Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-13 / 12. szám, csütörtök

BILLEN A MÉRLEG NYELVE Még néhány nap vagy hét s a szövetkezeti zárszámadásokon kiderül, hogy az egyes gazdaságokban jobbra vagy balra blllen-e a mérleg nyelve. Nem túlságosan kedvező esztendőt hagyott maga mögött a mezőgazdaság s ezt még megtetőzte az árvízkatasztrófa és a hosszú ideig tartó belvizek. Az árvíz sújtotta vidék kivételével tehát országos méretben megközelítőleg egyformán sok kárt, veszteséget okozott a hideg, esős Időjárás s emellett >a termelési költségeket is jelentősen növelte. Ezekből arra következtethetnénk, hogy a legtöbb szövetkezetben a gazdálkodás mérlegének nyelve erősen bal oldalra billen. Hiszen a poprádi járásban 1964-ben például átlag 230 mázsa burgonya termett egy hektáron, tavaly viszont feleannyit sem takarítottak be. S azt a keveset is nagyobb nehézségek árán, mint egy évvel azelőtt. Vagy nézzük a gabonabetakarítást. A szemveszteség a korábbi évek kétszeresét ís meghaladta. Természetesen a betakarítási költségeknél ls hasonló volt az arány. És a tavalyi zöldségtermesztés? Azt is erősen megvámolta az időjárás. De elmondhatnánk ezt a takarmánytermesztéssel, dohánynyal, szőlővel, kukoricával stb. kapcsolatban is. A mérleg a szövetkezetek nagyobb részében mégsem mutat Ilyen aggasztóan rossz helyzetet. A galántai járás több szövetkezete például a múlt évre minden eddiginél többet fizet ki a ledolgozott munkaegységekre, még amellett is, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően nem újabb kölcsönnel, hanem tartalékalappal kezdik az új évet. Az albári-madi szövetkezetben pedig a bővített újratermeléshez szükséges alapoknak a tervezettnél nagyobb méretű kiegészítése mellett is jóval többet oszthatnak el a tagok között, mint amennyit egy évvel ezelőtt terveztek. A lévai, a košicei járásban és a Bodrogközben is sok szövetke ?et dicsekedhet azzal, hogy pozitív mérleggel zárta az 1965-ös esztendőt. Nem kis siker a múlt évi pozitív mérleg — erre a következtetésre jutunk, ha az értékelésnél a nehézségeket helyezzük előtérbe. De még az a kedvezőtlen esztendő sem volt csupán rossz, ba a dolgokat, az összefüggéseket szakmai alapossággal elemezzük. Ezt lehet és kell is. Tény, hogy tavaly, nem sok, hanem rengeteg volt az eső. Bodrogközben a vegetációs Időben csaknem tízszer annyi, mint 1964-ben. A laposokon hetekig állt a víz, kilúgózta a talajt, kiáztatta a növényt. Nem is kis területen. Ennek ellenére még soha nem takarítottak be például annyi gabonát, mint ebben a „kedvezőtlen" évben. Az átlagos hektárhozam búzából a legtöbb szövetkezeiben elérte, jó néhány meghadadta a 30 mázsát, holott a bodrogközi föld búzából még soha nem fizetett 25 mázsás átlaggal. Már a 22—23 mázsa is jó termésnek számított. A lévai járás a cukorrépatermesztésben ért el országos elsőséget és nem ls akármilyen eredménnyel. 5147 hektáron átlag 397 mázsa cukorrépájuk termett hektáronként. 100 mázsával több, mint az utóbbi öt év országos átlaga. A kedvezőtlen Időjárás ellenére is születtek kiváló eredmények. A prievidzal járásban például a szénatermés nemcsak mennyiségben több, mint a korábbi években, hanem a minőség ís jobb a sokévi átlagnál. Felvetődik a kérdés, miért születtek helyenként és nem is csupán egy vagy két mezőgazdasági üzemben, hanem egész járásokban Ilyen kiváló eredmények? Nézzük az utóbbiakat. Sokéves tapasztalat alapján rájöttek, hogy a Medárd napot követő esőzések rendszerint tönkretették a lekaszált füvet. (Náluk általában sok a csapadék). Azt kellett tehát elérni, hogy az esőzések előtt kazalba kerüljön a széna. A másik feladat az volt, hogy a fű bizonyos részét lesilózzák. Mindkettőhöz ki kellett dolgozni a megfelelő termelési technológiát. Célszerűen trágyázták, gondozták a réteket, szinte