Új Szó, 1966. február (19. évfolyam, 31-58. szám)

1966-02-18 / 48. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések A né helyzete munkába lépéskor ELŐNYÖS-E A NÖI FOGLALKOZTATOTTSÁG TOVÁBBI FOKOZÁSA A CSALÁD ÉS A NÉPGAZDASÁG SZÁMÁRA? • Ml A HELYZET A NŐK SZAKKÉPZETTSÉGE TERÉN? • MILYEN MUNKAFELTÉTELEK VÁRJÁK A MUNKÁBA LÉPŐ NŐKET? • MIT JAVASOLNAK A HELYZET JAVÍTÁSÁRA? 1960—1964 között a dolgozók létszáma a népgazdaságban 351 000 fővel emelkedett, ebből 289 000 ( 82,3 százalék) a nő. 1964 ben a foglalkoztatottak létszámának növekedésében 94,2 százalék volt a nők részaránya. Gazdaságunk extenzív fejlődésében a női foglalkoztatottság képezi a termelésnövekedés fő forrását. Fontos tehát ismernünk a munkaviszonyba lépő nő profiliát. A KÖZPONTI Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság felülvizsgálta az 1963—1964-ben munkába lépett nők szakképesítését, munkafeltételeit, fizetését és életkörülményeit. Munkaviszonyba lépőknek a háztartásbelieket tekintették és azokat a nőket, akik legkevesebb kétévi megszakítás után vállaltak újra állást. A háztartásbeli nők 52 százalékot tettek kl. A munkába lépők 87,1 százaléka férjezett, 8,3 százaléka hajadon. A férjezett nők átlagos életkora 35, a hajadon nőké 20.4 év. (A vizsgálat nem terjedt ki az iskolákból alkalmazásba lépett nőkre!) A nők 17 százaléka alapfokúnál nagyobb műveltséggel rendelkezett, de csak 20 százalékának volt szakképzettsége. E 20 százaléknak főleg a textil- és ruha-, (58,2 százalék), kereskedelmi (14,6 százalék) és gépipari (13,1 százalék) szakmában volt képesítése. A nők 81.5 százaléka mint munkás lépett alkalmazásba. Ez a részarány azért figyelemre méltó, mert azokban az üzemekben, ahol elhelyezkedtek, a már ott dolgozó nőknek csak 77,7 százaléka volt munkásalkalmazott, annak ellenére, hogy átlagos Iskolai végzettségük alacsonyabb volt, mint az újonnan munkába lépő nőké. Ez a tény arra enged következtetni, hogy az üzemek a nőket alacsonyabb rendű munkára veszik fel, mert így jobban megfizethetik a szakmunkásokat és a műszaki-gazdasági dolgozókat az átlagbér növekedése üélkül. A NŐK HÁROMNEGYED RÉSZE olyan helyen kapott állást, amelyre képesítése volt. A fiatalabb korúaknak több esetben volt képesítésük, mint a középkorúaknak. Az űj női munkaerők 22,9 százaléka alacsonyabb, 12,3 százaléka viszont magasabb beosztásba került, Biint amilyenre a képesítése szólt; 6,8 százaléka tovább képezte magét, de ezeknek csak negyed részét szándékozik az üzem a szakképesítés megszerzése után magasabb beosztásba sorolni. A nők 2,4 százaléka csökkentett munkaképességű volt. Az összes munkát vállalt nő 5,8 százaléka rövidített munkaidőben dolgozik. A már ott dolgozó nőknek 4,1 százaléka dolgozott rövidített műszakban. Leggyakrabban a 20—24 éves nők kérik ezt a lehetőséget; az elvált nők gyakrabban kérik, mint a férjezettek vagy a hajadonok. Az üzemek nem szívesen elégítik ki e kérelmeket. Az alkalmazásba lépett nők több műszakbari dolgoztak, hiszen a nők általában több műszakban dolgoznak, mint a férfiak. A KUTATÁS RÉVÉN tudo mást szereztünk arról is, mi késztette a nőket a munkába állásra. Megmutatkozott, hogy túlnyomórészt az anyagi helyzet, az életszínvonal emelése játszik szerepet. A nőknek csak 7,3 százaléka vállalt munkát azért, mert ebben vélte megtalálni életcélját. A nők átlagos bruttó fizetése 1048 koronát tett ki, tiszta