Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-01 / 1. szám, szombat

KORSZERŰEN KÉSZÜLNEK A CSEHSZLOVÁK SZEMÉLYGÉPKOCSIK a ATYIÁNÁI A professzor előszobáidban tiéhány főiskolás várakozik. Vizsgára jöttek, izgulnak. 'A gépkocsiszerkesztés nem könnyű tantárgy, és ami a legfontosabb: nem akárki adja elő. Miloslav V i g ne r professzor, a Mladá Boleslav-i gépkocsigyár főkonstruktőre, vagy ahogy a Műszaki Főiskolán és az üzemben nevezik: az MB-1000 es atyja oktatja a fövő mérnökeit a gépkocsiszerkesztés titkaira. Vizsgázni a legmegfelelőbb helyre — a konstrukciós irodába jöttek a professzor után. A főkonstruktőr a titkárnő figyelmeztetésére kijött az előszobába, a főiskolásokhoz lépett: — Nézzenek körül az öntödében. De jól nyissák ám kt a szemüket... I — Ez is a vizsgához tartozik? — kérdezte a professzortól a riporter. — Mármint az üzemlátogatás? Sehol sincs előírva, hogy így kell vizsgáztatnom. Ez az én különmódszserem. A vizsgán mindegyiktől megkérdem, miit látott az üzemben. Sokszor eszerint is megállapítom, érti-e az illető az anyagot. Az egyiket a futószalag mellé küldöm, a máslkat az öntödébe, a harmadikat a préselőrészlegbe. A gépkocsiszerkesztés — gyakorlati tudomány ... — Ki keresztelte el a kocsit? Ün volt a keresztapa? -— Véletlenül, ötletszerűen jutott esizembe az „MB". Mladá Boleslav. Mások azt állítják, hogy ez a csekély alacsony üzemanyagfogyasztásra utal. Málo benzínu... Ennek a rövidítése is MB. — A főkonstruktőr maga is vezet gépkocsit? Vagy sofőrt tart? " Szégyenleném, ha nem magam vezetném a saját tervezésű gépet. A professzor az ablakon félrehúzta a függönyt, ütött-kopott kocsira mutatott. — Most ezt szaggatom. Ez BIZ. ötödik MB 1000-es, melyet én próbálok ki. Négyet a nullszériából, ezt az ötödiket — pedig a sorozatgyártásból választottaim ki. — Nem túl drága a műszaki próba? — Minél több kocsit „fogyaszt" a gépkocsiszerkesztő, annál tökéletesebb autó kerül ki a gyárból. Minden így „elfecsérelt" tízezer korona milliókat hoz az országnak. így siikerült aránylag tökéletes kis kocsit elíállitanunk. A tervező gárda már a sorozatgyártás megkezdése előtt mint saját tenyerét ismerte az MB 1000es minden porcikáját. — A statisztikusok szerint ebben az esztendőben legkevesebb 120 ezer család vásárolna gépkocsit... -—> Vásárolna ... sajnos, ma még csak feltételes módban lehet ezt megállapítani. Terveink szerint 1966-ban 100—120 ezer MB-1000-est gyártunk. Ha ezt mind hazai piacra dobhatnánk, lényegében kielégíthetnénk a keresletet. Örömmel mondhatom azonban, hogy a Mladá Boleslav-i kocsit külföldön is szívesen vásárolják. A produkció lényeges hányada külföldön talál piacra. Talán hallott már róla, hogy például Ausztriában milyen nagy keletje van kocsijainknak ... — Mennyire fokozható a gyér termelése? — Véleményem szerint később negyedmillió kocsit is gyárthatunk évente. Aránylag hosszú időbe telik, amíg a futószalagok teljes sebességgel mozoghatnak. A mintegy 10 kilométer hosszú futósealagrendszer mozgásának egybehangolása nem kis feladat, összefügg ez az anyagmozgatással, az alkatrészgyártással, a munka Intenzitásának helyes meghatározásával és még ezernyi más tényezővel. ' — Néhány évvel ezelőtt az újságok arról cikkeztek, hogy Mladá Boleslavban az új gyár évente félmillió kocsit gyárt majd. Ez csak kósza hír volt? — A gyár koncepciója meghatározásánál szó volt róla, érdemes lenne-e ilyen, a hazai viszonyokat tekintve valóban óriási méretű gépkopsigyárat építeni. A nyersanyagellátást és a muinkaerőinérleget figyelembe véve azonban úgy döntöttünk, hogy számunkra az lesz a legkifizetődőbb, ha évi 250 ezres kapacitásúra tervezzük az üzemet. 1966 I 1. Egy pohárka tokaji — öt kóstolónak — Nem alacsony szériaszám ez? " Sokan azzail akarják ezt bizonyítani, hogy a General Motors, vagy a Fiat évente nemegyszer egymillió vagy még több gépkocsit is gyájt. Ez igaz. Csakhogy ezek a vállalatok nem egy típusból állítják elő az egymillió kocsit, hanem négy-öt, vagy még több változatban, különböző nagyságban gyártják őket. Nézzük csak meg, hányféle Opel kocsi fut hazánkban isi Egy-egy ilyen fajtából évente ritkán gyártanak többet negyedmilliónál. Az MB 1000-es szériaszátna tehát egyáltalában nem alacsony. Gyártása pedig gazdaságilag rendkívül effektív. — A belső piac feltöltését milyen meggondolások alapján tervezik? — Volt időszak, amikor egyesek azt állították, hogy a fejlett szocialista társadalomban már felesleges a személyi tulajdonban levő gépkocsi. A kocsikölcsönzök — mondották aiz elmélet hirdetői — kiválóan kielégítik majd a szükségletet. A gyakorlat bebizonyította, hogy ez nem is olyan egyszerű probléma. Jómagam azt vallom, állítom, hogy a jövőben a szocialista életmód szükséges velejárója lesz a gépkocsi. Azért építettük ezt a gyárat... — Készül már a következő kocsiváltozat prototípusa? — Engedje meg, hogy erre ne válaszodjak. Illetve csak ennyit: a fejlődés Mladá Boleslavban sem áll meg. Magát az MB-1000-est is állandóan tökéletesítjük. Éppen most dobtuik piacra a korszerűsített karoszszériájú változatot. A motort is állandóan tökéletesítjük, hisz a futószalagok mellett kiválóan képzett szakemberek dolgoznak. Az autóra váró több mint 120 ezer család megveheti a régóta áhított MB 1000-est. KESZI T. MIHÄI.Y T

alán még ebben a mi kis országunkban sem nagyon sokan tudják, hogy a világhíres tokaji bor nem kizárólagosan magyarországi termék, hanem néhány száz hordónyi nálunk is megterem belőle. Lényegében jómagam is csak egyik benfentes kollégám jóvoltából ismerkedtem meg az egyébként nem titkolt titkokkal. Az ember azonban azt hiszi, amit lát. így vonatra szálltunk, hogy benézzünk a toronyai pincébe. A kisújhelyi (Slovenské Nové Mesto) állomás felé közeledvén szedelőzködni kezdtem. Ugyanis innen indul az autóbusz a toronyai pincékhez. Társam azonban vállon ragadott. — Még azt sem tudod, hogy a toronyai pince bejárata Királyhelmecen van? Szégyen ide, szégyen oda, elképzelni sem tudtam azelőtt egy akkora 22—24 kilométeres pincefolyosót. És itt, ebben a pincehomályban állapítottuk meg, hogy ez a toronyai nedű egyáltalán nem rosszabb a tokaji bornál. Csak hát van egy kis hibája . .. Ittunk, iddogáltunk egy nagyobb társaságban. Toronyai bort. Ittunk, és bölcselkedtünk. Közbe-közbe hol az egyik, hol a másik asztaltárs borult az asztalra a borospohár előtt. Szerencsére nem szakadt meg a bölcselkedés szála, mert az említett műveletet felváltva végeztük. De a borral kapcsolatban nem is ez az érdekes. Inkább az, hogy amikor az egyik asztaltárs olyan 15—20 perces szendergés után újra válla fölé emelte a fejét, mindjárt a pohár után nyúlt, és imigyen kapcsolódott be a társalgásba: — Igyunkl S

zóval igen. Ennek a bornak mégiscsak van valami hibája. Ugyebár, ha én egyszer — teszem azt — sertéspörkölttel megterhelem a gyomrom, akkor azt az eledelt jó ideig nem kívánom. Ez a bor meg .. . no, egészségünkre. De mit részletezzem, nemcsak ml, mások is megállapították, hogy a toronyai bor nem rossz. Ezt már az a tény is bizonyítja, hogy annak a háromszáz egynéhány hektárnak a termése idővel kevésnek bizonyult. Netn azért, mintha az a több százezer szőlőtőke soványabban csurgatná a nedűt. Ám egyre többen rákaptak a tokaji borra. Annak rendje-módja szerint el is határozták, hogy az úgynevezett tokaji körzet szőlőtermő területét néhány éven belül kétszeresére növelik, vagy valamennyivel még többre, hadd jusson mindenkinek a csehszlovák tokaji borból. — Mindenkinek? A

