Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-28 / 27. szám, péntek

Időszerű közgazdasági kérdések Anyagi érdekeltség a műszaki fejlesztésben MIÉRT LASSÚ A MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK ALKALMAZÁSÁNAK BEVEZETÉSE? • MIT HOZ EZEN A TÉREN AZ ÚJ GAZDASÁGI MODELL? • A MŰSZAKI HALADÁS A TERMELÉKENYSÉGNÖVEKEDÉS FÖ FORRÁSA • FEJLESZTENI - 3,90-ES ÓRABÉRÉRT? Korszerűsítik a hajózást A termelést eddig jobbára m mennyiségi növekedés jellemezte. Meg volt az oka: az ötvenes években a fogyasztói igények mennyiségi szempontból mértani sorban növekedtek, minősági szemszögből legfeljebb számtani sorban. Ma fordított a helyzet. Ebből következik, hogy a termelésben is a minőségi szemléletnek keli dominálnia, a gyártásnak alkalmazkodnia kell a fogyasztók, a társadalom szükségleteihez. Ebben nagy szerep jut a műszaki fejlesztésnek. A műszaki fejlesztésen mindazokat az intézkedéseket értjük, amelyek a termelőeszközök tökéletesítésére, a munkatermelékenység növelésére és a termékek használati értékének javítására irányulnak. A műszaki fejlesztés lemarad nemcsak a tervezett fejlődés, haiiem a világszínvonal mögött is. A műszaki újdonságok gyakorlati alkalmazásának bevezetése évek óta lassú ütemű. Ennek egyik alapvető oka az anyagi érdekeltség hiánya. Az eddigi gazdasági mechanizmus keretében nem alakult ki olyan anyagi ösztönzés, amely behatóbban támogatta volna az új technika, a korszerű termékek bevezetésében igazi sikereket elérő vállalatok munkáját. Ellenkezőleg, sokszor ezek a vállalatok a papíron mint rosszak szerepeltek. Nem célszerű tovább firtatni az eddigi hiányosságok okait és következményeit, ennél jobban érdekei bennünket, hozhate javulást a műszaki fejlesztésben az új gazdasági modell. Elvileg biztosítottnak látszik, hogy a vállalatok érdekeltek lesznek a műszaki fejlesztésben, hiszen „saját zsebükre" dolgoznak, s csak akkor fizethetnek több bért, ha nő a termelékenység, a munka termelő ereje. Ez pedig akkor nő, ha a lekötött eszközérték gyorsabban nő, mint a munkabér, tehát, ha műszakilag tökéletesebb, nagyobb teljesítményű gépekkel ugyanazon vagy kisebb létszámú munkaerő többet termel. Igaz, a bruttó jövedelmi érdekeltség minden tartalék kiaknázására ösztönöz, s ilyen úton a műszaki fejlesztés mellőzésével is növelni lehet a bérkifizetésre szánt összeget. Sőt várható, hogy most és a közeljövőben a vállalatok jövedelmében még nem a műszaki fejlesztés fogja játszani a fő szerepet, mert jelenleg ennél könnyebben hasznosítható forrásokkal rendelkeznek. Vegyük csak figyelembe az önköltség szerkezetét. Az önköltségen belül az anyagköltségek súlya magas, a bér jellegű költségek aránya viszont alacsony. Ilyen körülmények közt a bruttó jövedelmi érdekeltség az anyagköltségekkel való gazdálkodás Irányába befolyásolja a vállalatokat, a bér és létszámgazdálkodás és a műszaki fejlesztés háttérbe szorul. De a jövőt Illetően — nem egy vállalat számára már ma is — csak a műszaki fejlesztés biztosíthat tartós, pozitív gazdasági eredményt. Ezzel kapcsolatban lényegbevágó, hogy a bruttó jövedelmi rendszer fejlesztésre ösztönöz, méghozzá nem a mindenáron való fejlesztésre, mert a vállalatok csak saját eszközükből és a visszafizetendő hitelből fejleszthetnek. Az ösztönzés azonban csak lehetőség, s hogy mennyiben válik valósággá, az a gazdasági ösztönzők: az ár, a bér, a hitelkamat, az eszközhasználati díj, az amortizáció, a bruttó jövedelem utáni befizetések együttes liatásá' tói függ, ami megmutatja, érdemes-e s elkerülhetetlen-e a nagyobb ütemű fejlesztés. Ezt illetően még korai lenne valamire is következtetni, inkább néhány szót szólunk az egyéni anyagi érdekeltségről a műszaki fejlesztésben. Ha a műszaki fejlesztés jövőjéről ítélkezve a jelenlegi egyéni anyagi érdekeltség normáit vennénk alapul, nyugodtan állíthatnánk, hogy az ügy eleve elbukott. A műszaki fejlesztési dolgozó egyike azoknak, akiktől elsősorban függ a siker a termelésben. Nos, az ilyen dolgozó a műszaki fejlesztési terv keretében megtervez egy évi 100 ezer korona megtakarítást hozó gépsort. A tervezés az üzembe helyezéssel együtt három hónapot tart (I), s ezért 3600 korona (II) prémiumban részesül. De ennek az összegnek a kiutalása is hónapokig húzódik. Vagy: évi 50 ezer korona megtakarítást jelentő újítási javaslatért a díj 2640 korona, évi 500 000 korona megtakarítást eredményező újítási javaslatért 12 240 korona. Ilyen honorálás legfeljebb 3,90 koronás órabérnek felel meg. Tízéves gyerek cseresznyeszedéssel jobban keres. A műszaki fejlesztési dolgozó fizetése egyébként a közepesen fizetett mester munkabérének felel meg. Az új bértarifa-rend szer kidolgozásánál ezt is figyelembe kell venni. A műszaki fejlesztés buktatói közé több minden sorolható. Például olyan bürokratikus eljárás is, hogyha a tervezett három gép helyett egy olyan gépet akarnak a géptervezők megszerkeszteni, amely helyet tesítené mind a hármat, s emiatt valamit késnek a határidővel, akkor viszont nem kapják meg a teljes előirányzott prémiumot. Vagy sokszor — az igazgatótól a munkásokig — alig akad valaki, aki támogatná az újat. A mester például így válaszol: „Nem tudom, de nem lesz jó". A jövőben akkor távolítható el minden akadály a műszaki fejlesztés útjából, ha az elsősorban a termelésben jelentkezik teljes erővel mint létfontosságú tényező. MÉSZÁROS GYÖRGY A TOKES GAZDASAG a hatvanas évek második felének küszöbén A hatvanas évek első felében 0 tőkés világ termelése jelentősen növekedett. Ha az 1960. évi színvonalat 100-nak vesszük, 1964-ben 125, 1965 első felében pedig 132 volt a tőkés világ Ipari termelésének indexe. Az ipari termelés növekedése, amely más gazdasági ágakban is fokozta az aktivitást, nem elszigetelt jelenség: különböző mértékben, de a tőkés ipari országok többségére kiterjedt. A mostani fellendülés és viszonylag hosszú időtartama a következő fontosabb tényezőkre vezethető vissza. 1

A TUDOMÁNYOS TECH• NIKAI HALADÁS, amelynek nyomán több új iparág (elektronika, petrokémia, atomipar, kozmikus berendezések gyártása stb.) születik, az ipari tőkésországok gazdaságában korábban kialakult ágazatok (energetika, gépgyártás, vegyipar, textilipar, építőipar, közlekedés, mezőgazdaság) technikai bázisát pedig felújítják és kiszélesítik. Ennek folytán növekszik az egész beruházási folyamat intenzitása: a fizikai kopásnál sokkal gyorsabban beJpövetkező erkölcsi javulás miatt meggyorsul a berendezések cseréje, s ráadásul a gépek pótlása állandó folyamat, ha változó aktivitás is jellemzi. Mindez hatással van a társadalmi termék termelésének alakulására és a gazdasági ciklus menetére. 2

AZ ÁLLAMMONOPOLISTA • KAPITALIZMUS ERŐSÖDÉSE egyre nagyobb mértékben befolyásolja a gazdaság fejlődését. A-mai buixsoá állata számtalan vállalat, sőt egész termelési ágak tulajdonosa, s jelentős beruházási tevékenységet fejt ki. Az állam a nemzeti termék tekintélyes részének legnagyobb felvásárlója. Támogatja az ipari és a mezőgazdasági termékek termelését és értékesítését. A burzsoázia érdekeinek megfelelően befolyásolja a gazdasági életet adópolitikájával, pénzügyi és valutapolitikájával, a nemzeti jövedelem újraelosztásával, a munkabér, valamint a munka és a tőke közötti más viszonyok szabályozásával, és előmozdítja a külső gazdasági terjeszkedést. Az állami piac nyeli el a fejlett tőkésországok bruttó nemzeti termékének mintegy ötödét. Az összes állótőke-befektetések több mint 20 százaléka állami beruházás. 3

A GAZDASÁG MILITARI• ZÁLÁSA ma már nemcsak a tőkés világ politikai életének, hanem gazdasági életének is állandóan ható tényezője. Az agresszív NATO-tömb tagországainak közvetlen katonai kiadásai 1964-ben elérték a 76 milliárd dollárt az 1949. évi 19 milliárd dollárral szemben, vagyis a NATO megalakulása óta megnégyszereződtek. A katonai kalandok és az agresszió politikája, amelyet az imperialista államok és elsősorban az Egyesült Államok folytatnak, hozzájárul a fegyvergyártás növekedésében kifejeződő egészségtelen konjunktúra fenntartásához. Az Egyesült Államok hadiipari monopóliumai a legmesszebbmenően támogatják a vietnami háborút. mivel ez a hadiszállítások révén növeli profitjukat. 4

A LAKOSSÁG JOVEDEL• MÉNEK ÉS FOGYASZTÓI KIADÁSAINAK NÖVEKEDÉSE. A termelés mai színvonalát jelentős mértékben az tartja fenn, hogy nagyobb jövedelem hez jutnak a lakosság fő csoportjai, amelyeknek különböző mértékben növekedtek fogyasztói kiadásai. Jelentősen megnőttek a monopóliumok profitjai és a burzsoázia más rétegeinek jövedelmei. A termelés bővülése előmozdította a foglalkoztatottság nevekedését, és megteremtette annak kedvező feltételeit, hogy a munkásosztály sikeresen harcoljon a munkabérek emeléséért. 5

A POLITIKAI FÜGGET• LENSÉGÜKET KIVÍVOTT országok gazdaságának kialakulása és fejlődése együtt jár a beruházási javak, elsősorban a különféle gépek és berendezések iránti kereslet növekedésével. Ez az egyik oka annak, hogy a fejlett országok fokozták gép- és berendezés-exportjukat, s bizonyos fokig így biztosították termelésük magasabb színvonalát. Az imént felsorolt főbb tényezők, valamint a gazdasági fejlődést serkentő egyéb tényezők hatása olyan új helyzetben érvényesül, amikor a kapitalizmus kénytelen gazdaságilag versenyezni a szocialista országokkal. Ilyen körülmények között nagy jelentőségre tesz szert a termelés növekedésének Üteme, s az imperialista államok vezetői minden lehetőséget megragadnak, csakhogy elérjék céljaikat. (CTK) — A Csehszlovák Dunahajózás célja, hogy a következő öt évben az áru hajón történő szállítása olyan gyors legyen, mint ha vonaton szállítanák. Ennek érdekében megkezdődött a flotiilla gyors ütemű korszerűsítése. A hosszabb távolságokról az 1000 tonnás hajókat már fokozatosan kivonták a forgalomból. Ezeket nagyobb teherbíró képességű hajókkal pótolják. A komáromi Szlovák Hajógyárban gyártott 2000 tonnás teherhajók a bratislavai kikötőtől az utat a Duna alsó szakaszáig négy nap alatt teszik meg, holott a régi típusú hajóknak ez az út nyolc napig tartott. Érvényesült a modern tecln nológia is — a Nosice, Ružín, Lipno, Őrlik már tolóhajók. Felhasználhatók azonban egyúttal mint vontatóhajók is. As áruszállítás a tolóhajókkal sokkal gazdaságosabb és 15 százalékkal gyorsabb. A Bojnice folyami-tengeri hajón kívül a Duna-hajózás át idén újabb ilyen hajóval korszerűsíti a hajóállományt. Oj folyami radar és más készülő* keket fognak alkalmazni, melyek a hajózást biztonságosabbá teszik. MUCMVSH. MUfČMÍ/ VVHV*. N.r A szövetkezeti dolgozók érdekeit védi az ÁLTALÁNOS SZEMÉLYI BIZTOSÍTÁSI BALESET VAGY HALÁL ESETÉRE, VALAMINT ÖREGSÉG IDEJÉRE KIEGÉSZÍTI A NYUGDÍJAT. A biztosítási összeg egy összegben való kiutalása helyett kérheti az ideiglenes vagy élete végéig folyósítandó kifizetést. A befizetett egyszeri biztosítási díj a biztosított személy tulajdona és a kötvény lejárta után visszakapja. Részletes felvilágosítást kérjen az ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ dolgozóitól. Kapható a DOMÁCE POTREBY üzleteiben. ÚF-02® QZ 1988 Ĺ »