keresete 890 koronát. Az alapfokú és középiskolai végzettséggel rendelkező nő fizetése közötti különbség mindössze havi 71 korona volt. Ez kétségkívül egyik oka annak, hogy az emberek nem érdekeltek szakképzettségük növelésében. A nők felének — a 890 koronás átlag mellett — 900 koronánál alacsonyabb volt a fizetése, és egy esetben sem lépte túl a havi 1600 koronát. A kutatás azt bizonyította, hogy — a főiskolát végzett nőktől eltekintve — béregyenlősdi uralkodik, mint általában az egész népgazdaságban. A KUTATÁS FELDERÍTETTE, hogy a nő keresete milyeu hányadát teszi ki a Család jövedelmének. Ez kizárólag a férfiak keresetétől függ, mivel a nők keresetében csak csekély eltérések vannak. Például abban a családban, ahol a férfi 1200 koronát keres, a nő keresete a család jövedelmének háromnegyed része, de abban a családban, ahol 3500 korona a férfi keresete, a nő keresete a család jövedelmének csak negyed részét teszi ki. A nő tiszta keresete átlagban 55 százaléka a férfiénak, tehát mindkét házastárs átlagos tiszta jövedelme 2538 korona. S mivel a dolgozó nők átlagban két gyermekes anyák, 626 korona esik egy családtagra. A nők keresetét csökkentik a levonások, melyek a nőknél rendszerint nagyobbak, mint a férfiaknál, mert az adókedvezményt, családi pótlékot a férfi kapja. VITA FOLYIK ARRÖL, mit jelent a nők foglalkoztatása a népgazdaságnak. Az alkalmazott nő hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez, abban az esetben, ha a család 2—3 gyermeke a bölcsőde, óvoda stb. előnyét élvezi, kisebb, mint a gyermekek ellátásának társa dalmi költségei. És mit hoz a családnak az alkalmazott nő? A nők bevallása szerint csak havi 350 koronát, mivel nagyobbak a háztartási költségek. Ez azonban túlzás, mert ennek az összegnek nagyobbnak kell lennie. Az 1963—1964-ben munkába állt nőknek 42,3 százaléka a lakóhelytől távol dolgozik, sok időt veszt az utazással. A bejáró nők általában kétgyermekes anyák. Bár a nőknek csak 7 százaléka vállalt munkát azért, mert ebben látja életcélját, örvendetes, hogy 86,6 százaléka a munkával elégedett. Munkaerkölcsük „jó" osztályzatú. A nők javaslatai munkafeltételeik javítására nagyon eltérők az életkor, a családi állapot stb. szerint. Leginkább a szabad szom batot. a csökkentett munkaidőt óhajtják, és a szolgáltatások ja vitását követelik. A NŐK FOGLALKOZTATÁSA általában pozitívum, de erős hatással van az extenzív munkaerőgazdálkodásra. Előnyös a család anyagi helyzetét tekintve, de az utazás és a több mű szakban való munka nem a legelőnyösebb a nők számára. E feltételek javítására tett javaslataik többé-kevésbé megvalósíthatók. Az automata kereskedelem problémái A modern kereskedelem új eladási módszerei között jelentős helyet foglal el az automata kereskedelem. Hazánkban AZ ELSŐ AUTOMATA BOLTOT Prágában nyitották meg, de az utóbbi években más városokban is létesítettek automata boltokat. Ezenkívül sok automatát helyeztek el különböző üzemekben, Intézetekben, iskolákban, forgalmas utcákon és másutt. Ezekben az automatákban cukorka- és csokoládéféléket, konzerveket, szendvicseket, cigarettát, szappant és egyéb közszükségleti cikkeket árusítanak. A fogyasztó így kora reggel vagy késő este is megvásárolhatja ezeket az árukat. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az automaták előnyt jelentenek a vásárlók számára. Alkalmazásuk elemzése viszont azt mutatja, hogy üzemeltetőik számára nem előnyt, hanem hátrányt jelentenek. Különösen az új Irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban okoz nem kis problémát belkereske delmünk dolgozóinak az automaták üzemeltetése. Mint ismeretes, a kiskereskedelmi vállalatok az általuk lebonyolított áruforgalom után KISKERESKEDELMI ÁRRÉSRE tesznek szert. Ebből az árrésből fedezik a forgalmi költségeket, s a fennmaradó rész a vállalatok nyereségét képezi. Az automaták eredményességé nek elemzése viszont azt mulatja,, bogy aa üzemeltetésükkel járó forgalmi költségek magasabbak, mint a realizált kiskereskedelmi árrés. Sok esetben az árrés a javításhoz szükséges költségek fedezésére sem elegendő. Ebből következik, hogy az automaták nem jövedelmezőséggel, hanem ráfizetéssel dolgoznak. Az automaták üzemeltetése ez idáig negatív hatást gyakorolt belkereskedelmi vállalataink gazdálkodására. E problémáknak meg nem oldása a jövőben azt jelentené, hogy a vállalatok beszüntetnék az automaták üzemeltetését. Az amortizációs költségek ugyanis ebben az esetben lényegesen alacsonyabbak lennének, mint a jelenlegi ráfizetés. Mik azok az okok, amelyek miatt az aumata boltok ráfizetéssel dolgoznak, s lehetséges-e a ma még kedvezőtlenül gazdálkodó automaták jövedelmezővé tétele bizonyos idő elteltével? A kedvezőtlen helyzet fő okát abban látjuk, hogy az au tomaták nem működnek kielégítően, HAMAR FELMONDJÁK A SZOLGÁLATOT. Ez a tény bizonytalanságot kelt a fogyasztók körében, s így — ha lehetőségük van — inkább a hagyományos üzletekben vásárolják meg az automatákban is kapható cikkeket. Ez a bizonytalanság a vásárlók részéről lényegében jogosult, hiszen gyakran az automaták egész sora nem működik. Erre a helyzetre azért került sor a kereskedelem dolgozói szerint, mert az automaták túlságosan bonyolultak, szeszélyesek ós nem megbízhatók. A gyártó vállalatok viszont az automa ták kezelőire hárítják a felelősséget. Be kell ismerni, hogy az automaták minősége valóban ala csony fokú. A gyártóknak ugyanis tudniok kellene, hogy az automatákat nemcsak szakképzett kereskedelmi dolgozók kezelik, hanem mindenekelőtt a fogyasztók. Őket pedig nem lehet arra kényszeríteni, hogy automatakezelől tanfolyamon vegynek részt. Az automaták minőségének olyannak kell lenni, hogy „kibírja" a fogyasztók kisebb hibáit. Az automaták eddigi rossz gazdálkodására negatív hatással voltak más tényezők is. Ide tartozik elsősorban az ÁRUVÁLASZTÉK ÉS AZ AUTOMATÁK ELHELYEZÉSE. Ezen a téren tanulságul szolgálhatnak az egyes nyugati államokban működő automata cégek tapasztalatai. Bevezették például a friss tej egész napi árusítását a nagy autósztrádák mellett elhelyezett automatákban. A gépkocsivezetők így bármikor fogyaszthatnak tejet. Ügy véljük, hogy az említett hibák megoldása után lehetőség nyílhat az automaták gaz daságos üzemeltetésére, s nem lesz szükség eltávolításukra. Az automaták üzemeltetésének be szüntetése nem volna helyes út, s ellentétben állna társadalmi életünk követelményeivel. KOVÁCS ZOLTÁN A szlovák játékfilm 1965-ben T

