Új Szó, 1966. január (19. évfolyam, 1-30. szám)

1966-01-15 / 14. szám, szombat

JERZY WITTLIN: U F ; R D I T Í S Az irodalmi müvek fordítása bizonyos minimális tudást igé­nyel, amelyet mindenki meg­szerezhet: a rádió francia nyelvtanfolyama l kezdők szá­mára! segítségével, vagy egy chicagói nagynéni meglátoga­tása révén, továbbá az utazást irodák által szervezett kéthetes kül'öldi üdüléssel. (Elegendő a szakszervezetek, vagy az ifjú­ság: szövetség által felajánlott külföldi út, vagy labdarúgó­kőrút./ Amint meglátogattunk néhány országot, vagy meg­hallgattunk néhány nyelvlec­két a rádióban, azonnal fordí­tani kezdünk. Természetesen, a klasszikusokkal kezdjük és nem szabálytalanság, ha a for­dítandó müvet előzőleg elol­vassuk De amennyiben — Is­mervén önmagunkat — attól tartunk, hogy a mű előzetes megismerése után nem lenne kedvünk fordítás közben ismé­telten elolvasnt, inkább mond­junk le az olvasásról. Három lehetőségünk van. Ha azt érez­zük, hogy az idegen nyelvet úgy ismerjük, mint anyanyel­vünket, a tükörfordítást tszó szerinti választ fuk, ellenkező esetben a szabad átültetés módszerét. De ha sem az anya­nyelvet, sem az Idegen nyelvet nem ismerjük tökéletesen, ak­kor segít az „Irodalmi" — oaqyts műfordítás. Nem kétsé­ge* hogu a három felsorolt módszer minriequike rendelke­zik bizom/os előnyökkel, azon­ban hiúságunkat mégis a mű­fordítás eléqítl ki legtökélete­sebben, miután az író fantáziá­ja mellett a saját fantáziánk ts szabad teret kap De ha még ez sem elégítené kl alkotó ambíciónkat. van további lehe­tősén ts. Az egyik az, hogy megváltoztatjuk a műfajt. Pél­dául Byron Don Juan-ját átül­tetjük prózába, vhzont Tolsztoj Háború és békéjét verses drá­mává alakítjuk. Ám ha úgy lát­tuk hogy egyre lobban elté­rünk az eredeti műtől, akkor egyszerűen megfeledkezünk a mű íróidról és címéről és úgy teklntiük, mint saját alkotá­sunkat. A jövendő műfordítókat segí­tendő, bemutatjuk Gogol „Revi­zor" c. művének a fenti mód­szereknek megfelelő fordítását. Az eredeti: Gorodnyickij: fa prtglasztl oasz. goszpoda, s tyem csto bi soobščit vam prenyeprtjatnoje izvesztyije. K nam jegyet re­vizor Amosz Ffodorovlcs: Kak re­vizor? Artyemtf Filipovics: Kak re­vizor? Gorodnyickif: Revizor tz Pe­tyerburga, Inkognito. 1 fescsosz szekretnim predpiszanyifem. Amosz Ffodorovlcs: Vot-te­nat Artyemil Filipovics: Vot nye bilo zabott, tak podaf. Luka Luklcs: Goszpogyl Bo­zsel fescso i szekretnim pred­pisanytjeml • • • Szó szerinti fordítás: Gorodnyickij: En meghívtam önöket uraim azzal, hogy érte­sítsem önöket egy felette kel lemetlen hírről. Revizor érke­zik hozzánk. Amosz Fjodorovics: Milyen revizor? Artyemij Filipovics: Milyen revizor? Gorodnyickij: Revizor Péter­vá"ról, inkognitóban. S még hozzá titkos megbízatással. Amosz Ffodorovlcs: Haf-c-cl Artyemij Filipovics: Haj, nem volt elég szenvedés, hát tessék! Luka Lukics: Uramisten! Még hozzá titkos megbízatással. « • * Szabad fordítás: Gorodnyickif: Nagyon kelle­metlen ügyben hivattam az urakat — ugyanis ellenőrzést várunk. Amosz Fjodorovics: No nézd — ellenőrzést? Artyemif Filipovics: Igazán — ellenőrzést? Gorodnyickij: Valóban ellen­őrzést Pétervárról, inkognitó­ban, szigorúan bizalmas pa­ranccsal. Amosz Ffodorovlcs: Eihal Artyemij Filipovics: És még azt mondják, nincsenek gond­jaink! Luka: Szentséges isteni Szi­gorúan bizalmas paranccsall • • • Irodalmi fordítás: Gorodnyickif: Uraim, meget­te a fene! Jönnek az ellenőrökI Amosz Fodor: Szép kis rtáva, már megint milyen elle >örök? Artyemij Fülöp: Micsoda? El­lenőrök? Gorodnyickij: Pétervárról, ci­vilben, bizalmas utasításokkal! Amosz Fodor: A mennykő csapion beléjük! Artyemij Fülöp: Mindig kt­eszelnek valamit!... Lukács: fézusmáriaszentjó­zsefl Bizalmas utasításokkal? • • • Mindentől független fordítás: Vezető: Kérem kedves kollé­gák — safnos minden kiderült. Az ellenőrök már közelednek! Fodor: A járásról? Fülöp: A kerületről? Vezető: Ha csak onnan ... de egyenesen a központbólI Es — titkos! Fodor: Na, akkor benne va­gyunk a csávábanI Fülöp: Öt esztendő — a leg­főbb esetben — mostanában nem sokat játszanak ilyen esetben. Lukács: Uraim, most legyünk okosok, elvégre a titkos ellen­őrzés nem valami népünnepélyI • » • jó munkátl A 100 + 1 alapján feldolgozta PÉTERFI GYULA NEM ÉRI VÁRATLANUL, HA VENDÉGEK ÉRKEZNEK. HÁROM-NÉGY KANÁL SZÁRÍTOTT TEJESKÁVÉ­POR FELOLDÁSÁVAL MAR A MEGTERÍTETT ASZTALON ELKÉSZÍTHETI AZ ÍZLETES UZSONNÁT. PRÓBÁLJA KII HOGYAN VÁLIK BE A GÉP MINT FORDÍTÓ? Gép először 1954. január 7-én készített Idegen nyelvről fordí­tást. A szótár, amelyet a gép memóriájában tudtak elhelyez­ni, mindössze 249 szóból állt, s még hat nyelvtani szabályt mellékeltek hozzá. A nyilvános kísérlet alkalmával a gép úgy fordított le néhány mon­datot, hogy a szöveg megfelelő lektorálás után felhasználható volt. A gépi fordítás menete utá­nozza az ember fordítói tevé­kenységét. A gép is az idegen nyelvű szöveg „olvasásával" kezdi, hiszen a szöveg a gép n vélvén számokkal kifejezhető (lásd posta távírógépek) és lyukszalagon a gép bemenő egységén keresztül a gépbe be­adható. A következő lépés a szótározás, az egyes szavak je­lentésének meghatározása. Ha a gép a szótárazást befejezte, megtalálta az anyanyelv meg­felelő szavait, azokat egymás mellé rakja, majd utána a nyelvtani szabályoknak megfe­lelően elemzés után a szavakat helyes sorrendbe állítja. 1960­ban elektronikus tolmács fordí­totta angolra a Pravdát. Az IBM speciális fordítógép ötven­ötezer szavas szótárral és per­cenként negyven szavas fordí­tási sebességgel dolgozott. Ml VOLT AZ ELSŐ AUTOMATA? Automatái már az egyiptomlak­nak és a görögöknek ls voltak. Az alexandriai Háron, görög ter­mészettudós már i. e. 200 évvel az „Automaták színháza" címmel könyvet írt, amelyben számos ön­működő szerkezetet tr le. Az egyik ilyen szerkezet pl. a temp­lom ajtaját tárta fel, ha az ol­táron az áldozati tüzet meggyúj­tották. A jámbor hívők a papok csodatevő hatalmának bizonyíté­kát látták abban, hogy az ajtó magától kinyílt. A mai értelem­ben vett automatizálás már a múlt század végén kezdődött. A Northrop-szövöszék, amely maga cseréli kl az orsóit, és a szövést úgyszólván automatizált folyamat­tá teszi, még az 1890-es években készült el. Automatikus sütödék működtek a második világháború előtt is, volt pl. olyan gép, amely lemérte, elvágta, megsütötte, meg­forgatta és tálra rakta a fánko­kat, minden emberi segítség nél­kül — óránként kb. 5000 darabot. Ezek a példák az ipar olyan te­rületetrőt valók, ahol az önmű­ködő Irányítás problémái arány­lag egyszerűek. Csak a XX. szá­zad második felében jöttek létre azok a gazdaságl-műszakt felté­telek, amelyek a termelési folya­matok általános automatizálását teszik lehetőyé. APRÓHIRDETÉS • A bratislavai DIMITRBV Vegyi­gyár a kibővített üzemekbe, vala­mint építkezési munkára, vágány­karbantartásra és tolatásra na­gyobb számban alkalmaz dolgozó­kat. Az üzemekbe Jelentkezőket betanítjuk. A háromműszakos részlegeken heti 42 órás, a többi munkahelyeken heti 44 órás mun­kaidő. (Két szabad szombat.) Fi­zetés havi, a beosztás szerint 1500—2000 korona bruttó. Lakás a munkásszálláson. Jelentkezni le­het a személyzeti osztályon. A 3­as villamos végállomása. UF-017 • A Nyugat-szlovákiai Bútorgyár­tó Üzemek n. v. (Západoslovenské nábytkárske závody n. p.) 07 számú üzeme Galántán (telefon: 22-98) azonnali felvételre keres karbantaró villanyszerelöt. Fize­tés a TKK szerint. ÚF-021 nini: • Kétajtós és háromajtós sö­tét diófa szekrény eladó. Dr. Zl­mova, Ružové donna 28, Bratisla­va. Ü-020 • Dió ifi h-iló kooyhdkrudenc és egy uiosogatóasztal. Jutányosán eladó. (684-06) Steteková, Budo­vateľská 9, Bratislava. ÜF-025 • öregség miatt nagyon olcsón eladó: egy födeles hintó, egy fiá­ker szánkó, egy könnyű paraszt­kocsi, 2 lószerszám stb. Cím: Mol­nár János, Nitrát út 47, Nové Zámky. 0-022 Nemsokára felcsendül a jelzés Ljubljanában és a világ legjobbjai találkoznak a jégpályán, hogy az elsőbbségért összemérjék erejüket. On is ott lehet, mert a kiegészítő kölcsön lehetővé teszi, hogy még ma vásároljon egy tele­víziós készüléket. Használja ki a kedvező alkalmat. LUNETA 3550 korona PALLAS 3600 korona MIMOSA 4300 korona A televíziós készülék: Bérlet a ljubljanai világbajnokságra. Megtekinthető és megvásárolható a RADIO-TELEVIZE szaküzleteiben. ÚF-019 A Prágai Magyar Kultú • Egyedülálló, 50-éves férfi, 30 —40 év körüli független nőt ke­res, háztartása vezetésére. Aján­latokat: „Örök otthon" jeligére. Ü-023 Szépirodalmi és ifjúsági: Kčs Aba I.: Honárulók 7,50 Aladdin és a csodalámpa 10,50 Aragon: A bázeli harangok I—II. 4,50 Aranyláncon fdggiő kastély 21.— Bars: Babauzsonna 6,75 Bárány T.: ...és így írunk mi 17,25 Berkesl három drámája 7,50 Böll H.: Dr. Murke összegyűjtött hallgatásai 25,50 Buga: Élet, egészség, betegség 6,73 Ceram: A régészet regénye 33,75 Cervantes: Don Quijote I—II. 39.— Cooper: Az utolsó mohikán. 17,25 Čapek: Elbeszélések (milliók) 18,75 Csíki: Modern házasság 15,40 Dénes: Gyalog a bal oldalon 17,65 Dlmov: Dohány I—If. (kincses) 9.— Dold-Mihajlik: Ordasok között 21.— Donászy: Zsóka az óvodában 24,— Erdős L.: Egy éjszaka története 11,65 Évi az óvodában 15.— A fehér ló 29,50 Fiúk évkönyve 1986 24.— Flaubert: Három mese 13,50 Gárdonyi: Láthatatlan ember 17,25 Gedeon: Gőgös gúnár 21,75 A gépek születése 22,50 Goethe: Faust (OK) 3.— Győry: Sorsvirág 31,50 Harper Lee: Ne bántsátok a feketerigót! 20,25 Hegedűs: Matrózéveim (siker) 7,90 Jókai: Cikkek és beszédek 39,75 Jókai: Gazdag szegények (OK) 4,50 Katona: Bőnk bán 2,25 Kisgyermekek nagy mesekönyve 28,50 Kolozs: A családfa árnyéka 18.— Kovács: Szerelem, házasság 12,75 Kuby: Rosemarle 11,25 Lányok évkönyve 1966 22,50 Lenz: Városszerte beszélik 14,25 Ludas Matyi és más színdarabok 6,75 May: Az azüst-tó kincse 18.— Malaparte: Kaputt 18,75 Mark Twain: Tom Sawyer 17.25 Mikszáth: Beszterce ostroma Móricz: Boldog ember I—II. Musil: Törless Iskolaévet Pap K.: B. városában történt I—II. Ráth-Végh: A könyv históriája Récsey: Etikett Roberto: Az alklrályok Róna: Ember a csúcson Sommerfelt: Országúton Szántó: Kastély Szentkuty: A megszabadított Sztyepanov: Port Arthur I—II. Tabák: Sargasso tenger Vittorini: A vörös szegfű Voltaire: XII. Károly Wells: Istenek eledele Xenophón: Kürosz Mezőgazdasági könyvek: Bertótí: Vadgazdálkodás és vadászat Dr. Bognár: Szőlőmetszés homokon Burlán: Mezőgazdasági technika zsebkönyve III. Dr. Erdélyi: Permetezés, porozás Farkas: Évelő dísznövények Jeszenszky: Zöldségfélék korai termesztése Dr. Kálmár: Jó gombák és felhaszn. Karmacsl: A káposztafélék term. Katona J.: Kertészek kézikönyve Katona f.: Magyar borok — borvidékek Kertészet és szőlészet zsebkönyve Kopllkné: Pulykatenyésztés Lacza: Lúdtenyésztés Mercz: Borászati gépek és kezelésük Dr. Móczár: Allatok gyűjtése Dr. Öcsag: A puli Örösl: Méhek között Pásztor: Szobamadarak, díszmadarak Rakcsányi: Szőlő és borgazdazdaságl termé­kek különleges techn. Rlthnovszky: A vakvezető kutya kiképzése Szeder jel: Erdőn, mezőn, vadvizeken ra 13,90 3,40 16,90 42.— 39.— 31,50 33.— 20,65 4,15 30.— 22,50 54.— 21,75 22,15 19,50 3.— 22,50

Next

/
Oldalképek
Tartalom