Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-01 / 31. szám, kedd

IfiSIÜll \ _ ,... AZ NDK ÚJ HÄLÁSZFLOTTILLÄJÄ A Német Demokratikus Köz­társaság államosított halkombi­nátja Rostockban a közeljövő­ben áttér a tengeri halászat legkorszerűbb és legésszerűbb módjára: több egységből álló gerre. A halászhajók berende­zése csupán a legkorszerűbb halászat szükségleteit szolgálja, a szállító és a halfeldolgozó hajók ezzel szemben átveszik a halászhajó rakományát hajóköteléket helyez üzembe. A wolgasti Peene Hajógyárban már elkészült az első speciális halászhajó, amely egyike lesz a 21 hajóból álló halászflottillá­nak. Ezek a különleges hajók a teherszállító és halipari ha­jókkal együtt úsznak ki a ten­A fűszerek hatása a szervezetre Az illat- és ízanyagok egy része már a nyers táp­anyagban megtalálható, a töb­bi az étel elkészítése folyamán keletkezik, de főleg fűszerek alakjában kerül bele. A megfi­gyelések szerint a legtöbb fű­szer serkenti a nyálelválasztást, s egyben növeli a nyál enzim­tartalmát is, mely fokozza a keményítőemésztést és gyorsít­ja a gyomor kiürülését. Egyes fűszerek (paprika, torma, fok­hagyma) az antibiotikumokhoz hasonló hatást mutatnak: mes terséges táptalajon meggátolják a baktériumok szaporodását. Döntő hatásuk van a fűszerek­nek a keringési szervekre: nyu­galmi szintre tudják hozini a felfokozott szívműködést (ne­hezen emészthető ételek fo­gyasztása után) és csökkentik a trombózisveszélyt. visszafelé vezető úton iparilag feldolgozzák a zsákmányt. A halászhajó fő méretei: hossza 61,10 m, szélessége 10,60 m, magassága 6,80 m, merülése elöl 4,15 m, hátul 5,26 m, víz­kiszorítása 1525 m 3, sebessége üresen 13,8 csomó, megterhel­ve 12,5 csomó (az egy csomó sebességgel haladó hajó órán­ként egy tengeri mérföldet, azaz 1852 métert tesz meg), üzemanyag felvétele nélkül egyfolytában 66 napig lehet üzemben. Személyzete 14 fő. A halászhajók egész éven át az Atlanti-óceán északi vizein úsznak Új-Fundland, Labrador ós Nyugat-Grönland között. Az új hajótípus egyik különleges­sége az oldalsó fedélzeti fel­építmény; ebben van a parancs­noki híd s a diszpécserközpont, ahonnan a halászattal össze­függő összes munkát irányítják. A hajó hosszának 60 százaléka szabad fedélzet. Itt végzik a hálók kivetésével és a halász­zsákmány kiemelésével kapcso­latos műveleteket. A munkák nagy részét gépesítették. A közvetlen Diesel-meghajtás állítható hajócsavarral ós su­gárhajtású kormányberendezés sel lehetővé teszi a hajó sok­oldalú manőverezőképességét. A sugárhajtású kormány külön­leges beépített vezérlőberende­zéssel rendelkezik. Az NDK új halászflottillája a legkorszerűbbek közé fog tar­tozni a világon. A fenékhálóval halászó trawlerek családjában olyan géphajó típust fog képvi­selni, amely sokoldalú kényel­met biztosít a személyzetnek, s kiváló műszaki berendezésével lényegesen növelni fogja az NDK halászatának hatékonysá­gát. A mai baromfifeldolgozó ipar a legkorszerűbb gépeket használja a baromfifélék érzéktelenítésére, majd vágására. Megkopasztására, a belső részek eltávolítására s végül a vágási termékek hűtésére és fagyasztására. A bajorországi Gankofenban működő baromfifeldolgozó futószalag (a ké­pen) órateljesítménye 2000 — 2300 darab. • • KORCSOLYA-MINIATUROK • SPOR Í TÜ 'TÉNETI ADATOK SZERINT már a III. századba:! ismerték a korcsolyát, mely azóta sok fejlődésen ment keresztül. A XIV. század­ban már fába erősített vasparemű korcsolyákat használtak. A korcsolya három versenyszerűen űzött sportágban érvényesül: a gyorskorcsolyá­zásban, a műkorcsolyázásban ós a jégkorongjá­tékban. • A MODERN GYORSKORCSOLYA feltalálása a múlt század nyolcvanas éveiben Paulsen ne­véhez fűződik. Méret után készül ós a cipőre van erősítve, hossza 42—48 cm, pereme teljesen egyenes, eiöl kissé legömbölyítve. A múlt szá­zad elején Hollandiában nagy nézőközönség előtt már nemzetloözl versenyeket is rendeztek. 