Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-20 / 50. szám, vasárnap

R

öviddel éjfél előtt fékei a szolgálatos orvost szállító mentőautó a bratíslavai Ostredky-lakótelep egyik háztömbje előtt. A csengetésre a harmadik emeleti lakások egyikében bordó pongyolás fiatalasszony nyit ajtót. — Készültség? — Igen. — Már nagyon várjuk. Tessék! Vadonatúj lakás. Talán egykét hónapja, hogy ideköltözhetett a család. A gyerekszobában hét-nyolcéves kislány Križán doktort. Míg bevezeti a nyilvántartási ívbe az előbbi „túrát" és átveszi az új címeket, alkalom nyílik széttekinteni a reggelig „üzemelő" fogászati és az éjfélig rendelő belgyógyászati rendelőben. Az utóbbi előtt két nő és egy férfi várakozik a padon. Panaszaik: epegörcsök, légzési zavarok, erős gyomorfájás. A fogászat előtt körülbelül tízen ülnek. A fehér köpenyes orvos az este már tizenhárom fogat húzott ki, s további jó néhányat kezelt. Oi tetkii&m&Let „ó^ekevén" H fekszik. Arcán, kezén vörös kiütések. Križan doktor lázat állapít meg. Felülteti a kislányt. Fülhallgatóval vizsgálja a lázas testet. — Bárányhimlő ... Receptet ír, néhány szóval megnyugtatja az aggódó szülőket és máris távozik. — Van úgy, hogy éjjel több mint 30 beteghez hívnak. Sokszor alig jut tíz-tizenöt perc egy betegre — mondja a doktor, amikor visszaülünk a kocsiba. — Ezek mind Indokolt hívások? Valóban szükség van a készültségi szolgálatra? — Távolról sem. Sok ember csupán kényelemből hív bennünket, hanyagok, vagy lusták nappal menni orvoshoz. Mi pedig kötelesek vagyunk eleget tenni minden telefonhívásnak. Afféle „villámhárító" vagyunk. Előfordul, hogy erősebb lábfájáshoz is kihívnak! Igy, sajnos, nemegyszer alig marad időm a a komoly betegek ellátására. A

Mýtna utcai központ ügyelőszobájában újabb bét cím vária a visszaérkező — Az emberek csak akkor jönnek hozzánk, ha már szinte kibírhatatlan a fogfájás. Kár! Ha idejében megkezdték volna a kezelést. .. — Nemegyszer ittasak is a páciensek — fűzi hozzá az egészségügyi nővér. — Idejövet bátorításul felhajtanak néhány pohárka szíverősítőt. F

élegy után berreg föl ismét a mentőautó motorja. Az előzetes mérlegelés szerint K. L. Štúr utcai lakos szívgörcsei és egy dúbravkai segélykérés a legfontosabb. K. L. felesége az éjszaka ellenére már az utcán várakozik. A beteg állapota súlyos. Križán doktor a szükséges segélynyújtás után a beteg azonnali kórházba szállítását tartja szükségesnek. A közeli telefonfülkéből intézkedik ... Dúbravkán csak hosszas keresés után találja meg a sofőr a megadott címet. A kocsi kerekei közben többször is majdnem tengelyig süppednek a szokatlan februári esőzés okozta agyagos sárban. A kertes ház ajtaja csak négyszeri csöngetés után nyílik ki. Egy férfi áll előttünk pizsamában. — Készültség. — Minek? — Önök hívtak. Éjfél körül. — Az apósom volt kissé rosszul, sokat evett vacsorára. Most már semmi baja ... Vaklárma . . ., visszaélés az orvosok lelkiismeretességével. Egy éjszakán legalább két-három ízben fordul elő ilyesmi. A „túra" további öt esete közül is csupán két ízben volt szükséges, a feltétlen orvosi beavatkozás. | árom órakor újabb három cím fekszik az ügyeiőszoba asztalán. A jelentett diagnózis szerint, egy szívgörcsön, egy harmincéves férfi vesebántalmam ós egy harminchat órája szűnni nem akaró magas lázon kell enyhítenie a fáradságtól karikásodó szemű szolgálatos orvosnak. Szótlanul ül a mentőautó gépkocsivezetője mellé. A szívgörcs és a vesebántalmak súlyosak. A magas lázat jelentő betegnél azonban hiábavaló az orvos lelkiismeretes fáradozása. Ugyanis a beteg még egyszer sem vette be a körzeti orvosa által már két napja előírt gyógyszert. L