hajtatták a füvet s így elérték, hogy a kaszálási Időt csaknem egy hónappal előbbre hozták. Így háromszor ls kaszálhatták a jól megművelt rétet. Ahová nem jutott trágya, műtrágya vagy trágyáié s későbbre maradt a kaszálás, onnan a fű legnagyobb része a silótartályokba került. Persze ehhez ls sok mindent kellett biztosítani. És természetesen minden teendőt összhangba kellett hozni az anyagi érdekeltséggel. A bodrogközi kiváló búzatermést másfajta tényezőknek köszönhetik a termelők. Ott, ahol 1964-ben az utóbbi évtized legaszályosabb esztendejében gabonából a 12 mázsás hektárhozaranak is örültek, tavaly 30—35 mázsa termett. Mert sok volt a csapadék, s ez kellett a néhány évvel korábban lecsapolt, csatornázott, de öntözőberendezés nélküli területen. És még valami. Az, hogy nagy területen vessék a nagy hozamokat adó, ellenálló, bevált búzafajtákat. Ahol jó volt a termés, gazdagabb lesz a zárszámadás. Sokan Igyekeznek egyszerűen szerencsének nevezni a jó eredményeket, csak azért, hogy igazolják magukat, s elkerüljék a mindenre kiterjedő, alapos elemzést. Pedig anélkül, hogy a zárszámadás előtt az egyes mezőgazdasági üzemekben ne keressék a fogyatékosságok okát, ne vonják le a következtetést, ne tárják fel a tartalékokat, a lehetőségeket, nehezen Jutnak előbbre s a zárszámadás csak formális jellegűvé válik. így pedig a következő zárszámadás idejére már pozitívra billenne a mérleg nyelve. Mi lesz a jövőben...? A közelmúltban a csákányi szövetkezetben jártam. A gazdasági telep irodájában a szövetkezet vezetősége — egyelőre eredménytelenül — kereste a választ arra a kérdésre, hogy ml lesz jövőre. Talán azért, mert zavarta őket a kalapácsok csattogása? Ugyanis a kovácsműhelyt csak vékonyka fal választja el az Irodától. Amikor benyitottam, öt-hat arc fordult felém. Az elnököt mégsem találtam itt, hanem a kovácsműhelyben. Súlyos kalapáccsal szaporán, keményen ütötte a vörösen Izzó vasat. Homlokán verejték gyöngyözött. — Ogy látom, az elnök szervezete megkívánta a fizikai munkát — szóltam hozzá. «— Meg... felelte és rátámaszkodott a kalapácsnyélre. Az őszi munkákról kezdtünk beszélgetni. — Nehezen ment... de elvégeztük a legfontosabbakat. — A nehezen ment ragadta meg figyelmemet, azért erről kédezősködtem. — Nincs munkaerő. A nyűgKEVÉS BEFEKTETÉS SOK JÖVEDELEM A busái szövetkezet pulykatenyésztésében öröm körülnézni. Száz meg száz pulyka kapirgál a gazdasági udvaron, és első pillanatra látni, hogy szépen fejlettek. Lelkiismeretesen dolgoznak Bombor Magda és Bombor Mária gondozók. A pulykatenyészetet néhány évvel ezelőtt Mráz elvtárs, a szövetkezet elnöke honosította meg. Évente átlagosan 250 tojó pulykát tartanak. De a létszám díjasok segítenek, amennyire az erejük engedi. Kibírjuk valahogy. De mi lesz tovább? Megértettem, miért üti a vasat a szövetkezet elnöke. A csákányi szövetkezet lehetőségei alapján nehéz megjósolni a jövőt. Számtalan szövetkezet, állami gazdaság küzd hasonló nehézséggel. Évről évre nagyobb a munkaerőhiány a mezőgazdaságban, s így évek óta ez égető kérdés. Valóban nincs megoldás? A kérdéssel sok minden öszszefügg. Valószínű, hogy a mezőgazdaságban is eljön az az Idő, amikor nem lesz már munkaerőhiány. Ezt azt ls bizonyítja, hogy már ma is vannak kivételek. Találunk olyan szövetkezetet is, ahová ú] tagot, hogy úgy mondjuk csak „protekcióval" vesznek fel. Csakhát Ilyen még kevés van. A Brnói Mezőgazdasági ökonómiai Kutatóintézet közvéleménykutatást rendezett. A fiatamost több mint 1700. Ez aszerint változik, hogy mennyi pulykát adnak a piacra. A szövetkezet jól berendezkedett a pulykatenyésztésre. A pulykákat saját keltetőjükben keltetik, tehát nem kell máshonnan hozni csibéket. Hugyec Bé la, a szövetkezet zootechnikusa szintén elégedett a pulykatenyésztéssel. — Kevés a