Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-27 / 26. szám, csütörtök

1966. I. 27. ANKÉT SZAKOSÍTÁSRÓL Az új irányítási rendszer bevezetése nagyobb önállóságot biztosít majd a szövetkezeteknek. Ezt a változást látják a mezőgazdasági dolgozók is. Beszélnek róla, s a maguk módján állást foglalnak. Igazolja ezt az is, hogy a XIII. pártkongresszus előkészítésének téziseit vitatva több helyen hangsúlyozzák: következetesen ki kell használni az új gazdaságirányítási rendszer nyújtotta lehetőségeket. Vagyis nemcsak többet, hanem gazdaságosabban is kell termelni. A termelés szakosítása szintén ezt a célt követi. Mik a tervei az egyes járásoknak? Ezzel kapcsolatban kértük fel néhány termelési igazgatóság vezetőjét, mondjon véleményt a mezőgazdasági termelést leginkább érintő kérdésekről. VAJDA ISTVÁN mérnök, az érsekújvári mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője: A leves ne legyen a húsnál A tejfalusi szövetkezetben idejében elvetették az őszieket. (J. Sluka felvétele) JOZEF SOBOTA mérnök, a komáromi járási mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője: HALLGATUNK A10 TANACSRA A komáromi járásban lényegében már 1362-ben megkezdődött a mezőgazdasági termelés szakosítása, s két év alatt figyelemre méltö eredményeket értünk el. Sajnos az árvíz ntán előre kell kezdeni a munkát. Az új koncepció kidolgozásánál figyelembe vettUk az elmúlt évek tapasztalatait, s a XIII. pártkongresszust előkészítő tézisek alapján igyekeztünk emberközelbe hozni a távlatokat. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a mezőgazdasági-termelési igazgatóság irányítása alá tartozó üzemek 73 381 HEKTÁR MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTERÜLETEN GAZDALKODNAK. Ezt azért jegyzem meg, mert vannak üzemeink — a Bálványo*i Magtermesztő Állami Gazdaság, a Szeszélyes! Mezőgazdasági Kutatóintézet, a Gadóci Tangazdaság — melyeket a felettes szerveik irányítanak. Járásunk déli részén több mint 15 ezer hektár a homokos talaj, s ebből 3700 hektár futóhomok. Négy folyó — Duna, Vág, Nyltra, Zsitva — mossa Járásunk földjét. Célunk, hogy minden szövetkezetben valóban AZT TERMELJÉK, AMI A LEGKIFIZETŐDŐBB, • olyan állatokat tenyésszenek, •melyek a legtöbb hasznot hozzák. Figyelembe vettük a szövetkezetek tapasztalt szakembereinek véleményét, mikor elkészítettük a konkrét Javaslatot s újból megvitattuk. Néhány, korábban igen gyenge gazdasági eredményt elérő szövetkezet — Cserhát, Madar, Bogyarét — a termelés szakosítása után alig két-három év alatt a közepesek és A JÖK SZINTJÉRE EMELKEDETT. A Jelenlegi koncepció elkészítésénél a talaj szerint négy csoportba osztottuk a szövetkezeteket. Az I. és II. csoportba osztott üzemekben legmegfelelőbb a talaj a cukorrépa és kukorica termesztésére. További 700 hektárral növeljük a zöldségfélék területét, főleg a Járás déli részén levő szövetkezetekben. Már most számltunk rá, hogy 1970-ig Érsekújváron modern konzervgyár épUÍ. Valamivel csökken a gabona vetésterülete, ellenben a gazdagabb hektárhozamok elérésével akarjuk a több termést biztosítani. A legnagyobb befektetést a szőlőtelepítés és a gyümölcsösök létesítése Igényel. A szőlőterületet 1965-ig 536, a gyümölcsöskerteket 515 hektár új telepítéssel bővítettük. 1970-ig további 681 hektáron szőlőt, 1681 hektáron gyümölcsfákat telepítünk. A takarmányalap megteremtése szorosan hozzátartozik az állattenyésztéshez. Megfelelő takarPAVEL HROMADA, a rozsnyói járási mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője: A ter

melési saintosságokro építünk A mezőgazdasági termelést igazgatóság Idejekorán kidolgozta a szakosítás távlati tervét, amely teljes mértékben a járás mezőgazdasági termolésének »a)átosságalra, lehetőségeire épül, figyelembe véve a társadalmi és helyi szükségleteket. Itt ngyanls azt Is ucm •lött kellett tartani, hogy a járás saját termeléséből elégítse ki a rozsnyói bányák, a város • az ipari üzemek dolgozóinak zöldségét egyéb szükségletét. A

Járás mezőgazdasági ter- maguk kezdeményezzék hogy mPlése szakosításának »«

,7

l

k "Bvényfaltábó^^k.rnak Járás mezőgazdasági termelése szakosításának távlati, sőt szakaszonként megvalósítandó terve Idejében elkészült, s a szakosítás úgyszólván állandóan napirenden van. Mégsem állíthatom, hogy ez a folyamat rohamléptekkel halad előre, bár eredményeink már vannak. Jelenleg csupán 16 szövetkezet foglalkozik baromfitenyésztéssel. Pár éven belül pedig mindössze néhány mezőgazdasági üzemre korlátozódik a baromfitenyésztés. Ígéretesen megindult a szakosítás folyamata a sertés- és a szarvasmarha-tenyésztésben is. Itt természetesen a gyors átcsoportosítás nem olyan egyszerű, mint a baromfitenyésztésben. Két alapvető tényező is nagy körültekintésre, alapos megfontolásra Int. Egyik az állategészségügy, a másik pedig gazdasági kérdés, mely a jelenlegi árrendszerrel függ össze. Az állattenyésztés nem egyszerre történő, hanem fokozatos átcsoportosítása már azért is szükségszerű. mert például a növény-, elsősorban a takarmánytermesztésnek a szakosított állattenyésztéshez kell igazodnia. Egyébként már a növénytermesztés szakaszán is folyamatban van a szakosítás, itt abból az alapelvből indulunk ki, hogy a mezőgazdasági üzemek sokéves tapasztalataik, termelési feltételeik és lehetőségeik alaptöbbet termelni, pithatjnk meg, hogy az ő szempontjukból elsősorban a saját érdekükben útnak Indított izakotltás általában Jól beilleszkedik a járási tervbe. Sót, segíti a termelés fokozott növelését. L

ehet, hogy egyesek szerint nálunk a járásban túlságosan lassú ütemű a szakosítás. Ennek az ellenkezőjét nem állíthatjuk. Azt azonban — mint korábban említettem — igen, hogy már jó néhány lépést megtettünk, s a jövőt illetően is megvannak az elképzeléseink. • bár célszerű politikai ét tzakmal ráhatással, |fi szervezőmunkával Igyekszünk meggyorsítani a szakosítás ütemét, ennek ellenére az egyes mezőgazdasági üzemek dolgozóinak tapasztalataira, a helyi lehetőségek kihasználására alapozott kezdeményezést a tényezők között az első helyre tesszük. • Nem engedhetjük meg, hogy a szakosítás átmenetileg zavarokat okozzon a termelésben, illetve a tervteljesítésben. Egyszerűbben — a termelés nem csökkenhet. A

szakosítás jónak, fon tosnak, sőt mind a termelés növelése, mind a gazdaságosság fokozása, valamint a termelőerők és eszközök felhasználása szempontjából szükségesnek tartjuk. Végezzük ls türelmetlenség nélkül, mány nélkül nem lehet jó eredményeket elérni. Azt tartottuk szem előtt, hogy az állattenyésztés főrésze a szarvasmarha-tenyésztés. Az állattenyésztést 52 helyett 23 üzemben összpontosítjuk. Tejtermelésre, hizlalásra, sertés- és baromfitenyésztésre szakosítottuk a szövetkezeteket. Öt nagy ..szövetkezetben — Gúta, Naszvad, Perbete, Marcelháza, Bátorkeszi — és három állami gazdaságban üzemen belüli szakosítást végzünk. Többször megkérdezték tőlem, mi a véleményem a topoľčanyl, érsekújvári és Bratislava-idék járásban alkalmazott szakosításról. Különösen afelől érdeklődtek, valóban meg vagyok győződve arrúl, hogy megtaláltuk a szakosítás helyes útját? A kérdés ilyen Irányú feltevése már eleve hibás. Azt hiszem, minden járásban a mezőgazdasági termelés a tő. Ezt nagyon sok tényező — talaj, időjárás, állatállomány, a gépesítés szintje, a szövetkezetek vezetőinek képzettsége stb. — befolyásolja. Mi igyekezünk kialakítani a gazdálkodási szintünknek legmegfelelőbb sajátos szakosítási formát. J

árásunk mezőgazdasági szakemberei előtt, de még a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak körében is aligha szükséges különlegesen hangsúlyozni, hogy a mezőgazdasági termelés növelésének egyik leghatékonyabb eszköze a szakosítás. Komoly dolog ez, lényegében erre épül mezőgazdasági termelésünk jövője. Enélkül nemcsak a mezőgazdasági termelés növelésének, illetve gazdaságosabbá tételének útjába gördítenénk akadályokat, hanem a CSKP XII. kongresszusa határozatának egy másik pontja elé is: Az elé, hogy a mezőgazdaságot fokozatosan az Ipari termelés színvonalára emeljük. Mert próbáljuk csak meg az olyan pár száz hektáros szövetkezeteket teljesen iparosítani, amelyekben 16—17 féle növényt termelnek s gazdálkodásukban megtalálhatjuk a mezőgazdasági állattenyésztés valamennyi ágazatát. Ilyen körülmények között a mezőgazdasági termelés teljes gépesítése, automatizálása azt eredményezhetné, hogy a leves többe kerülne, mint a hús. Ami azt illeti, a járás sajátosságainak figyelembe vételével — a járás 95 ezer hektárnyi földterületén — szakembereink valóban papírra vetették a szakosítás távlati tervét, aránylag eléggé rövid idő alatt. A kivitelezésben már nem haladunk Ilyen rohamléptekkel. Persze nem is topogunk egy helyben. Kezdetnek két körzetben Indítottuk útjára a szakosítást. Az egyik körzetben Surány, Nitriansky Hrádok és Kostolný Sek egyesült, a másikban Szalka, KiskeszI és Leléd. Ügyeltünk arra, hogy az egyesített szövetkezetek zárt termelési egységet alkossanak, vagyis az egyes körzetekben az üzemen belüli szakosítás kerüljön előtérbe. A szakosításnak ezt a formáját mindenekelőtt a mezőgazdasági termények és termékek jelenlegi árrendszere követeli meg, azért, mert például az állattenyésztés több körzet közötti nagyobb átcsoportosítása könnyen hátrányos gazdasági helyzetbe hozhatná egyik vagy másik szövetkezetet. A kialakított, szakosított mezőgazdasági üzemek részlegekre oszlanak s ezekben a részlegekben a korábbi 16—17 növényfajta helyett már csak 6—7 fajta növényt termelnek. Ehhez igazodik az állattenyésztés is, vagy megfordítva. Az idén újabb három körzetet szakosítunk. A Muzsla, Hul ős Libád központtal egyesített szövetkezetek már rátértek a szakosítás útjára. Amennyire a lehetőségek engedik, a kongresszus évében tovább folytatjuk járásunk mezőgazdaságának szakosítását. A baromfitenyésztés például néhány éven belül mindössze két szövetkezetben összpontosul. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztés távlatai is kedvezőek. A

