Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-18 / 48. szám, péntek

BÜROKRÁCIA? Mi, Čierna nad Tisou-i diá­kok autóbusszal járunk iskolá­ba a bélyi kilencéves iskolába. Eddig minden hónap elején a szolgálatot teljesítő jegykezelő újította fel havi bérletünket. A legutóbb azonban azt az uta­sítást kaptuk, hogy ezt intéz­zük el magunk. De hogyan? A CSAD-iroda Perbenyikben van. Az autóbusz menetdíja oda­vissza 12 korona 40 fillér, ami majdnem felér egy havijegy árával. Ha vonattal mennénk, nekünk az időveszteség, a ta­nnlás rovására menne, viszont a kalauznő naponta bejár ebbe az irodába. Ezt a szolgálatot tehát mind­eddig a jegykezelők nyújtották Amikor megkérdeztük, miért nem hajlandók már elintézni ügyünket, nem kaptunk vá­laszt. Belátjuk, talán nem a kalauznő munkakörébe tarto­zik. Lehetetlen azonban, hogy mindegyikünk külön-külön utazzék Perbenyikra, hogy megváltsa bérletjegyét. Hogy ez egy kis jóakarattal elkerülhető, azt azoknak az autóbuszveze­tőknek példája bizonyítja, akik szó nélkül, megújítják iskolás utasaink havi bérletét. A Čierna reád Tisou-i diákok VESZÉLYES ÚT Vezető állása volt. Utálta, mert szurok tapadt a sar­kára. Neki semmi sem sike­rült úgy, mint más halandó­nak. Ha hazavitt egy köteg szalmát, ha jogtalanul szá­molt el napidijat, ha más jeleségénél volt, — minden­ki tudott róla. — Magas a pozícióm, fi­gyelnek. Szeretnék alacso­nyabb beosztást kapni, hogy éppúgy élhessek, mint a többi ember — mondogatta az igazgatónak. Kívánsága teljesült. Rak táros lett. Most már 0 ts ko­csival vihette haza a szal­mát, nem figyelt rá senki. Az ellenőröket kotróknak nevezhette, kollégáját, kinek feleségéhez járt, tehetetlen fráternek. — Igen, ilyen állás való nekem — gondolta. Boldogságának az éjjeltör vetett véget. Egy napon ugyanis meglátta, hogy ku­koricadarát cipel haza. Csak most döbbent rá, hogy a „kisembernek" is van ellen­sége, s ez is veszélyes le­het. GYÖRGY ELEK, Kosút Sušanyból, Ozsgyánból, Gu­szonyáról, Nagydarócról na­ponta kb. 800 dolgozó jár be Fülekre a Kovosmaltba és a Béke Üzembe. A munkásokat szállító autóbusz eddig az üzem előtt állt meg. Ezt a meg­állóhelyet azonban megszün­tették, és most az autóbusz az utasokat Fülek főterére viszi. Ez annyit jelent, hogy a zo­máncozóba igyekvő munkások­nak két kilométert kell oda­vissza gyalogolniuk. Raktár vagy A perbetei szövetkezet nagy­termét a közelmúltban mintegy 500 szövetkezeti tag töltötte meg. Ünnepeltek. Gazdálkodá­suk 15. esztendejében minden eddiginél eredményesebb volt a szövet kezet esek zárszámadá­sa. A múlt évben a munkaegy­ségenként tervezett 16,5 koro­nából 12 korona előleget fize­tett a szövetkezet, s a zárszá­madáson a maradék 4,5 korona helyett 5,5 koronát oszthattak. Megközelítőleg egy és három­negyed millió korona birtokába jutottak a perbetei szövetkeze­tesek ezen a napon, s február­ban még további 370 ezer koro­nát folyósítanak a 15 évvel ez­előtt átadott állatokért, gazda­sági felszerelésért. Lehet, hogy sokan szerény­nek tartják a perbetel szövet­kezet eredményét, és túlzottnak a nagy ünneplést. A perbeteiek hangulatát azonban könnyű megérteni, hisz például 1962­ben csak úgy fizethettek 10 koronát egy-egy