Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-18 / 48. szám, péntek

BÜROKRÁCIA? Mi, Čierna nad Tisou-i diákok autóbusszal járunk iskolába a bélyi kilencéves iskolába. Eddig minden hónap elején a szolgálatot teljesítő jegykezelő újította fel havi bérletünket. A legutóbb azonban azt az utasítást kaptuk, hogy ezt intézzük el magunk. De hogyan? A CSAD-iroda Perbenyikben van. Az autóbusz menetdíja odavissza 12 korona 40 fillér, ami majdnem felér egy havijegy árával. Ha vonattal mennénk, nekünk az időveszteség, a tannlás rovására menne, viszont a kalauznő naponta bejár ebbe az irodába. Ezt a szolgálatot tehát mindeddig a jegykezelők nyújtották Amikor megkérdeztük, miért nem hajlandók már elintézni ügyünket, nem kaptunk választ. Belátjuk, talán nem a kalauznő munkakörébe tartozik. Lehetetlen azonban, hogy mindegyikünk külön-külön utazzék Perbenyikra, hogy megváltsa bérletjegyét. Hogy ez egy kis jóakarattal elkerülhető, azt azoknak az autóbuszvezetőknek példája bizonyítja, akik szó nélkül, megújítják iskolás utasaink havi bérletét. A Čierna reád Tisou-i diákok VESZÉLYES ÚT Vezető állása volt. Utálta, mert szurok tapadt a sarkára. Neki semmi sem sikerült úgy, mint más halandónak. Ha hazavitt egy köteg szalmát, ha jogtalanul számolt el napidijat, ha más jeleségénél volt, — mindenki tudott róla. — Magas a pozícióm, figyelnek. Szeretnék alacsonyabb beosztást kapni, hogy éppúgy élhessek, mint a többi ember — mondogatta az igazgatónak. Kívánsága teljesült. Rak táros lett. Most már 0 ts kocsival vihette haza a szalmát, nem figyelt rá senki. Az ellenőröket kotróknak nevezhette, kollégáját, kinek feleségéhez járt, tehetetlen fráternek. — Igen, ilyen állás való nekem — gondolta. Boldogságának az éjjeltör vetett véget. Egy napon ugyanis meglátta, hogy kukoricadarát cipel haza. Csak most döbbent rá, hogy a „kisembernek" is van ellensége, s ez is veszélyes lehet. GYÖRGY ELEK, Kosút Sušanyból, Ozsgyánból, Guszonyáról, Nagydarócról naponta kb. 800 dolgozó jár be Fülekre a Kovosmaltba és a Béke Üzembe. A munkásokat szállító autóbusz eddig az üzem előtt állt meg. Ezt a megállóhelyet azonban megszüntették, és most az autóbusz az utasokat Fülek főterére viszi. Ez annyit jelent, hogy a zománcozóba igyekvő munkásoknak két kilométert kell odavissza gyalogolniuk. Raktár vagy A perbetei szövetkezet nagytermét a közelmúltban mintegy 500 szövetkezeti tag töltötte meg. Ünnepeltek. Gazdálkodásuk 15. esztendejében minden eddiginél eredményesebb volt a szövet kezet esek zárszámadása. A múlt évben a munkaegységenként tervezett 16,5 koronából 12 korona előleget fizetett a szövetkezet, s a zárszámadáson a maradék 4,5 korona helyett 5,5 koronát oszthattak. Megközelítőleg egy és háromnegyed millió korona birtokába jutottak a perbetei szövetkezetesek ezen a napon, s februárban még további 370 ezer koronát folyósítanak a 15 évvel ezelőtt átadott állatokért, gazdasági felszerelésért. Lehet, hogy sokan szerénynek tartják a perbetel szövetkezet eredményét, és túlzottnak a nagy ünneplést. A perbeteiek hangulatát azonban könnyű megérteni, hisz például 1962ben csak úgy fizethettek 10 koronát egy-egy munkaegységért, hogy ebből 3 korona már a következő évet terhelte. Most pedig nem kevesebb, mint egymillió koronájuk maradt. A fiatal vezetőségben (tagjainak PONTOS ÓRHíENDET Nagycsalomiján nemrég fejezték be az új kultúrház építését. Ügy tűnt, hogy ezzel megoldódik a falu fiataljai szórakozásának problémája. Nem így lett! Egy este például jó filmet közvetített a tv. Elmentünk megnézni. Kisvártatva odajött az újonnan alakult tánccsoport vezetője, és próbára hivatkozva, kitessékelt bennünket a teremből. Azonnal panaszkodtunk a HNB titkárának, de ő sem segített. Nem lenne helyénvalóbb előzetes megbeszélésekkel elkerülni az efféle „összezördüléseket"? Nagy János, Nagycsalomija A karvaiak nemrégiben Oj kultúrházat kaptak. Sok örömük azonban nincs benne. Ugyanis kihasználatlanul áll. Igaz, hogy hetente háromszor van filmvetítés, de vajon ez a szórakozás egyedüli módja? A karvai fiatalok nem így gondolják. A kezdeményezésben sincs hiba — sok ötletük is van, melyeket szeretnének valóra váltani. Pollák Imre, a