tézisek tanulmányozása arra enged következtetni, hogy a közeljövőben meggyorsulhat a szakosítás üteme. Hiszen nagy segítség lesz mezőgazdasági üzemeink számára, hogy a gépállomások gépparkja lényegesen kibővül. Szövetkezeteink így az eddiginél jelentősen nagyobb összegeket fordíthatnak majd a termelés fejlesztésének többi szakaszaira. Korábbi terveink szerint 1970-ig járásunk mezőgazdaságának egyharmadát szakosítjuk. JURAJ PINĎÚR, a bratislavai mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője: EZ A MÓDSZER JÁRÁSUNKBAN BEVÁLT.. A mezőgazdasági termelés és az ipar színvonalának kiegyenlítése elsősorban a haladó nagyüzemi munkamódszerek széles körű alkalmazásán és a termelés szakosításán alapszik. Az egyik a másik nélkül meg sem valósítható. Bár mindmáig nem sikerült kialakítanunk a szakosítás megfelelő előfeltételeit, a bratislavai mezőgazdasági termelésiigazgatóság körzetében a termelés szakosításában észrevehetően előbbre jutottunk. A szakosítás eddigi legmagasabb fokát a szőlőtermesztő szövetkezetek érték el. Ezekben a szövetkezetekben a bevétel 70—90 százaléka már a szőlőtermesztésből ered. Az állattenyésztésben csupán a szarvasmarha-tenyésztés maradt meg. Míg a szőlőtermesztő gazdaságok a hagyományokon épülnek, a gyümölcstermesztésben most rakjuk le a nagyüzemi termelés alapjait. Az utóbbi években 600 hektárnyi gyümölcskertészetet alapítottunk Bratislava körül. Zöldséget 1124 hektáron termesztünk. A zöldség- és gyümölcstermesztés járásunkban minden szempontból előnyös. Közel fekszik a fogyasztói központ, tehát biztos, hogy a termékek frissen és kis szállítási költséggel kerülnek a fogyasztóhoz. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés az uralkodó termelési ág. Ezt kívánja Bratislava ellátása is, amely a járás szívében fekszik. A szakosított szarvasmarhatenyésztés a tenyészet! ciklusban is változásokat hozott. A teljes nevelés nem egy vállalaton belül, hanem 3 egymással kooperáló termelési típus között történik. 17 szövetkezet és állami gazdaság kizárólag teheneket tart, a borjakat 7—10 napos korukban átadják azoknak a szövetkezeteknek (4), melyek üszőket, Illetve azoknak (ez a harmadik típus), melyek hízóbikákat nevelnek. Az előbbi szövetkezetek aztán feltöltik a tejtermelő gazdaságok állományát borjas üszőkkel. A 13, vágómarha hizlalására szakosított üzem csak egynéhány fejőstehenet tart a borjak szoptatására. Ez a módszer járásunkban bevált. Az 1960. évivel szemben, amikor még nem volt szakosítás, lényegesen fokozódott a tejtermelés; az Oroszvári Állami Gazdaságban például 969 ezer literről 2 millió 227 ezer literre. Meggyőzőek a hústermelésben elért eredmények ls. Az említett időszak alatt csupán Sárfőn 672 mázsáról 1754 máTÉLI GÉPJAVÍTÁS. JM. Beluš felvétele J zsára növekedett a marhahús termelése. A szakosítás sürgeti több hátráltató probléma megoldását. Manapság az egyes termékek előállításának jövedelmezősége közötti aránytalanul nagy különbségek fékezik egyik-másik termelési ág fejlődését. Az érvényben lévő felvásárlási árrendszer különösen érinti például a legfontosabb termelési ágat, a tejtermelést. Érdemes elgondolkozni afelett, hogy népgazdasági szempontból nem-e lenne előnyösebb a fogyasztási központ közelében felárral támogatni a tejtermelés fejlesztését, mintsem nagy távolságról szállítani, nagyobb költséggel. A baromfitenyésztés már olyan, szinte ipari színvonalat ért el, hogy szakosítása és összpontosítása nem ütközik nehézségekbe, sőt már csak ezekben az üzemekben kifizetődő. A szakosítás csak akkor érvényesülhet teljes mértékben, ha az igyekezet a többi népgazdasági ég és a szervek megértésével találkozik. Nagyon meg vagyunk elégedve a meliorációs szövetkezetek munkájával. Nem ártana azonban, ha ezeknek a szövetkezeteknek a hatáskörét a beruházásokra, tervezésre és tanácsadói szolgálatra is kiterjesztenék. Hatékonyabb, egyetemesebb munkára lennének képesek. A zöldség- és gyümölcstermesztés kiterjesztése felveti a közös szövetkezeti elárusítóhelyek létesítésének szükségét. A közvetlen eladás nemcsak a termesztők érdeke, a fogyasztó is jól jár vele, mert frissebb áruhoz jut. A magas fokú társadalmi munkamegosztás bonyolult adásvételi kapcsolatokat hoz létre, s ez megköveteli, hogy a közeljövőben gazdasági-jogi csoportokat alakítsunk az említett kapcsolatok irányítására és ellenőrzésére. Járásunkban ez a csoport hosszabb ideje működik, s már eddig is sok hasznot hozott.