pincemester jót kacagott, amikor arról a rendeletről beszélgettünk, hogy a tokaji szőlőtermő körzetnek annyi bort kell teremnie, hogy ... — Hát ha ez a pince olyan tenger lenne, amelyet kiapadhatatlan folyók táplálnának' De a tervezett 730 hektár? Még kóstolónak is kevés. Szóval minekutána az illetékesek elhatározták a tokaji szőlőtermelő körzet bővítését, kissé megélénkült a forgalom a pincék környékén. De nem akarom elhallgatni, a beruházások is nőttön nőttek. Az újságok sem titkolták, hogy a nemes célú beruházás néhány éven belül kamatostul megtérül, sőt, némi valutával is gazdagíthatja állampénztárunkat. Jörtént közben, hogy a gazdaság kétszer is gazdát, illetve igazgatót cserélt, s elszakadván a Királyhelmeci Állami Gazdaságtól mindenekelőtt oly módon kezdett terjeszkedni, hogy néhány szövetkezet beolvadásával megközelítőleg 4000 hektárossá nőtt a Slovenské Nové Mesto-í Állami Gazdaság. Do ez talán nem is lényeges, inkább a beruházás. Jött a százezer, a millió, aztán a többi. És a gazdaság életében jelentős változás állt be: a beruházások arányában egyre nagyobb lett a ráfizetés. De nem erről akartam én beszélni... Feladatot kaptam, írjak elemző cikket erről a felső körökben jól ismert állami, illetve borgazdaságról. Egyszerűnek látszott a feladat, hiszen „csak* arra a két kérdésre kellett választ kapnom és adnom: miért nem gyümölcsözött éveken keresztül a néhány milliónyi beruházás, s milyenek a kilátások a jövőt illetően. H

árom napon át hajszoW tara a tisztségében jóformán meg sem melegedett igazgatót. Az első kérdésre rakéta-sebességgel megkaptam a választ. — Ide figyelj! Itt van ez az iratköteg. Elemzés. Elolvashatod, de erről egyelőre nem kell írni... • A másik kérdésnél más volt a helyzet. Mert arról, hogy ml lesz, mindig lehet írni. Csakhát mielőtt belemerülhettem volna a távlati tervek tanulmányozásába, eszembe jutott, hogy még nem töltöttük meg a korsókat. — Huszonöt liter bort szeretnék. — Bort, bort — mondja az igazgató. — De milyet? — Olcsót és jót — mondom bölcsen. — Nálunk 11 tői 62-ig megy a bor. Nem tudom, milyen képet vághattam hozzá, de reszkető kézzel megírta a papírt. „Madžár elvtárs, légy szíves kimérni 25 liter bort — á 17 korona. És egy pohár borral kínáld meg a pozsonyi elvtársakat." Szóból ért az ember, elindultunk fel a hegyre, a pincékhez. Villany világít a földbe vájt folyosón, és valahogy nem olyan' valódi ez a pincehomály... A két lányka szigorú arccal megvizsgálja az írást, bólintanak és megtöltik a korsókat. Közben az írás értelmét becsülettel betartva megtöltenek egy poharat. Kóstolgatjuk az egy pohár tokaji nedűt — öten. Rávigyorgok a kollégámra. Ö kacsint, de azt már nem viszonzom, mert az motoszkál az agyamban, hogy mégiscsak történt itt valami változás. M

ég akkor is az járt az eszemben, amikor a Dargóra kapaszkodott fel velünk a kocsi. Lassacskán, de formálódott bennem az elemző cikk. És egy szerencsétlen pillanatban felborult (nem a kocsi) bennem a nehezen verbuválódó írás minden logikája. Mert valamit elfelejtettem megkérdezni. Azt, hogy abból a 62 koronás borból adtak-e el valaha. Készpénzért ... HARASZTI GYULA A FUTÓSZALAG MELLETT A MINŰSEGELLF.NÚR STANISLAV JERZY LEC: BORZAS GONDOLATOK t Az ördög nem alszik. Legalábbis nem akárkivel. Ne építsünk munkahelyet a szellemi nyomorúságnak! I A plagizálóknak nyugodt az álmuk. A múzsa — nó, nemigen árulja el, ki volt az első. A jól nevelt papagáj semmit sem ismétel. A családi kört nem körzővel csinálják. • Az embert úgy kell pőrére vetkőztetni, hogy ki&ben ne mutassuk meg a pisz kos fehérneműjét. • Az eunuch így szólt: „Mit nekem egy nő, én háremekhez vagyok szokva." • Én pucéran látom az embe-. reket, de nem mindig val lom be. A végén még tőlem követelnék, hogy öltöztessem fel őket.