Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-01 / 1. szám, szombat

TUJDáSQ H ÄT CTRSTA" NYILATKOZNAK AZ ÚJ SZÓNAK A technika forradalmi fejlődésének korában élünk. Egy évtized alatt olyan lépést tett a tudomány, amelyre a történelemben nincs példa. Az ember kíváncsi természetű, szeretne a jövőbe látni, és meglesni az elkövetkező években hová fejlődik a világ. Ezért szerkesztőségünk felkért több neves tudóst, mondják el mit várnak ők, mit tartanak a tudomány legégetőbb feladatainak. Az alábbi két kérdésünkre válaszolnak: UUEMÉNYE SZERINT MILYEN TUDOMÁNYOS FELFEDEZÉSEK VÁRHATÓK A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN? 2. Ml A KÍVÁNSAGA 1 966 KÜSZÖBÉN? A következő évtizedben az "I űrkutatás bizonyára fontos • • természettudományi isme­reteket tár fel. Az emberiség szempontjából a legjelentőseb­beknek az atomenergia békés felhasználásában elért haladást, a népszaporodás hatékony szabá­lyozását, valamint a rák- és érbetegségek kutatása, illetve gyógyítása terén várható orvos­tudományi biológiai kutatásokat tartanám. 2 1966 küszöbén azt kívá­nom, hogy Vietnamban le­• gyen vége a háborúnak, hogy a világ más részeiben is fegyver nélkül oldják meg a vál­ságokat, és végül azt, hogy a le­szerelési terv megvalósuljon. Ü Hm akadémikus, az elsfi nseh Nobel-díjas bécsi egyetemi tanár Számos népszerű-tudomá­nyos mű szerzője (A világ­egyetem erői; Atomenergia: áldás vagy átok; Atomerő: félelem vagy reménység J. Broda professzort a tudo­mányos akadémia több ízben rák- és víruskutatás terén kitűntette, többek között a elért eredményeiért. 1A legközelebbi tíz évben rohamos fej­• lődés várható a tu­domány minden ágában. Va­laki kiszámította, hogy az összes tudósok 90 százaléka a jelenkorban él és dolgo­zik. Nagy eredményekre van tehát kilátás. Véleményem szerint az úgynevezett m o­lekuláris biológiá­ban várható a közeljövőben a legnagyobb előrehaladás. Ez a tudományszak az élő­lényeknek, különösképpen az élő sejteknek a tulajdonsá­gait magyarázza. Molekuláik kémiai és fizikai sajátossá­gai alapján. A legfontosabb ilyen molekulák a protei­nek és a nukleinsa­vak, amelyeknek több mil­lió fajtája létezik. Nobel-dí­jat kapott már a tudomány­nak ezzel az ágával foglal­kozó jónéhány tudós (az idén Lwoff, Monod és Jacob francia tudósok). 2 Mint minden hu­mánusan gondolko­• dó ember, én is mindenekelőtt a békét óhaj­tom. A béke megvédéséhez azonban nem csupán szavak­kal, elsősorban cselekede­tekkel kell hozzájárulnunk. Az értelmiségnek ki kell vív­nia, hogy az emberiség javát szolgáló felfedezéseken dol­gozó tudósok egymást meg­ismerhessék, megbecsüljék az elért eredményeiket s hogy szorosabb kapcsolatba juthassanak egymással. A két kérdésre egyszerre válaszolok. 1965 további eredményekkel gazdagította a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiája általam vezetett szibériai tagozatának munkáját. Nagy sikereket értünk el a modern tudományok alapvető irányzatainak fejlesztésében, különösen a matema­tikában, a fizikában, a kémiában és a biológiában. Ügy vélem, magfizikai intézetünk legnagyobb felfedezése a teljesen új alapon, az ellensugarak elve alapján létrehozott részecskegyorsító megszerkesztése völt. Tökéletesítésén ered­ményesen folynak a munkálatok. A vegyészek, matematikusok közös erőfeszítésével új kata­lizátorokat sikerült alkalmaznunk a gyakorlatban. Ez azt Je­lenti, hogy az új módszer harmadára-ötödére rövidíti a labo­ratóriumból az üzembe vezető utat. A hőfizikai intézetben most kísérleteznek sgy új turbiná­val, amelyet 1966-ban a kamcsatkai erőműben szerelnek fel. Föld alatti hőforrás gőze fogja működtetni. Igen olcsón fog áramot fejleszteni. A most következő évben a tudományos eredmények széles körű népgazdasági alkalmazásán kívül tovább dolgozunk a ne­mesfémek fizikai-matematikai kutatási módszereinek kidolgo­zásán. Bizonyos eredményeket már elértünk. 