kultúrház gondnoka azonban mindannyiszor visszautasltja őket — ki fog utánatok takarítani, bepiszkítjátok a parkettet! — megjegyzéssel. A falu népe társadalmi munkával épíAz üzem vezetősége már tett lépéseket annak érdekében, hogy a megállóhelyet visszahelyezzék. Próbálkozásuk azonban nem járt sikerrel. Az illetékesek ezt azzal indokolják, hogy a megálló ott balesetveszélyes lenne. Vajon tíz évig a megálló nem volt balesetveszélyes? Horváth József, Nagydaróc váróterem átlagos életkora 32 évi) teháf az idősebb tagok sem csalódtak. Pálinkás István, Perbete, A DALBÓL FAKADÓ ÖRÖM A NUXKA melletti fcgerszeg 1400 lakosú falu. Ki hinné, hogy ennek a kis községnek egy nagy múltú — fennállásának 35. ér fordulóját ünneplő, 70 tagú énekkara van. Szinte országszerte Ismerik őket, valamennyi dalfesztiválon ott vannak, sikeresen szerepelnek. 1954-ben a szlovákiai énekversenyen második helyezést értek el. SuchoA, Kodály, Schneider-Trnavský, Bartók é« más neves mesterek művelt tolmácsolják. Most a komáromi )6kai-napokra készülnek. Balkó István, az énekkar szervezője ém karmestere minden szabad Idejét az énekkarnak szenteli, hiszen a heti három próba előkészítése, megszervezése és levezetése nem csekély feladat. Szívesen teszi, mert úgy véli, — dal aélkai sivár az élet. Ma már eit Egerszegen valamennylea tndják. Mat Is Pál, Nyltra tette fel a kultúrházat. Ezt a problémát is meg lehetne ilyen alapon oldani. Csak közös nevezőre kellene jutni. Karvai fiatalok ERröl-HRROL •A Dunamocson száz háznál többet rombolt össze a tavalyi árvíz. Köztük az enyémet is. Az újjáépítés gyors ütemét ácshiány zavarta meg. Hatheti várakozás után a szomszéd falu EFSZ-ének elnöke — Bugán József megígérte, hogy építkezésemnél segítségemre lesznek a karvai ácsok. Így az új falakat rövid időn belül tető fedte. Köszönet érte. Rácz József, Mocsa •k Pártunk XIII. kongresszusának tiszteletére néphadseregünk is többféle kötelezettséget vállalt. F. Sláva tiszt egységénél pl. Csató, Lőrincz, Muráit katonák elhatározták, hogy gépkocsijukkal 1500 kilométernyi ntat tesznek meg anélkül, hogy annak javításához autószerelőre lenne szükség. Gazdik tizedes egy rangfokozattal magasabb beosztást ér el. A „példás raj" címet viselő rajok a jövőben is megőrzik kitüntetésüket és még nagyobb gondot fordítanak a harci és politikai nevelésre Gottlieber Ferenc, főhadnagy, Zvolen <r Február 1-én nyitották meg a korszerűsített párkányi kávéházat, mely az árvíz idején súlyos károkat szenvedett. Az új, csillogó parketten most már a jó táncdalok ritmusára táncolhatnak a vendégek. Meidlik Kálmán, Nána Gyakran vagyunk tanúi érthetetlen intézkedéseknek, úgyhogy egyszerűen nem állhatjuk meg szó nélkül. így érzik ezt most a szőgyéniek is. A faluból autóbusz jár Érsekújvárra. Váróteremre azonban sokáig kellett várni. Csak 1964-ben építettek, örültek a falubeliek, hogy nem kell máifagyban, hóban, esőben a szabad ég alatt várni a buszra. De örömük rövid ideig tartott. Tavaly ősszel ugyanis éppen a rossz idők beálltával a váróterem egyszeriben átváltozott cementraktárrá. Azóta tehát újra a szabad ég alatt kell az utasoknak várniuk az autóbuszra. KBzben bizony nem dicsérik azt, aki ezt a változást kieszközölte. Feltesszük a kérdést: vajon nem lehetne egy kis jóaka/attal találni a faluban más, cementraktározására alkalmas helvlséget? Thuránszky Imre, Havífov NEM ÍGY GONDOLTUK... CSAK EGY KIS JÓINDULAT KÉREM, EZ NÁLUNK ENNYI! Nagy ritkán be-be nézek a IV. osztályú helyi vendéglőbe. Ilyenkor egy fél deci angol puncsot szoktam inni, amelyért mindig 5,40 koronát fizettem. Múltkoriban Komáromban jártam és a III. osztályú Tokajikban is angol puncsot ittam, de csodák-csodája csak 5,25 koronát fizettem. Hazatérve reklamáltam. A válasz: „Kérem ez nálunk ennyi!" Lehetséges ez? Ledeczky Sándor, Tany ÖTSZÁZ EMBER ÜNNEPE a holnapra nan bejárhatnak munkahelyükre. Eddig 26 család jelentette be építkezési Igényét. „Még nincs minden családnak megfelelő lakása, de nemsokára lesz. Ezt merjük ígérni, mert a kérdés megoldása a mi hatáskörünkbe tartozik" — mondotta Jozef Maťašovský Igazgató felszólalásában. KMETYO KAROLY, az üzemi pártbizottság elnöke a beszámolóban említette, hogy „a gazdaság vezetősége minden lényeges kérdéshez véleményt kér a pártbizottságtól." Szükséges megemlíteni, hogy a tizenhárom tagú üzemi pártbizottság — melynek tagja a hét alapszervezet elnöke, az igazgató, több szakember és kiváló munkás — minden hónapban más-más részlegen tartja ülését. Az üléseken a tervezett problémák mellett külön megvitatják az illető részleg alapszervezetének munkáját. A pártmunkát nem elszigetelten vizsgálják, mert hiszen nincsen tisztán szervezeti élet. Az itt felvetődő problémák a gazdasági kérdésekhez kapcsolódnak. A pártbizottság elsősorban politikai szempontból bírálja el a problémákat. Említésre méltó az is, hogy a gazdasági vezetők sosem mondják: „megparancsolta a pártbizottság". Nem helyettesítik a gazdasági vezetést. Persze az sem történik meg, hogy a gazdaság igazgatósága figyelmen kívül hayja a pártbizottság javaslatát, álláspontját. Elérték, hogy a pártbizottság határozatai és az igazgatóság utasításai nem keresztezik, hanem kiegészítik egymást. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésétől sok vitás probléma megoldását várják. Jelenleg az a helyzet, hogy azoknak a gazdaságoknak jobb a gazdasági mérlege, melyek nem fordítanak nagy összeget a technika fejlesztésére. A bajcsiaknak viszont az a véleményük, hogy a korszerű takarmánykészítő, a gépesített istálló, a jól felszerelt központi műhely stb., még akkor is szükséges, ha a jelen pillanatban e költségek kedvezőtlenül befolyásolják a gazdálkodás mérlegét. Az állami gazdaságokban is a termelési költségek csökkentése, a gazdaságosabb termelés a fő cél. Bajcson is lehet csökkenteni a termelési költségeket — ezt tudják a kommunisták — de ugyanakkor a technika fejlesztésével azt is biztosítják, hogy a termelés színvonala ne csak ma, hanem a jövőben is megfeleljen a követelményeknek. CSETŰ JÁNOS (Bachan felvétele] Gondolnak AZ ORSZÁGSZERTE ismert Bajcsi Állami Gazdaság pártszervezetének üzemi konferenciáján a beszámoló, majd a felszólalók több, az általános érdeklődésre is számottartó kérdést vetettek fel. Lényegében a tézisekben felvázolt problémákról mondtak véleményt. Többen említették, hogy ma nehezebb pártmunkát végezni, mint öt—tíz éve. Miért? Mert mindig bonyolultabb kérdéseket kell megmagyarázni. Először maguknak a kommunistáknak kell ismerniük és érteniük ezeket a problémákat, hogy helyes választ adhassanak a dolgozók kérdéseire. Az anyalai pártszervezet elnöke felszólalásában azt fejtegette, hogy az egyes minisztériumoknak és központi szerveknek sokkal következetesebben kellene teljesíteni a Központi Bizottság jól átgondolt határozatait. A problémák döntő többségének megoldása — amint azt a párttagok a gyűléseken a tézisek vitatásakor felvetették — nem a helyi és járási, ha nem a felsőbb irányító szervek hatáskörébe tartozik. Tudni kell, hogy a dolgozók a párt politikájának helyességét nem a határozatok olvasásából, ha nem saját munkahelyükön és a környezetükben történő változások alapján, az anyagi jólétük javulásán keresztül ítélik meg, mérik le. Több megjegyzés hangzott el a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatban. A szövetkezetek alakulásakor több szakmunkás — kőműves, ács stb. — az állami gazdaságokban helyezkedett el. Ma — legalábbis a komáromi járásban — az említett szakmunkások közül sokan szívesen visszamennének a szövetkezetbe, mert ott már Jobb a kereseti lehetőség. Pénzben is többet keresnének, mint az állami gazdaságban, nem szólva a fél hektáron termelt értékről. Ezért van az, hogy főként Dél-Szlovákiában több állami gazdaság munkaerőhiánnyal küzd. E téren a bajcsi gazdaságnak nagy előnye, hogy dolgozóinak döntő többsége a majorokon lakik, innen igen körülményes volna más munkahelyre utazni. Azt ls tudják a dolgozók, hogy az utóbbi öt évben a gazdaság igazgatósága — vállalva a felelősséget — a tervezett összegnél minden évben jóval többet fordított a lakások javítására. Átalakították az öreg lakásokat és újakat is építettek. Az idén szeretnék végleg megoldani a lakásproblémát. A gazdaság 20 ezer korona stabilizációs kölcsönt ad azoknak, akik a majorban vagy egy olyan közeli faluban akarnak építeni, ahonÜTUcREK \