assan végéhez közeledik az éjszaka. Reggel felé már csak egy beavatkozásra van szükség. Az is csupán „villámhárítós" eset... Az emberek gondatlanságuk, felelőtlenségük okozta bajban nagyon sokszor valóban csak afféle villámhárítóként használják az egészségügyi készültségi szolgálat orvosait, ápolóit. Ogy érzem, ezt a lelkiismeret „szekerének utasai" semmiképpen sem érdemlik meg! MIKLÓSI PÉTER IGYEKEZET ÉS SZORGALOM=SIKER • BEMUTATÓT TARTOTT A DUNASZERDAHELYI IRODALMI SZÍNPAD N

éhány éve még egy kezünkön is megszámolhattuk a magyar vonalon működő irodalmi színpadokat. E vonzó és korszerű kifejezési forma azonban rohamosan terjed. Ma már számos irodalmi színpadunk van. A rimaszombati járásban például 6, a dunaszerdahelyi járásban 9 együttes dolgozik. Es új együttesek alakulnak szerte az országban* Legjobban még mindig az úttörők, az országban elsőnek alakult magyar irodalmi színpadok (a rimaszombati Fáklya és a dunaszerdahelyi Híd) dolgoznak. Az utóbbi a napokban új bemutatót tartott. Észrevétlenül címmel Gál Sándor fiatal csehszlovákiai magyar költő műveiből mutattak be egy csokorra valót. A Szuhy M. Emil szerkesztette és rendezte-összeállítás nem múlta felül a Híd előbbi bemutatóit, és nem aratott különösebb sikert. Ez az előadás mégis jelentős állomás az együttes történetében. Elsősorban azért, mert a Híd — a megalakulásakor vállalt programhoz hűen — ezúttal is a sokra hivatott szerepét teljesítette: tolmácsolta és népszerűsítette a csehszlovákiai magyar irodalmat. A mintegy 70 perces összeállítást, — vetített háttérrel — presszóműsorként az Aranykalászban mutatták be. A kedvezőtlen világítás és hanghatás csökkentette az előadók teljesítményét. Ennek ellenére sikerült kirajzolni a rokonszenves hazai magyar költő arcélét. Előbbi műsorával a Híd Tóth Elemért mutatta be. A választás szerencsés, és csak helyeselhető, hogy a dunaszerdahelyi irodalmi színpad a csehszlovákiai magyar irodalom legjobb hajtásait ápolja. Meggyőződésünk, hogy a műsor színpadon sokkal hatásosabb és mutatósabb lesz, mint amilyen a vendéglő nagytermében, az eléggé zajos környezetben volt. A teljesítményért azonban így is dicséretet érdemel az együttes minden tagja: Bock Márta, Haizok Ilona, Táncos Luica, Zala Mária, Algeyer Ferenc, Bartal György, Érsek György, Kuczmann Lajos és Mácsat Gyula. A Híd új műsora a dunaszerdahelyi Járási Művelődési Otthon által rendezett negyedik rendezőképző tanfolyam alkalmából került bemutatásra. A háromnapos összejövetelen a mintegy húsz hallgatónak a többi között Ne feledkezzünk meg a klasszikusokról, Eszmei szempontok az irodalmi körök 9 SZÍNHÁZ Az idei színházi évad eddig legkimagaslóbn eseménye kétségkívül Armand Gatti „Ének két villamosszék előtt" című Népek Színházában (TNP) bemutatott darabja. Ctaude Olivier, a Lettres Francaises kritikusa így nyilatkozott a műről: A legutóbbi húsz évben Franciaországban színpadra vitt művek közül ezt a darabot tartom a legjelentősebbnek." Az Ének két villamosszék elótt Saccoról és Vanzettiról, az Egyesült Államokban ártatlanul hal=üra ítélt két munkásról szól és arról a felháborodásról, amelyet kivégzésük az egész világon kiváltott. Gattinak, aki nemcsak szerzője, hanem egyben rendezője is a darabnak, sikerült sajátos ötletekkel és a megvilágítás újszerűségével olyan drámai hatást keltenie, mellyel nemcsak hatalmába keríti a nézőközönséget, hanem egyben meg is bontja a színház eddigi hagyományait. A színpadon egyidejűleg mutatja be a kivégzés okozta felháborodást Bostonban, Lyonban, Hamburgban, Tortnoban és Los Angelesben. A színészeknek (összesen 84 szerepelj mindig azt a jelenetet játszó csoportjára irányítja a fényt, amelyre a nézők figyelmét akarja összpontosítani, míg a többieket a színpad sötét részében játsszatja tovább. A darab mintegy érzékelteti, hogy Sacco és Vanzetti ügye nem volt egyedüálló eset. Hiszen — sajnos — napjainkban is még gyakran kínoznak és ölnek meg ártatlanokat. Gondoljunk csak Belojanniszra, Grimaura és Ben Barkárat S mivel a színműnek e kicsengése egyértelmű, nem csoda, hogy a burzsoá sajtó igyekszik „lerántani" a darabot. Bonyolultnak, érthetetlennek és fölösleges részletekkel terheltnek mondja. A Paris-Presse az előadást kísérő, szűnni nem akaró tapsot nem a