AVALY A MOZIK részére készült hét film közül (a stúdióban ugyanis megrendelésre televíziós filmek is készülnek, amelyeket nem vettem figyelembe, bár számuk nem elenyésző) öt mai témával foglalkozik, és a másik kettő problémája sem időszerűtlen. Es egészséges alkotó légkörre vall. Az élen Solan, Vichta és Rosinec Amíg tart ez az éjszaka, valamint BarabáS, Bukovčan és Rosinec Harangsző a mezítlábasokért című filmje áll. Az előbbi az illúziók világába vet fénysávot, ahová az ember a megálmodott boldogság kergetése során, vagy az egyedüllét elől menekülve jui el. At utóbbi film három férfi történetét viszi vászonra, válaszútra állítván őket, tovább fejleszti a sartre-i gondolatot az embed élet értékeiről s a gépezetek kétélű erkölcsi funkciójáról. Tibor Vichta Amíg tart ez az éjszaka című filmjében olyan alaphelyzetet és körülményeket teremtett, amelyekben az emberek „kivetkőznek" önmagukból, vagy legalábbis rövid időra olyanok, amilyenek tulajdonképpen lenni szeretnének. A film egy szombat éjszakát mulat be egy exkluzív, nemzetközi bárban. Végig egy díszletben játszódik, s a rendező ezt a motívumot frappánsan fel tudja használni arra, hogy a uézőben felszínen tartsa a gondolatot: 9enki sem szökhet meg saját maga elől, nem szakíthatja ki magát a világból, mert saját világát mindenki magában hordja. E film tulajdonképpen szocialista szonda, amely a művészet eszközeivel vizsgálja a szocialista országok fejlődési jelenségeit. A film rendezésében sok új vonást fedezhertünk fel. Solan inkább gyakorlati rendező, a Boxer és a halál című szuggesztíven drámai, nemzetközi elismerést hozott filmjét két további, kevésbé sikerült müve követte. Eddig a jó elképzelések elvesztek a művész túlságosan részletekbe menő irányításában, úgyhogy műveiből hiányzott a kifejezés közvetlensége. Most sikerült átlépnie e korlátokat. A színészi alakítások egységesek, természetesek, a dialógusok közvetlenek és frissek. Rosinec operatőrnek már szinte a grafikát súrló képei — itt mesterséges dekorációk között rendkívül érzékeny filmmel dolgozik, ami riportszerűen hat -—• légkört teremtő erejűek. Rosinec múlt évi alkotásai (ö fényképezte a Harangszó a mezítlábasokért című filmet is) a kolibai stúdióban eseményszámba mennek. P

LICHTA RENDEZŐ rövidfilmes pályafutásának éveiben az élet által diszkrimináltak védelmével foglalkozott — a gyermekeket védte a szakavwtatlan és érzéketlen fizikai és lelki sérüléseket okozó beavatkozásoktól, a „fehérek" között élő cigány kisebbség pszichológiájának megértésére törekedett, és rávilágított a súrlódási felületekre. A Serif a rács mögött című filmje, amely Vatent Jó forgatókönyve alapján, V. Svoboda új felfogású riporterlencséje segítségével készült — hitelesen mutatja be a bűnöző fiatalok világát. A múlt év rendezői meglepetése ez a film, amelyben színészjelöltek, néhány színész és néhány „típus" játszik. A

t ifjúságnak bemutatja a körében erősen fejlett „banda" érzés eltorzulását, viszonylagos aránytalanságát, és éppen a fiatal nézők szemében dezavuálja ezt a „banda" szolidaritást a törvénnyel szemben; fölfelé ugyanakkor a makarenkői illúziót rombolja, nem azzal, hogy eszméit, illetve gyakorlatát támadná, hanem azáltal, hogy a nem létező eszményi névelő illúziójával szembeállítja a szürke valóságot, a javítóintézetek szomorú helyzetét, és gyakran meddő harcot vívó személyzetét. A mű egészében olyan alkotás, amely mondanivalójával, valamint érdes stílusával jelentős hatást érhet el. A további négy film közül Bahna Szent Erzsébet tér című filmje okozott meglepetést. Jašík regénye alapján került vászonra a sárga csillagos zsidó lány és a szlovák fiú szerelmi története. A film több hibája és a kissé maradi körítés ellenére is Bahna eddigi legjobb alkotása, és így mérföldkőnek mondható rendezői pályáján. Az átírás során ugyan sokat vesztett a mű a mélyebb lírából, amit itt a két főhős közötti platói romanticizmus hivatott helyettesíteni. A Romeo, )úlla és a sötétség című film szlovákiai variánsában plasztikusan kiemelkedik a kisvárosi zsidók világa, sajátos vonásaival ós néhány igen kifejező figurával. A Filéík által megformált expresszionista, egzaltált figura elragadó. N