1892-ben pedig megalakult a Nemzetközi Kor­csolyázó Szövetség. Az olimpiai játékokon és a világbajnokságokon 500, 1500, 50011 és 10 000 méteres futamok vannak. • A TECHNIKA SOKAT TETT a jégkorongozók korcsolyáinak tökéletesítése érdekében is. A hú­szas években jégpályáinkon széles, de teljesen egyenes és elől hegyes korcsolyák jelentek meg. Ezeken természetesen nem lehetett körözni, mint a régi típusú korcsolyákon, hanem szaporán kel­lett a lábakat váltogatni, mint a gyorskorcso­lyázók teszik. Majd jöttek a kanadaiak vékony, rövidebb korcsolyájukkal. Ezek nem egyenesek, hanem elől éä hátul kissé íveltek voltak. Lehe­tővé tették a kisebb fordulatokat, a „kanadai módon" való korcsolyázást. A kapura lövésnél a játékos már nem fékezte sebességét azáltal, hogy egyik lábát keresztbe előre tolta, hanem kis ívben elfordult és időveszteség nélkül tér­hetett vissza. Ma egyes játékosok ismét a telje­sen egyenes korcsolyákat részesítik előnyben, mivel a pontos időmérés beigazolta, egyenes vo­nalban gyorsabban lehet futni, mint hullámvo­nalban, s a korcsolyával való fékezés és az új indulás kevesebb időt vesz igénybe, mint a hul­lámvonalban való haladás, plusz körívben való visszafordulás. • A MŰKORCSOLYÁZÁS ELSŐ NYOMAIT ÍS Hollandiában találjuk meg, bár sportszerű for­mája az angoloknál fejlődött ki. Edinburghban 1742-ben alakult a világ első korcsolyázó egye sülete. Műkorcsolyázásra speciális korcsolyát használnak. A műkorcsolyázóverseny két rész bői áll: előírt kötelező gyakorlatokból, és sza­badon választottakból. A versenyzők értékelése meglehetősen bonyolult, ezért újabban elektro­nikus számológépeket vesznek igénybe a végső sorrend meghatározására. Tudni kell ugyanis, hogy mind az előírt, mind a szabadon válasz­tott gyakorlatokat 0—6-ig terjedő jegyekkel bí­rálják, a kötelező gyakorlatoknál azonkívül a bí­ráiószámokat a futott figurák nehézségi foká val is megszorozzák. Az elért pontszám alapján állapítják meg aztán az egyes bíráknál a ver senyzők sorrendjét. Az a győztes, akit a bírák abszolút többsége jelölt az első helyre. Húszéves az Állami Zeneműkiadó Az Állami Zeneműkiadó a napokban ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A kiadó ez idő alatt a zene propagálása te­rén — hazánkban és külföldön egyaránt — értékes munkát végzett. Megkértük M. Hájnyt, a bratislavai Állami Zeneműt kiadó igazgatóját, hogy tájékoztasson bennünket az elmúlt idő­szak munkájáról. • Mi jellemzi az Állami Ze­neműkiadó múlt évi munká­ját? — Az 1965-ös évben új mun­kaformával és munkastílussal kísérleteztünk. Lemezre vettük több szlovák zenekar és mű­vész számait. Lerövidítettük a feljátszás és a gramofonlemez megjelentetése közti időszakot, és így a lemezek iránti keres­letet gyorsabban kielégítettük mint azelőtt. Kiadói tervünkben figyelembe vettük nemcsak ál­lamunk kultúrpolitikai szük­ségleteit, hanem figyelemmel kísértük a világon megjelent hanglemez-kiadványokat is. A Supraphon jelenleg a gramo­fontársaságok legnevesebbjei közé tartozik világviszonylat­ban. Hangsúlyozni akaróin, hogy a művészi igényesség kö­vetelményét nem csökkentettük. • A közönségnek még min­dig nincs kellő alkalma, hogy megismerkedjék kiadói tevé­kenységükkel és új felvétele­ikkel. Mivel akarják meg­szüntetni ezt a hiányosságot, mely a maguk szempontjából sem kedvező? — Az Állami Zeneműkiadó­nak G 65 címmel saját lapja jelenik meg, melyet az év kez­detétől kéthetenként 100 ezres példányszámban adunk ki. Re­méljük, hogy a közönséget megfelelően tájékoztatja. A Gra­mofon-klub tagjai részére rend­szeresen kiadjuk a Gramofon­klub című kiadványt és még egyéb lapokat. Ezeket az ér­deklődőknek ingyen adjuk. • Az ifjúság érdeklődése leginkább a modern táncze nei és dzsesszfelvételekre irá­nyul. Milyen slágereket vá­sároltak leginkább a múlt évben? — E kérdésre nehéz vála­szolni, mivel az 1965-ös év sl&i gerekben gazdag volt. A szltK vák tánczenei számoknak a nagy konkurrencia ellenére ís sikerük volt. A The Beatman big beat-együttes nálunk kap­ható két hanglemeze jelenleg a legnépszerűbb. • Polgáraink jelenleg kül-< földre is küldhetnek hazai le-< mezeket. Milyen ez iránt u érdeklődés? — Az elmúlt évben a Lenin­grád utcai boltunk útján 350 hanglemez-küldemény ment külföldre, főleg az Egyesült Államokba, az NSZK-ba és Franciaországba. Azt hiszem, hogy ezeket a lehetőségeket még mindenki nem ismeri. • A zeneműkiadó 1965-re tervezett kiadványai közül néhány nem jelent meg? — A tervezett hanglemezek mind megjelentek. Az érdeklő­dőknek csupán néhány könyv­vel tartozunk még, mivel a nyomdák öt kiadványunkat visszautasították. Ezek között volt például Wasserberger: Dzsessz-szótára. • Milyen érdekesebb kiad­ványok jelennek meg vállala­tuk jubileumi évében? — Hanglemezre vesszük Su­choňnak zongorára és zenekar­ra írt rapszódiáját, Cikkernek H. Schütz témájára írt medi­tációit, továbbá a világiroda­lom költészetének alkotásait. Visszatérve a zeneszámokhoz, feljátsszuk dr. G. Papp és A. Pe­ňažková operaszámait, vala­mint a Szlovák Filharmónia előadásában Sosztakovics VIII. szimfóniáját, Hindemith III. szo­nátáját stb. ANDREJ SMOLINSKV A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA KÖNYVAJANLATA ISMERETTERJESZTŐ KÖNYVEK: Kis Aisberg E.: Most már értem a televíziát 13,90 Bárczy B.: Számtan (bályai) 6.75 Botond Bolics Gy.: Korunk csodái 36.— Brflckner ).: Akusztika (bôlyai) 8,40 Colloti E.: A náci Németország 18,40 Ediics O : Ábrázoló geometria I. (bólyai) 7,50 Edöcs O : Ábrázoló geometria II. (bólyall 6,80 Faragó—Maroti: Világítástechnika Sl,— Habn R : Digitális vezérléstechnika 9.— Hajdú T.r Műanyagok a háztartásban 3.90 llédervári P : Erők és energiák a Főid életében 15,— D. Hirschler I.: Szülőszoba, tessék belépni 10,1S jesper K : Kl teremtette az isteneket? 4,50 Kardos Gy.: Algebra I. (bólyai) 7,35 Korda T.: Híradástechnika 10.15 Korda T.: Váltakozóáram (bólyail 9,— Korunk technikája 1964 28,50 Koval V.: Élet és halál fém. a vas 29.25 Kováts l-né: Hőtan (bólyail 7,90 Kulin —Kolozsváry: Színes világegyetem 13,50 Marton A.: Szilárdságtan (bólyai) 9,40 Meljnbin Sz.: A szervetlen természet fejlődési dialektikája 9.40 Oravec—Rácz: Az elsősegélynyújtás kézikönyve 23,25 Oszipov G : Technika és társadalmi haladás 18,— Ovszjannyikov M.: Hegel 17,25 Plavec M.: A csillagok világa 24,— Révay ).: Séták a római Magyarországon 17,25 Róka G.: A világegyetem megismerésének útjai és tévútjai 6,— Sajó I né: Kémia II. (bólyai) 4.55 Szluka E : A szerszámok világa 6,75 Tarján R.: Kibernetika 13.50 Újságolvasók évkönyve 1966 11,25 Wendt H : Szerelmi élet az állatvilágban 27,— MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVEK: Kčs Berzsenyi — (anosíts: A hibridkukorica 9,75 Bessenyei Z.: Zöldségnövények termesztése 16,75 Bögre ).: A tyúktenyésztés kézikönyve 45,— Brózik S : Csonthéjastermésűek — őszibarack 92,50 Erdészeti, vadászali, faipari lezikon 150,— Éber E.: A magyar állattenyésztés fejlődése 61,50 Farkas P-né.: A termelőszövetkezetek szarvasmarhatenyész­tésének megszervezése 4,50 Jávorka—Csapody: Erdő-mező virágai (a magyar flóra szí­nes kis atlasza) 27,75 Jeszenszky A.: Gyümölcstermeszlés képekben 29,25 Kállay K : A rizs és termesztése 22,50 Kézdi A.: Talajmechanikai praktikum 27,— Kovács—Tibold: Mezőgazdasági gépi munkák tervezése és szervezése 7,10 Manninger—Kacsó — Kerekes: Uzeml növényvédelem 10,15 Miklovith M : Növény védőszerek mérgező hatása házi álla­tainkra 9,75 Sevcsenko: A kukorica (a kukoricatermesztés nemzetközi \ tapasztalataiból) 12,75 Somlyó F.: Korszerű módszerek a nagyüzemi növényter mesztésben 6,75 Somos— Filius: A műanyagfólia használata a zöldséghaj­tatásban 3,75 Soó R A magyar flóra és vegetáció rendszertani növény földrajzi kézikönyve I. 82,50 Szűcs—Szécsényi: Galambtenyésztés 40,50 A talaj termékenységének növelése 7,90 Ticsénszky M : Virág a házban és a ház körül 30,— Torupa B : A szülőgyümölcs itthon és a nagyvilágban 16,50 Unk j.: A mák és termesztése 5,10 Wettstein F : Tyúktartás nagyüzemben és háztájon 9,— A fenti könyuek megrendehetök: Maďarská kultúra, PRAHA 1. Václaoské nám. 2. ÚF 044 II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom