Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-19 / 18. szám, szerda

| ORVOSI TANÁCSO

K | A visszértágulásról Egyenruhás segítőtársak Katonák a Csallóközben • Egymillió korona értékű segítség • Köszönet és hála a gútaiaktól Milenčič közkatona civilben gépjavító Kifizetődő-e a kendertermelés? A csallóközi árvíz idején néphadseregünk katonái az elsők között siettek a bajba került vidék és lakossága megsegítésére. A nemzetvédelmi miniszter még júliusban elfogadta a tüzérség és a katonai javítóüzemek dolgozóinak kötelezettségvállalását, amelyben ígérték, hogy az állami gazdaságokban és szövetkezetekben 24 ezer órán át segítenek rendbehozni a gépeket, továbbá 800 mázsa szénát, 50 háziállatot és 50 ezer korona készpénzt ajándékoznak a károsultaknak. Sőt még azt ls ígérték, hogy mintegy 400 ezer korona értékű villanymotort és építőanyagot hoznak magukkal. A vállalásokat öszszegezve kiderül, hogy nem kevesebb mint egymillió 106 500 korona értékű munkával és anyaggal járultak hozzá DélSzlovákia újjáépítéséhez. A katonai szolgálatukat teljesítő mezőgazdasági gépjavítók, lakatosok, marósok, gépkocsivezetők, ácsok és kőművesek közös brigádot alakítva a Gyulamajori Állami Gazdaságban ütötték fel hadiszállásukat. A sok tönkrement gép, gépkocsi, műhely, kocsiszín mind Javításra szorult. C a katonák nem sajnálták ** a fáradságot. A javítók napi 10—12 órát dolgoztak, de 1 FALU — 10 HIR NAGYCSALOMJA • A SZOVJET HADSEREG 1944. december 24-én szabadította fel a községet. A felszabadítók olyan erővel támadtak, hogy a megszálló fasiszta egységek képtelenek voltak Jelentősebb ellenállást tanúsítani; kiürítették a falut. • IROTT EMI.ÉKEK bizonyítják, hogy a község mai területén az I. században település volt. A tatárjárás idején a falu — amelynek ebben az időben IgházasChalamija volt a neve — teljesen elpusztult. A falu új alapjait 1260ban rakták le: az új falu neve Salonija, majd Salomia, végül pedig a XV. században Czalomija lett. A feudalizmus idején főnemesek birtokában volt. • A FALU BÜSZKESÉGE viszont a tavaly elkészült emeletes kultúrház, amelyet a lakosság összefogása hozott létre. Értéke meghaladja a 860 000 koronát s építésén a lakosság nem kevesebb, mint 8700 társadalmi munkaórát dolgozott le csak az elmúlt évben. A brigádmunka értéke több mint 400 000 korona. szombat, vasárnap sem pihentek. Mihelyt befejezték a munkát a műhelyben, a házak helyreállítása körül segédkeztek. A gyulamajori gazdaságban is rendkívül elégedettek voltak a katonák munkájával. Truban százados vezetésével 100 traktort, megszámlálhatatlan menynyiségű szerszámgépet, műhelyt hoztak rendbe. A lándori kultúrházban ked** ves kis ünnepség zajlott le. Búcsúztak a katonák. A komáromi Járás vezetői megköszönték a tüzérek segítségét és megjutalmazták a legszorgalmasabb katonákat. A kedvezőtlen időjárás ellenére is akadtak szép eredményeket elérő kendertermesztők. A klskövesdi szövetkezet tavalyi bevétele 8394 korona volt hektáronként. A zétényi szövetkezeté pedig 8722 korona. Több gazdaságot is fel lehetne sorolni, amelynek hasonló jövedelme volt a kenderből. Akad azonban még szövetkezet, mely mostohán bánik a kenderrel. Az őrösi szövetkezet 15 hektárról mindössze 246 mázsa kendert adott el, hektáronként csak 1466 korona volt a bevé• A FALD SZIVE az EFSZ, ahol a község 800 lakosának zö me biztos megélhetésre talált. A tavalyi árvizek itt is jelentős károkat okoztak. Az EFSZ 2,55 millió korona bevételt tervezett, de csak 2.46 millió korona „jött őszíze". Különösen jelentós kírt szenvedett a zöldségkertészet, amelyben a tervezett 358 000 korona helyett csak 63 000 korona bevételt értek el. • A NAGYCSALOMJAIAK ÖRÖK „FÁJDALMA", hogy a község messize <?sik a várostól: a legközelebbi vasútállomás Nagytrácon van, de az is 24 kilométerre van a falutól. így különösen az EFSZ-nek kerül sokba a szállítás, hiszen sokszor apró alkatrészek miatt Ipolyságra, vagy pedig a közel 80 kilométerre levő Losoncra kell utazni. • A CSEMADOK helyi csoportja az 1965. évben jelentfis előrehaladásról tett bizonyságot. Megalakult a tánccsoport, amely helyben kétszer lépett fel, egy Ízben pedig a szécsénkei járási Csemadok napon és Ipolynyéken mutatta be tudását. • A KÖZSÉG PÁRTSZERVEZETE a losonci Járás legjobbjai közé tartozik. Az elvtársak főleg arra fektetnek súlyt, hogy a szervezetet fiatal tagjelöltektele. A Királyhelmeci Állami Gazdaság ls gyenge eredménye ket ért el. A kender túlérése megnehezítette levágását és nem fordítottak elég gondot felkötözésére sem. Előfordul, hogy a szövetkezetek vezetői még kora tavaszszal sem tudják, melyik dűlőbe vetik a kendert. Már pedig, ha a talajt nem készítik el ősszel úgy, mint más növények alá, akkor nem várható jó termés. KOSTYANSZKY GÉZA, a vajáni kendergyár agronómusa kel erősítsék. Tavaly például 6 fiatalt vettek fel a tagjelöltek sorába: 2 munkást, 2 EFSZ tagot és 2 tanítót. A hat új tagjelölt közül hárman tagjai a CSISZ-nek is. • SOK BOSSZ0SÄGOT OKOZ a szövetkezeti tagoknak a nemrég felépített T/172 es, 179 tehén be fogadására alkalmas istálló. Miért? Mert az 537 000 korona költséggel épült istálló olyan rossz állapotban van. hogy rövidesen — 137 000 korona költséggel — nagyjavítást kellene rajta végezni. Ez távolról sem bizonyltja az épltfik lelkiismeretességét. • AZ EFSZ-BEN NAGY GONDOT fordítanak a szántóföld te rületének bővítésére. Tavaly 46 hektár gyengén termő rétet szántottak fel, s ezen a területen belterjesen akarnak gazdálkodni B A KÖZSÉGBEN JÓL MŰKÖD NEK az egyes tömegszervezetek. A CSISZ — amelynek többségben az EFSZ ben dolgozó fiatalok a tagjai — az elmúlt évben társadalmi munkában 4000 órát dolgoztak le. Dicséretet érdemelnek a Csehszlovák Vöröskereszt és a Nfibizottság tagjai is. akik a dunai árvíz által sújtott csallóközi lakosságnak 4000 koronát gyűjtöttek össze. AGÖCS VILMOS A VISSZÉRTÁGULÁS (varix) a leggyakoribb megbetegedések közé tartozik. Visszértágulás alatt a vénák (visszerek, gyűjtőerek) zsákszerű tágulását értjük. A gyakori beszédben általában az alsó végtagok vénáinak a tágulására gondolunk, de a valóságban a visszerek tágulása az emberi szervezet bármely részén előfordulhat. A gyakorlatban leggyakrabban az alsó végtagok és a végbél visszereinek tágulásával találkozunk. Az alsó végtagok oxigén és más tápanyagokkal való ellátásáról a comb ütőere gondoskodik. A széndioxid és anyagcsere többi fölösleges termékeinek elszállítását a visszerek végzik. Hálózatuk bonyolult. Az elhasznált vér az alsó végtagokban a bőr alatti gyűjtőerekből a mélyen fekvőkbe ömlik. Ezt a vénabillentyűk biztosítják. A véráramlást előidéző erőt a lábizmok összehúzódása adja, amikor az izmokkal együtt az ér is összehúzódik és valósággal kipréseli az ott levő vért, a vénabillentyűk pedig megakadályozzák a vér visszafolyását. A másik erő, ami a vérkeringést előidézi és gyorsltja — a légzés. Az alsó végtagok vérellátásában tehát nagyon fontos szerep jut a lábizmoknak és a mellkasnak. A LÁBAK oxigén és más tápanyagokkal való ellátása nemcsak az ütőereken át bejutó vérmennyiségtől függ, hanem az elhasznált vér elvezetésétől is. Figyelembe kell venni továbbá az erek tágulókészségét. Általában elmondhatjuk tehát, hogy mindazon tényezők, amelyek az alsó végtagokon lassítják a vérkeringést és fokozzák a gyűjtőerekben a vér nyomását, a visszerek tágulását segítik elő. Az elsődleges varixok oka például az érfal született gyengesége lehet. Itt nagy szerepet játszik az öröklődés. Ha mindkét szülőnek visszerei vannak, a születő leánygyermekek csaknem 80 százaléka, a fiúgyermekek kb. 60 százaléka örökli a bajt. Ennek oka abban kereshető, hogy az érfal a születéstől kezdve gyenge. Egy másik ok a visszerek kialakulásában a vérnyomás emelkedése a gyűjtőerekben. Ide tartozik a terhes méh nyomása a medence nagy gyűjtőereire (ezek közvetlen folytatásai az alsó végtagok vénáinak), vagy a körgumik használata, mint harisnyatartó. Ezzel sajnos nagyon gyakran találkozunk mind fiatal, mind idősebb asszonyoknál. A hosszan tartó állás — az olyan álló foglalkozások, ahol a dolgozó egy helyben áll és csak ritkán nyílik alkalma járásra —, továbbá a helytelen táplálkozás s az ezzel összefüggő elhízás; a különféle toxikus ártalmak; cigaretta, alkohol mértéktelen fogyasztása is káros. A másodlagos varixok ritkábban fordulnak elő. Leggyakrabban trombózis után jelentkeznek, amikor a vénabillentyűk megrongálódnak, s így a vérkeringési viszonyok is megváltoznak. A VARIXOK a kezdeti stádiumtól rendszerint tovább fejlődnek, de néha megállapodnak. A terhesség utolsó harmadában kialakuló visszerek a szülés után gyakran visszafejlődnek. A már kifejlődött varixoknál a lábon látni és főleg tapintani lehet a megtágult és vérrel telt visszereket, gyakran a láb formája egészen eltorzul. Kékeszöld dudorok vannak nemcsak a lábszár hátsó részén, hanem még a combon is. A visszeres lábak tulajdonosuknak gyakran nem okoznak semmi különösebb panaszt, és csak mint szépséghiba szerepelnek. Előbb-utóbb azonban megjelennek a komplikációk. Estére megdagadnak a lábak, nehézkessé válnak. Az álló foglalkozást végző dolgozó igen hamar elfárad. Ha a mélven fekvő vénák is kitágulnak, éjjeli görcsökkel „Jelentkeznek". A komolvabb komplikációk közé tartozik a visszerek gvulladása, ekcéma, nehezen gyógyuló fekély. A varixok kialakulását megakadályozni elsősorban helyes életmóddal és lábápolással lehet. Az erre hajlamos egyéneknél a foglalkozás megválasztásánál sem lenne szabad megfeledkezni erről a betegségről. Nagyon fontos szerepet játszik a láb felfrissülésénél, a vérellátás megjavításánál a gyalogjárás. Az asszonyoknak nagvon tanácsos lenne, ha elhagynák végre a körgumik viselését. A gumi szorítja a lábakat és a vér visszafelé folyásánál akadályként szerepel. Sokkal egészségesebb és esztétikusabb a harisnyatartók hordása. Különösen a terhes aszszonvok fordítsanak erre nagy gondot, hiszen náluk a varixok kialakulása kiváltképpen könynyen következik be. KOMOLY, nagyon gyakori és kellemetlen megbetegedések a varixok. A legfontosabb a kialakulásuk megelőzése és a helyes életmód. Mindenki ápolja és gondozza a lábát, de nemcsak akkor, amikor már késő, hanem még fiatal korban. így sok kellemetlenségtől szabadulhat meg. DR. PECENA GYÖRGY egri viktor •T .. : — <{ •«.< • ILONA Leültem a sétányon egy árnyas tölgy alá, ahonnan szemmel tarthattam a közeli propellerállomást. Apró ezüstlángok fényétől szikrázott előttem a Duna, és túlnan a város felett az egykor romos vár súlyosan kevély, négyszögletes tömbje merőben más volt, mint amikor esztendőkkel ezelőtt először láttam. A hajdan pusztító tűznek minden nyoma eltűnt, a várpalota régi királyi pompájában magaslott az alkonyati ég alatt, a kiégett tornyok, csúcsbafutó kősipkál kaptak, és barna tetőzetet a köztük futó falak ls. Már afféle szakértői szemmel gyönyörködtem a nem mindennapi látványban, és haragudtam magamra, hogy mindmáig elmulasztottam megnézni azt, amit minden idegenből jött turista a városnézés első órájában megbámul. A híd felől egy Wurlitzer muzsikájának foszlányait hozta a szél, hajókürt búgott a közelemben hosszan. Láttam a gőzőst fehér habot verve hat uszályával elúszni, és minden olyan békés, olyan valószínűtlenül szép és nyugalmas volt, hogy égő türelmetlenségem enyhült, az órámat sem néztem, olyan biztosra vettem, hogy Ilona hamarosan itt lesz, ahogy megígérte, s abban a pillanatban, elmúlik minden rossz, ami a múltban volt, és valami merőben új keletkezik kettőnk életében. A propeller kikötött, ezzel a járattal még nem jöhetett, gondoltam, és ülve maradtam a padon. Arra riadtam fel, hogy valaki csúfolódva rám szólt: — Ni csak, a mi krapekunkl Császár állt előttem azzal a kövérrel, akit hol Dagadtnak, hol Tucskónak szólítottak. A kövér a meglepettet játsszva felkiáltott: — Csakugyan ő az, felség! Császár tettetett udvariassággal meghajolt előttem: — Megengedi? Be sem várva válaszomat, letelepedett mellém. — Mogy mint van, uraságod? — nyájaskodott. — Fő az egészség és a jó levegő, nemdebár 1— kontrázott Tucskó. Fel akartam állni, hogy otthagyjam őket, de Császár megragadta karomat és visszakénysze rített. — Lassabban, fiatalúr! Nem vagyunk mi tetve sek. Erős volt a marka, hiába rángattam a karom, a szorítása nem engedett. — Tegye félre a mancsát 1 — Mert olyan udvariasan mondja, hát elengedem — vigyorgott rám. — De azért ne lépjen olajra. Egy kis dumcsink volna méltóságoddal. — Engem nem érdekel — álltam fel, és menni akartam. Tucskó az utamba tolta lábát, hogy majd felbuktam, és ő is vigyorgott. — Nem ajánlanám, hogy engedelmünk nélkül távozzék. Esetleg később mehet — mentőko csin. Nem hagytak kétségben, hogy össze akarnak tűzni velem. A legsürgősebben ki kell térnem útjukból, mielőtt tettlegességre vetemednek. — Hagyják a tréfát! — mondtam békítően. — Talán kegyeskedne helyet foglalni... Nem kedveljük a feltűnést — mutatott Császár széles gesztussal a padra. Nem ültem le, farkasszemet néztem velük. Alul maradok, ha verekedésre kerül a sor, de ők sem ússzák meg szárazon. i— Mit akarnak tőlem? — Látom, hogy siet, hát rövid leszek — mond ta Császár mézes udvariassággal. — Várt itt valakit? — Semmi köze hozzá! Tucskó erre elbődült, mintha képen törültem volna, és ha Császár vissza nem fogja, nekem ugrik. — Nem megmondtam, hogy huszonnyolcasl... Hagyd, hogy egyet lekenjek neki. — Semmi erőszak, Tucskó — intette le a másik gangszter. — A Rómeó udvariasan felelni fog... Ki az a szép gádzsi, akire vár? összeszorítottam a szám. Ha erre felelek, Jön a további gorombaság. Körülnéztem, hátha van a közelben valaki, akihez segítségért fordulhatok. Nem volt szerencsém, csak néhány gyerek ácsorgott a parton, és távolabb a sétányon egy idősebb házaspár tipegett a híd felé. — A Bárdot és a Loren pillanatnyilag foglalt, ha nem tudná — szellemeskedett Császár. — Tán a Júlia? Tucskó megelégelhette a huzavonát, Császár műveltséget fitogtató bemondásalt. — Véletlenül nem a Lonci... az Ilus kisaszszony? — kérdezte arcátlan képpel. Császár rossz színészi pózzal a homlokára ütött: — Hogy én erre nem gondoltam. Tehát a Lonclra méltóztatik várni? Vele beszélte meg a randevút? — Tűnjenek el, ha nem akarnak botrányt — törtem ki, elvesztve türelmemet. Tucskó erre megdühödött, megragadott a mellemen és a pad felé penderített. Nem vagyok gyenge legény, de ebbe a dagadtba annyi izomerő szorult, ha öklét emeli, egy csapással leterít. A düh minden csepp véremet a fejembe kerget te; ketten egy ellen, villanó éles farkasszemük elárulta, hogy nem riadnak vissza késsel támadni rám. — Szép engedelmesen leül a Pistike — tolta Tucskó az állam alá öklét. — De ha nagyon bu zog a vére, kicsit lecsapolom. (Folytatjuk) ÚJ S 198b. I. 19. 4