befektetés, sok a jövedelem. így jellemezhetnénk a pulykatenyészetet — mondja. Aránylag kevés szemes takar mány adagolásával gyorsan fejlődnek a pulykák. A legutóbb) eladáskor 5 kg volt átlagsú lyuk, de Jő részük elérte a 6 kg-ot is. Természetesen a jövőben ls foglalkozunk pulykatenyésztéssel, már csak azért is, hogy a piacot gazdagítsuk. A gondozók örömmel legel tetik a szemüket a tengernyi pulykacsapaton. Egész évben több mint 16 mázsa pulykahúst adtak el. Karácsonyi piacra 500 darabot vittek. —ba— RÁKOK FRANCIAORSZÁGNAK 1500 kdló élő rákot fogtak össze az Idén a Csehszlovák Halász Szövetség tábori szervezetének tagjai. 1250 kilót különleges dobozokban Franciaországba küldték, amely rákvásárlás tekintetében legnagyobb üzleti partnerünk. A tábori ráktelepeken nevelik egyébként a hazánk különböző részein összefogott rákokat. HIZLAL AZ ULTRAHANG Ha a kecsege ultrahang hatásának van kitéve, naponta háromszor 20—30 vagy 60 másodpercig, gyorsabban hízik állapították meg a szovjet tudósok. A kísérlet során 23 kilohertz rezgésszámú ultrahangot használnak. A tudósok e felfedezésnek nagy jelentőséget tulajdonítanak. lok többsége arra a kérdésre miért idegenkedik a mezőgazdaságtól, azt felelte: a szövetkezetekben általában alacsony a kereseti lehetőség, kedvezőtlenek a munkafeltételek, nem ls beszélve az idénymunkákról, amikor szabad időhöz alig, vagy egyáltalában nem juthatnak a mezőgazdasági dolgozók. Továbbá megemlítették a kultu rális élet gyér lehetőségeit. A brnói kutatóintézet közvéleménykutatásának eredményei a csákányi szövetkezet viszo nyaira is jellemzőek, kivéve a kereseti lehetőséget. Ugyanis Feketevízi Sándor elnök szerint e csákányi fiatalok odahaza, a szövetkezetben is kereshetnek annyit, sőt többet is, mint az iparban. Ezek szerint a munka feltételeket kell elfogadhatóvá tenni és érdemes lenne elgon dolkozni a kulturális alap jobb kihasználásán is. Mert a földet művelni kell. Az áldozathozatal pedig kifizetődik. Ha a szövetkezet vezetősége ebből indul ki a munkaerőhiány megoldásánál, akkor bi zonyára nem hangzik majd annyira reménytelenül a kérdés: mi lesz Jövőre ...? SZABŰ TIBOR RUHA TESZI AZ EMBERT Ezt a kétségbevonható mondást bizonyára még akkoriban találták ki, amikor szigorú előírások szabták meg, milyen színű és szabású ruhát hordhat a szabad ember, a jobbágy, amikor más-más köntöst hordtak a tisztviselők, a tanítók és a bírák. A későbbi századok alatt a ruha ilyen megkülönböztető jellege egyre inkább háttérbe szorul ugyan, de az öltözködés mindig sokat elárul viselőjéről. A ruhanemű szabása, minősége még nem is olyan régen névjegyként hatott. Mert habár már semmiféle előírás nem korlátozta, mégis — zsebéhez mérten — másként öltözködött a szegény cselédlány és másképp a gazdag dáma. A ruha nálunk ma már csak eredeti rendeltetésének szolgál. A ruhanemű ára és az emberek lehetőségei közt már nincsenek olyan nagy aránytalanságok, s így nálunk szinte mindenki olyan öltözködést választhat magának, amely megfelel egyéni ízlésének. Készruhakészítő üzemeink az ízléses kivitelű, jó minőségű ruhák és öltönyök nagy választékát gyártják. Az, hogy a csehszlovák konfekció világviszonylatban is egyre jOBB HÍRNÉVNEK ÖRVEND, megelégedéssel tölt el bennünket. A nagy mennyiségben gyártott készruha azonban nem mindenki méreteinek felel meg. Ez érthető, elvégre nem mindnyájunkat ajándékozott meg a természet arányos termettel. Meg sokan vannak, akik a ruha szabását nem bízzák a ruhatervezőkre, hanem saját egyéni elgondolásukat szeretnék érvényesíteni. Ezeket az Igényeket nálunk a helyi ipari és a kisipari szövetkezetek ruhakészítő és ruhajavító üzemei hivatottak kielégíteni. A MEGRENDELÉSRE KÉSZÜLŐ RUHA nálunk a ruhavásárlás 30 százalékát teszi ki. Ez páratlanul nagy arány, ha figyelembe vesszük, hogy más iparilag fejlett országokban 90 százalékát képviseli a nagyüzemileg gyártott készruha. Ha most a megrendelésre varratott ruhához hozzászámítjuk a ruhajavításokat és átalakításokat, amelyeket ugyancsak a helyi ipari üzemek végeznek, kitűnik, milyen fontos a szerepük. Vessünk egy pillantást arra, MILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT dolgoznak ezek a kisüzemek. A megrendelések 70 százalékát rosszul felszerelt kis műhelyekben készítik, s a munkát túlnyomórészt az egyének, Illetve egy-két tagú csoportok szerint szervezik. Itt nincsenek meg sem a termelékenység növelésének, sem a munkaeszközök jobb kihasználásának a feltételei, ami kedvezőtlenül tükröződik a jövedelmezőségben. Ezért az üzemek nagyobb része ráfizetéssel dolgozik, habár a megrendelés lényegében „nem olcsó mulatság". Még rosszabb a helyzet a A FEHÉRNEMŰ ÉS HARISNYAJAVITÄS terén. Itt sok helyen — helyiség híján — egyénileg avagy háznál végzik a javításokat a bedolgozó munkások. Ez a módszer azonban semmiképp sem megfelelő. Egyrészt hátráltatja a munkát, másrészt nem győzik kielégíteni az igényeket, nem is beszélve a többi tervezési, szervezési és Irányítási nehézségről. Pedig nem kis összegről van itt szó, hiszen csak az elmúlt évben Szlovákiában a ruha és a fehérnemű javításából

1, befolyó Jövedelem meghaladta a 17 millió koronát, ami 1963hoz viszonyítva csaknem 20) százalékos növekedést jelent. AZ ŰJ GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERBEN szükségszerűen több gondo£ fordítanak majd ezekre az elmaradó részlegekre is. A Közszükségleti Ipari Minisztérium', távlati tervei szerint 1970-ig a ruha és a fehérnemű nagyipari gyártását 1963-hoz képest egy harmadával emeljük. Jelentősert bővül a választék ls. Ugyanakkor fejlesztjük a megrendelésre dolgozó helyi ipart is, úgy, hogy a tavalyi 88 millió koronát meghaladó termelési volument 1970-ig mintegy 11— 12 millió koronával emelik. Ezt különböző módszerek alkalmazásával tervezik elérni. Az egyik ilyen módszer lenne például a 7—8 tagú (a női ruha készítésénélj vagy 10 tagú (a férfiszabászatban) munkacsoportok megszervezése, amelyekben már JOBBAN ÉRVÉNYESÜLNE A MUNKAMEGOSZTÁS és bizonyos szakosítás ls lehetséges lenne. Kevés munkaerővel dolgozó kisebb üzemeket gyűjtőhelyékkel kell helyettesíteni, ahol egyben az előrekészített, különböző méretű ruhákat is felkínálnák eladásra. Mert — ez ls a leendő újdonságok közé tartozik — az idényjellegű megrendelések torlódásának elkerülése végett az egyes szabászat! üzemek folyamatosan rátérnek a divatos és tökéletesen kidolgozott ruhadarabok előkészítésére. Ennek az új szolgálatnak sok előnye lesz. Lerövidíti a ruha elkészítésének idejét, a kisebb sorozatokban készített fazonok jelentősen hozzájárulnak a munkatermelékenység növeléséhez, valamint az anyag megtakarításához, azaz AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉHEZ. Ez természetesen különféle tervezési és technológiai változásokat igényel. Reméljük, hogy így végre a közszolgáltatásnak ez az ága sem lesz ráfizetéses. A fehérnemű és a harisnya javítását illetően az a terv, hogy a nagyipari gyártás lényeges növelésével annyira csökkennek a kiskereskedelmi árak, hogy szinte nem lesz érdemes javítgatni az elhasznált holmit. Ez főleg a harisnyára vonatkozik. Ugyanakkor lényegesen több és tartósabb műanyag felhasználásával szintén csökkennek majd a Javítási igények. Reméljük, hogy a tervek mielőbb megvalósulnak, hatásukat a gyakorlatban is mihamarabb érezhetjük. ROMAN ILONA A mmmf" nyeremeny minden hónapban 12X50 000 Kčs vagy személyautó és 100 000 Kčs külön jutalom Összesen 6 100 000 Kčs-t sorsolnak kl a CSEHSZLOVÁK ÁLLAMI SORSJÁTÉKON SZEPTEMBER 15. OKTÓBER 15. NOVEMBER 15. DECEMBER 15. JANUÁR 15. 1 FEBRUÁR 15. MÁRCIUS 15. ÁPRILIS 15. ÜF-227