EHOGY AZONBAN a meglepetések sorozatában valaki is azt gondolja, hogy tavaly minden jól sikerült! Meglepetés volt ugyan E. GreCner Nylonhold című filmje is. Csakhogy azzal lepett meg, hogy nagyon keveset valósított meg abból, amit a rendezéstől vártunk. A forgatókönyv ugyanis Jaroslava Blažková — a csehszlovákiai Saganová — legsikeresebb irodalmi műve alapján készült, a rendező pedig előző, a Minden héten hét nap című filmjével bizonyos reményeket keltett. A Nylonhold című film azonban az irodalmi szcenárium egyik lényegtelen motívumát tolta előtérbe, ami közönségesen és leegyszerűsítve ebből áll (ez a könyvvel nincs is összefüggésben J: ha valakivel le akarunk feküdni, ma nem az a probléma, hogy kivel, hanem, hogy hol? Kimaradt az írónő pszichológiai rajzának finom szövevénye, s az amatőrszínészeknél mutatkozó szakmai tapasztalatlanság, valamint a rendezői tapasztalatok hiáuya súlyosan érezteti hatását. Lettrlch és Tallo Esőben jön a halál című félig-meddig detektlvtörténetében a régies rendezésnek nem sikerült lelket lehelnie a mai témájú cselekménybe. A mesterkélt történések során csupán két detektív érdekes egyénisége méltó figyelemre, Chudik és Polónyl zamatos, életízű, mai levegőt árasztó alakot formált. Polónyl különösen Jól eltalált figurája szlovák sajátosságokat is tükröz. Mindkét detektív alakja mind a szcanáriumot illetően, mind a rendezést tekintve jól kidolgozott, Lackó és Filan Báthory Erzsébet leleplezése című filmjének anyagát maga az élet szolgáltatta, mintegy tálcán kínálta a nagy, korszerű szatíra-témát. Ám az eredmény vitathatatlanul a bukás. Lacko rendező fejlődési görbéje sajnos egyre lejjebb csúszik, és ez a film kikényszeríti a kérdést, milyed mélyre mehet még? Ez a film ugyanis a legalapvetőbb szaktudás — rendezői és dramaturgiai — hiányát mutatja. Az összegezésből néhány következtetést is le kell vonnunk. Az 1962—1964-es év termésének jellege azt az aggodalmat keltette bennünk, hogy a további fejlődés az exkluzivitásra való törekvést vonja maga után, és így az alkotások nagf része csupán egy szűk kör érdeklődésére tarthat számot. Tavaly beállt a fordulat, s a kész filmek első ízben bizonyítják! a filmgyártás a hazai közönség tömegeinek érdeklődése felé hajlik. E

ZT A FORDULATOT azonban a csehszlovák filmgyártás létkérdése idézte elő, s így mélyebb elemzést igényel. Azt viszont így is liatározottan állithatjuk, nem az erotika az egyetlen út, amellyel célhoz érhetünk. Erről tanúskodik az idei terv is, amelyben egy gazdag kiállítású kosztümös film (A hóhérmester, rendezője Bielik) egy félig trükk-, félig játékfilm (A hetedik kontinens, rendezője Dušan Vukotics), valamint Hollý és Sraolik A bűnös város című filmje szerepel. Jutott hely emellett a legigényesebb elképzeléseknek ls. Uher és Tatarka A csodálatos szfiz című szürrealista komédiája valószínűleg nagy sikert arat. PAVOL BR,ANKQ.