darab minőségének, hanem a színház jó hírnevének és közkedveltségének tulajdonítja. De a nézőközönséget, melynek Gatti darabja felejthetetlen élményt jelent, a burzsoá lapok rosszakaratú kritikája nem tudja befolyásolni. « FESTŐMŰVÉSZET Bernard Bujjet új képsorozatának kiállítása éles viták tárgya. Már a sorozat elnevezése: Hölgyek harisnyatartóban is groteszk. Maurice Druon Író, Buffet lelkes híve ezt írja a festő legújabb műveiről: „E sorozat pompás nőalakjai ellentmondanak Bujfet eddigi festői sti lusának. Nem anyákat, nem szeretőket, de minden valószínűség szerint nem is szüzeket ábrázol, jelenkori gráciák ezek: lusta, haszontalan nők ... Testük szürke, mint a kő az éjszaka sötétjében, hajuk vöröses sárga. Egyetlen szemükkel bam bán, tompán, únottan tekintenek a világba". Druon szerint Buffet e „hölgyek" testét széles fekete vonallal bevonó harisnyatartókkal a mai, túlságosan érzéki világot gúnyolja ki. „A pornográf filmek és folyóiratok a harisnyatartót a je lenkori érzékiség jelképévé tették" — Írja, majd így folytatja: „Ha Bemard Bujfet gráciáit harisnyatartókba öltöztette, vajon nem azért tette-e ezt, hogy ezzel elítélje a testi szerelmet túlzásokba hajtó jelenkort?" Mások sokkal kevésbé lelkendeznek e vásznakért. Vagy megütköznek rajtuk, vagy halálosan unalmasaknak tartják őket. O MOZI Franciaország „felfedezte" a csehszlovák filmeket. A toursi XI. nemzetközi rövidfilm-fesztiválon a nagydíjat Miloš Macourek és Stanislav Látal: „Hogyan lehet jó gyerekem?" című műve nyerte. A versenyen számos ország indult s a bemutatott művek rendkívül jók voltak. Párizsban még januárban is igen nagy volt az érdeklődés Vojtech Jasný „Amikor a macska jön" című filmje iránt. A Quartier Latin egyik mozijában futott az elmúlt hónapban nap nap után telt ház előtt. • DIVAT Az idei tavaszi női divat minden bizonnyal szenzáció lesz. Olyan kurták a szoknyák, hogy kurtábbak már alig lehetnének ... Alaposan térden felül érnek, s a mamák kislányaikhoz hasonló ruhát viselnek. A geometriai vonalak mind a szabásban, mind a kelmék mintájában dominálnak. E mértani formákat, e kubizmust a színek ellentéte még jobban hangsúlyozza. Az absztrakt festészet az idei párizsi tavaszi divatra nyilván nagy hatással volt Majd elválik, hogy a merész kreációk megnyerik-e a közönség tetszését. A jelek biztatók. Párizs bulvárjain már nem egy elegáns divathölgy mutatkozik térden felüli ruhában. Mama és leánya egyforma ruhában munkájában, Téma, tartalom, forma és a Rendezői munka első szakasza címmel tartottak szakelőadásokat. Az összejöveteleket követő vitában a hallgatók az irodalmi körök és irodalmi színpadok elméleti és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban cserélték ki nézeteiket. A műsor értékét növelte Nagy János szobrászművész kisplasztikáinak kiállítása, melyet az iskoláztatás alkalmából a dunaszerdahelyi marxista—leninista szaktanácsadó előcsarnokában rendeztek meg. A fiatal csehszlovákiai magyar szobrász erőt és lendületet kifejező alkotásainak mindegyike megnyerte a nézők tetszését, a legtöbb elismerést azonban azok a szoborkompozíciók aratták, amelyekkel Nagy János a tavalyi árvíz csallóközi hőseinek állít emléket. A kiállítás helyét és időpontját is igen ötletesnek tartjuk. A szervezők e bemutatóval kölcsönhatást teremtettek két művészeti ág között, és meggyőzően kifejezték a hazai magyar művészutánpótlás létezését és erősödését. Az ország legrégibb magyar Irodalmi színpadának, a Hídnak dicsérjük a munkáját. Ezzel összefüggésben azonban szükséges megemlíteni Dunaszerdahely kulturális életének többi eseményét is. Újjáalakult és szorgalmasan dolgozik a Csallóközi Népi Együttes. A 26 táncosból, a 45 énekesből és a 7 zenészből álló csoport hetente kétszer próbál és áprilisban tart bemutatót. Sok igyekezet jellemzi a Csallóközi Színház munkáját is. Az együttes az utolsó simításokat végzi a február 20-án bemutatásra kerülő Fogad háromtól ötig című vígjátékon és tanulja a márciusban vagy áprilisban bemutatásra kerülő Üvegfigurák című darabot: Az üzemi klub vezetősége az irodalmi színpadhoz hasonlóan működő irodalmi kört szervez. Az alakuló gyűlésre meghívják Fábry Zoltánt is. akihez a napokban — a város irodalomtisztelőinek nevében — küldöttség látogat. Í

rhatnánk az együttesek gyengéiről is. A közönségszervezés például nem tartozik erősségükhöz. A bemutató és az előadássorozat most is jobb előkészítést érdemelt volna. A csoportok tagjai és vezetői azonban a kulturális élet fellendítése érdekében kifejtett munkájukért így is elismerést érdemelnek. (bj Kulturális hírek • NÉGYRÉSZES televíziós filmsorozat készül Hamburgban Egy zongora visszaemlékezései címmel. Az egyes részek 1923, 1943, 1946 és 1965-ben játszódnak. A filmsorozat szerzője Wolfgang Ebért, zenéjét Hans Martin Majewski komponálta. A szereplők között Lil Dagovert, a harmincas évek világhírű sztárját is megtaláljuk. • SENTA BERGER Hollywoodból visszatért az NSZK-ba és azonnal megkezdte egy új nyugatnémet film forgatását. A film szerzői: Johanna Sibelius és Eberhard Keindorff most nyertek meg egy 200 ezer már-' kás filmnagydíjat. A film férfi főszereplője Joachim Fuchsberger, müncheni színész. • Filmmúzeum nyílik Moszkvában. Az intézménynek még nincs neve, ám helyét és programját már kijelölték. Szovjet és külföldi klasszikus filmeket fognak itt bemutatni. • VILÁGSZERTE nagy felháborodást keltett, amikor tavaly Nyugat-Németországban — ha. bizonyos kommentárok mentegetésével is — újból bemutatták a náci uralom alatt készült és náci ideológiával telített játékfilmeket. A nyugat-németországi értelmiségi körök is bírálták ezt a „kísérletet".