munkaegysé­gért, hogy ebből 3 korona már a következő évet terhelte. Most pedig nem kevesebb, mint egy­millió koronájuk maradt. A fiatal vezetőségben (tagjainak PONTOS ÓRHíENDET Nagycsalomiján nemrég fe­jezték be az új kultúrház épí­tését. Ügy tűnt, hogy ezzel megoldódik a falu fiataljai szó­rakozásának problémája. Nem így lett! Egy este például jó filmet közvetített a tv. Elmentünk megnézni. Kisvártatva odajött az újonnan alakult tánccsoport ve­zetője, és próbára hivatkozva, kitessékelt bennünket a terem­ből. Azonnal panaszkodtunk a HNB titkárának, de ő sem se­gített. Nem lenne helyénvalóbb elő­zetes megbeszélésekkel elkerül­ni az efféle „összezördülése­ket"? Nagy János, Nagycsalomija A karvaiak nemrégiben Oj kultúrházat kaptak. Sok örö­mük azonban nincs benne. Ugyanis kihasználatlanul áll. Igaz, hogy hetente háromszor van filmvetítés, de vajon ez a szórakozás egyedüli módja? A karvai fiatalok nem így gon­dolják. A kezdeményezésben sincs hiba — sok ötletük is van, melyeket szeretnének va­lóra váltani. Pollák Imre, a kultúrház gondnoka azonban mindannyiszor visszautasltja őket — ki fog utánatok taka­rítani, bepiszkítjátok a parket­tet! — megjegyzéssel. A falu népe társadalmi munkával épí­Az üzem vezetősége már tett lépéseket annak érdekében, hogy a megállóhelyet vissza­helyezzék. Próbálkozásuk azon­ban nem járt sikerrel. Az ille­tékesek ezt azzal indokolják, hogy a megálló ott balesetve­szélyes lenne. Vajon tíz évig a megálló nem volt balesetve­szélyes? Horváth József, Nagydaróc váróterem átlagos életkora 32 évi) teháf az idősebb tagok sem csalód­tak. Pálinkás István, Perbete, A DALBÓL FAKADÓ ÖRÖM A NUXKA melletti fcgerszeg 1400 lakosú falu. Ki hinné, hogy ennek a kis községnek egy nagy múltú — fennállásának 35. ér fordulóját ünneplő, 70 tagú ének­kara van. Szinte országszerte Is­merik őket, valamennyi dalfeszti­válon ott vannak, sikeresen sze­repelnek. 1954-ben a szlovákiai énekversenyen második helye­zést értek el. SuchoA, Kodály, Schneider-Trnavský, Bartók é« más neves mesterek művelt tol­mácsolják. Most a komáromi )6­kai-napokra készülnek. Balkó István, az énekkar szervezője ém karmestere minden szabad Ide­jét az énekkarnak szenteli, hi­szen a heti három próba előké­szítése, megszervezése és leveze­tése nem csekély feladat. Szíve­sen teszi, mert úgy véli, — dal aélkai sivár az élet. Ma már eit Egerszegen valamennylea tndják. Mat Is Pál, Nyltra tette fel a kultúrházat. Ezt a problémát is meg lehetne ilyen alapon oldani. Csak közös ne­vezőre kellene jutni. Karvai fiatalok ERröl-HRROL •A Dunamocson száz háznál többet rombolt össze a tavalyi árvíz. Köztük az enyémet is. Az újjáépítés gyors ütemét ács­hiány zavarta meg. Hatheti várakozás után a szomszéd falu EFSZ-ének elnöke — Bu­gán József megígérte, hogy építkezésemnél segítségemre lesznek a karvai ácsok. Így az új falakat rövid időn belül te­tő fedte. Köszönet érte. Rácz József, Mocsa •k Pártunk XIII. kongresszu­sának tiszteletére néphadsere­günk is többféle kötelezettsé­get vállalt. F. Sláva tiszt egy­ségénél pl. Csató, Lőrincz, Mu­ráit katonák elhatározták, hogy gépkocsijukkal 1500 kilométer­nyi ntat tesznek meg anélkül, hogy annak javításához autó­szerelőre lenne szükség. Gazdik tizedes egy rangfokozattal ma­gasabb beosztást ér el. A „pél­dás raj" címet viselő rajok a jövőben is megőrzik kitünteté­süket és még nagyobb gondot fordítanak a harci és politikai nevelésre Gottlieber Ferenc, főhadnagy, Zvolen <r Február 1-én nyitották meg a korszerűsített párkányi ká­véházat, mely az árvíz idején súlyos károkat szenvedett. Az új, csillogó parketten most már a jó táncdalok ritmusára tán­colhatnak a vendégek. Meidlik Kálmán, Nána Gyakran vagyunk tanúi érthetetlen intézkedéseknek, úgy­hogy egyszerűen nem állhatjuk meg szó nélkül. így érzik ezt most a szőgyéniek is. A faluból autóbusz jár Érsekújvárra. Váróteremre azonban sokáig kellett várni. Csak 1964-ben építettek, örültek a falubeliek, hogy nem kell mái­fagyban, hóban, esőben a szabad ég alatt várni a buszra. De örömük rövid ideig tartott. Tavaly ősszel ugyanis éppen a rossz idők beálltával a váróterem egyszeriben átváltozott cementraktárrá. Azóta tehát újra a szabad ég alatt kell az uta­soknak várniuk az autóbuszra. KBzben bizony nem dicsérik azt, aki ezt a változást kieszközölte. Feltesszük a kérdést: vajon nem lehetne egy kis jóaka/attal találni a faluban más, cementraktározására alkalmas helvlséget? Thuránszky Imre, Havífov NEM ÍGY GONDOLTUK... CSAK EGY KIS JÓINDULAT KÉREM, EZ NÁLUNK ENNYI! Nagy ritkán be-be nézek a IV. osztályú helyi vendéglő­be. Ilyenkor egy fél deci angol puncsot szoktam inni, amelyért mindig 5,40 koronát fizettem. Múltkoriban Ko­máromban jártam és a III. osztályú Tokajikban is angol puncsot ittam, de csodák-csodája csak 5,25 koronát fi­zettem. Hazatérve reklamáltam. A válasz: „Kérem ez ná­lunk ennyi!" Lehetséges ez? Ledeczky Sándor, Tany ÖTSZÁZ EMBER ÜNNEPE a holnapra nan bejárhatnak munkahelyük­re. Eddig 26 család jelentette be építkezési Igényét. „Még nincs minden családnak megfe­lelő lakása, de nemsokára lesz. Ezt merjük ígérni, mert a kér­dés megoldása a mi hatáskö­rünkbe tartozik" — mondotta Jozef Maťašovský Igazgató fel­szólalásában. KMETYO KAROLY, az üzemi pártbizottság elnöke a beszá­molóban említette, hogy „a gazdaság vezetősége minden lényeges kérdéshez véleményt kér a pártbizottságtól." Szük­séges megemlíteni, hogy a ti­zenhárom tagú üzemi pártbi­zottság — melynek tagja a hét alapszervezet elnöke, az igaz­gató, több szakember és kivá­ló munkás — minden hónapban más-más részlegen tartja ülé­sét. Az üléseken a tervezett problémák mellett külön meg­vitatják az illető részleg alap­szervezetének munkáját. A párt­munkát nem elszigetelten vizs­gálják, mert hiszen nincsen tisztán szervezeti élet. Az itt felvetődő problémák a gazdasá­gi kérdésekhez kapcsolódnak. A pártbizottság elsősorban po­litikai szempontból bírálja el a problémákat. Említésre méltó az is, hogy a gazdasági vezetők sosem mondják: „megparancsolta a pártbizottság". Nem helyettesí­tik a gazdasági vezetést. Per­sze az sem történik meg, hogy a gazdaság igazgatósága figyel­men kívül hayja a pártbizott­ság javaslatát, álláspontját. El­érték, hogy a pártbizottság ha­tározatai és az igazgatóság uta­sításai nem keresztezik, hanem kiegészítik egymást. AZ ÁLLAMI GAZDASÁG dol­gozói az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésétől sok vi­tás probléma megoldását vár­ják. Jelenleg az a helyzet, hogy azoknak a gazdaságoknak jobb a gazdasági mérlege, melyek nem fordítanak nagy összeget a technika fejlesztésére. A baj­csiaknak viszont az a vélemé­nyük, hogy a korszerű takar­mánykészítő, a gépesített istál­ló, a jól felszerelt központi műhely stb., még akkor is szük­séges, ha a jelen pillanatban e költségek kedvezőtlenül be­folyásolják a gazdálkodás mér­legét. Az állami gazdaságokban is a termelési költségek csök­kentése, a gazdaságosabb ter­melés a fő cél. Bajcson is le­het csökkenteni a termelési költségeket — ezt tudják a kommunisták — de ugyanakkor a technika fejlesztésével azt is biztosítják, hogy a termelés színvonala ne csak ma, hanem a jövőben is megfeleljen a kö­vetelményeknek. CSETŰ JÁNOS (Bachan felvétele] Gondolnak AZ ORSZÁGSZERTE ismert Bajcsi Állami Gazdaság párt­szervezetének üzemi konferen­ciáján a beszámoló, majd a felszólalók több, az általános érdeklődésre is számottartó kér­dést vetettek fel. Lényegében a tézisekben felvázolt problé­mákról mondtak véleményt. Többen említették, hogy ma nehezebb pártmunkát végezni, mint öt—tíz éve. Miért? Mert mindig bonyolultabb kérdése­ket kell megmagyarázni. Elő­ször maguknak a kommunis­táknak kell ismerniük és érte­niük ezeket a problémákat, hogy helyes választ adhassa­nak a dolgozók kérdéseire. Az anyalai pártszervezet el­nöke felszólalásában azt fejte­gette, hogy az egyes miniszté­riumoknak és központi szervek­nek sokkal következetesebben kellene teljesíteni a Központi Bizottság jól átgondolt határo­zatait. A problémák döntő több­ségének megoldása — amint azt a párttagok a gyűléseken a tézisek vitatásakor felvetették — nem a helyi és járási, ha nem a felsőbb irányító szervek hatáskörébe tartozik. Tudni kell, hogy a dolgozók a párt politikájának helyességét nem a határozatok olvasásából, ha nem saját munkahelyükön és a környezetükben történő vál­tozások alapján, az anyagi jó­létük javulásán keresztül íté­lik meg, mérik le. Több megjegyzés hangzott el a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatban. A szövetkezetek alakulásakor több szakmunkás — kőműves, ács stb. — az ál­lami gazdaságokban helyezke­dett el. Ma — legalábbis a ko­máromi járásban — az emlí­tett szakmunkások közül sokan szívesen visszamennének a szövetkezetbe, mert ott már Jobb a kereseti lehetőség. Pénz­ben is többet keresnének, mint az állami gazdaságban, nem szólva a fél hektáron termelt értékről. Ezért van az, hogy főként Dél-Szlovákiában több állami gazdaság munkaerő­hiánnyal küzd. E téren a baj­csi gazdaságnak nagy előnye, hogy dolgozóinak döntő többsé­ge a majorokon lakik, innen igen körülményes volna más munkahelyre utazni. Azt ls tud­ják a dolgozók, hogy az utóbbi öt évben a gazdaság igazgató­sága — vállalva a felelősséget — a tervezett összegnél min­den évben jóval többet fordí­tott a lakások javítására. Át­alakították az öreg lakásokat és újakat is építettek. Az idén szeretnék végleg megoldani a lakásproblémát. A gazdaság 20 ezer korona stabilizációs köl­csönt ad azoknak, akik a ma­jorban vagy egy olyan közeli faluban akarnak építeni, ahon­ÜTUcREK \

Next

/
Oldalképek
Tartalom