gazdagabb tartalmat ad funkciójuknak. Ezáltal növekszik felelősségük polgártársaik, valamint az össztársadalmi érdekeket képviselő szervek előtt. A nemzeti bizottságok új feladatai megkövetelik az apparátus feladatának kellő értékelését, politikai és szakképzettségének növelését. Munkájának a kezdeményezésen, a felelősségérzeten, a valóságon és a rugalmasságon kell alapulnia. A nemzeti bizottságok a közIgazgatási funkció betöltésekor áliainpolitikát valósítanak meg területükön az építésügyi, vízBefejezésül még néhány szót a központi szervek feladatairól. Azzal, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységének nagyobb területet biztosltunk, nemcsak felelősségüket fokozzuk, hanem a központi szervek irányító munkájával szembeni igényességet is. A nemzetgyűlés esetiében ez azt jelenti, hogy a törvényhozásnál figyelembe kell venni a nemzeti bizottságok új helyzetét és jogilag biztosítani kell. A párt irányelveinek szellemében növelni kell a Szlovák Nemzeti Tanács felelősségét, és hatáskörének konkrét tartalmat kell adni. valamennyi alárendelt szervérek, szüntessék be az elévült, az új rendszernek nem megfelelő, helytelen és szükségtelen előírásokat. Felhívtuk a kerületi nemzeti bizottságok elnökeit, legyenek ebben segítségünkre. Számolunk a nemzeti bizottságok tevékenységére vonatkozó és a közigazgatási jog területéhez tartozó előírások egyeztetésével. Ennek hasonló küldetése lesz, mint a gazdasági normák területén bevezetett egyeztetésnek. Ez azt jelenti, hogy össze kell hangolni és szigorúan ellenőrizni azt, mi lesz mint jogi előírás kiadva. A jogszabályokkal csakis az elkerülhetetlen alapvető kapcsolatokat kell módosítani és a döntés jogát a nemzeti bizottságoknak kell átengedni. Minden egyes funkcionárius és nemzeti bizottság számára útmutatóul politikai és szakképzettsége, az Objektív ökonómiai és társadalmi folyamatok, a tudomány és technika eredményeinek ismerete és nem utolsósorban szocialista lelkiismerete és kommunista pártossága kell, hogy szolgáljon. gazdasági, mezőgazdasági és más kérdésekben. Elsőrendű feladatuk a jog biztosítása, de ugyanakkor azt is biztosítaniuk kell, hogy a polgárok teljesítsék a társadalom és egymás Iránti kötelességeiket. A szocialista törvényesség őrzői és elsősorban nekik kell a törvényesség betartásáról is gondoskodniuk. Ezt a tevékenységüket sokszor nem értékelik kellőképpen. Intézkedéseket készítünk elő, hogy megerősítsük a szocialista törvényesség biztosítékait az állami közigazgatásban. Érdemdús ós hálás szerepet töltenek be a nemzeti bizottságok az emberek közti baráti kapcsolatok fejlesztésében ós a közrend védelmében. A szocializmus, mint a gazdag belső élettel rendelkező emberek társadalma uniformizálás ós szürkeség nélkül fejleszti a személyiséget és a kölcsönös elvtársi kapcsolatokat, alkotó módon folytatja nemzeteink haladó hagyományait, érvényesíti a hazafiasságot, a becsületességet, az igazságosságot ós az élettel szemben elfoglalt derűlátó kapcsolatot. Elég megemlíteni aminek szemtanúi voltunk a múlt év nyarán, amikor az árvíz veszélyeztette Dél-Szlovákia lakosságát, és ami friss emlékezetünkben él. Ilyen értelemben van rá szükség, hogy a nemzeti bizottságok segítsenek a közvéleményt és a lakosság tettrekészségét formálni, hogy fejlesszék, és védelmezzék ezeket az értékeket. Ezekkel természetesen ellentétes egyesek társadalomellenes tevékenysége. A szocialista törvényesség megsértését nevelőintézkedésekkel előzzük meg. de ugyanakkor az ügyészség, a bíróságok és a közbiztonsági szervek szigorú intézkedéseivel ls sújtani fogjuk őket. Sok esetben nein helyénvaló az álliberalizmus, melynek tanúi vagyunk. A kormány a legközelebbi időszakban megvalósítja a nemzeti bizottságok gazdaságiszervezési és kulturális nevelési tevékenységéről kiadott alapelvekben lefektetett határozatot a Szlovák Nemzeti Tanács jogköréről Szlovákiában. Ezzel kifejezi: a Szlovák Nemzeti Tanács miképpen vesz részt a nemzeti bizottságok irányításában, hogy ennek tartalma és formája megfeleljen az újnak, annak, amiről a nemzeti bizottságok irányításában szó van. A Szlovák Nemzeti Tanács a nemzeti bizottságok tervének és költségvetésének jóváhagyása után felöl annak teljesítéséért, ugyanakkor bizonyos tartalékokkal fog rendelkezni, s jóváhagyja ezek átirányítását az egyes kerületek között azzal a céllal, hogy az adott eszközöket hatékonyan kihasználják. Ebben az értelemben a Szlovák Nemzeti Tanács összhangban az országos irányítással felelős Szlovákiában a nemzeti bizottságok tevékenységéért anélkül, hogy csökkenne azok jogköre. Lényeges változásokat kell eszközölni a munkamódszereket illetően a kormány hatáskörében is. Az állami bizottságoknak és a minisztériumoknak is aktívan hozzá kell látniuk a feladatokhoz, melyek a nemzeti bizottságok tevékenységével kapcsolatban rájuk hárulnak. A nemzeti bizottságok önállóságának fokozása határozottan nem azt jelenti, hogy a minisztériumoknak nem kell törődniük a nemzeti bizottságokkal, hogy azok új helyzetét passzívan fogadják. Éppen ellenkezőleg, a kormány és a minisztériumok számára az új helyzetből rendkívül igényes feladatok adódnak és számos kérdésben új módon kell dolgoznunk. Ez kétségkívül nehezebb lesz mint az eddigi, gyakran adminisztratív módszer. Véget kell vetni a nemzeti bizottságok és gazdaságaik lebecsülésének. Hiszen a nemzeti bizottságok gazdasága nem valami másodrendű dolog, amelyet különféle hulladékanyag juttatásával el lehet intézni — hanem egységes népgazdaságunk egyenrangú része. A központilag irányított szervezeteknek, különösen a nemzeti vállalatoknak meg kell érteniük, hogy éppen a nemzeti bizottságok területén kap értelmet igyekezetünk — az ember szükségletének kielégítése — akár iskolák, lakások, építőanyagok vagy a kereskedelem egyéb árucikkei formájában. A minisztériumok kötelessége ezért, hogy a nemzeti bizottságok tevékenysége szá mára kedvező feltételeket tereintsenek. Természetesen nem úgy, hogy a központból fogják őket dirigálni, tevékenységüket és kezdeményezésüket különféle előírásokkal korlátozni, hanem úgy, hogy különféle szakszerű szolgálatokat nyújtanak nekik, beleszámítva az új technika és az anyag biztosítását is. És kapcsolatukat a nemzeti bizottságokkal a bizalomra alapozzák, tudatosítva azt, hogy a nemzeti bizottságok képesek önállóan és jól gazdálkodni. Mint már mondottam a helyi gazdálkodás terén előttünk álló feladatokat — amennyiben erről a központnak kell gondoskodnia — a belügyminiszterre bíztuk. Az ő funkcióját újszerűen értelmezzük, szélesebb körűen és polgáribb értelemben. Egyben megbízzuk a nemzeti bizottság kormány általi irányításának megjavítása érdekében a beligazgatás öszszehangolásával is' A Központi Bizottság és a kormány meggyőződése, hogy a nemzeti bizottságok felelősségének és önállóságának fokozásához vezető út helyes, szükséges, és hogy fejlett szocialista társadalmunk objektív és rendkívül sürgős szükségletét fejezi ki. Meggyőződésünk, hogy ugyanakkor teljes összhangban van a szubjektív feltételekkel — politikai érettséggel, a nemzeti bizottságok és képviselőik képességeivel és tapasztalataival, akik felkészültek arra, hogy a párt vezetésével felelősségteljesen és becsülettel teljesítsék küldetésüket, amelyekkel a dolgozók, választók és az egész társadalom megbízta őket. Erre az útra, elvtársak, már pártunk XIII. kongresszusának előkészítése időszakában rátérünk valamennyi nemzeti bizottságban azzal a tudattal és elhatározással, hogy a közszolgáltatásokban, az életkörnyezet javításában, gondjaik és szükségleteik megértésében dolgozóink megérezzék a célszerűséget és hasznosságot. HATAROZAT (Folytatás az l. oldalról) ban, valamint a szocialista országot építő dolgozó népünk törekvéseinek támogatásában. A nemzeti bizottságok népünk légi szélesebb rétegeit képviselő szervekként az alkotmány alapján fejtik ki tevékenységüket és gyakorolják az államhatalmat s a közigazgatási hazánk községeiben, városaiban, járásaiban és kerületeiben s így most arra vannak hivatva, hogy a népgazdaságunk új irányítási rendszere adta feltételeknek megfelelően az eddiginél teljesebb mértékben járuljanak hozzá annak a programnak megvalósításához és céloknak eléréséhez, amelyeket Cseszlovákia Kommunista Pártja a dolgozók jobb, szebb élete s a szocialista köztársaság felvirágoztatása érdekében kitűzött. Teljesen egyetértünk azokkal a konkrét intézkedésekre tett javaslatokkal, melyeknek célja a nemzeti bizottságok közgazdasági és társadalmi befolyásának növelése. Az intézkedések részletes feldolgozását követve létrejön az eddiginél szélesebb anyagi s pénzügyi alap is, amely egyrészt annak feltétele, hogy, a nemzeti bizottságok önállóbban dönthessenek s nagyobb fele-, lősséget viseljenek egész társadalmunk igényeinek kielégítéséért. A megvitatott intézkedések egytől egyig hozzájárulnak ahhoz, hogy még jobban elmélyíthessük politikai-szervező munkánkat, melynek célja a dolgozók polgári jogainak s igényeinek biztosítása és meggyőzése, hogy öntudatosan teljesítsék a szocialista társadalmunkkal szembeni kötelességeiket. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy következetesen s minél előbb valóra váltsuk a megvitatott konkrét javaslatokat. Ami pedig országos konferenciánk eredményeinek részletesebb feldolgozását illeti, azt javasoljuk, hogy a központi szervek s a nemzeti bizottságok a XIII. pártkongresszus irányelvei érteimében mélyrehatóan foglalkozzanak a nemzeti bizottságok távlati fejlődését, megszervezését s tevékenységéi, valamint a szocialista társadalmunkban szükséges irányítását érintő kérdések megoldásával. Rendkívül fontosnak tartjuk az ahhoz szükséges feltételek létrehozását, hogy sokkal hathatósabb és öttszhangoltabb lehessen az egyazon területi hatáskörben ténykedő állami,, társadalmi s gazdasági szervek és szervezetek együttműködése. Különösképpen a nemzeti bizottságok s a szakágazatilag irányított vállalatok közötti kapcsolatok minél előbbi tisztázását javasoljuk, hogy az adott hellyel kapcsolatos tevékenységük szorosabban s célszerűbben függjön össze a nemzeti bizottságok munkájával, s így kedvezőbb feltételek jöhessenek létre egyrészt a termelési feladatok teljesítésére, másrészt kifogástalan lehessen a lakosság környezete. A nemzeti bizottságok nagyobb feladatköre egyidejűleg a nemzeti bizottságok s minden szervük, valamint az általuk irányított szervezetek felelősségének sokoldalú s szilárd megalapozását teszi szükségessé, hogy ezentúl ne ismétlődhessenek meg a káros, helyi jellegű irányzatok. Minden igyekezetünkkel tökéletesíteni akarjuk munkánkat, hogy a felelősséget is vállalhassuk érte. Kötelezően kijelentjük, hogy ez idén — a CSKP XIII. kongresszusa évében s a negyedik ötéves tervidőszak első évében — teljesítjük mindazokat a feladatokat, melyeket pártunk és kormányunk ránk bízott. Ezért különösen azt tartjuk kötelességünknek, hogy — népünk minden alkotókészségének kibontakoztatásával állandóan szilárdítsuk szocialista társadalmunkat s erkölcsi és politikai egységét, valamint létrehozzuk annak feltételeit, hogy polgártársaink öntudatosan viszonyuljanak szocialista államunkhoz. — A nemzeti bizottságok tevékenységükkel a szocialista demokrácia kiterjesztését s a szocialista törvényesség állandó szilárdítását célozzák. — Elsőrendű kötelességünk az állami tervbe és költségvetésbe foglalt feladatok teljesítése, úgyhogy ezzel mind nagyobb mér tékben