1966-ban a tudo­mányos káderek képzésére is nagyobb gondot fordítunk. Re­mélem igyekezetünket siker koronázza. MIHAIL ALEKSZEJEVICS LAVRENTYEV a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke I Ha mérlegre tesszük az elmúlt évtizedben elért tudo­mányos haladás legfontosabb eredményeit, meggyőző­• déssel mondhatjuk, hogy az ember előtt a közeljövő­ben feltárulnak a világegyetem titkai, amelyeket a csodás jelekről írt Koránversezetek is említenek. A Mindenható aka­ratából a tudományos haladás a következő években megnyit­hatja az emberi ész előtt a nagy felfedezések útját. Ezek a felfedezések az egész emberiség jólétét, boldogulását és ha­ladását szolgálják majd. A világmindenség ma még tele van titkokkal, és őrzi őket. Ha majd mindez feltárul, és minden ismeretlen ismertté válik, hálát adhatunk annak, aki a tudást az embernek adta. Az ember megtalálja majd a tudományos eszközöket, amelyekkel győz az élet nehézségein s amelyek életét boldoggá teszik. Az ég, a föld és a világegyetem egy­aránt az ember hasznára, javára és boldogulására szolgál: nem lészen ekkor se szegény, se könyörületes, nem kényszerül senki arra, hogy korlátozza a születést, éppen ellenkezőleg, az emberi nem sokasodása lesz kívánatos, hogy gyarapodjék a dolgos kezek ereje. 2 Azt kívánom, hogy a Mindenható áldja meg az 1966-os évet. Azt kívánom, hogy ebben az esztendőben bol­* dogság, béke, nyugalom, szeretet és jólét legyen az egész világon. Azt kívánom, hogy az államok békés eszközök­kel igyekezzenek megoldani problémáikat. Vessenek véget a vi­szályoknak, segítsék elő a békét, adják vissza a jogokat a jog­fosztottaknakl Térjen vissza a Szent Föld jogos birtokosaihoz, hozzanak gyakorlati és jelentős intézkedéseket a palesztinai ügy rendezése érdekében. Azt kívánom, hogy küldetését min­den jóakaratú ember töltse be. Az Azhar egyetem rektora. Egyiptom volt főmuftija, az arab jogtudomány és a Korán tanainak hetvenesztendős professzora 1 A tudományos alko­tás továbbra is • „nagy kaland"; eb­ben nem tervezhetünk, és nem feltételezhetünk nagy felfedezéseket, találmányo­kat. A nagy munkaközössé­gek keretében végzett komplex kutatás során azonban várható bizonyos haladás és eredmény. Meg­győződésem, hogy az ötéves tervben megjelölt alapvető problémák megoldása érde­kében folyó munka gyara­pítani fogja az emberi is­meretek kincsestárát. Gon­dolok például a szilárd tes­tek fizikájára, az automati­kára, a számítógépek alkal­mazására, a mikrobiológiá­ra és a genetikára, a bio­kémia egyes részeire. Bí­zunk benne, hogy céljaink jlérésével országunknak si­kerül lépést tartania más államok ipari fejlődésével, főként ami az elektronikát, a színesfémkohászatot, továbbá az eddig unikumnak tar­tott hulladékmentes fémmegmunkálást illeti. Várjuk, hogy időközben megrövidül „az ötlettől az ipari termelésig tartó út", tehát a kutatás eredményei egyhamar tükröződnek a modern termelésben. Azt hiszem, az alapvető kutatás terén matematikai és elméleti fizikai iskolánk további sikereket ér el. Nagyobb súlyt kell azonban fektetnünk a kísérleti kutatásra a bio­lógiai tudományok területén. Sokat várunk a geológiától is. Természetesen remélem, hogy az akusztika és az ultra­hangok problémáival foglalkozó általam vezetett munkakö­zösség is újabb sikerekkel büszkélkedhet. 