járulhassunk hozxá a társadalom rendelkezésére álló források és szükségletei egyensúlyának gyors létrehozásához. — A városokban s a vidéken is a legkülönfélébb szolgáltatások sokoldalú fejlesztésére kell törekednünk, különösen a lakosság számára előnyös szolgáltatások terjesztésére s tökéletesítésére. — Fel kell tárnunk s hasznosítanunk kell minden helyi, anyagi, pénzügyi s nyersanyagforrást, de különösen azokat, amelyeket lakások s iskolák építésére, karbantartására, egészségügyi s egyéb létesítmények, valamint a helyi közlekedést szolgáló ipar építésére hasznosíthatunk. Ezzel egyidejűleg az eddiginél több gondot kell fordítanunk arra is, hogy a lakosság megfelelő környezetben s életkörülmények között élhessen. Erre a célra az érdekelt kollektívák és polgártásaink hozzájárulásával kell az anyagi és pénzeszközöket megszereznünk. — Hathatósan kell támogatnunk a mezőgazdasági termelés fejlesztését annak érdekében, liogy a mezőgazdaság teljesíthesse a negyedik ötéves tervidőszakban reá háruló feladatokat és ez minden dolgozó ügye legyen. Hozzájárulunk a mezőgazdasági termelés irányításának, szervezésének szilárd megalapozásához s a legutóbb javasolt elvekhez igazodva segítséget nyújtunk a földművesszövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak s a mezőgazdasági szerveknek konkrét problémák megoldásában, a mezőgazdasággal s a többi gazdasággal összefüggő szükségletek összehangolásában s arra kötelezzük magunkat, hogy minden erőnket latba vetjük a mezőgazdasági termelés problémáinak megoldása, valamint feladatai teljesítésének biztosítása érdekében. — Gondoskodunk a reális távlati tervek kidolgozásáról s a helyes területi arányok megállapításáról. Ezzel kapcsolatban következetesen kiküszöböljük az építkezésekkel összefüggő beruházások s a termelőerők szétlielyezése terén észlelhető fogyatékosságokat, hozzájárulunk a nem kifizetendő üzemek megszűnte-, téséhez s a költségek gazdaságosabb ráfordításához annak éri dekében, hogy ezzel is biztosíthassuk polgártársaink számára a művelődés lehetőségét, az egészségügyi szolgáltatásokat, a társadalombiztosítást és egyéb szükségleteiket. Egyidejűleg gondoskodunk e szolgáltatások színvonalasabbá téleléről is. — Állandóan arra törekszünk, hogy minél több polgártársunk vegyen részt az állam igazgatásában, helyi jellegű ügyek eldöntésében s a nemzeti bizottságok mindennapi munkájában. Minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy gyorsabb legyen a gazdasági és kulturális célú építkezések iiteme és így mind jobbak legyenek városaink és falvaink lakosságának életkörülményei. Ezzel tőlünk telhetőleg támogatni akarjuk a népgazdaságunk megszilárdítását célzó törekvéseket és népünk életszínvonalának további reális emelését. A konferencia résztvevői megvitatták a nemzeti bizottságok közgazdasági és társadalmi tevékenysége hatékonyságát és befolyásuk növelését célzó javaslatokat is, mert e javaslatokat további jelentős lépésnek tekintik pártunk politikájának érvényesülése felé annak érdekében, hogy sikeresen teljesíthessük a szocialista társadalmunk felvirágoztatását célzó feladatokat. A konferencia azt javasolja a CSKP Központi Bizottságának és a XIII. pártkongresszusnak, hogy hagyja jóvá az említett javaslatokat. Pártunk XIII. kongresszusát népünkkel együtt új munkasikerekkel üdvözöljük s a nemzeti bizottságok versenyében elért sikerekkel is, amelyek konkrétan juttatják majd kifejezésrs, hogy a nemzeti bizottságok minden erejüket latba vetve akarnak hozzájárulni a szocialista társadalmunk további kiépítésével Sszszefüggö feladatok teljesítéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével népünk szilárd egységében előre a szocializmus új győzelmeiért! 1966. A legfőbb mérce az eredmény Fokozott követelmények a központi szervek munkájában