2 A második kérdésre részben már válaszoltam is. Egy tudós számára a legnagyobb elégtételt a saját • sikerei és a közösségi sikerek Jelentik. Eredmények eléréséhez idő kell. Ezért úgy vélem, sok kollégám nevé­ben is több időt kívánok a nyugodt gondolkodáshoz, vi­szont kevesebb gyűlésezést és irodai munkát. Az idén a bu dapesti Műegyetem díszdoktorává avattak. Ez nagy kitün­tetés, ugyanakkor kötelezettséget is jelent számomra. professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja: KOVÁCS S Z TRIKO ZOLTÁN fizikus, egyetemi tanár Az élettani elektronlka te­rén várom a legmélyrehatóbb És legjelentősebb tudományos felfedezéseket a jövőben. To­vábbá általában a biofizika terén, amely például Tlchy pécsi egyetemi tanár profesz­izorn^ a vezetésével már tan­székeik? kapott Pécsett. Egye­lőre csak néhány pszichofizi­kai — tehát lélektan-fizikai törvényt ismerünk. Tehát ezen a téren is mélyreható tu­dományos felfedezések várha­tók. A Szovjetunióban para­pszichológiai intézet működik, amely az eddig misztikusan magyarázott „megérzéseknek" távolsági gondolatátvitelnek az emberi agyból, mint leadó­ból kisugárzott agyhullámok természetével foglalkozik és a rezonáló együttrezgő megfele­lő rezgésszámú sajátos rezgé­seket kibocsátó és felvevő másik emberi aggyal — vagy tömegpszichózis esetét a tö­megekkel, mint passzív és ak­tív tényezőkkel — való köl­csönhatásokat tanulmányozza. Karinthy halála előtt megírta az Utazás a koponyám körül-t, én szeretném tudományos alapokon és tudományos ered­mények alapján tíz éven be­lül megírni az „Utazás a ko­ponyámon belül" című disz­szertációmat, amelyet az át­lagolvasó is élvezne, és tuda­tosan felhasználhatna, teher­mentesítve a régi, elavult te­lefonhuzalos vagy egyszerű űrparabolius tükrös rendsze­reket. A „holdutazás" megvalósul tíz éven belül, de mint fizi­kus, aki minden mozzanatot ismerek — keleti és nyugati vonatkozásban is — magát a Hold-utazást csak csekély hasznú kuriozitásnak tartom. A Mars-utazás megfelelő mennyiségű folyékony levegő előzetes „átküldése" után szintén megvalósítható volna. Az emberiség fő problémái­nak tökéletes és végleges megoldása helyett. A fő prob­lémák: az éhség, a be­tegségek leküzdése világ­viszonylatban. Az egymás prob­lémáit megértően együttmű­ködő földlakók békéjét óhaj­tom minden „mellébeszélés", képmutatás, újabb kizsákmá­nyolás helyett. Az elmúlt év legnagyobb eseménye v. PARIN, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának alelnök© Véleményem szerint a kozmikus orvostudomány terén a leg­nagyobb esemény az űrhajó kabinjának elhagyása volt, amikor Alekszej Leonov 1965. március 18-án az űrhajó fülkéjéből kilépett a kozmikus térségbe. A világűr vákuumában tett első emberi lépést a fizikusok, a mérnökök, a konstruktőrök, az orvosok és a fizlológusok nagy munkája előzte meg, amelynek célja egy olyan veszélytelen, biztonsági szkafander, űrhajós­öltözék létrehozása volt, amely biztosítja az űrhajós önmű­ködő oxigénellátását és teljes védelmet nyújt a kozmikus térség ártalmas hatásával szemben. Alekszej Leonov hőstette véglegesen bebizonyította, hogy az ember bármelyik égitest felületén megvetheti a lábát, füg­getlenül attól, van-e és milyen annak légköre és vegyi össze­tétele. Ez már csak idő és a kozmikus technika fejlődésének kérdése. Nagyon természetes, hogy az utóbbi években elért űrhajó­zási eredmények biztos alapot adnak arra, hogy a közeli években, főként a most beköszöntő 1966-ban, amelytől nagyon sok érdekes dolgot várhatunk, újabb döntő sikereket ér­jünk el. —"————— 196 6 A nyilatkozatokat beszerezték: APN, Moszkva, AR PRESS, Varsó, ^ RUDNYÁNSZK Y ISTVÁN, Kairó, SOMOGYI MÁTYÁS, Prága, SZERENCSÉS JÓZSEF, Novi Sad, FRANZ KUNÉRT, Bécs. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom